Esti Ujság, 1939. április (4. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
GX Szombat, 1939 április 1 isn . Felbecsülhetetlen károkat okozott a Sajó, Zagyva és Tarca példátlan áradása Miskolc, március 31. (Az Esti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Szörnyű napja volt csütörtökön a Sajóvölgy lakosságának. A mindent elborító, hömpölygő ár valósággal elnyeléssel fenyegette a borsodi falvak lakosságának vagyonát és életét. A déli órákban Bánrévénél 435 centiméter nagyságot ért el a Sajó árszintje és ez 18 centiméterrel haladta meg az eddig ismert maximális vízállást. Az elöntött terület nagyságát a mai napig sem lehetett megállapítani, annyi azonban máris bizonyos, hogy húszezer katasztrális hold körül lehet az ár alá került föld. Csütörtökön Vadnán nyolc ház dőlt össze, Borsodszirák és Edelény között, de más helyeken is az országúton egyméteres víz hömpölyög, a közlekedés teljesen lehetetlenné vált, Center, Sajóvelezd és Sajónémeti utcáin is rohanó áradat hömpölyög, amely bútorokat, ólakat, megfulladt állatokat, szegény emberek kis vagyonkájának roncsait sodorja magával. Mezőkövesd és Andornak között az utat teljesen ellepte az ár, úgy hogy Andornakot az országúton nem lehet megközelíteni. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán csütörtökön kiutazott az árvízsújtotta területre, az Edelény felé vezető országúton azonban valóságos tenger állta útját autójának. A főispán visszafordult és Sajókazára próbált eljutni, azonban ezt a községet sem tudta megközelíteni. Serényfalván gróf Serényi Ödön kastélyához is csak csónakkal tudott eljutni a főispán. Ebben a községben egyébként tíz házat döntött össze a rohanó áradat átítása elől. A csorbatelepes katasztrófát még az is növelte, hogy a Boldva és a Sajó hatalmas áradása egyetlen hullámzó, tarajos tengerré olvadt össze csütörtökön Miskolc határában. Amerre a szem ellát ezen a vidéken kilométereken keresztül mindent víz borít, amelynek hullámain tutajokon, ladikokon szegény emberek terentik holmijukat. Egész éjjel fáklyafénynél dolgozott a Sajóvölgy népe A lakosság mindenütt rémülten menti vagyonkáját és a két év előtti súlyos katasztrófa adja az energiát az emberfeletti munkához. Borsod egész férfi lakossága éjjelnappal dolgozik, hogy gátat vessen a rohanó ár pusztításának. Csütörtökön a késő délutáni órákban a pánikszerű rémület némileg alábbhagyott, mert Bánrévéről azt jelentették, hogy a víz hirtelen egy méterrel apadt és a vízállás 316 centiméterre esett vissza. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy az éjszaka folyamán nem jön-e újabb árhullám, így a rendelkezésre álló időt is állandó munkával töltötték és a lakosság fáklyafénynél dolgozott egész éjszaka a gátak és töltések megerősítésén. A miskolci Csorba-telepen csütörtökön minden utca víz alatt állt. Az áradat betört a lakásokba és összetört bútordarabokat sodort ki az ablakon, ajtókon keresztül. A szegény utcai árusok, akik ezt a telepet lakják, alig tudtak valamit megmenteni ingóságaikból a rohanó árusz- Budapest székesfőváros tejterületének elöljárója 4777/5—1937. szám. I Séfé Skivo, A Kihágás Tanács Bakogh Kálmán budapesti (Vin., Baross-utcaiH-03.) lakost, mint a Magy. TejV és Tejtern*k forgalmiért, felelős üzemvezetőjét lf%1 vízzel hamisíttott jtej forgalomba hozati,I*r? az Új 1995. évi XLVI. t.-c. 1. §-a alapján 200 pengő pénzbüntetéssel, bétán 4 napi elzárásaibanelmerült 11 , 60 fillér elésére kötelezte és elrendelte egyszeri közzétételét. 1939 március 23-án. IV. ker. elöljáró, hajthatatl; tette, vala: járási díj a jogerős Budapest. Gyorssegélyt kértek tél a borsodi falvaknak Csütörtökön estére a Csorba-telepen is apadt a víz, de a házakba még nem költözhettek vissza a telep lakói, akiket Miskolc város ideiglenes szükséglakásokban helyezett el. Borzalmas volt az árvíz pusztítása az úgynevezett Mexikói-völgyben is, amely Miskolc határában van és közelében folyó sincs. A hatalmas esőzés következtében ugyanis a Bükkből olyan hatalmas áradat zúdult a völgybe, hogy két-három méteres áradat hömpölygött végig a völgy fenekén, fákat csavart ki és minden útjába eső dolgot elsodort. Ma reggelre ez az áradat is elvégezte pusztító munkáját és leapadt mintegy másfélméteres mély medret hagyott maga után. Az óriási esőzések után ma reggel derűs napfényre virradt egész Borsod vármegye. Megvan tehát a remény, hogy a további esőzés megszűnik és visszahúzódik a hömpölygő ár, amely végigsanyargatta Borsod vármegye népét. Az árvíz által okozott pusztulás mértékét még nem lehet megállapítani sőt a kár megállapítása jóformán még folyamatban sincs, mert az elöntött területeket nem lehet megközelíteni. