Esti Ujság, 1938. október (3. évfolyam, 222-247. szám)
1938-10-09 / 229. szám
isii . Vasárnap, 1938 október 9 „BECSÜLETJEL A HAZÁÉRT!" Látogatása húszéves jubileumát ünneplő MOVE székházában ünnepélyesen leleplezik néhai Gömbös arcképét Az 1918-iki őszirózsás napokban már elősötéllett a végzet, amelybe egyre jobban belesodródott az ezeréves történelmi Magyarország. A nemzetbomlasztó kísérletezések egyre gyakoribbak és eredményesebbek lett aifi és csupán egy kis csoport igyekezett a szennyáradatot feltartóztatni. 1918 november 15-én a Sándor utcai régi Országházba,a néhai Molnár Dezső altábornagy elnöklet® alatt megalakult a Véderő Szövetség, amely a mai MOVE magva volt. Ezek az emlékek elevenednek meg bennünk, amikor a Magyar Országos Véderő Egyesület Podmaniczky utca 43. sz. alatti székházába lépünk. Húsz év nagy idő, különösen egy egyesület életében, mert a legtöbb egyesületnek az uralkodó eszmeáramlatok a szülői. Két évtized alatt rengeteg egyesület alakult és tűnt el, de a MOVE nemcsak hogy átvészelte a nehéz időket, hanem a megpróbáltatásokon keresztül megedződött és mint egy hatalmassá fejlődött fa, dús lombkoronát fejlesztett és ágain ma háromszáznál több életképes rügy fakadt. Háromszáz tagegyesülettel hálózza be az egész országot «is több, mint félmillió embert nevelt annak a célnak a szolgálatában, amelyet a MOVE jelmondata tömören fejez ki: „Becsülettel a Házáért!”... A MOVE megszületik... Dr. Bánkuti Lászlóval, a MOVE országos főtitkárával lapozgatjuk a húsz év előtti egyesületi naplót és a fakuló sorok között egy mondatban foglalt név és időpont ötlik a szemünkbe: ...(A Véderő Szövetség 1919 január 19-én a Gólyávában megtartott közgyűlésén nagy lelkesedéssel Gömbös Gyula vezérkari századost elnökéül választotta és egyben felveszi a Magyar Országos Véderő Egyesület nevet.. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött el az egyesület naggyáfejlődése. A bolsevizmusba átcsapó „Nem akarok katonát látni” időszak alatt a szokatlan nyíltsággal fellépő egyesület eréllyel tett hitet a nemzeti gondolat mellett. A jutalom nem maradt el. A „kormány” titkos utasítására a Károlyi Mihály-féle „tengerészekkel” sacjjal verték a MOVE egyik nagygyűlését, amelyen állást foglaltak, a rablóuralom ellen, majd később a veszedelmes egyesülést 1919 február 22-én feloszlatták. A vezérkari százados szervezőképessége ekkor bontakozott ki igazán. Titokban szervezkedett, székhelyét Szegedre tette át és ő volt a MOVE vezérkari főnökül, aki az egyesületet egyre szélesebb alapokra fektette le. Maradandóas el nem évülő érdemeket szerzett a vezetése alatt álló MOVE a Nemzeti Hadsereg fejlesztése körül olyannyira, hogy a Nemzeti Hadsereg megalakulása napján Horthy Miklós akkori hadügyminiszter a MOVE-ról, mint nemzetmentő tényezőről, magasztaló szavakkal emlékezett meg. A Nemzeti Hadsereg bevonulása után a MOVE is feltámadt. Ugyanakkor külföldről eredő nyomás kezdte éreztetni hatását. A magyar kormánytól egyes belföldi liberális körök útmutatása alapján követelték,hogy a MOVE-t, mint a magyar irredenta mozgalmak és felforgató törekvések főlészkét oszlassák fel. A kétesztendei nagyszerű fejlődés után a külföldi intervenció hatása alatt az ország akkor már legnagyobb társadalmi szervezete a romlás szélére jutott. Ennek a romlásnak főképpen az volt az oka, hogy