Esti Ujság, 1938. október (3. évfolyam, 222-247. szám)

1938-10-09 / 229. szám

isii . Vasárnap, 1938 október 9 „BECSÜLETJEL A HAZÁÉRT!" Látogatása húszéves jubileumát ünneplő MOVE székházában ünnepélyesen leleplezik néhai Gömbös arcképét A­z 1918-iki őszirózsás napokban már elő­­sötéllett a végzet, amelybe egyre jobban belesodródott az ezeréves történelmi Magyar­­ország. A nemzetbomlasztó kísérletezések egyre gyakoribbak és eredményesebbek let­­t aifi és csupán egy kis csoport igyekezett a szennyáradatot feltartóztatni. 1918 november 15-én a Sándor­ utcai régi Országházba,a néhai Molnár Dezső altábor­nagy elnöklet® alatt megalakult a Véderő Szövetség, amely a mai MOVE magva volt. Ezek az emlékek elevenednek meg ben­nünk, amikor a Magyar Országos Véderő Egyesület Podmaniczky­ utca 43. sz. alatti székházába lépünk. Húsz év nagy idő, külö­nösen egy egyesület életében, mert a legtöbb egyesületnek az uralkodó eszmeáramlatok a szülői. Két évtized alatt rengeteg egyesület alakult és tűnt el, de a MOVE nemcsak hogy átvészelte a ne­héz időket, hanem a megpróbáltatásokon keresztül megedződött és mint egy hatalmassá fejlődött fa, dús lombkoronát fejlesztett és ágain ma három­száznál több életképes rügy fakadt. Háromszáz tagegyesü­lettel hálózza be az egész országot «is több, mint félmillió embert nevelt annak a célnak a szolgálatában, amelyet a MOVE jelmondata tömören fejez ki: „Becsülettel a Házáért!”... A MOVE megszületik... Dr. Bánkuti Lászlóval, a MOVE országos főtitkárával lapozgatjuk a húsz év előtti egyesületi naplót­ és a fakuló sorok között egy mondatban foglalt név és időpont ötlik a szemünkbe: ...(A Véderő Szövetség 1919 január 19-én a Gólyává­ban megtartott közgyűlé­sén nagy lelkesedéssel Gömbös Gyula ve­zérkari századost elnökéül választotta és egyben felveszi a Magyar Országos Véd­erő Egyesület nevet.. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött el az egyesület naggyáfejlődése. A bolseviz­­musba átcsapó „Nem akarok katonát látni” időszak alatt a szokatlan nyíltsággal fellépő egyesület eréllyel tett hitet a nemzeti gondolat mel­lett. A jutalom nem maradt el. A „kormány” tit­kos utasítására a Károlyi Mihály-féle „ten­­geré­szekkel” sacjjal verték a MOVE egyik nagygyűlését, amelyen állást foglaltak, a rablóuralom ellen, majd később a veszedel­mes egyesülést 1919 február 22-én feloszlatták. A vezérkari százados szervezőképessége ek­kor bontakozott ki igazán. Titokban szer­vezkedett, székhelyét Szegedre tette át és ő volt a MOVE vezérkari főnökül, aki az egye­sületet egyre szélesebb alapokra fektette le. Maradandó­as el nem évülő érdemeket szer­zett a vezetése alatt álló MOVE a Nemzeti Hadsereg fejlesztése körül olyannyira, hogy a Nemzeti Hadsereg megalakulása nap­ján Horthy Miklós akkori hadügyminisz­ter a MOVE-ról, mint nemzetmentő té­nyezőről, magasztaló szavakkal emléke­zett meg. A Nemzeti Hadsereg bevonulása után a MOVE is feltámadt. Ugyanakkor külföldről eredő nyomás kezdte éreztetni hatását. A ma­gyar kormánytól egyes belföldi liberális körök útmutatása alapján követelték,­hogy a MOVE-t, mint a magyar irredenta mozgal­mak és felforgató törekvések főlészkét osz­lassák fel. A kétesztendei nagyszerű fejlődés után a külföldi intervenció hatása alatt az ország akkor már legnagyobb társadalmi szervezete a romlás szélére jutott. Ennek a romlásnak főképpen az volt az