Esti Ujság, 1938. december (3. évfolyam, 274-298. szám)
1938-12-01 / 274. szám
Budapest, 1938 december 1. Harmadik évf., 274. sz. Szerkesztőség, kiadói hivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII., József-körút 5. Postatakarékpénzt. csekksz. sz. 49.927. Csütörtök napra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási Iroda telefonja *1-444-00 Ikes Attidi a „világ fővárosának f "élete, a sok forradalmat és sztrájkot látott Páris utcáin megint mozdulatlanul vesztegelnek az autóbuszok, taxik, a gyárak gépei állanak, a bárókban ott ülnek asztaluk mellett a hivatalnokok, de az aktákat senki sem intézi el. És szerte egész Franciaországban egy nagy válság lázától reszket minden, mert ez a mozdulatlanság, az általános sztrájknak ez a tétlensége, betegség, talán a világ régi értelemben vett demokráciájának halálosra fordult kórja. Mindenki tudja s elsősorban a francia nép józanabbik fele igen tisztán látja, hogy ez a sztrájk, amelyet a Daladier-kormány ellen szerveztek meg, nem a szokásos bérmozgalmak arculatát viseli, hanem tisztára politikai megmozdulás, forradalmi kísérlet, amelynek hátterében a kommunista párt áll, mögötte pedig ott sötétlik Moszkva árnyékul... Daladier szakítani akar a népfronttal, össze akarja fogni a radikálisokat, s a mérsékelt és jobboldali pártokat egy új, kormányképes fúzióba, hogy ezzel a guvernamentális többséggel a háta mögött végkép leszámoljon Blum Leóék katasztrófa-politikájával, amelynek köszönhető, hogy Franciaország úgyszólván elvesztette lába alól a talajt s elbúcsúzhatott attól a nagyhatalmi pozíciótól, amelyet a világháború befejezése után az európai politikában, s a Népszövetségben versenytárs nélkül betöltött. Nem lesz könnyű dolga Daladiernek, hiszen itt a példa a ma megkezdődött roppant méretű sztrájkban, amelynek mozgatói képesek voltak egész Franciaország életét veszedelmes merevgörcsbe bénítani. Franciaország jövője szempontjából élethalál kérdés, hogy sikerül-e Daladiernek letörni a sztrájkmozgalmat, mert ha nem, a francia nép olyan káosz felé rohan, amelynek útja beláthatatlan s a végén esetleg egy polgárháború rémségei várnak. Egyetlen vigasztaló jelenség, hogy a kormány ellen fegyverkező kommunisták és Blum Leóék néma harcát a francia nép maga, a józan kispolgárság, amely a köztársaság életerejét jelentette mindig, csak messziről nézi, s azzal nem hajlandó magát azonosítani. Természetesen az egész világ közvéleménye feszült érdeklődéssel kíséri a francia sztrájk fejleményeit, s a sztrájk mögött Daladier tiszteletreméltó küzdelmét Franciaország megmentéséért.. Őszinte szívvel kívánja mindenki, hogy ez a férfiú, akinek volt bátorsága szembeszállni a Moszkva sötét hatalmainak parancsára megmozdult rombolókkal, győzzön, s vezesse ki népét abból az ingoványból, amelybe a demokrácia és a liberalizmus jelszavaival lelkiismeretlenül belevezették. Senki sem tudja még egyelőre, mi lesz. Senki sem tudja, hogy a kihűlt motorral utcán veszteglő autóbuszok, a megbénult hivatali élet, a gyárak ájult gépei mikor indulnak meg újra, s ki fogja őket megindítani... Csak annyit lehet máris biztosan és kétségtelenül tudni: a Blumok uralma után mindenütt ugyanez, vagy ehhez hasonló következett. .. MEGBUKOTT A VÖRÖS FRONT általános sztrájkja Franciaországban Daladier elszánt fellépésére a közalkalmazottak és vasutasok a legtöbb helyen felvették a munkát Vidéken és Brüsszelben nyomatták ki a párisi napilapokat Páris, november 30. Az általános sztrájk szerdán a hajnali órákban megkezdődött. Az utolsó percig nagy erőfeszítések folytak a sztrájk elhárítására, a békeközvetítések azonban kudarcot vallottak. Az általános szakszervezeti szövetség vezetősége a késő éjszakai órákig tanácskozott, végül is azonban semmiféle határozatot nem hozott, úgy, hogy