a MOVE, élén Gömbös Gyulával, már az 1920-as év elején kibontotta a fajvédelem eszmevilágának lobogóját és ezzel magát vonta a kül- és belföldi szabadkőművesség dühét.. De a MOVE másodszor is talpraállL A nemzeti eszme szolgálatában Belső ereje és hite, valamint jelmondatának az ereje új életre támasztotta. Kevéssel a talpraállás után Gömbös Gyulát történelmi hivatása elszólította a MOVE éléről. Új férfiak, új erők jöttek a régiek segítségére, akik ernyedetlen munkával, új és újabb kezdeményezésekkel tökéletesíteni igyekeztek azt a művet, amelyet elődeik indítottak el a nagy magyar célok szolgálatában. A régi feljegyzéseknek, amely egyben hű tükre a magyar nemzet Trianon utáni szomorú időszakának, ez a dióhéjbani ismertetése. De a históriai feljegyzések mellett egyéb adatokat is találunk. A MOVE talán az egyedüli egyesület, amely keveset szerepel a nyilvánosság előtt, de annál értékesebb szolgálatokat végzett az egyetemes sport terén. Abból az elgondolásból indultak ki, hogy a Napóleon által egykor leigazolt Németország a felemelkedés útját az ifjúsági tornaegyesületeken keresztül találta meg. Ez a meglátás késztette a MOVE-t arra, hogy a magyar sport fejlesztése céljából megteremtik a MOVE sportszakosztályokat. Az ország legtávolabb eső részein sportpályákat építettek, sportfelszereléseket adományoztak a fiókegyesületeknek, mindezekre jelentős összegket áldozva. Mint tömegsportat, népszerűsítették a céllövészetet és a MOVE lövészcsapatok nem egy, külföldön elért világraszóló győzelmet arattak. A polgári aviatikának a motornélkül vitorlázó repülősport a kitűnően bevált elei iskolája. A MOVE tehát meghonosította itthon a vitorlázó repülősportot és több vitorlázó repülőosztályt alakított meg. A MOVERO élére dr. Ember Sándor országgyűlési képviselőt, az aviatika lelkes hívét választották meg, aki a MOVE céljait áthatva, eredményesen irányította és irányítja a repülőszakosztály ügyeit Megindult csakhamar a vitorlázó gépek gyártása is és a magyar géniusz megnyilvánulása révén ma már világviszonylatban is elsőrangúak a magyar sportrepülőgépek, amelyeknek nagy a külföldi piaca, sokat cselekedett. Nagynevű elnökei és a vezetőség tagjai közül már sokan nincsenek az élők soraiban és amellett, hogy kegyeletet áldozunk emléküknek, fogadalmat teszünk, hogy a jövőben is követni és tökéletesíteni fogjuk a kornak megfelelően a nemes elgondolásokat. Ezt fogjuk tenni még frissebb erővel abban a csatasorban, ahonnan a régi nemzeti irányú egyesületek nagy része már kidőlt, vagy már csak látszat-tevékenységet, folytatnak. Ehhez azonban szükséges, hogy a nemzeti társadalom nagyobb része ne kívülről szemlélje, hanem a MOVE soraiban végezze a nemzetépítő és nemzetvédelmi munkát a legfőbb cél, a honvédelem szolgálatában. __ A húszéves jubileumunk alkalmából szeretettel köszöntjük a Frontharcos Szövetséget és a Nemzeti Munkaközpontot. Büszkeség tölti el a MOVE-t, amikor a két egyesület nagy sikereiről hall, hiszen mindkét testvérünknek a MOVE volt a bölcsője. A MOVE-ban — fejezte be Szeder János nyilatkozatát — nincsenek társadalmi osztályok és ez a tény, valamint a kölcsönös szeretet, az egymást megsegítés és a munkaközösség tudata, voltak azok az erők, amelyek naggyá fejlesztették egyesületünket. 