oka, hogy a MOVE, élén Gömbös Gyulával, már az 1920-as év elején kibontotta a fajvédelem eszmevilágának lo­bogóját és ezzel magát vonta a kül- és bel­földi szabadkőművesség dühét.. De a MOVE másodszor is talpraállL A nemzeti eszme szolgálatában Belső ereje és hite, valamint jelmondatának az ereje új életre támasztotta. Kevéssel a talpraállás után Gömbös Gyulát történelmi hivatása elszólította a MOVE éléről. Új fér­fiak, új erők jöttek a régiek segítségére, akik ernyedetlen munkával, új és újabb kez­deményezésekkel tökéletesíteni igyekeztek azt a művet, amelyet elődeik indítottak el a nagy magyar célok szolgálatában. A régi feljegyzéseknek, amely egyben hű tükre a magyar nemzet Trianon utáni szo­morú időszakának, ez a dióhéjbani ismerte­tése. De a históriai feljegyzések mellett egyéb adatokat is találunk. A MOVE talán az egyedüli egyesület, amely keveset szere­pel a nyilvánosság előtt, de annál értékesebb szolgálatokat végzett az egyetemes sport te­rén. Abból az elgondolásból indultak ki, hogy a Napóleon által egykor leigazolt Németor­szág a felemelkedés útját az ifjúsági torna­­egyesületeken keresztül találta meg. Ez a meglátás késztette a MOVE-t arra, hogy a magyar sport fejlesztése céljából meg­teremtik a MOVE sportszakosztályokat. Az ország legtávolabb eső részein sport­pályákat építettek, sportfelszereléseket ado­mányoztak a fiókegyesületeknek, mindezekre jelentős összegket áldozva. Mint tömegspor­­tat, népszerűsítették a céllövészetet és a MOVE lövészcsapatok nem egy, külföldön el­ért világraszóló győzelmet arattak. A polgári aviatikának a motornélkül vi­torlázó repülősport a kitűnően bevált elei is­kolája. A MOVE tehát meghonosította itthon a vitorlázó repülősportot és több vitorlázó repülőosztályt alakított meg. A MOVERO élére dr. Ember Sándor ország­gyűlési képviselőt, az­ aviatika lelkes hívét választották meg, aki a MOVE céljait át­hatva, eredményesen irányította és irányítja a repülőszak­osztály ügyeit Megindult csak­hamar a vitorlázó gépek gyártása is és a magyar géniusz megnyilvánulása révén ma már világviszonylatban is elsőrangúak a ma­gyar sportrepülőgépek, amelyeknek nagy a külföldi piaca, sokat cselekedett. Nagynevű elnökei és a vezetőség tagjai közül már sokan nincsenek az élők soraiban és amellett, hogy kegyele­tet áldozunk emléküknek, fogadalmat teszünk, hogy a jövőben is követni és tökéletesíteni fog­juk a kornak megfelelően a nemes elgon­dolásokat. Ezt fogjuk tenni még frissebb erővel abban a csatasorban, ahonnan a régi nemzeti irányú egyesületek nagy része már kidőlt, vagy­ már csak látszat-tevékenységet, folytatnak. Eh­hez azonban szükséges, hogy­ a nemzeti tár­sadalom nagyobb része ne kívülről szemlélje, hanem a MOVE soraiban végezze a nemzet­építő és nemzetvédelmi munkát a legfőbb cél, a honvédelem szolgálatában. __ A húszéves jubileumunk alkalmából szeretettel köszöntjük a Frontharcos Szövet­­séget és a Nemzeti Munkaközpontot. Büsz­keség tölti el a MOVE-t, amikor a két egye­sület nagy sikereiről hall, hiszen mindkét testvérünknek a MOVE volt a bölcsője. A MOVE-ban — fejezte be Szeder János nyilatkozatát — nincsenek társadalmi osz­tályok és ez a tény, valamint a kölcsönös szeretet, az egymást megsegítés és a munka­­közösség tudata, voltak azok az erők, ame­lyek naggyá fejlesztették egyesületünket. 