Esti Kurir, 1939. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-25 / 20. szám
1939 január 25 Gratz Gusztáv évkönyve Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch 1938 A legádázabb politikai harcok korát éljük: az elvek és eszmék komoly színvonalú mérkőzése — úgy, ahogy azt eddig egy szellemében emelkedettebb parlamenti rendszer produkálta — megszűnt s helyébe a tömegszenvedélyekre spekuláló jelszavak, korlátlan uralomra törekvő, minden más törekvést letiporni kész hatalmi kotémiák politikája lépett. Az a külföldi ember, aki a magyar viszonyok iránt érdeklődve — Csehszlovákia bukása óta ezek száma megszaporodott — informálódni próbál dolgainkról, alig lát egyebet, mint ezeknek a harcoknak tüzet, füstfelleget. Ami ezek mögött van: egy törekvő, dolgozó, termelő ország gazdasági és szociális problémái és feladatai s az, amit a problémákból megoldani, feladatokból elvégezni tud, rejtve marad előtte. Valljuk meg: nemcsak a külföldi nem tud ezekről; mi magunk előtt is sok minden rejtve marad szociális és gazdasági életünkből , pedig nemcsak azért, mert a mind elvadultabb politikai küzdelmek olyan mértékben veszik igénybe idegeinket, hogy mind kevesebbet tudunk törődni a termelés komoly problémáival, hanem azért is, mert a gazdasági élet nettön növő komplikáltsága rendkívül megnehezíti áttekinthetőségét, lényegébe való behatolást. Aki külföldi vagy belföldi ebbe az ismeretlen birodalomba igazán behatolni,s ott alposan — s élvezetes módon — tájékozódni akar, az különbenedekert erre az útra nem vihet magával, mint Gratz Gusztáv évkönyvét, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch vastag kötetét, mely 1938-ra most jelent meg, a szokottnál is nagyobb terjedelemben, ötszáz oldalon. Nincs a magyar szociális és gazdasági életnek egyetlen olyan problémája sem— akár az államgazdaság, akár a magángazdaság oldaláról nézzük —, melyről ez az évkönyv — rendszerint egy kitűnően megirt esság formájában — ne tanítana ki bennünket, mindig a dolgok lényegét adva, alaposan és tárgyilagosan. Még azok a munkatársai is az évkönyvnek, kik a politikai élet küzdőterén valamely politikai párt kötelékében próbálják érvényesíteni törekvéseiket, még azokat is kötelezi az Évkönyv tudományos szelleme és magasrangú tárgyilagossága. Gratz Gusztáv évkönyvének nemcsak adataira, hanem tételeire is építeni lehet. S amit az Évkönyv tárgyal, az nem valamely önkényesen kiszakított szektora a magyar életnek: az egyes tanulmányok egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egyik a másikat szerencsésen kiegészíti s mindegyik bele van ágyazva a magyar élet egészébe, sőt mondhatjuk: a világgazdaság egészébe. El kell csak olvasnunk Surányi Jünger Tivadar rendkívül instruktív tanulmányát a magyar ötéves tervnek a világgazdasággal való logikus kapcsolatáról, Mecsér Andrásnak érdekes adatokon felépült tanulmányát az Anschlussnak Magyarországra gyakorolt gazdasági kihatásáról, Ferenczi Izsó kompetens tanulmányát a magyar külkereskedelmi politikáról, hogy e tételünket igazolva lássuk. Bármely problémája felől érdeklődjünk a magyar életnek, a leghivatottabb ember világosít fel bennünket erről. A magyar pénzügyekről Kállay Tibor, a jegybank politikájáról Judik József, a szociális politikáról Pap Géza, a kartelkérdésről Bod János és Dobrovics Károly, a birtokpolitika tanulságairól Vass Elek, a tervgazdálkodás ügyéről Kecső István, a magyar mezőgazdaság dolgairól Boemelburg Konrád, Nagy