163 ha a jó Isten is megengedi, kétévtizedes fennállásukat nagyszabású ünnepéllyel tesztelik emlékezetessé... Amint megtudtuk, a MOVE elnöki tanácsa, amelynek báró Feilitzsch Berchtold titkos tanácsos, Zsindely Ferenc államtitkár, Boczonádi Szabó Imre, Huszovszky Lajos, Alföldi Béla és Szeder János képviselők, további vitéz dr. Endre László alispán és vitéz Baló Zoltán ezredes a tagjai, pénteken ülést tartott. Ekkor állapították meg a jubielumi ünnepély programját, amelynek keretében vitéz jáblai Gömbös Gyulának az életnagyságú arcképét fogják leleplezni. A jelmondat pedig, hogy: „Becsülettel: a , Hazáért!”, tovább él 60 ezen a jelmondatot: . fog egyre jobban erősödni a MOVE. CSATÁR ISTVÁN Minden héten flABilul a jobboldali magyarság lapja Előkészületek a Orbileumra A háború befejezése után 10 évvel, a MOVE kezdeményezésére megalakították a Frontharcos Főosztályt, amelynek csaknem tízezerek lettek a tagjai. A főosztály később különvált és mint Országos Frontharcos Szövetség működött tovább. Ez a szövetség azóta a magyar tűzharcosoknak a valóságos érdekképviselete. A frontharcos mellett, a magyar élet másik útszélre került, elhanyagolt értéke a magyar munkás volt. Kemény szidást kapott, mert „nemzetközivé” lett. De ugyanakkor nem ismerték fel annak a lehetőségét, hogy a magyar munkást mesterségesben idegenítették el a többi társadalmi osztályoktól és lehetne testvérként is kezelni. Ezért indította útjára a MOVE a nemzeti munkásmozgalmat és ez a mozgalom— ugyanúgy, mint a frontharcosok — évekkel később a MÖVE- től független alapszabályokkal Nemzeti Munkaközponttá alakult át. Szeder János kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a MOVE országos ügyvezető elnöke az Esti Újság munkatársának a következőkben nyilatkozott: " A MOVE úgy érzi, hogy hasznosan és — Hasmillétek után! Időszakokban a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József” keserűviz kitűnő hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhígítja és azt csakhamar fájdalommentesen levezeti. Kérdezze meg orvosát, n Újabb adatok Kiskőrös és Szabadszállás Petőfi-vitájához Bár nappal ezelőtt az Esti Újság hasábjain érdekes vita indult meg. Az irodalomtörténet szerint ugyanis Petőfi Sándor, a halhatatlan magyar költő Kiskörösön született, viszont most a szabadszállásiak azt állítják , és adatokkal igyekeznek igazolni, hogy Petőfi Sándor Szabadszálláson született. Hivatkoznak egy jegyzőkönyvre, amelybe Petőfi Sándor sajátkezűleg írta be, hogy szabadszállási születésű. Berente Sándorné, Szabadszállás egykori Szülésznője is azt vallotta jegyzőkönyvbe, hogy a Kis Sándor születéséhez őt hívták Petrovicsék szabadszállási lakásukra és csupán csak a keresztelőt tartották Kiskörösön. Ezzel kapcsolatban egy újabb hozzánk beérkezett levelet ismertetünk az alábbiakban:Kedves Szerkesztő Úr! Az Esti Újság október elsejei számában méltóztatott ismertetni a kiskőrösiek álláspontját a Petőfi Sándor szülővárosa körül megindult vitában. A cikk elolvasása után az a benyomás maradt meg az olvasó lelkében, mintha Kiskörösé maradna a pálma. A közölt okiratok, szerződések, ugyanis világosan mutatják, hogy az 1820-as évek alatt Petőfi édesapja Kiskőrösön üzlettulajdonos volt és hogy ott lakott. Ezzel szemben B. Tóth Sándor szabadszállási kisgazda csak mendemondára tud hivatkozni. Hát nem egészen így áll a dolog. A szabadszállásiak be tudják bizonyítani