Esti Ujság, 1939. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-10 / 7. szám
Kedd, 1939 január 10 esti Vissy Harc a magyar életért „Magyar földön magyar életet akarunk élni!” — hirdette meg három nappal ezelőtt vitéz Imrédy Béla miniszterelnök egy új, pártokon fölötti mozgalom programját. Akik tisztában voltak vele, hogy az ország magyar népe lelkileg már régen fel van készülve arra, hogy felsorakozzék a nagy eszmék szolgálatára, teljes joggal várták, hogy a legszélesebb néprétegeket is meg fogja mozgatni a vigadói zászlóbontás. Mégis csodálatos, hogy három nap óta milyen minden várakozást felülmúló mértékben nyilvánul meg város és falu lelkesedése. Táviratok, levelek, telefon üzenetek és személyes jelentkezések ezrei, tízezrei bizonyítják máris, hogy a Magyar Élet Mozgalmát vezérlő gondolatok benne éltek az egész magyarság ■lelkében. A népi Magyarország nagy eszmei célkitűzéseit vázolta fel vitéz Imrédy Béla miniszterelnök. És akik ott voltunk a vigadói nagygyűlés páratlanul impozáns demonstrációján, azok mind bizonyságot tehetünk róla, hogy a magyar társadalom keresztény és nemzeti rétege között ez a lelki egység már meg is valósult. Mindenki érzi azonban, hogy még ennek ellenére is fontos és szükséges vitéz Imrédy Béla iránymutatása, amely azt hirdeti, hogy ennek az egységnek a nemzetben tudatossá kell válni. „Állandó, szerves, tudatos összeműködés hassa át a társadalmat, amely a nemzeti sorsforgandóság napsütéses időszakaiban lehet lazább, lehet az egyéni szabadságnak több teret adó, de amelynek történelmi viharok, történelmi próbatételek idején szorosan egybe kell kapcsolni a nemzet minden egyes fiát.” Ennek a tudatos, mindig csak pártok, frakció érdekek fölött álló népi egységnek kialakulására, tudatos átélésére, különös szükség van manapság, amikor azt kell látnunk, hogy egy törpe kisebbség oldaláról ismét a régi, liberális módszerekkel akarják megosztani a nemzeti társadalmat, hogy azután a divide et ionpera elve alapján uralkodhassanak felette. „Elég volt a széthúzásból, elég volt az osztályok rétegek szerinti széttagolásából!” — hirdeti Imrédy Béla, aki rámutat arra is, hogy meg kell érnünk egy olyan feltámadást, amelyből többé nincs tetszhalálba esés. „Félre tehát a kishitűséggel, mert az ősi magyar természettel nem fér össze az önbizalom hiánya, az aggodalmaskodás, a veszély előtti riadt megdermedés.” A magyar népi egységre szükség van legfőképpen azért, mert itt magyar földön — ne keressük miért — összetorlódtak a megoldatlan problémák és olyan feladatok előtt áll a nemzet, amelyek megoldásánál elengedhetetlen, hogy a vezetők mögött ott álljon a legszélesebb dolgozó magyar tömegek egysége, magasba sodró lendülete. Megoldásra vár a zsidókérdés, amelyről vitéz Imrédy Béla kijelentette, hogy ezzel a problémával „gyűlölség nélkül, okosan, higgadtan, de eltökélt akarattal” szembe kell néznünk. A magyar népben élő nacionalista érzést nem lehet addig tudatossá tenni, maximumra fokozni és egy országépítő munkába beállítani, amíg ezt a szándékot mindig keresztezik a zsidóság különálló érdekei. A tudatos nacionalizmushoz legszorosabban hozzátartozik a mélyen átélt keresztény erkölcsből fakadó katonai szellem, mert — mint Imrédy Béla mondotta beszédében — ez jelenti „a végsőkre való elszántságot, a támadásra készséget éppúgy, mint a védekezés szívósságát és mindezek biztosítására a szervezettségben rejlő nagy előnyök felismeréséből fakadó fegyelmet és fegyelmezettséget”. De szükség van mindenek fölött a lelki reformra, amely nem más, mint önmagunk átgyúrása, a társadalomnak átitatása a keresztény szolidaritásnak a szellemével, a keresztény erkölcsök parancsolatainak a szavaival. A magyar társadalom Imrédy Béla iránymutatásai között egyik legfontosabbként ismeri fel azt a tényt, hogy „a szociális igazság a modern országok igazi fundamentuma”. Ezt a szociális igazságot szomjúhozzák azok a tíz- és százezrek, akik most a legnagyobb lelkesedéssel jelentkeznek a Magyar