a sztrájkparancs továbbra is érvényben maradt Az általános sztrájk, noha a Daladier kormány erélyes fellépésére a sztrájkolni akarók tömegei félnek a sztrájkban résztvenni, mégis megbénította az ország életét Szerdán a reggeli órákban még nehéz átlátni a sztrájk kihatásait, azt azonban már az első órákban is látni lehetett hogy teljes zűrzavar uralkodik. A nagy kikötővárosokban, így Brest, Marseille és Toulon kikötőkben is a reggeli órákban nagy csapattestek helyezkedtek el. Bordeauxban a postások megkezdték a munkát, ezzel szemben a villamos- és futóbuszalkalmazottak sztrájkolnak úgy, hogy e nagy kikötőváros közlekedési forgalma megbénult. A lapok szerdán reggel csak szórványosan jelentek meg. Marseilleben a lapok vidéki kiadásai megjelentek, mert azokat még éjfél előtt nyomták ki, ezzel szemben azonban az úgynevezett városi kiadás csak korlátozott terjedelemben és nagy késéssel tudott megjelenni. Parisban csak a Journal volt kapható az utcán, ez is korlátozott terjedelemben. nölősztrájkra“szólították fel a közalkalmazottakat a vörös szervezetek A sztrájk központi vezetősége érdekes módon akarja kijátszani a kormánynak azt az intézkedését, amellyel a katonaság számára elrekvirálta valamennyi közüzemet, hogy ezzel a közalkalmazottakat a katonai parancsnokság alá helyezzék. Az engedelmességet megtagadó alkalmazottakat katonai törvényszék elé állítanák. A sztrájk vezetősége ezért azt az utasítást adták az alkalmazottaknak, hogy abban az esetben, ha meg is jelennek munkahelyeiken, úgy kezdjenek ülősztrájkot. A közalkalmazottak nagy része szerdán reggel valóban meg is jelent a munkahelyeken és az irodákban, egyelőre azonban még nem lehet áttekinteni, hogyy milyen mértékben tesznek eleget a sztrájkvezetőségek parancsának és hogy a hatóságok milyen intézkedéseket tesznek az Ülősztrájkot folytató közalkalmazottakkal szemben. A reggeli órákban még azt sem lehet áttekinteni, hogy az általános sztrájk milyen üzemekre terjed ki. Egy azonban már most bizonyos, hogy a sztrájk távolról sem nevezhető általánosnak, hanem inkább részlegesnek. Katonai csapatok szállták meg a városokat Az északafrikai gyarmatokon nagyjában mindenütt folyik a munka. Maga az általános szakszervezet utasította például a tuniszi munkásokat, hogy tekintettel a gyarmat különleges helyzetére, a sztrájkban ne vegyenek részt. Marokkóban is dolgoznak, ezzel szemben Algírban a sztrájkparancs érvényben van. A kormány intézkedésére az ország nagyobb városaiban, főleg azonban az ipari központokban csapatokat vontak össze. Főleg az északfranciaországi szénvidéken történtek széleskörű biztonsági intézkedések. Valenciennes, Anzin és Lille városokban, továbbá több más városban is már a kora hajnali órákban felvonultak a katonai csapatok. Valamennyi városban a reggeli óráktól a késő esti órákig nemzetőrségi járőrök cirkálnak. i fillér Ara Az első összeütközés a valenciennesi bányavárosban A többi párisi lap nem tudott megjelenni, mert a szedők igen erősen vannak megszervezve. Lehetséges azonban, hogy a kora délelőtti órákban még néhány lap meg tud majd jelenni, természetesen azok is csak nagyon is korlátozott terjedelemben, így például a Figaro kiadóhivatala telefonérdeklődésre közölte, hogy a lap megjelenik majd a déli órákban. A lapot az egyik külvárosi újságnyomdában szedik ki. Késéssel természetesen megjelenik az Action Francaise is, amelynek szedőmunkásai kizárólag royalisták. Az egész sztrájkra az ülősztrájk nyomja rá a bélyegét. A villamos- és autóbuszalkalmazottak úgy Párizsban, mint a nagyobb városokban többnyire megjelentek munkahelyeiken, azonban ülősztrájkba kezdtek. Brestben az arzenál munkásai szintén ülősztrájkot folytatnak. A vasutasok kijelentették, hogy abban az esetben, ha befut a párisi gyors, úgy ők is dolgoznak