Esti Ujság, 1938. június (3. évfolyam, 123-145. szám)

1938-06-01 / 123. szám

Budapest, 1938 június 1. Harmadik évf., 123. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VTI­. József­ körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szerda Ára fillér Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 Umot sikített s a világraszóló események után a főváros leteszi díszes köntösét. Mielőtt azonban megkezdődne a hét­köznapok sorozata, egy pillanatra még vissza kell gondolnunk az elmúlt hét eseményeire és azokra a benyomásokra, amelyek az ünnepi hangulat mellett bennünk és másokban keletkeztek. Ezek a benyomások­­ igen jók. Magyar­­ország ezzel a kongresszussal talán többet nyert, mint azt ma egykönnyen föl lehetne mérni. A nyereség: a rokon­­szenv, amelyet az idegenek tízezreinek szívébe oltottunk. Civilizáció, hitélet, műveltség és sikeres szervezés nyilat­kozott meg Budapesten az idegen előtt olyan formában és olyan méretekben, hogy az itt járt vendég ezután már aligha esik a hajdani „tschikosch­­romantika’’ hibájába s aligha fogja elhinni majd a magyar-ellenes propa­ganda esetleges rémmeséit. De meg­ismert bennünket a világ közvélemé­nyét irányító sajtó is, hiszen a nemze­tek figyelme ezekben a napokban Buda­pest felé irányult, ahol megszólalt a pápa hangja, hogy a keresztény vilá­got igazságra, békességre és magasabb szolidaritásra intse. Reméljük, hogy a világ meghallotta a szót és az eleven, a hívő és bizakodó Budapest egy ember­ségesebb világnak lesz a jelképe. De szerénytelenség nélkül jó bizo­nyítványt állíthatunk ki.—­ önmagunk­ról is. A fővárosi hatóságoknak, a ren­dezőbizottságnak és karhatalomnak óriási. Budapest életében páratlan fel­adatokkal kellett ezúttal megbirkóznia. A százezres tömegek felvonulása és el­helyezése következtében fel kellett bon­tani egy világváros megszokott közle­kedési rendjét, kerületeket kellett el­zárni, valósággal hadászati tervek sze­rint kellett elkerülni a torlódást és a fejetlenséget. A próba­­ mintaszerű eredménnyel zárult. Sehol komoly fenn­akadás, igazán indokolt panasz nem volt és a hatalmas gépezet kerekei egy pillanatra sem tévedtek le a kijelölt útról. S ez nemcsak a rendezőknek, a kitűnő rendőrségnek, általában a ható­ságoknak s a lelkesen dolgozó cserké­szeknek az érdeme, hanem­ a közön­ségé is. Hiszen Pesten külön eredmény­nek számít a rendszabályok betartása. Valljuk be: nálunk régi, rossz szokás, hogy a fegyelmet sokan igyekeznek megkerülni s nem egyszer súlyos bizo­nyítékát látjuk annak, hogy közönsé­günk érthetetlen módon szinte — vir­tust csinál a rend és a hatósági intéz­kedések kijátszásából. Most, ezen a héten — rend volt. Szóval: így is lehet. Nagy és megbecsülendő eredmény ez. De nem szeretnők, ha az ünnepi hangulattal együtt ezek az eredmé­nyek is elmúlnának. Mert ami most következik: még nagyobb rendet, még több, az egyén tisztességéből folyó fe­gyelmet követel. Hatalmas munka előtt áll az ország. Rövid pár héten belül mérföldes lépésekkel halad előre a gazdasági és a szociális élet, a nemzet fizikai és erkölcsi megerősödésének út­ján. Sorsunk, mindennapi kenyerünk attól függ most, hogy mekkora fegye­lemmel és milyen komolysággal tudunk külső és belső problémáinkkal végezni. Mert most jönnek a hétköznapok, ame­lyek azonban nem hétköznapi köteles­­ségteljesítést követenek­. Újabb vörös légirajok repültek Csehszlovákiába Súlyos ellentétek