Esti Ujság, 1938. május (3. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-01 / 98. szám

Budapest, 1937 május 1. Harmadik évf. 98. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII. József­ körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Vasárnap Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 a Rajnánál végződnek, azon túl angol szempontból kevésbé érdekes terület kezdődik. Anglia hajlandó gaz­dasági megbeszéléseket folytatni, de nem hajlandó katonai segítséget nyúj­tani egyik középeurópai államnak sem. Ezek közül az államok közül segítségre egyedül a mindenfelől szorongatott Csehországnak volna szüksége, Anglia azonban nem fog fegyvert Prága mel­lett, nem hajlandó mozgósítani, hábo­rúba keveredni a cseh uralom fenn­tartásáért a csehszlovák köztársaság területén. Ezzel a világos, félreérthe­tetlen állásfoglalással végződtek a lon­doni angol-francia megbeszélések, ame­lyeknek drámai hangulatáról, részletei­ről szokatlanul teljes, mindenre kiter­jedő tájékoztatást kapott a világsajtó. Franciaország kormánya, amely még mindig többé-kevésbé a népfront jegyé­ben áll, még egy utolsó kísérletet tett Londonban, hogy az angol kormányt rábírja katonai kötelezettségek vállalá­sára Csehországgal szemben. Francia­­ország ma, majdnem húsz esztendővel a páriskörnyéki békeszerződések alá­írása után, még mindig közvetlen érde­kének tekinti Csehország változatlan fenntartását, fenyegetőnek és kockáza­tosnak érzi a feszültséget, amely Cseh­országot szembeállítja jóformán összes szomszédaival. A francia külpolitika vezetői még mindig az együttes bizton­­ság dogmatikusan bonyolult rendszerét hirdetik a rohamosan érvényesülő új népi energiák kibontakozásával szem­ben. Londonban a francia megbízottak minden érvet felhoztak, a meggyőzés, a, kérés, kapacitálás minden eszközét kimerítették, hogy Angliát újból csata­sorba állítsák Csehország mellett, a béketárgyalások egykori rideg, türel­metlen szelleme, a hatalmi politika rendszere mellett. Nem sikerült. Az an­gol megbízottak ebben a kérdésben ta­podtat sem engedtek, elszántan és me­reven kitartottak eredeti álláspontjuk mellett. Chamberlain és Halifax lord állás­­foglalását nyilvánvalóan a politikai realitás határozta meg Londonban, az angol józanság és higgadtság, amely Anglia világhatalmát megteremtette és mostanáig fentartotta. Angliának nin­csenek közvetlen érdekei a Rajnától keletre, Anglia tehát nem is hajlandó áldozatokat hozni — mások érdekeiért. Ezen a megfontoláson túl azonban két­ségkívül erkölcsi belátások, új felisme­rések is befolyásolták az angol politi­kusokat. Ma már az angol közvéle­mény is belátja, hogy a csehszlovák köztársaságban hatvan százalékot je­lentenek a különböző „kisebbségek”, amelyek a negyvenszázalékos „több­ség” alatt élnek. Húsz esztendő elmúl­tával nem lehet már titokban tartani, hogy Csehország lakosságának többsé­gét nem tette boldoggá a békediktá­tum, a népek és nemzetiségek szaba­dabb, tisztább új élet után vágyódnak, amelyet Prága nem tud megadni ne­kik. Anglia nem áldozhat új hekatom­­bákat ennek a helyzetnek fenntartá­sáért s az együttes biztonság francia rendszeréért sem. Anglia sorsára bízza Csehországot, hogy mérkőzzön meg az ellene feszülő nemzeti erőkkel tehet­sége szerint. És London után az egész művelt világ a végsőkig feszült figye­lemmel tekint a nagy színpad felé, amelyen a történelem nagy szín­játéká­nak új felvonása kezdődik. Akotta katétaiBENES lemondásával számolnak Londonban Megbukott a Csehország védel­mére irányuló francia terv Angol—francia gazdasági támo­gatást kapnak a dunai államok LONDON, április 30. A tegnapi napon lezárult közvetlen angol-francia tanácskozások tengelyében — mint ahogy azt az egész angol sajtó megállapítja — Csehország súlyos válságának kérdése állott. A francia kormány a tárgyalások során a tradicionális francia kül­politikának megfelelően, mindenáron keresztül akarták vinni, hogy az együttes biz­tonság elvét