Iván és Máté Elek, a magyarszéngazdálkodás és energiagazdaságról Márkus György tollából olvasunk érdekes és tanulságos cikkeket. Az egész bartalommutatót kellene leközölnünk, ha igazán fogalmat akarnánk adni az Évkönyv gazdagságáról és tudományos jelentőségéről, melynek nélkülözhetetlenségét nem győzzük aláhúzni. Dr. Fenyő Nuiksa A Metropol szálló bérlőjének és társainak árdrágítási ügye DK Dorosy Dezső törvényszéki bíró elnöklete mellett mára tűzött ki főtárgyalást a büntetőtörvényszék Verő Gyula, a Metropol szálló bérlője és társainak bűnügyében, akik ellen a kir. ügyészség árdrágító visszaélés bűntette címén emelt vádat. A tárgyalás megnyitása után az elnök mindenekelőtt személyi viszonyaikra vonatkozólag hallgatta ki a letartóztatásban lévő vádlottakat. Verő Gyula elmondotta, hogy két gyermek apja, 40.000 pengő vagyona van és 1027. évben zsarolás vétségéért négyszáz pengő pénzbüntetésre volt elítélve. A másodrendű vádlott Verő György szállodai alkalmazott, aki apjának Rákócziúti üzemében, mint szakács dolgozik. Vagyontalannak mondotta magát. — Hát a két autó kié? — kérdezte az elnök. — Nekem nincs egy autóm sem ?— válaszolta a vádlott. ■— Van két autó, de egyik sem a miénk — szólt közbe Verő Gyula —, az egyik a vémé, a másik a leányomé. Verő György a további kérdésekre kijelentette, hogy gondatlanságból okozott emberölés vétségéért 20600 pengőre volt elítélve. Weisz Ferenc, a harmadrendű vádlott, állatbizományos, büntetlen előéletű, végül a sorrendben utolsó vádlott, Ökrös Lajos magántisztviselő szintén büntetlen előéletű. Mielőtt még a vádirat ismertetésére került volna a sor, felállott dr. Schindler Dezső kir. ügyész, kérve, hogy a törvényszék adjon módot neki arra, hogy zárt tárgyalás elrendelése iránti indítványát a nyilvánosság kizárása mellett terjeszthesse elő és okolhassa meg. Hosszabb idő múlva közölték az érdeklődőkkel, hogy a mai tárgyalást a törvényszék zárt ajtók mellett folytatja le. — Előadás az influenzáról. A Népegészségügyi Múzeum szociális előadássorozatában dr. Petrilla Aladár, az OKI járványtani osztályának a vezetője január hó 25-én, d. u. 7 órakor „Influenza" (vetítés) címen az intézet földszinti előadótermében (VI., Eötvös utca 3) előadást tart. x Pollák Sarolta kozmetikus (Andrássy út 32) szépségápolása a legmodernebb, estélyi kikészítései tüneményesen szépek. Végleges villanyos szőrtelenítés, szemölcsirtás, ránctalanítás. Miracle szőrtelenítőszer. Miracle szépségápolószerek szétküldése utasítással. (Prospektus.) Tanítványkiképzés. TRIZNYA CIPÉSZ IY-wui g,~ £, 0 A ‘ A 22 év óta fennálló sza-FOLYÓ HÓ 30-IG TELI VASAK “'1““ ÚRI ÉS NŐI CIPŐKBŐL 25 — 35% TRETORN svéd hócsizma és sárcipőkből 10%, TRETORN hócipőkből 20%, házicipőkből 10—20% engedményt nyújt. ESTI KURÍR KOSSUTH LAJOS ÉS JÓKAI MÓR tanuságtétele a magyar zsidók hazaszeretete mellett KÖNYV A ZSIDÓSÁG RÉSZVÉTELÉRŐL AZ 1848-49. ÉVI SZABADSÁGHARCBAN „Szomorú jelenség volna, ha még a jelenkorban Magyarországon afölött kellene vitatkozni, hogy az emberi és polgári jogok a haza minden lakójára nézve általánosak legyenek. Ezt megállapítják törvényeink, de még szilárdabbá teszi a közérzület..