Élet Mozgalom lobogói alá. Nem önzés, nem egyéni érdek vezeti itt a magyar dolgozókat, hanem az a biztos tudat, hogy a szociális igazság teljesülésével erősebb, ütőképesebb lesz a nemzet és új évszázadokra biztosított az egész magyar élet. Jellemző erre az önzetlen közfelfogásra a viharos lelkesedés, amely a vigadói nagygyűlésen vitéz Imrédy Bélának a földkérdésre vonatkozó bejelentéseit fogadta. A javarészt városi hallgatóság ezrei, akiket személyükben egyáltalán nem érint a földprobléma megoldása, a leglelkesebb együttérzéssel fogadták vitéz Imrédy Bélának azt a kijelentését, amely szerint az új gazdasági rend felépítésének tengelyében a földkérdés gyökeres reformja áll. Ugyanilyen igazság az is, hogy a gazdasági politika tengelyébe a munkát kell állítanunk, „őrizzük meg azt a kincset — hirdeti a magyar miniszterelnök, — amely az egyéni leleményességben, az egyéni boldogulás vágyában rejlik, de ugyanakkor törjük le a mohó profitéhséget, irtsuk ki a viszszaéléseket, ültessük trónra a tiszta erkölcsöt, nemcsak a magánéletben, de a gazdasági életben s legfőképpen a közéletben”. Magyarország dolgozó milliói ettől a nagyszabású fajvédelmi programtól várják a nemzeti, keresztény reneszszánszot, amelyet Imrédy Béla munkatársaival együtt meg akar teremteni. A zászlóbontás óta eltelt események, a kell, — kiharcolja a jobb, teljesebb és megértés" jelei azt igazolják, hogy a A jogász bál ünnepélyes megnyitása a Vigadóban. Anna kir. hercegasszony megnyitja a bált. Balról Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter* jobbról Tasnádi Nagy Andrásné*• nemzet valóban megértette az Imrédy Béla által képviselt gondolatokat. Kunyhótól palotáig termékeny talajra talált a magyar lelkekben az ige. S most ezeknek a tiszta, becsületes magyar lelkeknek csodálatos egységbeforrása biztosítani is fogja, hogy a mozgalom, amely elindult, elérje — ha kell,— kiharcolja a jobb, jelesebb és tisztább magyar életet. Szombathely megható módon ünnepelte az illaváról visszatért magyar foglyokat Szombathely, január 9. Szombathely város társadalmának széleskörű részvételével vasárnap a kulturház szorongásig megit nagytermében a szombathelyi Turul rendezésében ünnepelték az illavai rabságból hazatért vasmegyei lövészeket. Az ünneplők nagy része kiszorult a kulturház nagyterméből az utcára, ahová hangszórókkal közvetítették az ünnepséget. Szokolay Ede és Verő Károly után Szerdahelyi Elek mondott nagyhatású beszédet, hangoztatva, hogy a lövészifjúság megmutatta a nemzet vezéreinek is, hogy ettől az ifjúságtól nem kell félteni a nemzet sorsát. A hallgatóság nagy lelkesedése közben beszélt Rajkai László országos Turul kiküldött. Megköszönte az illavai rabok nevében Szombathely határtalan ragaszkodását, majd hangoztatta, hogy a Turul felszámol régi vezéreivel és rendszerével és erejét a jövőben a falusi magyarság és a városi proletárság felé fordítja. A lelkes ünnepség után a közönség fáklyásmenettel az országzászló elé vonult, ahol Rajkai László elhelyezte az elesett hősök emlékére a lövészek koszorúját. Puky Endre elnöki megnyitója a Közigazgatási Bíróság ülésén a Felvidék visszacsatolásáról A Közigazgatási Bíróság teljes ülést tartott, amelyen Puky Endre, a Közigazgatási Bíróság elnöke magas színvonalú megnyitóbeszédét az elnök betegsége miatt dr. Bothos Gyula másodelnök olvasta fel. Az elmúlt esztendőnek történelmi eseményeit jogi jelentőségből tárgyalta, elsősorban a Felvidéknek a csonkaországhoz történt részleges visszacsatolását. Ez az esemény nemcsak magyar ünnep volt, hanem ünnee a világ minden olyan halandójának, akinek lelkében az isteni örökigazságban való hit lángja, a világháború okozta mérhetetlen erkölcsi rombolások közepette és azok után sem szűnt meg lobogni. A világ jogászai az igazságnak és a jognak a diadalát ünnepelték. Ezután kifejtette Magyarország, Németország és Lengyelország követeléseinek jogi alapját és végül is azt a következtetést vonta le, hogy az államok közötti vitás kérdések