163 ha a jó Isten is megengedi, kétévtizedes fennállásukat nagyszabású ünnepéllyel tesz­telik emlékezetessé... Amin­t megtudtuk, a MOVE elnöki taná­csa, amelynek báró Feilit­zsch Berchtold titkos tanácsos, Zsindely Ferenc államtitkár, Boczo­­nádi Szabó Imre, Huszovszky Lajos, Alföldi Béla és Szeder János képviselők, további vitéz dr. Endre László alispán és vitéz Baló Zoltán ezredes a tagjai, pénteken ülést tar­tott. Ekkor állapították meg a jubielumi ün­nepély programját­, amelynek keretében vitéz jáblai Gömbös Gyulának az élet­­nagyságú arcképét fogják leleplezni. A jelmondat pedig, hogy: „Becsülettel: a , Hazáért!”, tovább él 60 ezen a jelmondatot: . fog egyre jobban erősödni a MOVE. CSATÁR ISTVÁN Minden hét­en flABilul a jobboldali magyarság lapja Előkészületek a Orbileumra A háború befejezése után 10 évvel, a MOVE kezdeményezésére megalakították a Frontharcos Főosztályt, amelynek csaknem tízezerek lettek a tagjai. A főosztály később különvált és mint Orszá­gos Frontharcos Szövetség működött tovább. Ez a szövetség­­ azóta a magyar tűzharcosok­nak a valóságos érdekképviselete. A frontharcos mellett, a magyar élet má­sik útszélre került, elhanyagolt értéke a ma­gyar munkás volt. Kemény szidást kapott, mert „nemzetközivé” lett. De ugyanakkor nem ismerték fel annak a lehetőségét, hogy a magyar munkást mesterségesben idegení­tették el a többi társadalmi osztályoktól és lehetne testvérként is kezelni. Ezért indította útjára a MOVE a nemzeti munkásmozgal­mat és ez a mozgalom­­— ugyanúgy, mint a frontharcosok — évekkel később a MÖVE- től független alapszabályokkal Nemzeti Munkak­özpon­t­­tá alakult át. Szeder János kormányfőtanácsos, ország­gyűlési képviselő, a MOVE országos ügy­vezető elnöke az Esti Újság munkatársának a következőkben nyilatkozott: " A MOVE úgy érzi, hogy hasznosan és — Hasmillétek után! Időszakokban a régóta bevált, tisztán természetes „Ferenc József” keserűviz kitűnő hashajtó, amely a belek tartalmát biztosan felhígítja és azt csakhamar fájdalommentesen levezeti. Kérdezze meg orvosát, n Újabb adatok Kiskőrös és Szabadszállás Petőfi-vitájához Bár nappal ezelőtt az Esti Újság hasáb­jain érdekes vita indult meg. Az irodalom­­történet szerint ugyan­is Petőfi Sándor, a halhatatlan magyar költő Kiskörösön szüle­tett, viszont most a szabadszállásiak azt áll­ítják , és adatokkal igyekeznek igazolni, hogy Petőfi­ Sándor Szabadszálláson szü­letett. Hivatkoznak egy jegyzőköny­vre, amelybe Petőfi Sándor sajátkezűleg írta be, hogy szabadszállási születésű. Berente Sán­­dorné, Szabadszállás egykori Szülésznője is azt vallotta jegyzőkönyvbe, hogy a Kis Sán­dor születéséhez őt hívták Petrovicsék sza­badszállási lakásukra és csupán csak a ke­resztelőt tartották Kiskörösön. Ezzel kapcso­latban egy újabb hozzánk beérkezett levelet ismertetünk az alábbiakban:­­Kedves Szerkesztő Úr! Az Esti Újság október elsejei számában m­éltóztatott is­mertetni a kiskőrösiek álláspontját a Pe­tőfi Sándor szülővárosa körül megindult vitában. A cikk elolvasása után az a be­nyomás maradt meg az olvasó lelkében, mintha Kiskörösé marad­na a pálma. A kö­zölt okiratok, szerződések, ugyanis világo­san mutatják, hogy az 1820-as évek alatt Petőfi édesapja Kiskőrösön üzlettulajdonos volt és hogy ott lakott. Ezzel szemben B. Tóth Sándor szabadszállási kisgazda csak mende­mondára tud hivatkozni. Hát nem egészen így áll a dolog. A szabadszállásiak be tudják bizonyítani