Esti Ujság, 1938. október (3. évfolyam, 222-247. szám)

1938-10-01 / 222. szám

Ill mm »# il V Budapest, 1938 október 1. Harmadik évf. 222. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, Vm., József-körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Szombat Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőségi kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja •1-444-00 fillér Eldőlt a magyar Felvidék sorsa tíz évig van megegyeznek a csehek velüik és a lengyelekkel, vagy a nagyhatalmak döntenek Prágának ma délig kell válaszolnia Holnap bevonulnak a németek a szudétavidékre Ullongva fogadja az egész világ a béke megmentését Arra, ami most csütörtökön Mün­chenben történt, nem volt még példa az emberiség történetében. Európa egy pattanásig feszült válság utolsó perceit élte, amikor a négy nagyhatalom kép­viselői összeültek a bajor fővárosban s egy egész napot és éjszakát igénybe­vevő tanácskozások során­­ megmen­tették a vlágbékét és ugyanakkor az­­európai népeknek az emberi igazság erejébe vetett hitét is. Münchenben nemcsak a béke gondolata győzött, ha­nem az igazság eszméje is! A háborút, a vérontást, az öldöklést s az európai civilizáció elpusztulását a négy ország államsért mái nem tartalmatlan félmeg­oldással, vagy a diplomáciában annyira szokásos halogatással és újabb ravasz­ságok kitalálásával védték ki, hanem is igazságot szolgáltattak. Azonnali igazságot a német követelésekre s biz­­tos és ki nem játszható módon igazsá­got a felvidéki magyarságnak és a csehországi lengyeleknek is, akiknek ügye most már biztosan és elkerülhe­tetlenül a németekéhez hasonlatos mó­don fog megoldatni három hónapon be­lül. Ennek a müncheni döntésnek a ha­tása és jelentősége az európai jövő fej­lődésére szinte beláthatatlan, de annyi bizonyos, hogy ezt a négyhatalmi meg­egyezést úgy kell fogadni, mint az első felét az új világpolitikai korszaknak, amelyben a népi igazságok s az embe­riség nagy érdekei fognak dominálni Óriási, világraszóló eredmény, hogy Münchenben a béke győzött, de még nagyobbá teszi ezt az eredményt az a tény, hogy vele együtt az igazság is diadalmaskodott, mintha csak a művelt európai népek az együttérzésben, közös vagy távoli érdekekben és az emberi ideálok szent eszméiben egymásra ta­láltak volna. Ezzel a döntéssel, ezzel a történelmi jelentőségű elhatározással az utolsó re­ménye is összeomlott azoknak, akik a saját apró céljaikat és érdekeiket min­denáron, akár egy világkatasztrófa fel­idézésével is, meg akarták menteni. Elsősorban a cseh politika és a cseh inspirációk mögött húzták meg a lélek­harangot a müncheni megegyezés szi­gorú és kérlelhetetlen intézkedései. A cseheknek órákon belül kell választ adniuk arra, hogy a négy nagyhatalom döntését elfogadják-e, vagy sem. A csehek és a háttérben bujtogató orosz szövetségesek az első perctől kezdve világháborúra spekuláltak. Csehország rozoga állami tákolmányát semmi­képpen sem lehetett már megmenteni, de volt még egy remény: hátha egy­másnak lehet ugrasztani a nagy euró­pai népeket, hátha világháborút lehet felidézni? Ezt a világháborút lehetett volna megnyerni és elveszíteni, de akár így, akár úgy, beláthatatlan jövő kí­sérteties perspek­tivája meredt a tán­torgó Európára, a háttérben pedig az orosz bolsevizmus nyújtogatta a maga polipkarjait, hogy ha a világ ki­mozdulna sarkaiból, minden vagyon, minden érték, az emberi kultúra és ci­vilizáció minden kincse és ékessége, s a fehér emberiség egész sorsa esetleg az ő karjaiba hullik. A csehek és az oroszok világhábo­rúra játszottak s a művelt európai né­pek a világháború kitörését nemcsak, hogy megakadályozták, de megegyezé­sekkel a jövendő számára olyan együtt­működési alapot teremtettek, amely ezt a bolseviki és Nyugat-Európában is forradalmiságot sugárzó katasztrófa­politikát kiküszöbölte az európai ható­erők közül. Csehországot a hideg és pu­ritán igazságosság s a józan ész bonc­késével fogják darabokra szedni, dics­telen, de egyedül egészséges módon. A propagandára és hazugságra épült Csehországnak nem sikerült magával rántani a katasztrófába a vén Európát, ő maga azonban kénytelen lesz ezután csak saját fajtestvérei számára tartani fenn demokráciájának életkereteit. A müncheni megegyezés lényege az, hogy a szudétanémet igények teljesen kielégíttetnek, rövid heteken belül. A magyar és a lengyel igények pedig leg­későbben három hónap alatt. Mit je­lent most már magyar szempontból mindaz, ami Münchenben történt: 1. Jelenti mindenekelőtt azt, hogy az európai nagyhatalmak elismerték Magyarországnak a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiségre és az azok által la­kott területekre vonatkozó követelését és ezzel a trianoni békeszerződés terü­leti rendelkezéseit is áttörték. 2. A prágai kormány három hónapon belül vagy megegyezik Magyarország­gal és Lengyelországgal a kérdéses te­rületek átcsatolásáról, vagy pedig, ha ilyen megegyezés nem jöhetne létre, akkor a négy nagyhatalom képviselői ismét összeülnek és maguk fognak dönteni. A történtek után nem lehet Chamberlain angol miniszterelnök, Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter tars­saságában távozik a müncheni repülőtérről

Next