Esti Ujság, 1938. november (3. évfolyam, 248-273. szám)

1938-11-01 / 248. szám

4 ert50 Ujssy , Kedd, 1930 november 1 Országzászlót avattak a tótkomlósi magyarok és szlovákok Orosháza, október 31. Tótkomlós nagyközség szlovák anya­nyelvű, de magyarul érző hazafias közön­sége ereklyei országzászlót avatott vasár­nap délelőtt az evangélikus nagytemplom előtti téren. Az ünnepség reggel nyolc órakor szlo­­váknyelvű istentisztelettel kezdődött, Je­szenszky János prédikációt mondott az országzászló jelent­őségéről, a felavatandó zászlót magát pedig szlovákviseletű leá­nyok őrizték az oltár előtt A zászló mö­gött sorakoztak az iparegyesület, a hadi­rokkantak, a frontharcosok, a kisbirtoko­sok, a parasztifjak, a legényegylet, a le­venték és a cserkészek szervezeteinek tag­jai a maguk zászlói alatt. Délelőtt tíz óra­kor magyarnyelvű istentiszteleten is meg­­áldották a zászlót. A főtéren, az­ ünnepség tizenegy órakor k kezdődött. Ekkor már az egész falu odagyü­lekezett, mintegy IO.ODO ember, a férfiak ünnepélyes feketében, széles karimájú fényes kalappal, a nők színes, rojtos ünnepi váll kendőkkel. Mintegy 200 szlovák viseletű árvalányhajkalapos isko­lás fiú segédkezett a rend fenntartásában. Jelen voltak a többi között Lányi Márton ,Lrg­a képviselőim alelnöke, Tótkomlós országgyűlési képviselője, Javorniczky Jenő, az Ereklyés Országzászló Nagybi­zottság ügyvezető igazgatója, Bakos József járási főszolgabíró, a honvédség tiszti kül­döttsége, az egyházak és testületek képvi­selői, a békésmegyei vitézi főcsoport tag­jai. A Himnusz eléneklése után a Magy­ar Hiszekegy eléneklése közben felvonták az országzászlót, amelyet szlovák leányok és menyecskék hímez­tek. A zászlót az árbocnak csupán feléig von­ták fel, jelképéül annak, hogy még csonka az ország. Lányi Márton országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöke mondotta ezután az avatóbeszédet. Különös jelentősége van — mondotta — az országzászló-ünnnepnek ebben a nagyköségben, amelynek lakossága szlovák anyanyelvű ugyan, de polgárai mindig hűséges tagjai voltak az egységes magyar nemzetnek. Ez az ünnep jelenti a magyar életbe, a ma­gyar sorsközösségbe "való bel­etart­ozást, je­lenti, hogy a tótkomlósiar" egynek érzik magukat, a magyar nemzeti törekvésekkel, látják a magyar célt és érzik a magyar szabadság minden kisugárzását. De azt is jelenti ez az ünnepség, hogy a magyar szabadság nem a börtönök bilincsei között valósul meg, hanem egy szabad nép cél­tudatos munkájának gyümölcse a magyar feltámadás hívői részére. Ennek az ünnep­nek jelentősége továbbá az, hogy talán az utolsó a hasonló ünnepségek sorában, mert a magyar feltámadás keresztje már meg­jelent az égboltozaton. Javorniczky Jenő átvette az Ereklyés Országzászló Nagy­bizottság nevében az emlékművet. Asztalos András községi bíró tett ezután szlovák hanglejtéssel, de igaz magyar szívvel hitet a község ma­gyarsága mellett és fogadta, hogy Tótkomlós tótajkú népe verejtékkel, de — ha kell — fegyverrel dolgozik és harcol mindnyájunk közös hazájáért, Nagy-M Magyarországért. A Szózat eléneklése után az ünneplő közönség elvonult az országzászló előtt. Az ünnepséget közebédi fejezte be, ame­lyen Bakos József főszolgabíró mondott pohárköszöntőt a kormányzóra. Magyar a magyarért A „Magyar a magyarért” mozgatom arra kéri gyűjtőhölgyeit, hogy aki vállalta a­ mun­kát, az okvetlenül jöjjön el Ferenciek­ tere 7. szám alá gyűjtőívét átvenni és pedig októ­ber 31-én 10 órától 20 óráig, november 1-én 10 órától 10 óráig és november 2-án 10 órá­tól 18 óráig. Aki vállalta a gyűjtést, de bár­mely okból ebben akadályozva van, azt na­gyon kérik, jelentse be ezt a körülményt le­velezőlapon a­­„Magyar a magyarért” mozgalom központi Irodájában a miniszterelnökségen, hogy helyettesítéséről gondoskodhassanak. * A mozgalom céljaira egyébként az alábbi felajánlások történtek: "A