“ 1898-ban irta ezeket a szavakat Jókai Mór Bernstein Béla akkoriban megjelent könyvéhez, mely a zsidóság részvételéről szól az 1848—49. évi szabadságharcban. Történettudományi szakmunkák ritkán érnek meg második kiadást, hiszen akiknek szükségük van rá, az illető kérdés néhány válogatott és kevésszámú szakemberének, évtizedek múlva is könnyűszerrel hozzájutnak a nagy tudományos közgyűjteményekben. Most ez a ritka eset történt meg Bernstein Béla könyvével. Új kiadásban jelenik meg ez a könyv, amely a magyar zsidóság áldozatkészségét, küzdelmét a magyar szabadságért adatszerű pontossággal örökíti meg. Az időközben bekövetkezett események és törvényhozási fordulatok alaposan rácáfoltak Jókai szavaira, de annyi más magyar megnyilatkozásra is, akár a magyarság legkiválóbb szellemeinek írásait, akár a kiegyezés utáni törvényalkotás szövegeit forgatjuk. Így azután Bernstein Béla kereken negyven esztendős könyve a történettudomány szakembereinek zártkörű nyilvánosságából joggal lép a nagyközönség érdeklődésének előterébe, természetéhez képest az adatgyűjtés inkább csak a tiszti sarzsikra terjedhetett ki, mert hiszen a névtelen hősök .— Petőfi Sándor szavai szerint —a elesnek, a felejtés árja főig sírjukon és nevükön végig, akkor, ha a zsidó honvédtisztek számarányához viszonyítva becsüljük a legénységi állományú zsidó honvédek számát. Kossuth Lajos adatközlése negyven évvel utóbb is igazolódik. Kossuth Lajos mini koronatanú Hány zsidó harcolt 48-ban a magyar szabadságért? Erre kívánni sem lehetne hitelesebb tanút, mint Kossuth Lajost, aki a Honvédelmi Bizottmány feje és a nemzeti önvédelem lelke volt. Mikor Jászberényben egy Freidenberg Márk nevű zsidó hadnagy vezényelte szállása előtt a díszőrséget, húszezer zsidó vallású honvédről emlékezett meg. S minthogy a honvédség legnagyobb létszáma száznyolcvanezer fő volt, Kossuth Lajos adata szerint a honvédség tizenegy százaléka volt zsidó. A zsidók tehát a szabadságharcban számarányukat meghaladó mértékben szerepeltek. A szabadságharc tragikus bukása után a magyar honvédség irattárait, katonai lajstromait mind meg kellett semmisíteni, hiszen nyomot szolgáltathattak volna az osztrák császári abszolutizmus kegyetlen terrorjának. Az alkotmány helyreállta után csak személyes ismeretségek, emlékezések és tanúvallomások alapján lehetett összeállítani a szabadságharc hőseinek névsorát. De még így is az 1890-ben megjelent honvédévkönyv névsorában is találunk 8 zsidó őrnagyot, 27 századost, 27 főhadnagyot, 73 hadnagyot, 98 őrmestert és 103 tizedest. Itt meggondoljuk, hogy a dolog Zsidó szabadságharcosok hőstettei Számos megkapó adat olvasható Bernstein Béla könyvéből, amely az összes egykorú források: megyei, városi és állami levéltárak, hírlapok és egyéb nyomtatványok, valamint a szabadságharc vezéreitől származó nyilatkozatok, emlékezések gondos számbavétele alapján állítja össze a magyar zsidóság részvételének történetét a szabadságharcban. Megtudjuk, hogy Pesten a nemzetőrség keretén belül külön zsidó század alakult, amelynek vezetését a börtönből kiszabadult szabadságharcos Táncsics Mihály vette át. A pesti nemzetőrség tisztikara határozta el, hogy befogadja a zsidókat a nemzetőrségbe, Kossuth Hírlapja pedig ezt írta erről a határozatról: -Hála nekik ezért az emberiség nevében. Klapka és Görgey elismerően nyilatkoztak a zsidó honvédek fegyelmezettségéről, bátorságáról és kitartásáról. A szabadságharc dicső fegyvertényei között itt is, ott is felötlik egy-egy zsidó közhonvéd vagy honvédtiszt neve. Palánkánál Illrsch Lipót közhonvéd mentette meg az ellenségtől a zászlót, mire az ütközet után gróf Dessewffy századparancsnok a század sorfala előtt magához ölelte. Zalántnál Singer Elek őrnagy verte vissza csapatával