Esti Ujság, 1938. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1938-07-01 / 146. szám

zőgazdasági munkák mindenütt javában folynak és éppen a nagy szárazság miatt sokkal erősebb tempóban kell dolgozniok a földmunkásoknak. Kiskunhalason, ahol 37—38 fok meleget is mértek árnyékban, fullasztó meleg volt. A tanyákon, a ga­bonatáblák között pokoli hőséget árasz­tott az izzó homok. A kiskunhalasi határban körülbelül kétezer ember arat, elképzelhető, hogy milyen borzalmas szen­vedésen mennek keresztül. Négy aratót be is szállítottak a városi kórházba, mint az orvosok megállapí­tották, mind a négyen hőgutát kaptak. Pirtóról Nap Ferenc 37 éves , Fehértóról Banári Benő 56 éves, Zzanából ördög Jó­zsef 60 éves kisgazdát és Takács Nán­doraié 26 éves marokszedő asszonyt vettek kórházi ápolásba, valamennyiük állapota súlyost. A forróság rendkívüli károkat okozott. Egy héttel ezelőtt még jó kukoricatermés ígérkezett a homokban, a hét végére sok helyen összefonnyadt a tengeri levele, mára pedig már sok helyen, a magasabb fekvésű helyeken zörgésre sárgult a kukorica­levél. A gabona a­vagy forróságban hirtelen érik, most már a búzákat is mindenütt aratni kel. Az egyhetes kánikula alatt a sárga homokba vetett kukoricáik kiég­tek és a burgonyát is éppen kötés ideje alatt érte a rendkívüli forróság. A gazdák azt mondják, hogy a homoki kukoricákból most már legfeljebb csak csalamádé lesz és a burgonyában is nagy kárt tett a hőség. Fokozza a szomorúsá­got az is, hogy sok helyen a most beérő búzák szeme is megszorult s így az a re­ménység, amivel még egy hét előtt néztek ez aratás elé, nagyon megcsappant. A rendkívüli kánikula egész Közép­­európában szedi áldozatait. A külföldi vá­rosokból egymásután érkeznek a jelen­tések, mindenütt egyre növekszik a hőség halálos áldozatainak a száma. Magyarország szempontjából a legfonto­sabb a belgrádi jelentés, mert jelenleg nálunk fiéli melegáramlat az uralkodó szél 50 fokon felüli hőség Jugoszláviában és Romániában Buk­aresti jelentés szerint az európai hő­­h­ullám Romániában majdnem mindennap újabb rekordokat teremt. Péter-Pál nap­iján Bukarestben 39 fok Celsiust mutatott a hőmérő, vannak azonban vidékek, ahon­nan 40 fokos meleget is jelentenek, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Napon a hőmérő 54—56 fok Celsiust mutat. Aki csak teheti, menekül a városokból. A Kárpátok fürdőhelyei zsúfolásig megtel­tek s a tengerparti fürdőkben is alig lehet már szobát kapni. A jugoszláv fővárosban szerdán 42 fok Celsius meleget mértek árnyékban, e napon a hőmérséklet 50 fok körül járt. Félő, hogy a déli szél ide is elhozza ezt a rendkívüli forróságot. —­rswnt0­ — — Az Új Világ részletes cikket közöl a belső kölcsön kibocsátásáról, külkereskedelmi tárgyalásaink eredményéről, a belföldi vendég­­forgalom fejlődéséről, a cseh juhkivitelről, szar vasmarhaexportról, az állami útépítésről. A politikai irodalom kimagasló műve! KORNIS GYULA: Az államférfi A politikai lélek vizsgálata. 2 kötet, 637­­ oldal. A Tudományos Akadémia nagy díjá­val kitüntetve. Ára: 20.— pengő. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postá­val intézünk el. Az utánvételes küldés P 1.10-el drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinand (Zeidler Teslyérek) nemzeti könyvkereskedésért Majest, IV., Kossuth lajos­ utca 5. tszittiség Péntek, 1938 július 1 „Er­nemzetet és horder­­et teremtsünk“ - mondta T­­s Nagy András Barcson Mayer János ny. min gyűlési képviselő szerdán Keszi Barcson, ahol megjelent Tasnádi s dr., a Nemzeti Egység Párt s elnöke, több országgyűlési ké­ry Ákos, Somogy vármegye is Langmár Gáspár ny. alezredes­­i szerveze­tének vezetője