kiskőrösi adófelszólamlási bizottság tag­jai, névszer­int Trepák János elnökhelyettes, Ádám Dezső dr., Lyndmayer Károly, Márthy Gyula dr., Ságody István, Tóth András, Tur­­csányi Sándor és Zoltán János bizottsági ren­des tagok, a folyó évre járó tisztelet dijaiknak teljes összegét, négyszáz pengőt, felajánlották a, ,Magyar a, magyarért ’’-mozgalom cél­jaira s felkérték Halmy Lajos dr. miniszteri taná­csos, pénzügyigazgatót, a kecskeméti pénz­ügyigazgatósági kirendeltség vezetőjét, hogy azt a hazafias adományt illetékes helyre jut­tassa el. Dr. Horváth István az ipolysági járási katonai parancsnokság tanügyi összekötője, kedves háziü­nnepség keretében adta át a polgári iskola tanulőink, a, ,Magyar a ma­­gyepért” akció által ajándékozott tanköny­veket. Dr. Horváth, aki a­ volt Délszlovákia legjobb magyar szónoka volt, könnyekig megindította a kis magyar diákokat. A rög­­tönzött háziü­nnepség, amely felejthetetlen élmény maradt az iskolának, Farkas István igazgató zárószavaival és a Himnusszal ért véget. Polgár Miklós szécsényi gyógyszerész és felesége bejelentette dr. Soldos Béla főispán­nak, hogy a kifosztott Felvidék felsegélye­zési akciójára felajánlják tizenkét­ személyes ezüstkészletü­ket, amelyet házassági évfordu­lójuk alkalmával ezelőtt harminc évvel kap­tak ajándékba. A főispán, a felajánlott evő­­készl­et értékesítéséről sorsolás útján fog gon­doskodni. Eger város képviselőtestülete Tipcsey Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegyző indítvá­nyára egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a kormányzót táviratban hódolattal üd­vözli. A közgyűlés üdvözlő­ táviratot küldött Imrédy Béla miniszterelnöknek, Kánya Kál­mán külügyminiszternek, és Rátz Jenő hon­védelmi miniszternek is. A „Magyar a magya­rért” mozgalom javára ezer pengőt szavazott meg a képviselőtestület. A győri fiú felsőkereskedelmi iskola ifjú­sági egyesületei együttes ülésén elhatározták, hogy a Magyar a magyarért mozgalom cél­jára 1000 pengőt ajánlanak fel. Az összeget, amelyet elsősorban a felszabaduló Felvidék iskolás növendékeinek felsegítésére kell for­dítani, már át is adták a gyűjtéssel meg­bízott hivatalos szervnek. Békéscsaba város képviselőtestülete Ján ■nosey Gyula polgármester elnöklésével tar­tott rendkívüli közgyűlésén egyhangú lekese­­déssel elhatározta, hogy a város közönsége a „Magyar a magyarért” mozgalom céljaira egy vágón búzát ajánl fel. Szolnok város tisztviselőkara elhatározta, hogy havi fizetésének egy százalékát felajánlja a „Magyar a magyarért” gyűjtés támoga­tására. Szeged város kisgyűlése 5000 pengőt sza­vazott meg a „Magyar a magyarért”-akció javára. Az OMKE-ben tömörült nagykanizsai keresi, keddit 4345 pengős takarékkönyvet nyújtottak át a polgármesternek a „Magyar a ma­­gyarért”-akció céljá­ra. A Bocskai FC—Szürketaxi november 6-i futballbajnoki mérkőzésének bevételét felaján­lották a „Magyar a magyarért”-mozgalom céljaira. Sopron vármegye tisztikara Pottyondi Géza alispánhelyettes elnöklésével értekezletet tar­tott a, felvidéki segélyakcióba­, a­­,Magyar * — E'M’Ott egyéneknél reggelenként éhgyomorra esik-két pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz a bélműködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét megfelelően leapasztja és p. testet köny­­nyeddé teáid. Kérdezze meg orvosát. magyarért” mozgalomba való bekapcsolódás ügyében. Az értekezlet az alispánhelyettes in­dítványára egyhangú lelkesedéssel elhatá­rozta, hogy Sopron vármegye minden tiszt­viselője és alkalmazottja egyhavi fizetésének 10 százalékát adja a „Magyar a magyarért” mozgalomra. A vármegye rendelkezési alapjá­ból a felajánlás folytán összegyűlt 1500 pengő adományt előlegképen kiutalja, a vármegye tisztikara pedig tízhónapi részletben megtéríti az összeget a rendelkezési alapnak. A Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesületének elnöksége a Budapesti Sokszorosítók Ipartestületének elnöksége egyetértésben elhatározta, hogy felszólítást intéz Magyarország összes sokszorosító- és rokonipari üzemeihez, vállalataihoz és fel­kéri azokat, hogy minden alkalmazottjuk után három-három pengőt fizessenek be az említett testületek valamelyikénél a felvidéki lakos­ság megsegítésére szolgáló gyűjtőakció ja­vára. A felajánlott összegeket beérkezésük után a testületek haladéktalanul eljuttatják illetékes helyre. A Magyar Színház november 4-én, pénte­ken este 8 órakor tartja Francois Mauriac, híres francia író színművének, a Démon­nak nyilvános főpróbáját. A Magyar Színház igaz­gatósága a főpróba teljes bevételét a „Magyar a magyarért!” akció javára ajánlotta föl. Mérsékelt áru­jegyek a pénztárnál válthatók. A „Magyar a magyarért”­mozgalomra Békés vármegye főispánjához eddig a következő fel­ajánlások érkeztek: A gyulai állami kórház főorvosi kara egyhavi fizetése 3 százalékát, tisztviselői kara egyhavi fizetése 1 százalékát ajánlotta fel. A Békés megyei Takarékpénztár tisztviselői kara egyhavi fizetése 1 százalékát ajánlotta fel. Fábián Béla egy vágón búzát, vitéz Ricsey-Uhlarik Béla 100 Tábor József Gyula 100, vitéz Orsovay Alajos 50 pengőt adott. Mezőberény zászlókra 387 pengőt adott. Újabb zsírdrágítási bűnügyet tárgyal ma a törvényszék A büntetőtörvényszék Lengyel Ernő ta­nácsa ma délelőtt kezdte tárgyalni azt a nagyszabású árdrágítási bűnügyet, amelynek középpontjában Friedmann Kornél, a Pers­pery Vágóüzem Kft. tulajdonosa és tizenegy társa állott. Az ügyészség­ valamennyiüket árdrágítás visszaélés bűntettével vádolta meg azért, m­er­t ez év szeptember végén a­ zsír­­szalonnát, zsírt és hájat meg nem engedett nagy haszonnal adták tovább, azonkívül ügy­leteik lebonyolításába ügynököket kapcsoltak be, akiknek tevé­kenysége folytán lánckereskedést is foly­tattak. Az ügyészség a következő vádlottak ellen adott ki vádiratot: Fredmann Kornél, a Per­­pery-vágóüzem tulajdonosa, Péri (Perjés*) Dezső, a Perpery-vágóüzem­ -'igazgatója,­ Föl­diák­ István Rimamurányi-iga­zgató. Ezek hár­man előzetes letartóztatásban vannak, míg a következő vádlottak szabadlábon védekeznek: Nagy Vilmos ügynök, Pittner József nagy­kereskedő, Herczeg Pál ügynök, Domber Sándor ügynök, Szegedi György ügynök, Sze­gedi Béla ügynök, Kammer György magán­tisztviselő. Franyó Béla, a Magyar­ Húsmagy­­vágó és Zsirkersekedelmi üzletvezetője, to­vábbá Brust Ferenc hentes és mészáros. Az ügyészség vádirata felsorolja azokat az egyes eseteket, amelyeknél a vádlottak az árdrágítás visszaélését elkövették és tételenként állapítja meg, hogy kitől, mennyivel kértek magasabb összeget a me­gengedettnél. Az ügyészség megállapítása szerint a ter­­heltek cselekménye üzletszerű, miután a há­borús hírek hallatára a belföldi árak emel­kedésével bekövetkezett helyzetet kihasznál­ták és vagyoni haszonból cselekedtek. Az ügyészség indítványozza, hogy a bün­tetőtö­rvényszék mint uzsora bíróság Fried­mann Kornélt és Péri (Perlesz) Dezsőt személyenként 10—10.000 pengő, Földeák Istvánt 20.000 pengő, Pittnert, Frányát és Brustot 6—6000 pengő, a többieket, pe­dig 1000—1000 pengő vagy­oni elégtétel megfizetésére kötelezze. Pontosan féltíz órakor vonult, de Lengyel Ernő dr. és tanácsa.. A vádlottak személyi adatainak megállapítá­sa után dr. Ulamh Fe­renc védő tett előterjesztést.. A következőket mondotta: — Az én védencem is árdrágítási vissza­éléssel vam vádolva. Az erre vonatkozó tör­vényben elő van írva, hogy figyelemmel kell lenni minden körülmények között a beszer­zési, vagy előállítási költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre és a gazdasági élet viszonyaira is. Az iratok között csupán az előállítási költségekre vonatkozó szakértői vélemény fekszik. De nincs olyan szakértői vélemény, amely az összes egyéb körülményü­ket vizsgálat tárgyává