aki attal azt, hogy Petőfi édesapja náluk volt mészárosmester. A református egyház az egyik temetőjét az 1860-as évek táján kapta a politikai községtől. Ez a földterület akkor és még ma is, mint Pet­rovics-féle földek ismeretesek a község polgárai előtt. És hogy nem más Petrovicsról van szó, mutatja a református egyház jegyzőkönyvének az a része, amely­ben a temető célját szolgáló földajándéko­zás az 1860-as évek folyamán bejegyezte­­tett. Ott az a bejegyzés olvasható, hogy a földet, amelyet a község most elajándé­koz, Petrovicstól vette a­ község, Petőfi édesapjától. Tehát Szabadszálláson Petőfi édesapjának földje és mészárszéke volt. Hogy hol állt Petrovics mészárszéke, azt még ma is tudja mindenki a községben.” A továbbiakban ezt írja: ,­A két város adatai egymással nem ellen­keznek. Valószínűleg az volt a helyze­t, hogy Petrovicsnak mind a k­ét községbeli volt mészárszéke. Az egyik fióküzlet volt. A közölt szerződés azt mutatja, hogy a kiskőrösi volt a fióküzlet. Mindenesetre ezt kellett­ pontosan megállapítani, mert a kérdés eldöntése attól függ, hogy melyik város tud­ja majd bebizonyítani azt­, hogy Petrovics „főhadiszállása” nála volt. Ahol állandóan lakott minden valószínűség sze­rint a család, azt a helyet kell Petőfi szülővárosa helyéül elfogadni. Szabadszálá­lás" m mellett szól a kiskőrösiek által közölt­­ szerződés, amely világosan albérletbe ki­adott fióküzletre utal. Továbbá az se, hogy a Szabadszállás és Kiskőrös között levő Bugac-csárdát szintén úgy emlegetik, mint Petőfi szülőházát.. .. közelmúltban volt is ott Petőfi-ünnnepély, viszont föltevések vann­nak, amely szerint Petőfi útközben szüle­­tett volna. Így válik érthetővé, hogy Pető­fit születése után mindjárt másnap Kis­körösön keresztelték meg. B. Tóth Sándor állítását kívánatos volna komoly kutatás tárgyává tenni. Szabad­szálláson még él Hruz Máriának egy kö­zeli rokona (Lux Péterné), aki még talán el tudná mondani, hogy kerül családjuk Szabadszállásra. Hruz Máriát elkísérte testvére is Szabadszállásra és ott férjhez, menve ott is maradt. Ha Petrovicsék Kis­körösön laktak volna a kérdéses időpont­ban, akkor biztos, hogy Petrovicsné test­vére is ott telepedett volna le. Szabadszállás Petrovicstól az 1820-as évek vége felé vásárolta meg földjeit. Te­hát véglegesen csak ezután költözhettek át Petrovicsék Kiskörösre. Ez a kö­ülmény tehát B. Tóth Sándor állításait támogatja. Kiváló tisztelettel: hűséges olvasójuk dr. Kovács Sándor. Bicske, 1938 okóberr 2-án.” A fenti levél szerint tehát megindulhat a vita, hogy váljon Petőfi Sándor Kiskörösön, avagy Szabadszálláson született. A lengyel főiskolákon is bevezették a zárt számot Varsó, október 8. A lengyel főiskolák is erősen korlátoz­ták az idei beiratkozások alkalmával a zsidó eredetű hallgatók felvételét. A var­sói orvosi fakultáson kilenc százaléknyi, zsidó hallgatót vettek fel csupán, míg a katonaorvos-jelöltek számára fenntartott helyekre egyetlen szoló sem jutott be. A fogorvosi akadémiára 550 jelentkező közül 107 került felvételre, közülük a zsidó, ami a zsidóság számarányának megfelel. Súlyos csapást jelent a lengyelországi zsidóság számára, hogy a hadseregszolgitásokból a zsidó cégeket teljesen kizárták. Hűtésért a tabásea fókája, tarják csak a HteUostoU-ra Kényelmes hónapos szobák &&&&£% mm penziós ellátással idN­ 061­90 1­1 W— 1 - -----| | ________

Next