Esti Ujság, 1939. április (4. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

GX Szombat, 1939 április 1 isn­ . Felbecsülhetetlen károkat okozott a Sajó, Zagyva és Tarca példátlan áradása Miskolc, március 31. (Az Esti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Szörnyű napja volt csütörtökön a Sajó­­völgy lakosságának. A mindent elborító, hömpölygő ár valósággal elnyeléssel fe­nyegette a borsodi falvak lakosságának vagyonát és életét. A déli órákban Bán­révénél 435 centiméter nagyságot ért el a Sajó árszintje és ez 18 centiméterrel haladta meg az eddig ismert maximá­lis vízállást. Az elöntött terület nagyságát a mai napig sem lehetett megállapítani, annyi azonban máris bizonyos, hogy húszezer katasztrális hold körül lehet az ár alá került föld. Csütörtökön Vadnán nyolc ház dőlt össze, Borsodszirák és Edelény között, de más helyeken is az országúton egyméteres víz hömpölyög, a közlekedés teljesen lehetet­lenné vált, Center, Sajóvelezd és Sajó­­németi utcáin is rohanó áradat hömpö­lyög, amely bútorokat, ólakat, megfulladt állatokat, szegény emberek kis vagyonká­jának roncsait sodorja magával. Mező­kövesd és Andornak között az utat telje­se­n ellepte az ár, úgy hogy Andornakot az országúton nem lehet megközelíteni. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán csütörtökön kiutazott az árvízsújtotta te­rületre, az Edelény felé vezető országúton azonban valóságos tenger állta útját autó­jának. A főispán visszafordult és Sajóka­­zára próbált eljutni, azonban ezt a közsé­get sem tudta megközelíteni. Serényfalván gróf Serényi Ödön kastélyához is csak csónakkal tudott eljutni a főispán. Ebben a községben egyébként tíz házat döntött össze a rohanó ára­dat á­títása elől. A csorbatelepes katasztrófát még az is növelte, hogy a Boldva és a Sajó hatalmas áradása egyetlen hullámzó, tarajos tengerré olvadt össze csütörtökön Miskolc határában. Amerre a szem ellát ezen a vidéken kilométereken keresztül mindent víz borít, amelynek hullámain tutajokon, ladikokon szegény emberek terentik holmijukat. Egész éjjel fáklyafénynél dolgozott a Sajóvölgy népe A lakosság mindenütt rémülten menti vagyonkáját és a két év előtti súlyos ka­tasztrófa adja az energiát az emberfeletti munkához. Borsod egész férfi lakossága éjjel­­nappal dolgozik, hogy gátat vessen a rohanó ár pusztításának. Csütörtökön a késő délutáni órákban a pá­nikszerű rémület némileg alábbhagyott, mert Bánrévéről azt jelentették, hogy a víz hirtelen egy méterrel apadt és a víz­állás 316 centiméterre esett vissza. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy az éjszaka folyamán nem jön-e újabb árhul­lám, így a rendelkezésre álló időt is ál­landó munkával töltötték és a lakosság fáklyafénynél dolgozott egész éjszaka a gátak és töltések meg­erősítésén. A miskolci Csorba-telepen csütörtökön minden utca víz alatt állt. Az áradat be­tört a lakásokba és összetört bútordara­bokat sodort ki az ablakon, ajtókon ke­­resztül. A szegény utcai árusok, akik ezt a telepet lakják, alig tudtak valamit meg­menteni ingóságaikból a rohanó ár­­usz- Budapest székesfőváros tejterületének elöljárója 4777/5—1937. szám. I Séfé Skivo, A Kihágás Tanács Bakogh Kálmán buda­pesti (Vin., Baross-utcaiH-03.) lakost, mint a Magy. TejV és Tejtern*k forgalmiért, felelős üzemvezetőjét lf%1 vízzel hamisíttott jtej for­­galomba hozati,I*r? az Új 1995. évi XLVI. t.-c. 1. §-a alapján 200­ pengő pénzbüntetéssel, bé­tán 4 napi elzárásai­ban­­elmerült 11 , 60 fillér el­ésére kötelezte és elrendelte egyszeri közzétételét. 