aki attal azt, hogy Petőfi édesapja náluk volt mészárosmester. A református egyház az egyik temetőjét az 1860-as évek táján kapta a politikai községtől. Ez a földterület akkor és még ma is, mint Petrovics-féle földek ismeretesek a község polgárai előtt. És hogy nem más Petrovicsról van szó, mutatja a református egyház jegyzőkönyvének az a része, amelyben a temető célját szolgáló földajándékozás az 1860-as évek folyamán bejegyeztetett. Ott az a bejegyzés olvasható, hogy a földet, amelyet a község most elajándékoz, Petrovicstól vette a község, Petőfi édesapjától. Tehát Szabadszálláson Petőfi édesapjának földje és mészárszéke volt. Hogy hol állt Petrovics mészárszéke, azt még ma is tudja mindenki a községben.” A továbbiakban ezt írja: ,A két város adatai egymással nem ellenkeznek. Valószínűleg az volt a helyzet, hogy Petrovicsnak mind a két községbeli volt mészárszéke. Az egyik fióküzlet volt. A közölt szerződés azt mutatja, hogy a kiskőrösi volt a fióküzlet. Mindenesetre ezt kellett pontosan megállapítani, mert a kérdés eldöntése attól függ, hogy melyik város tudja majd bebizonyítani azt, hogy Petrovics „főhadiszállása” nála volt. Ahol állandóan lakott minden valószínűség szerint a család, azt a helyet kell Petőfi szülővárosa helyéül elfogadni. Szabadszálálás" m mellett szól a kiskőrösiek által közölt szerződés, amely világosan albérletbe kiadott fióküzletre utal. Továbbá az se, hogy a Szabadszállás és Kiskőrös között levő Bugac-csárdát szintén úgy emlegetik, mint Petőfi szülőházát.. .. közelmúltban volt is ott Petőfi-ünnnepély, viszont föltevések vannnak, amely szerint Petőfi útközben született volna. Így válik érthetővé, hogy Petőfit születése után mindjárt másnap Kiskörösön keresztelték meg. B. Tóth Sándor állítását kívánatos volna komoly kutatás tárgyává tenni. Szabadszálláson még él Hruz Máriának egy közeli rokona (Lux Péterné), aki még talán el tudná mondani, hogy kerül családjuk Szabadszállásra. Hruz Máriát elkísérte testvére is Szabadszállásra és ott férjhez, menve ott is maradt. Ha Petrovicsék Kiskörösön laktak volna a kérdéses időpontban, akkor biztos, hogy Petrovicsné testvére is ott telepedett volna le. Szabadszállás Petrovicstól az 1820-as évek vége felé vásárolta meg földjeit. Tehát véglegesen csak ezután költözhettek át Petrovicsék Kiskörösre. Ez a köülmény tehát B. Tóth Sándor állításait támogatja. Kiváló tisztelettel: hűséges olvasójuk dr. Kovács Sándor. Bicske, 1938 okóberr 2-án.” A fenti levél szerint tehát megindulhat a vita, hogy váljon Petőfi Sándor Kiskörösön, avagy Szabadszálláson született. A lengyel főiskolákon is bevezették a zárt számot Varsó, október 8. A lengyel főiskolák is erősen korlátozták az idei beiratkozások alkalmával a zsidó eredetű hallgatók felvételét. A varsói orvosi fakultáson kilenc százaléknyi, zsidó hallgatót vettek fel csupán, míg a katonaorvos-jelöltek számára fenntartott helyekre egyetlen szoló sem jutott be. A fogorvosi akadémiára 550 jelentkező közül 107 került felvételre, közülük a zsidó, ami a zsidóság számarányának megfelel. Súlyos csapást jelent a lengyelországi zsidóság számára, hogy a hadseregszolgitásokból a zsidó cégeket teljesen kizárták. Hűtésért a tabásea fókája, tarják csak a HteUostoU-ra Kényelmes hónapos szobák &&&&£% mm penziós ellátással idN 06190 11 W— 1 - -----| | ________