terjeszék ki Csehország esetleges megtámadásának esetére is. Bár úgyszólván minden kérdésben teljes összhang alakult ki a két kormány miniszterei között, a cseh kérdésben előterjesztett francia terv véglegesen megbukott. Cham­berlain angol kormányfő és Halifax lord külügyminiszter kijelentették, hogy Anglia nem hajlandó semmiféle újabb kötelezettséget vállalni és katonai garanciát adni Csehország függetlenségének megóvása érdekében. Az angol döntésnek beláthatat­­lanul súlyos jelentősége van Csehországra nézve, amely ilyen módon, miután zsar­noki uralmának további fenntartására külső segítségre nem számíthat, kénytelen lesz a kisebbségek jogos követeléseit teljes mértékben kielégíteni. Viszont ez alig történhetik meg a cseh politika legmélyrehatóbb megváltoztatása nélkül és mint­­ahogy az angol lapok valószínűnek tartják, elsősorban Benes államfőnek kell mél­tóságáról lemondania, mert az egyaránt megbukott cseh bel- és külpolitikának ő volt a szellemi vezére, megalkotója és legfőbb támasza. Az angol álláspont egyéb­ként rendkívül kijózanítóan hatott. Az angol döntés rendkívül kijózanítóan hatott a francia politikai közvéleményre is, ahol most már egyre sűrűbben adnak hangot, még a kormányhoz közelálló lapok is annak a véleményüknek, hogy Franciaország egyedül, vagy akár a nagyon labilis értékű szovjet támogatással sem vállalkozhatik arra, hogy véráldozatok árán igyekezzék szerencsétlen formában létrehozott és tel­jesen életképtelen Csehszlovákia megvédésére. ban vállalt. Az angol miniszterek azon­ban újból és újból kifejezésre juttatták, — írja a lap —, hogy az angol kormány nem vállalhat több kötelezettséget, mint amit Chamber­lain miniszterelnök március 24-i alsó­házi nyilatkozatában vállalt Éppen ellenkezőleg, angol részről hangoz­tatták, — írja ezután a Daily Telegraph, — hogy Anglia a béke lehetőségének egyetlen útját abban látja, hogy a két ér­dekelt hatalom között harmadik vagy ne­gyedik hatalom esetleges támogatásával diplomáciai úton tárgyalások hidalja­nak meg. A lap célzást tesz arra, hogy Anglia igyek­szik majd befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy közös nevezőre hozza a Benes elnök emlékiratában javasolt megoldási lehetőségeket a szudéta­­német, követelésekkel és a cseh kormányt engedményekre rá­venni. A Daily Mail szerint London külföldi diplomáciai köreiben nem alakult ki olyan felfogás, mintha a baloldali politikától átitatott Benes elnök a szudétanémet népcsoport irá­nyában jelentősebb engedményekre hajlandó lenne. A lap utal azokra a nehézségekre, ame­lyek az angol-francia közvetítő lépés elé hárulnak. Egy ilyen lépés súlyos politikai nehézségeket idézne fel és esetleg Benes köztársasági elnök le­mondásával végződne. A News Chronicle a pénteki záróskommü­­ni­kében említett gazdasági támogatásról ír, amelyben Anglia és Franciaország a dunai államokat szándékoznak részesíteni. A lap szerint ebben a kérdésben nem jött létre vég­leges megegyezés és diplomáciai úton folytatják majd erre Anglia nem vállal kötelezettséget Csehország érdekében Az angol sajtó ma reggel megállapítja, hogy a tanácskozások során az angol­ és a francia kormány abban állapodott meg, hogy a csehszlovák kérdésben egységesen lép fel közvetítő tárgyalások megindí­­t­­tása érdekében. Az angol sajtó továbra is igen súlyosnak látja ezt a problémát és vannak lapok, amelyek következtetéseikben odáig men­nek, hogy az áthidalhatatlan politikai ne­hézségekre­ való tekintettel Benes köztársasági elnöknek esetleg le kell mondania. Az angol sajtó úgy látja, hogy Francia­­ország és Anglia talán már május első hetében akcióba lépnek, hogy a közvetítő tárgyalásokat létrehozzák. A kormányhoz közelálló, Daily Teleg­raph ezzel kapcsolatban még egyszer rá­mutat arra, hogy a francia miniszterek eredetileg még remélték, hogy Angliát meggyőzhetik ugyanolyan kötelezettség­vállalások szükségességéről, mint amilye­neket Franciaország Csehország, irányár fillér

Next