tette volna. Én beadványt intéztem erre vonatkozóan a törvényszékhez, amelyben részletesen rámu­tattam minden egyéb, de fontos körülményre. Nem tudom, hogy ezek ismerete nélkül a tör­vényszék tiszta képet nyerhet-e az ügy elbí­rálásánál, éppen azért kérem a­ tárgyalás elnapolását s az álta­lam jelzett körülményekre nézve meg­felelő szakértői vélemény beszerzését. Kammer György védője szintén elnapolást kért, majd Ángyán Béla dr. védő szólalt fel arra való hivatkozással, hogy ilyen sok vád­lott nem állhat hosszú ideig a bűnvádi eljárás súlya alatt, a tárgyalás megtartását indítványozta, mire majn Ferenc előző indítványát vissza­vonta. A bíróság ezután el­moliálta döntését, amely szerint a tárgyalás elnapolását eluta­sítja és­ felkérte az ügyészt a vád előterjesz­tésére. Miután dr. Kotsze Miklós ügyészségi al­­elnök előterjesztette a vádat, a törvényszék szünetet rendelt el. Szünet után­ kezdik meg Friedmann Kornél elsőrendű vádlott kihallgatását. Hóman Bálint: Művelődéspolitika A Magyar Történelmi Társulat a Ki­rályi Magyar Egyetemi Nyomdával kar­öltve három hatalmas kötetben adta köz­ Hóman Bálintnak, a nagy történettudós­nak és kultúrpolitikusnak összegyűjtőt, tanulmányait. A három kötet a magyar szellemi élet európai rangú értékgyarapo­dását jelenti, nemcsak azáltal, hogy ezek a nagyon nehezen hozzáférhető tanulmá­nyok és cikkek végre összegyűjtve is megjelennek, hanem elsősorban azzal hogy­ ezek a kötetek az új magyar szel­lemiség kialakításában a vezérlő hangot jelentik. Hóman Bálint történetírói érté­két nem kell kiemelnünk, tudja kiválósá­gát az egész magyar élet. Kultúrpolitikus működésének pedig itt­ van e nautikái­ban bizonyítéka cikkei, felszólalási műve­lődésünket és azok szellemét érintő min­den területéről. A most megjelent befejező harm­adik kötet Művelődéspolitika címmel ily­­srányú működésének el nem feledhető e­m­lékeztetőit gyűjti egybe. Ha csak a köte széles alapozását és nagy mélységekbe is nyúló fejtegetéseit nézzük, már akkor is meglep bennünket az a nagy körültekintés és tudós magatartás, mely Hómant, a mű­velődéspolitikust jellemzi. Az egész átfogó erő, a nemzeti egység gondolatán belül , művelődéspolitikai célkitűzések mélytudo­mányú meglátásai, a közoktatás és szer­vesen a felsőoktatás refromjával kapcso­latban tett elgondolásai és intézkedése mind utalnak Hóman Bálint történetírói meglátásaira, melyekről az első két kötet oly magávalragadó módon, oly fölemelő határozottsággal tájékoztatott. A Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Szín­ház, a nemzeti művészet és a zeneművé­szet érdekében tett rendelkezéseinek meg­­oldása, köztül Liszt Ferencről, Hubay Je­nőről mondott nagyszabású emlékbeszédei külön szerves emelői a kötetnek, melyben Hóman Bálint miniszteri működésének ma­radandóan nagy gondolatai is örök emlé­ket kaptak. Az ifjúsági problémák fejtege­tése után a magyarság és barátainak kul­­turkapcsolatait kiépítő megbeszélések és beszédek sorakoznak a kötetben, melyet alkalmi beszédek zárnak be. A könyvről nem lehet rövid mondatok­kal beszámolni: életünk és mindennapi szellemi munkánk, kulturális emelkedé­sünk problémái sorakoznak föl benne. Mindenütt Hóman Bálint mély tudását, nyugalmát és választékosságát látjuk tük­rözni. Örömmel állhatunk meg e hatal­mas három kötet befejezésénél, azért, hogy szellemi gazdagodásunk ily ritka módon juthatott új kincseihez: egy nagy tudós háromévtizedes életmunkáját láthatjuk magunk előtt, a Magyar Történet immár klasszikussá vált kötetei mellett most az összegyűjtött rövidebb munkákat is. Ott az egyetemesen átfogó gondolatok váltak vérünkké és gondolkozásunk átalakítóivá. Itt a gondolatok mélyén rejtőző problémák lépnek elénk az életteljesség valóságával oly kiváló tudós megvilágításában, mint Hóman Bálint. Íg­y válik teljessé az olvasó magyarság előtt is Hóman életmunkája-

Next