üdvözölte képviselőket, majd Mayer János tartotta meg beszámoló beszédét, amelyben az Imrédy-kormány munkáját ismertette. E helyről is óva intem a falu népét — mon­dotta Mayer János — vigyázzon, mert minden politikai kísérletezés az ő bőrére megy. Jel­szavakból érték, vagyon és jólét még soha­sem született. Fokozatos, józan munkával, egyetértő, szeretetteljes támogatással, a köz­életi tisztaság és az igazságosság szem előtt tartásával érjük el a boldogabb jövőt. Mayer János nagy tetszéssel fogadott be­számolója után Tasnádi Nagy András, a NÉP országos elnöke foglalkozott vitéz Imrédy Béla miniszterelnök és Sztranyavszky Sándor földmívelésügyi miniszter vasárnapi debreceni beszédével, majd Eckhardtnak vasárnap Ka­posváron mondott beszédére válaszolt. — Eckhardt Tibor — mondotta — Kaposvárott a hitbizományok azonnal megszüntetését kö­vetelte, ha ez megtörténnék, egyszerre 400.000 hold föld szabadulna fel, ami a föld katasztro­fális esését vonná maga után, ez pedig mező­­gazdaságunk teljes felborulását idézné elő. Két évvel ezelőtt törvényt hozott a parla­ment a h­itbizományokból, s ennek végrehaj­tásával pár évtized múlva Magyarországon nem lesz hitbizomány. A köz- és célvagyon kishaszonbérletek útján a kisemberek kezére kerül, éppenúgy mint a bankok birtokai s ebben az ügyben állandó tárgyalásokat foly­tatunk az egyházfőkkel. De ennek fokozato­san kell megtörténni, mert az azonnali gyö­keres intézkedés anarchiát okozna. — Csodálatos — folytatta Tasnádi Nagy András —, hogy Eckhardt Tibor ú­r -­­ról: a kormány nyolcezer családot tele sokezren kaptak ház- és kerthelyek birtokosok növelhették földbirtokállagukat és évről évre fokozódott e téren a tempó, amit bizonyít az is, hogy a beruházási programban 20 milliót vettünk fel telepítés céljaira. Eckhardt Tibor szociális adópolitikát sür­getett s erre azt válaszolhttjuk, hogy az egy­­szoba-konyhás kislakás után nincs adó, a be­ruházási program külön adóját csak az 50.000 pengőnél nagyobb vagyonok fizetik, legna­gyobb részben a vállalatok és a kartellek, to­vábbá munkában van olyan adóreform, amely a kisemberek terheit lényegesen csökkenteni fogja. Azt is mondta Eckhardt Tibor Kapos­várott, hogy a mostani gazdasági élet a guta­­ütés állapotát mutatja. Erre azt üzenem: külföldi adósságainkat rendeztük, pénz­ügyi ellenőrzésünk megszűnt, költség­­vetési egyensúlyunk helyreállt, a Nemzeti Bank tartalékjaiból a beruházási pro­gram végrehajtása megindult és ennek folyamán máris hatezer munkás kapott kenyeret s amikor a boldog Angliában emelkedik, ná­lunk csökken a munkanélküliség. Hozzá kell tennem még azt is, hogy amire még a boldog Nagy-Magyarország sem gondolhatott, az egymilliárdot saját erőnkből állítjuk elő. Azt mondotta Eckhardt Tibor, hogy a népet kell jobban szeretni, nem az országot. Már­pedig Kossuth és Deák nem azt hirdette-e, hogy a hazáért mindent. Ezekkel szemben hamo mi programmunkat, amely azt­­a­z egymás iránti szeretettel, a gy­űlésével, az önzetlen, igaz -ma­gi­­es állásfoglalásával tudjuk el­ér áljainkat *»'■ tét, boldog népet teremtsünk, y András beszédét általános hí így taps fogadta és utána C­­idrás országgyűlési képviselő hí­vta fel a beszámolón megje­le­l Valkó Gyula ügyvéd záró­yűlés. községben hasonló­an a község és a­bban vett részt. Ma formális ülése volt a Háznak A képviselőház kedden tartotta nyári szü­net előtti utolsó érdemleges ülését és ma déli 12 órára hívták össze a Házat. Az ülés napirendjén a hegyközségi, valamint a Nem­zeti Bank alapszabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatok harmadszori olvasása szerepel. Mindössze párperces formális ülés lesz tehát s a továbbiakban még egy