Esti Ujság, 1938. június (3. évfolyam, 123-145. szám)
1938-06-01 / 123. szám
Budapest, 1938 június 1. Harmadik évf., 123. sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VTI. József körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szerda Ára fillér Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 Umot sikített s a világraszóló események után a főváros leteszi díszes köntösét. Mielőtt azonban megkezdődne a hétköznapok sorozata, egy pillanatra még vissza kell gondolnunk az elmúlt hét eseményeire és azokra a benyomásokra, amelyek az ünnepi hangulat mellett bennünk és másokban keletkeztek. Ezek a benyomások igen jók. Magyarország ezzel a kongresszussal talán többet nyert, mint azt ma egykönnyen föl lehetne mérni. A nyereség: a rokonszenv, amelyet az idegenek tízezreinek szívébe oltottunk. Civilizáció, hitélet, műveltség és sikeres szervezés nyilatkozott meg Budapesten az idegen előtt olyan formában és olyan méretekben, hogy az itt járt vendég ezután már aligha esik a hajdani „tschikoschromantika’’ hibájába s aligha fogja elhinni majd a magyar-ellenes propaganda esetleges rémmeséit. De megismert bennünket a világ közvéleményét irányító sajtó is, hiszen a nemzetek figyelme ezekben a napokban Budapest felé irányult, ahol megszólalt a pápa hangja, hogy a keresztény világot igazságra, békességre és magasabb szolidaritásra intse. Reméljük, hogy a világ meghallotta a szót és az eleven, a hívő és bizakodó Budapest egy emberségesebb világnak lesz a jelképe. De szerénytelenség nélkül jó bizonyítványt állíthatunk ki.— önmagunkról is. A fővárosi hatóságoknak, a rendezőbizottságnak és karhatalomnak óriási. Budapest életében páratlan feladatokkal kellett ezúttal megbirkóznia. A százezres tömegek felvonulása és elhelyezése következtében fel kellett bontani egy világváros megszokott közlekedési rendjét, kerületeket kellett elzárni, valósággal hadászati tervek szerint kellett elkerülni a torlódást és a fejetlenséget. A próba mintaszerű eredménnyel zárult. Sehol komoly fennakadás, igazán indokolt panasz nem volt és a hatalmas gépezet kerekei egy pillanatra sem tévedtek le a kijelölt útról. S ez nemcsak a rendezőknek, a kitűnő rendőrségnek, általában a hatóságoknak s a lelkesen dolgozó cserkészeknek az érdeme, hanem a közönségé is. Hiszen Pesten külön eredménynek számít a rendszabályok betartása. Valljuk be: nálunk régi, rossz szokás, hogy a fegyelmet sokan igyekeznek megkerülni s nem egyszer súlyos bizonyítékát látjuk annak, hogy közönségünk érthetetlen módon szinte — virtust csinál a rend és a hatósági intézkedések kijátszásából. Most, ezen a héten — rend volt. Szóval: így is lehet. Nagy és megbecsülendő eredmény ez. De nem szeretnők, ha az ünnepi hangulattal együtt ezek az eredmények is elmúlnának. Mert ami most következik: még nagyobb rendet, még több, az egyén tisztességéből folyó fegyelmet követel. Hatalmas munka előtt áll az ország. Rövid pár héten belül mérföldes lépésekkel halad előre a gazdasági és a szociális élet, a nemzet fizikai és erkölcsi megerősödésének útján. Sorsunk, mindennapi kenyerünk attól függ most, hogy mekkora fegyelemmel és milyen komolysággal tudunk külső és belső problémáinkkal végezni. Mert most jönnek a hétköznapok, amelyek azonban nem hétköznapi kötelességteljesítést követenek. Újabb vörös légirajok repültek Csehszlovákiába Súlyos ellentétek Franciaország és Lengyelország között a cseh kérdés miatt Rejtekhelyen őrzik a tótok a pittsburgi szerződés eredeti LONIkM, május 81. Úgy az angol, mint a francia sajtót továbbra is rendkívül élénken foglalkoztatja Csehország válsága. A lapok megállapítják, hogy a cseh kérdés körül támadt európai feszültség lényegesen megenyhült ugyan, azonban az ingadozó cseh állam továbbra is Európa tűzfészke, marad és a nyugalmat csak a szudétanémetek és Prága teljes megegyezése állíthatja helyre. Az angol lapok azt a meglepő értesülésüket közlik, hogy a Szovjet újabb nagy repülőgép-szállítmányokat juttatott Csehszlovákiának, mégpedig légi úton. A cseh válság kitörése óta a Szovjet már több ízben küldött repülőgépeket Csehországba, de ezek a repülőgépek titokban és éjszaka haladtak át román területek felett. Az angol lapok az új szállítmányokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy a most küldött repülőrajok a román kormány engedélyével repültek át Románia felett. Ez az értesülés annál feltűnőbb, mert hiszen köztudomású Románia élesen szovjetellenes magatartása. A Csehországnak nyújtott szovjet segítség, mint ahogy az angol sajtó megállapítja, újabb provokációnak tekinthető, amely ismét feszültté teheti az egész európai légkört. Franciaország megvonta a fegyverkezési hitelt Lengyelországtól . Párisi diplomáciai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy Franciaország be akarja szüntetni azokat a francia fegyverkezési hiteleket és ezzel kapcsolatos hadianyagszállításokat, amelyekre vonatkozólag Rydz-Smogly lengyel tábornagy legutóbbi párisi látogatása alkalmával megállapodás jött létre Franciaország és Lengyelország között. A lengyel fegyverkezési hitelek beszüntetését a Quai d’Orsay kívánja és a legközelebb már Bonnet külügyminiszter hivatalosan elő akarja terjeszteni erre vonatkozó indítványát a francia miniszteri tanácsban. E szembetűnően büntető jellegű intézkedést azzal magyarázzák, hogy Lengyelország Csehszlovákia legsúlyosabb válságának napjaiban sem elégítette ki azokat a várakozásokat, amelyeket a francia kormány fűzött a Lengyelországgal való együttműködéshez. A lengyel kormány ugyan emlékeztetett arra, hogy a francia-lengyel szövetségi szerződés értelmében Lengyelország csak akkor köteles katonai erővel Franciaország segítségére sietni, ha Franciaországot közvetlen támadás éri, de nem vonatkozik a szerződés olyan esetre, ha Franciaország más irányú kötelezettségéből kifolyólag maga támad meg valamely országot, a francia politikai körökben azonban mégis azt várták, hogy Lengyelország ki fogja fejezni Franciaországgal való együttműködési készségét arra az esetre, ha a csehszlovák válsággal kapcsolatban fegyveres viszályra kerül sor és ebbe Franciaország is belesodródik. A francia kormány nyilván a Lengyelországnak megszavazott fegyverkezési hitelt tekintette Lengyelország ilyen magatartása zálogának, míg a lengyel kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fegyverkezési hitel nyújtását a franciák nem tették függővé semmiféle politikai, vagy éppenséggel katonai feltételtől. A Lengyelországnak megszavazott francia fegyverkezési hitelek beszüntetésének állítólagos terve párisi diplomáciai körökben mindenesetre élénk feltűnést keltett. Ünnepélyesen fogadták Südingenben az ammerikai tót küldöttséget, amely a pittsburgi szerződés eredeti példányát hozta magával