a lázadó román parasztok támadását. Nem csoda, hogy a szabadságharc levezetése után a zsidó vallási magyaroknak tetézve járt ki az üldöztetés. Windischgraetz herceg szerint „Izrael fiai voltak Kossuth legtevékenyebb és legbuzgóbb satettesei“, az osztrák minisztertanács tárgyalásairól fennmaradt jegyzőkönyvekben pedig egy ilyen mondat olvasható: ,A Magyarországban lévő izraeliták legnagyobb része érzelmeik és gonosz cselekvésmódjuk által előmozdították az ottani forradalmat, mely az ő közreműködésük nélkül sohasem nyerhetett volna oly kiterjedést.“ fiait a jobbágyságból felszabaditotta, földeiken úrrá tette, — fegyverrel támadtak ellene, — ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvédelmezésére: az alfébér faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sáncaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, egyenlőséget e haza milliói között. Mégis szerette hazáját. Ezen csodálatos hazaszeretetnek nagyszámú adatait találjuk ti könyvben összegyűjtve. Én, aki e tanulságos múltnak dicső és gyászos eseményeit keresztül éltem, az akkori intéző körök közvetlen közelében, csak arról tehetek tanuságot, hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiak. A történetirodalom köszönettel tartozik értük az összegyűjtő és rendező kéznek. A magyar közönség sok megszivlelendő tanulságot fog ezekből meríthetni. A magyar zsidók előtt pedig ama bibliaitűzoszlopként fog vezetőül világítani követésre méltó elődeik példája. Üdv az olvasónak! Budapesten, 1898 aug. 21-ikén. Dr. Jókai Mór:“ A mai zsidótörvények rendelkezései és miniszteri indokolásai mellé nyugodtan odatehetjük — fellebbezésként az elfogulatlan lelkiismeretű emberekhez — ír szabadságharc zsidó honvédeinek történeti adattárát és Jókai igéit. Mit ír Jókai A zsidóság hazafias elszántságáról, soha nem feledkeztek meg a szabadságharc, vezetői is a nyomukba lépő 67-es nemzedék nagy magyarjai sem. Jókai Mór a már idézettek után a következőket mondja Bernstein könyvéhez írt előszavában: „Magyarországon a Mózes hitvallás népe, a héber faj mindenkor legbuzgóbb híve volt és maradt a magyar állameszmének, a szabadságnak. A legnagyobb megpróbáltatás korszakában, a 48/9-iki szabadságharc alatt bizonyította ezt be legigazabban. Amidőn a hazának minden másajku népfajai, amelyekkel a magyar szabadságát megosztotta, amelynek 9 Most halt meg III. Napóleon legöregebb katonája Páriából jelentik. A normandiai Cahors városkában most halt meg az 1870—71-iki német-francia háború legsérecsebb katonája, Chalon városi tanácsos. Az öreg katona, aki III. Napóleon seregében minden név szelesebb csatában részt vett, magas kort ért meg, nemrég töltöte be 0'i-ik életévét. gyógyszerész ijgyításos, jósággal és szeretettel telt, B zetlen munkás életének 67-ik és B ideg házasságának 40-ik esztendeje. Jjén türelemmel és megadással viselt Bűnvedés után f. hó 23-án visszaadta 96 ágos lelkét Teremtőjének. Utolsó útjára f. hó 25-én, szerdán i. e. 11 órakor kisérjük a rákos- Breszturi izv. temetőben. ^ Emlékét el nem múló kegyelettel B izzük szivünkben. Budapesten, 1939 január hó.r. na—rumi éhmikebA [ izv. Sterpel Vilmosné szül. Krása jzimijla úgy a maga, mint gyermekei, Bél és felesége szül. szergényi Geisteff Ince, György és felesége szül. Már Nis Klára, unokái, Tommy és Julika, ma mint a megboldogult anyósa, lesz- rajzei, sógorai és sógornői nevében ,udalmas szívvel jelentjük, hogy csak Hillék feje és dísze, Herpei Vilmos !