elintézése sohasem vezethet háborús veszélyhez akkor, ha az igényekkel fellépő állam igényeit, illetőleg a másik fél az ellene támasztott követeléssel szembeni álláspontját, az erkölcsből levezetett jogra, az igazságra alapítja. Puky Endre dr. elnöki megnyitója ezután a Felvidék részeges visszacsatolásának alkotmányjogi vonatkozásairól szólott. A Felvidéknek a Magyar Szent Koronához való visszacsatolása a területi egybeolvadáson felül azt is jelenti, hogy az ország alkotmánya egységesen és változatlanul kiterjed a visszacsatolt területre s így nincs meg annak a lehetősége, hogy bizonyos átmeneti időtől eltekintve a visszacsatolt részen a törvényhozói, a végrehajtói, ■vagy bírói hatalom akár belső tartalma szerint, akár szervezetében az anyaországtól eltérően gyakoroltassák. Köly Imre-, Kossuth Lajos-, Batthyányi Lajos-, Jókai Mór-, Herczeg Ferenc-, Erzsébetutca, Magdolna-utca, Végvári-utca, Vörösmarty-utca, Csó Lajos-utca, Pataky Tiborutca, Kálvin-utca, Bocskay István-utca, Szent Márton-utca, Perényi Zsigmond-utca, Bethlenkört, Tátra-utca, Móra Ferenc-utca, Rákóczi-utca, Pilsudszky-utca. IT utcanevek Munkácson Munkács, január 9. Nemes József, Munkács város megyei biztosa, a Nemzeti Tanács Elnökének előterjesztésére több munkácsi kultúrtényező meghallgatása után Munkács cseh, nem magyar történelmi, vagy más idegen nevet viselő utcái, utai és terei nevének megváltoztatását a következőképpen rendelte el: Árpád vezérút, Horthy Miklós-tér, Szent István-út, Mussolini-tér, gróf Ciano-utca, vitéz Imrédy Béla- Gróf Teleki Pál-, Kánya Kálmán- 1938 november 10., Esterházy János-utca, Hétvezérutca, Vereckei-út, Turul-utca, Levente-utca, Honvéd-utca, Kuruc-utca, Zrínyi Ilona-utca, Hunyady János-utca, Felvidéki-utca, Iord Rothermere-utca (a volt Benes-utca), Lengyelország-útja, Széchenyi István-, Kölcsey Ferenc-, Petőfi Sándor-, Arany János-, Tompa Mihály, Mikes Kelemen, Madách Imre-, Thö Ülést tartott a főváros közigazgatási bizottsága A székesfőváros közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartotta január havi ülését. Az ülést Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester nytette meg és elöljáróban megemlékezett a Munkács elleni merényletről. — Úgy érzem — mondotta többek között —, valamennyiünk nevében hazafias megdöbbenésünknek kell kifejezést adnunk Munkács testvérvárosunkat a napokban ért példátlanul galád merénylet felett. (A bizottság tagjai állva hallgatják végig a főpolgármester szavait.) Igaz együttérzéssel gondolva Zrínyi Hona hűséges városának újabb megpróbáltatására és az éj sötét leple alatt támadók vitéz visszaverőire, fejezzük ki mélységes kegyeletünket a városvédő hősök megdicsőült emléke és a város békés lakosságának ártatlan áldozatai előtt. A főpolgármester ezután a közigazgatási bizottság múlt havi ülésén elhangzott felszólalásokra válaszolt és bejelentette, hogy a Szent István városban levő, állami telkeken működő ócskavas-telepeket fokozatosan megszüntetik. A Csilléry András által hangoztatott telefonmzériák ügyében eljárt illetékes helyen. Nagy Lászlónak, a muhrvidéki gáz és szén felárának ügyében kifejtett kívánságát illetékes helyen orvosolták. Usetty Béla kérte, hogy a Rombach utca helytelen elnevezését változtassák meg. A főpolgármester bejelentette, hogy átírt a Közmunkák Tanácsához és kérte, hogy az utcát helyesen a főváros régi, nagyhírű tisztifőorvosának nevéről, Rumbach Sebestyén-utcának nevezzék el. Ezután a közigazgatási bizottság különböző albizottságait választották meg, majd a havijelentések tárgyalása során elsőnek Csilléry András szólalt fel. -— Érdekes qpj&raz új főnökünk v— Miért jjpffajszol beimeteket?— Spt ellenkezőleg! A órás' munkahegjjetbelámdidr hogy val(^iennyie:^^voifalthH^4sT^yji^ik reggelre. \’r uf/rretlMk, mit amrrczzZ íst rrforjjjudjuk/ from^kine fokozza a munkakedaítis így Ml teljesítményt is. Amióta orvosmiak mozik, vidáman folyik a minidegeskedik, egészsége- Frc vagyunk és háromszor annyi munkát végzünk. %