formális ülést fog tartani a Ház. Valószínűleg a jövő hét végén, hogy a Felsőház üzenetét átvegye. Ekkor fogják elnapolni a Házat nyári szü­netre, ami előreláthatólag október második feléig fog tartani. Az Árverési Csarnok aukciója a Karátsonyi grófok palotá­jában Két napig tart a palota mű­tárgyainak árverése A legendáshírű gróf Karátsonyi-palotá­­ban, amelyről az utóbbi években annyi hír kelt szárnyra, ismét árverés készül. Ezúttal már a palota berendezési tárgyait, a még ottlévő , legnagyobb részben beépített — hatalmas méretű, festményeket, a palota sok fényt és pompát látott bútorait, szikrázó ve­lencei csillárjait rendezik árverésre. A Ka­­rátsonyi grófok híres képgyűjteménye, ame­lyet valamikor I. Ferencz József is megte­kintett, — ennek a látogatásnak ide­jét a képtár külön ezüst táblája hirdeti — rész­ben még a nagytekintélyű máltai követ, részben pedig örökösének, gróf Karátsonyi Imrének elhatározása következtében már ré­gebben gazdát cserélt... Eladták már a palota mesés értékű keleti szőnyegeit. Eladták a Karátsonyi Guidó és Jenő grófok távolkeleti utazásairól hozott és a palota külön keleti szalonjaiban elhelyezett, pótolhatatlan, ritkaságszámba menő keletázsiai műtárgyakat. Gazdát cseréltek már azok a selyemterítők és függönyök is, amelyek olyan fényt és pompát kölcsönöztek a palota kínai és japán analónjainak, hogy azt még a vilá­ got járt diplomaták is megcsodálták ...A pa­lota nagytermének egyik velencei csillárja ma a Flórián-kápolnát díszíti. A legnagyobb csil­lárok egyikét egy budapesti színház, a párját pedig az egyik leghatalmasabb álla­m itteni követsége vásárolta meg. A királyi vendége­ket látott nagy ebédlő óriási méretű tükrei egy vidéki földbirtokos kastélyába kerültek. A fejedelmi vendégeskedések alkalmával hasz­­nált porcellán- és üvegneműekért késhegyig menő harc folyt az árverés alkalmával, ami­kor nemcsak a hatalmas táncterem, hanem a környező termek és márványelőcsarnok is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az árveré­sek idején külön rendőrőrszemeket kellett a palota elé állítani a hihetetlen forgalom za­vartalan lebonyolítása érdekében. Érthető volt a budapesti közönség érdeklő­dése a palotában megtartott árverés iránt, hi­szen köztudomású volt, hogy a palotába — a Karácsonyi grófok fénykorában — csak kirá­lyok, fejedelmek, hercegek, grófok, diploma­ták és ezeken kívül csak kiválasztottak lép­hettek be , az árverés alkalmával pedig min­denki számára megnyílt a tündérpalota... Az első árverést, — amely hírek szerint kö­zel másfélszázezer pengős eredménnyel zárult — most, ma és holnap a második árverés, ezt­ pedig nemsokára még sajnálatosabb esemény, a többmillió aranyforint költséggel felépített, indiai maharádzsák pompájához hasonló fény­­nyel és gazdagsággal berendezett tündérpalota lebontása követi, hogy a rombolás helyén új élet sarjadjon; a lebontandó palota és csodá­latosan szép ősparkjának helyén új bérházak épüljenek s hogy az egykor mérhetetlen gaz­dagságú, a francia Lusignan hercegektől szár­mazó Karátsonyi grófok nagy vagyonának e, csaknem utolsó morzsája, a palota műkincsei­nek, berendezésének, illetőleg a palota építés­­anyagának és telkének az ellenértéke a ma­gyar közgazdasági élet más mezején kereshes­sen és találhasson — remélhetőleg maradan­dóbb értékű — elhelyezkedést... ­ Szenvedő beteg asszonyok gyakran már egy kis pohár természetes „Ferenc József” keserűvízzel is nagyon könnyű, lágy bélkiürülést érhetnek el, ami igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. Kérdezze meg or­vosán. Biztosítani fogja a kormány a húsz pengőt újbúza-árakat öt helyett kétezrelék a termelési váltók illetéke