1939 március 23-án. IV. ker. elöljáró, hajthatatl; tette, vala: járási díj a jogerős Budapest. Gyorssegélyt kérte­k tél a borsodi falvaknak Csütörtökön estére a Csorba-telepen is apadt a víz, de a házakba még nem költöz­hettek vissza a telep lakói, akiket Miskolc város ideiglenes szükséglakásokban he­lyezett el. Borzalmas volt az árvíz pusztítása az úgynevezett Mexikói-völgyben is, amely Miskolc határában van és közelében folyó sincs. A hatalmas esőzés következtében ugyanis a Bükkből olyan hatalmas áradat zúdult a völgybe, hogy két-három méte­res áradat hömpölygött végig a völgy fenekén, fákat csavart ki és minden út­jába eső dolgot elsodort. Ma reggelre ez az áradat is elvégezte pusztító munkáját és leapadt mintegy másfélméteres mély medret hagyott maga után. Az óriási esőzések után ma reggel derűs napfényre virradt egész Borsod vármegye. Meg­van tehát a remény, hogy a további esőzés megszűnik és visszahúzódik a höm­pölygő ár, amely végigsanyargatta Bor­sod vármegye népét. Az árvíz által oko­zott pusztulás mértékét még nem lehet megállapítani sőt a kár megállapítása jóformán még folyamatban sincs, mert az elöntött területeket nem lehet megközelí­teni. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán az árvíz által súlytott terület lakossai részére a kormánytól gyorsegélyt kért. Roppant arányú víztömeg hömpölyög lefelé a Fehér-Körösön Gyuláról jelentik. Már tegnap jelezték a román megszállás alatt levő községek árvédelmi hatóságai, hogy a Fehér-Körö­sön hatalmas arányú víztömeg hömpölyög alá. Ma éjjel két órakor Kisjenő és Erdőhegy községeknél a folyó áttörte a balparti gátakat, Szék­­udvarnál pedig a jobbparti gátat sza­kította át és most óriási áradat höm­pölyög a trianoni határok felé. Minden valószínűség szerint benyomul ez az áradat a Fehér és Fekete Kőrös del­tájába s ez esetben Békés vármegye je­lentős területei víz alá kerülnek. De nincs kizárva az sem, hogy ha a hegyekben az olvadás tovább tart és újabb árhullám zúdul alá, az árvíz esetleg Gyula városát is fenyegeti. Az árvédelmi hatóságok ter­mészetesen minden lehetőt megtettek a veszedelem elhárítására, az árvízveszedelem csökkenőben van. Miit mondották, a vízrajzi osztály messzemenő intézkedéseket foganato­sított az árvízveszély leküzdésére, de ezt nagyban elősegítette az a tény, hogy Hatvannál a Zagyva csütörtö­kön a késő éjjeli órákban már hét centiméterrel apadt. Délben még veszedelmes volt a helyzet, amennyiben a víz elárasztotta az ország­utat, behatolt a cukorgyárba és a hatvani állomásra is. A miskolci osztálymérnök­ség részéről Németh Béla osztálymérnök utazott a helyszínre, továbbá utász és hi­dász-csapatokat vezényeltek ki az árterü­letekre. Az árvízveszély már csak órákig tarthat. Ma reggel Bánrévéről is beérkezett a jelentés, amely szerint a Sajó hatvan cen­timétert apadt s a Zagyván és a többi kis mellékfolyókon is lényeges apadás követ­kezett be. Délelőtt kilenc órakor újabb jelentések érkeztek, amelyek közül, hogy a Zagyván, a Sajón és a mellékfolyókon újabb harminc-ötven centiméteres apadás következett be s így alapos a remény, hogy két-három napon belül az elöntött részekről a víz visszavonul. Az Esti Újság szerkesztősége kérdést intézett ma reggel a Meteorológiai Inté­zethez, ahol az árvízzel kapcsolatban szin­tén kedvező választ kaptunk. — Az esőzések — mondották többek közöt­t a veszélyeztetett területeken megszűntek és csütörtökön délelőtt már ragyogó napsütéses idő volt egész Bor­sod és Heves megyében. Csupán Kassáról érkezett be kisebb esőzésekről jelentés. Itt egymilliméteres volt a csapadék. Az eső­zés megszűntével erősebb lett a nappali felmelegedés­­ és a magasabb hegyekben megindult a lasú hóolvadás. Ennek azon­ban semmi hatása nem lesz, a hólét a folyók és a patakok árvízveszély nélkül fogják levezetni. . Hevesben és Borsodban lassan elmúlik a veszély A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályától kapott felvilágosítások alap­ján megálapítható, hogy Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet 7.­köknél Az uj sorsjáték már k­edden, április 4-én kezdődik. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben halalos sor­sj­egy árak : Egész P 28.