Franciaország és Lengyelország között a cseh kérdés miatt Rejtekhelyen őrzik a tótok a pittsburgi szerződés eredeti LONIkM­, május 81. Úgy az angol, mint a francia sajtót továbbra is rendkívül élénken foglalkoz­tatja Csehország válsága. A lapok megállapítják, hogy a cseh kérdés körül támadt európai feszültség lényegesen megenyhült ugyan, azonban az ingadozó cseh állam továbbra is Európa tűzfészke, marad és a nyugalmat csak a szudétanémetek és Prága teljes megegyezése állíthatja helyre. Az angol lapok azt a meglepő értesülésüket közlik, hogy a Szovjet újabb nagy repülőgép-szállítmányokat juttatott Csehszlovákiának, mégpedig légi úton. A cseh válság kitörése óta a Szovjet már több ízben küldött repülőgépeket Csehországba, de ezek a repülőgépek titokban és éjszak­a haladtak át román területek felett. Az angol lapok az új szállítmányokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy a most küldött repülőrajok a román kormány engedélyével repültek át Románia felett. Ez az érte­sülés annál feltűnőbb, mert hiszen köztudomású Románia élesen szovjetellenes magatartása. A Csehországnak nyújtott szovjet segítség, mint ahogy az angol sajtó megállapítja, újabb provokációnak tekinthető, amely ismét feszültté teheti az egész európai légkört. Franciaország megvonta a fegyverkezési hitelt Lengyelországtól . Párisi diplomáciai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy Franciaország be akarja szüntetni azokat a francia fegyverkezési hiteleket és ezzel kapcsolatos hadianyagszállításo­kat, amelyekre vonatkozólag Rydz-Smogly lengyel tábornagy legutóbbi párisi láto­gatása alkalmával megállapodás jött létre Franciaország és Lengyelország között. A lengyel fegyverkezési hitelek beszünteté­sét a Quai d’Orsay kívánja és a legköze­lebb már Bonnet külügyminiszter hivata­losan elő akarja terjeszteni erre vonat­kozó indítványát a francia miniszteri tanácsban. E szembetűnően büntető jellegű intézkedést azzal magyarázzák, hogy Lengyelország Csehszlovákia legsúlyosabb válságának napjaiban sem elégítette ki azokat a vá­­rakozásokat, amelyeket a francia kormány fűzött a Lengyelországgal való együtt­működéshez. A lengyel kormány ugyan emlékeztetett arra, hogy a francia-lengyel szövetségi szerződés értelmében Lengyelország csak akkor köteles katonai erővel Franciaország segítségére sietni, ha Franciaországot köz­vetlen támadás éri, de nem vonatkozik a szerződés olyan esetre, ha Franciaország más irányú kötelezettségéből kifolyólag maga tá­mad meg valamely országot, a francia politikai­ körökben azonban mégis azt várták, hogy Lengyelország ki fogja fejezni Franciaországgal való együtt­működési készségét arra az esetre, ha a csehszlovák válsággal kapcsolatban fegy­veres viszályra kerül sor és ebbe Francia­­ország is belesodródik. A francia kormány nyilván a Lengyel­­országnak megszavazott fegyverkezési hitelt tekintette Lengyelország ilyen ma­gatartása zálogának, míg a lengyel kor­mány arra az álláspontra helyezkedik, hogy­ a­ fegyverkezési hitel nyújtását a franciák nem tették függővé semmi­féle politikai, vagy éppenséggel katonai feltételtől. A Lengyelországnak megszavazott fran­cia fegyverkezési hitelek beszüntetésének állítólagos terve párisi diplomáciai körök­ben mindenesetre élénk feltűnést keltett. Ünnepélyesen fogadták Südingenben az ammerikai tót küldöttséget, amely a pittsburgi szerződés eredeti példányát hozta magával

Next