Esti Ujság, 1938. május (3. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-01 / 98. szám
Budapest, 1937 május 1. Harmadik évf. 98. sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII. József körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Vasárnap Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 a Rajnánál végződnek, azon túl angol szempontból kevésbé érdekes terület kezdődik. Anglia hajlandó gazdasági megbeszéléseket folytatni, de nem hajlandó katonai segítséget nyújtani egyik középeurópai államnak sem. Ezek közül az államok közül segítségre egyedül a mindenfelől szorongatott Csehországnak volna szüksége, Anglia azonban nem fog fegyvert Prága mellett, nem hajlandó mozgósítani, háborúba keveredni a cseh uralom fenntartásáért a csehszlovák köztársaság területén. Ezzel a világos, félreérthetetlen állásfoglalással végződtek a londoni angol-francia megbeszélések, amelyeknek drámai hangulatáról, részleteiről szokatlanul teljes, mindenre kiterjedő tájékoztatást kapott a világsajtó. Franciaország kormánya, amely még mindig többé-kevésbé a népfront jegyében áll, még egy utolsó kísérletet tett Londonban, hogy az angol kormányt rábírja katonai kötelezettségek vállalására Csehországgal szemben. Franciaország ma, majdnem húsz esztendővel a páriskörnyéki békeszerződések aláírása után, még mindig közvetlen érdekének tekinti Csehország változatlan fenntartását, fenyegetőnek és kockázatosnak érzi a feszültséget, amely Csehországot szembeállítja jóformán összes szomszédaival. A francia külpolitika vezetői még mindig az együttes biztonság dogmatikusan bonyolult rendszerét hirdetik a rohamosan érvényesülő új népi energiák kibontakozásával szemben. Londonban a francia megbízottak minden érvet felhoztak, a meggyőzés, a, kérés, kapacitálás minden eszközét kimerítették, hogy Angliát újból csatasorba állítsák Csehország mellett, a béketárgyalások egykori rideg, türelmetlen szelleme, a hatalmi politika rendszere mellett. Nem sikerült. Az angol megbízottak ebben a kérdésben tapodtat sem engedtek, elszántan és mereven kitartottak eredeti álláspontjuk mellett. Chamberlain és Halifax lord állásfoglalását nyilvánvalóan a politikai realitás határozta meg Londonban, az angol józanság és higgadtság, amely Anglia világhatalmát megteremtette és mostanáig fentartotta. Angliának nincsenek közvetlen érdekei a Rajnától keletre, Anglia tehát nem is hajlandó áldozatokat hozni — mások érdekeiért. Ezen a megfontoláson túl azonban kétségkívül erkölcsi belátások, új felismerések is befolyásolták az angol politikusokat. Ma már az angol közvélemény is belátja, hogy a csehszlovák köztársaságban hatvan százalékot jelentenek a különböző „kisebbségek”, amelyek a negyvenszázalékos „többség” alatt élnek. Húsz esztendő elmúltával nem lehet már titokban tartani, hogy Csehország lakosságának többségét nem tette boldoggá a békediktátum, a népek és nemzetiségek szabadabb, tisztább új élet után vágyódnak, amelyet Prága nem tud megadni nekik. Anglia nem áldozhat új hekatombákat ennek a helyzetnek fenntartásáért s az együttes biztonság francia rendszeréért sem. Anglia sorsára bízza Csehországot, hogy mérkőzzön meg az ellene feszülő nemzeti erőkkel tehetsége szerint. És London után az egész művelt világ a végsőkig feszült figyelemmel tekint a nagy színpad felé, amelyen a történelem nagy színjátékának új felvonása kezdődik. Akotta katétaiBENES lemondásával számolnak Londonban Megbukott a Csehország védelmére irányuló francia terv Angol—francia gazdasági támogatást kapnak a dunai államok LONDON, április 30. A tegnapi napon lezárult közvetlen angol-francia tanácskozások tengelyében — mint ahogy azt az egész angol sajtó megállapítja — Csehország súlyos válságának kérdése állott. A francia kormány a tárgyalások során a tradicionális francia külpolitikának megfelelően, mindenáron keresztül akarták vinni, hogy az együttes biztonság elvét