Jelentette az Esti Újság, hogy a 33-as országos bizottság kedden nagyfontosságú gazdasági rendeleteket tárgyalt le. A bi­zottság, mint ismeretes, tudomásul vette a szeszegyedáruság tárgyában kiadott kor­mányrendeletet, valamint a mezőgazdaság­nak nyújtandó kedvezményekről szóló ren­delet hatályának az új termelési évre való meghosszabbítását. A 33-as bizottság ezen­kívül tudomásul vette a malmok létesíté­sének, bővítésének és a szünetelő malmok újabb üzembehelyezésének korlátozásáról kiadott kormányrendeletet. A bizottság tárgalásán Reményi-Schnel­­ler Lajos pénzügyminiszter nagyjelentő­ségű felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság rentabilitásának érdekében feltétlenül biztosítani fogják a 20 pengő körüli belső búzaárat, amelynek szükségességét legutóbb Sztra­nyavszky Sándor földmívelésügyi minisz­ter is hangoztatta debreceni beszédében. A hivatalos lap csütörtöki számában a mezőgazdaságnak nyújtandó ked­vezmények meghosszabbításáról, va­lamint a rendelet végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet meg is jelent. Fontos hivatalos közlemény látott napvilá­got ugyancsak csütörtökön, amely a Ma­gyar Nemzeti Bank alapszabálymódosítá­sának megfelelően rendszeresített kilenc­­hónapos mezőgazdasági termelési váltók il­letékét az eddigi ötezrelékről kétezrelékre mérsékelte. —■■■■ ar zBW Trrs—— A Magyar Újságírók Kamarai Csoportja vasárnap nagyszabású nyilvános kamarai értekezletet tart Szegeden Az újságíró-kamara felállításával kap­csolatos előkészületeknek érdekes és nagy­­jelentőségű eseménye lesz vasárnap Szege­den a Magyar Újságírók Kamarai Csoport­jába tömörült szegedi és a szegedi kerület­ben működő keresztény újságíróknak nagy­szabású nyilvános kamarai értekezlete. Az értekezletre Szegedre érkeznek a ka­marai csoport képviseletében a legismer­tebb budapesti keresztény újságírók, több országgyűlési képviselő s részt vesznek azon Szeged országgyűlési képviselői és a városi hatóság kiküldöttei. A nagy érdeklődéssel várt értekezletet vasárnap délelőtt fél 12-kor rendezik meg a városháza közgyűlési termében s azon a szegedi csoport felkérésére vitéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő fog el­nökölni. Az értekezleten a kamarai terve­zettel kapcsolatos problémákat tárgyalják meg, majd utána társasebéd lesz az új­szegedi vigadóban. A kamarai értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek, mert a csoportnak ez lesz az első nyilvános vi­­d­éki értekezlete s előreláthatólag igen fontos kérdések kerülnek megvitatásra. Az értekezletre a szegedi csoport meghívta a szegedi kamarai körzet területén működő összes újságírókat. A Magántisztviselők Országos Nyugdíjas Intézetének közgyűlése A Magántisztviselők Országos Nyugdíj­­egyesületének 44. rendes közgyűlése Abray Zoltán ny. h. államtitkár, egyesületi elnök vezetése alatt a nagy számban megjelent ta­gok egyhangú, lelkes határozatából távirati­lag üdvözölte vitéz Imrédy Béla miniszter­elnököt, valamint vitéz Keresz­tes-Fischer Fe­renc belügyminisztert és megköszönte az egye­sület részére folyósított had­i kölcsön segélyt. Egyben ismételten kérte a közgyűlés a rend­szeres államsegély folyósítása érdekében elő­terjesztett régebbi kérelem mielőbbi teljesíté­sét, hogy lehetővé váljék a hadikárosult régi tagok járadékának felemelése. Az egyhangú határozattal elfogadott igazgatósági jelen­tésből és a zárszámadásokból megelégedéssel állapította meg a közgyűlés, hogy az 1924 óta belépett tagok díjtartalékának 100%-os biz­tosítása mellett az egyesület a törvényes mér­téket 40%-kal meghaladó felértékelést tudott nyújtani az 1924. év előtt belépett hadikáro­sult tagjainak is.

Next