— Fél » P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 /✓Ű'ídíí 2&a és &anUUár dl. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Sorsjegyrendelés lev. lapon, levélben vagy postautalványon. Veszélyes áradások Romániában Bukarest, március 31. Az áradások országszerte tovább tarta­nak. A vasúti forgalomban az áradások súlyos károkat okoznak. Az Olt völgyében többhelyütt elmosta a víz a vasúti töltést. Bukarest és Giurgiu között Gradiste és Comana vasúti állomások szaka­szán 450 méteres vasúti töltést elmo­sott az ár. A forgalom emiatt szünetel. Torda és Ab­­rudbánya között két kilométeres szaka­ ,Ilm SySEB. szon mosta el az ár a vasúti úttestet. Piski és Vajdahunyad között szintén szü­netel a vasúti közlekedés és a forgalmat autóbuszokon bonyolítják le. A hirtelen olvadás és a nagy esőzés kö­­vetkeztében kiáradt erdélyi folyók súlyos zavarokat okoztak a vasúti forgalomban. A Maros és Feketekőrös mentén az ár­vízveszedelem fokozódik. Branyicska és Marosillye között a vasúti töltést 60 cen­timéter magasan borítja az árvíz. A Fe­ketekőrös számos fatelepet öntött el. Az utakat is víz borítja. A Csorna is kiön­tött medréből és több községet öntött el Az árvízpusztítás fékezésére műszaki csa­­­patokat rendeltek ki. Veszedelmes a helyzet az Alduna men­tén is. Bukaresti jelentés szerint a Prahova is kilépett medréből és a román petróleum-­ vidéken nagy károkat okozott. A Hitelbank közgyűlése A Magyar Általános Hitelbank részvényesei 1939 március 30-án tartották az intézet LXXI. rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen dr. Fabinyi Tihamér elnök-vezérigazgató el­nökölt, aki kegyelettel emlékezett meg báró Harkányi Jánosról, az intézet 4 hónap előtt elhunyt nagyérdemű elnökéről. A közgyűlés báró Harkányi János emlékére 100.000­­ tő­kével segélyalapot létesített, melynek célja az intézet többgyermekes alkalmazottainak tá­mogatása. Napirend előtt dr. Fabinyi Tihamér elnök­vezérigazgató nagyszabású expozéban ismer­tette az elmúlt év történelmi jelentőségű ese­ményeinek hatását a világgazdaságra, hazánk gazdasági életére, valamint a Hitelbanknak és konszernjének helyzetére, majd foglalko­zott a jövő kilátásaival. A közgyűlés ezután jóváhagyta a bank 1938 december 31-i mér­legét, mely 5,498.300 P 15 fill. tiszta nyere­séggel zárul és az igazgatóság javaslatának megfelelően elhatározta, hogy az 1938. évi osztalékszelvényeknek egyenként P 1.SD-vel leendő beváltására P 1,242.000, az ezután, fennmaradó nyereségből pedig 700.000 P a tartalékalapok, 1,200.000 P az alkalmazottak nyugdíjalapjai javadalmazására, 100.000 P a báró Harkányi János-segélyalap létesítésére fordíttassék, a fennmaradó 2,256.300 P 15 fill. pedig az 1939-es üzletévre vitessék elő. A ha­tározatnak megfelelően a Magyar Általános Hitelbank részvényeinek 1938. évre vonatkozó 13. számú osztalékszelvénye 1 pengő 50 fillér­rel fog az intézet főpénztáránál a mai naptól kezdve beváltatni. Az ezután megtartott választások során az igazgatóságba dr. Bercselly Jenő, Kánya Kál­mán és Tricaud Martial, a felügyelő-bizott­ságba pedig Berchtold Kázmér gróf válasz­tottak be. Az igazgatóság a közgyűlést követően tar­tott ülésében Nagy Géza igazgató-helyettest osztályigazgatóvá, Biró Árpád, Feilitzsch Jenő báró, Nimelka Győző cégvezetőket, dr. Né­meth György ügyészt és Turmayer Gyula fiókigazgatót igazgatóhelyettesekké; Kesztler András fiókfőnököt fiókigazgatóvá, Cselkó Jenőt, Ébersz Kornál dr.-t, Gogála László titkárt, Havassy Dezsőt, Jeszenszky Zol­tán dr.-t, Kern Lajost, Korányi József dr.t, Lányi Rezső dr.-t, Mayer Sán­dort, Szinyei-Merse József dr. titkárt, Tanninger-Knörich Emilt cégvezetőkké, Dör­­ner György dr.-t, Schirilla György dr.-t tit­károkká, Kelényi Lajos dr.-t ügyésszé és Mészáros Imre dr.-t devizaintézővé nevezte ki.

Next