terjeszék ki Csehország esetleges megtámadásának esetére is. Bár úgyszólván minden kérdésben teljes összhang alakult ki a két kormány miniszterei között, a cseh kérdésben előterjesztett francia terv véglegesen megbukott. Chamberlain angol kormányfő és Halifax lord külügyminiszter kijelentették, hogy Anglia nem hajlandó semmiféle újabb kötelezettséget vállalni és katonai garanciát adni Csehország függetlenségének megóvása érdekében. Az angol döntésnek beláthatatlanul súlyos jelentősége van Csehországra nézve, amely ilyen módon, miután zsarnoki uralmának további fenntartására külső segítségre nem számíthat, kénytelen lesz a kisebbségek jogos követeléseit teljes mértékben kielégíteni. Viszont ez alig történhetik meg a cseh politika legmélyrehatóbb megváltoztatása nélkül és mintahogy az angol lapok valószínűnek tartják, elsősorban Benes államfőnek kell méltóságáról lemondania, mert az egyaránt megbukott cseh bel- és külpolitikának ő volt a szellemi vezére, megalkotója és legfőbb támasza. Az angol álláspont egyébként rendkívül kijózanítóan hatott. Az angol döntés rendkívül kijózanítóan hatott a francia politikai közvéleményre is, ahol most már egyre sűrűbben adnak hangot, még a kormányhoz közelálló lapok is annak a véleményüknek, hogy Franciaország egyedül, vagy akár a nagyon labilis értékű szovjet támogatással sem vállalkozhatik arra, hogy véráldozatok árán igyekezzék szerencsétlen formában létrehozott és teljesen életképtelen Csehszlovákia megvédésére. ban vállalt. Az angol miniszterek azonban újból és újból kifejezésre juttatták, — írja a lap —, hogy az angol kormány nem vállalhat több kötelezettséget, mint amit Chamberlain miniszterelnök március 24-i alsóházi nyilatkozatában vállalt Éppen ellenkezőleg, angol részről hangoztatták, — írja ezután a Daily Telegraph, — hogy Anglia a béke lehetőségének egyetlen útját abban látja, hogy a két érdekelt hatalom között harmadik vagy negyedik hatalom esetleges támogatásával diplomáciai úton tárgyalások hidaljanak meg. A lap célzást tesz arra, hogy Anglia igyekszik majd befolyását érvényesíteni abban az irányban, hogy közös nevezőre hozza a Benes elnök emlékiratában javasolt megoldási lehetőségeket a szudétanémet, követelésekkel és a cseh kormányt engedményekre rávenni. A Daily Mail szerint London külföldi diplomáciai köreiben nem alakult ki olyan felfogás, mintha a baloldali politikától átitatott Benes elnök a szudétanémet népcsoport irányában jelentősebb engedményekre hajlandó lenne. A lap utal azokra a nehézségekre, amelyek az angol-francia közvetítő lépés elé hárulnak. Egy ilyen lépés súlyos politikai nehézségeket idézne fel és esetleg Benes köztársasági elnök lemondásával végződne. A News Chronicle a pénteki záróskommünikében említett gazdasági támogatásról ír, amelyben Anglia és Franciaország a dunai államokat szándékoznak részesíteni. A lap szerint ebben a kérdésben nem jött létre végleges megegyezés és diplomáciai úton folytatják majd erre Anglia nem vállal kötelezettséget Csehország érdekében Az angol sajtó ma reggel megállapítja, hogy a tanácskozások során az angol és a francia kormány abban állapodott meg, hogy a csehszlovák kérdésben egységesen lép fel közvetítő tárgyalások megindíttása érdekében. Az angol sajtó továbra is igen súlyosnak látja ezt a problémát és vannak lapok, amelyek következtetéseikben odáig mennek, hogy az áthidalhatatlan politikai nehézségekre való tekintettel Benes köztársasági elnöknek esetleg le kell mondania. Az angol sajtó úgy látja, hogy Franciaország és Anglia talán már május első hetében akcióba lépnek, hogy a közvetítő tárgyalásokat létrehozzák. A kormányhoz közelálló, Daily Telegraph ezzel kapcsolatban még egyszer rámutat arra, hogy a francia miniszterek eredetileg még remélték, hogy Angliát meggyőzhetik ugyanolyan kötelezettségvállalások szükségességéről, mint amilyeneket Franciaország Csehország, irányár fillér