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán az árvíz által súlytott terület lakossai részére a kormánytól gyorsegélyt kért. Roppant arányú víztömeg hömpölyög lefelé a Fehér-Körösön Gyuláról jelentik. Már tegnap jelezték a román megszállás alatt levő községek árvédelmi hatóságai, hogy a Fehér-Körösön hatalmas arányú víztömeg hömpölyög alá. Ma éjjel két órakor Kisjenő és Erdőhegy községeknél a folyó áttörte a balparti gátakat, Székudvarnál pedig a jobbparti gátat szakította át és most óriási áradat hömpölyög a trianoni határok felé. Minden valószínűség szerint benyomul ez az áradat a Fehér és Fekete Kőrös deltájába s ez esetben Békés vármegye jelentős területei víz alá kerülnek. De nincs kizárva az sem, hogy ha a hegyekben az olvadás tovább tart és újabb árhullám zúdul alá, az árvíz esetleg Gyula városát is fenyegeti. Az árvédelmi hatóságok természetesen minden lehetőt megtettek a veszedelem elhárítására, az árvízveszedelem csökkenőben van. Miit mondották, a vízrajzi osztály messzemenő intézkedéseket foganatosított az árvízveszély leküzdésére, de ezt nagyban elősegítette az a tény, hogy Hatvannál a Zagyva csütörtökön a késő éjjeli órákban már hét centiméterrel apadt. Délben még veszedelmes volt a helyzet, amennyiben a víz elárasztotta az országutat, behatolt a cukorgyárba és a hatvani állomásra is. A miskolci osztálymérnökség részéről Németh Béla osztálymérnök utazott a helyszínre, továbbá utász és hidász-csapatokat vezényeltek ki az árterületekre. Az árvízveszély már csak órákig tarthat. Ma reggel Bánrévéről is beérkezett a jelentés, amely szerint a Sajó hatvan centimétert apadt s a Zagyván és a többi kis mellékfolyókon is lényeges apadás következett be. Délelőtt kilenc órakor újabb jelentések érkeztek, amelyek közül, hogy a Zagyván, a Sajón és a mellékfolyókon újabb harminc-ötven centiméteres apadás következett be s így alapos a remény, hogy két-három napon belül az elöntött részekről a víz visszavonul. Az Esti Újság szerkesztősége kérdést intézett ma reggel a Meteorológiai Intézethez, ahol az árvízzel kapcsolatban szintén kedvező választ kaptunk. — Az esőzések — mondották többek között a veszélyeztetett területeken megszűntek és csütörtökön délelőtt már ragyogó napsütéses idő volt egész Borsod és Heves megyében. Csupán Kassáról érkezett be kisebb esőzésekről jelentés. Itt egymilliméteres volt a csapadék. Az esőzés megszűntével erősebb lett a nappali felmelegedés és a magasabb hegyekben megindult a lasú hóolvadás. Ennek azonban semmi hatása nem lesz, a hólét a folyók és a patakok árvízveszély nélkül fogják levezetni. . Hevesben és Borsodban lassan elmúlik a veszély A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályától kapott felvilágosítások alapján megálapítható, hogy Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet 7.köknél Az uj sorsjáték már kedden, április 4-én kezdődik. Egy sorsjeggyel szerencsés esetben halalos sorsjegy árak : Egész P 28.— Fél » P 14.— Negyed P 7.— Nyolcad P 3.50 /✓Ű'ídíí 2&a és &anUUár dl. Budapest, IV., Szervita-tér 3. Sorsjegyrendelés lev. lapon, levélben vagy postautalványon. Veszélyes áradások Romániában Bukarest, március 31. Az áradások országszerte tovább tartanak. A vasúti forgalomban az áradások súlyos károkat okoznak. Az Olt völgyében többhelyütt elmosta a víz a vasúti töltést. Bukarest és Giurgiu között Gradiste és Comana vasúti állomások szakaszán 450 méteres vasúti töltést elmosott az ár. A forgalom emiatt szünetel. Torda és Abrudbánya között két kilométeres szaka ,Ilm SySEB. szon mosta el az ár a vasúti úttestet. Piski és Vajdahunyad között szintén szünetel a vasúti közlekedés és a forgalmat autóbuszokon bonyolítják le. A hirtelen olvadás és a nagy esőzés következtében kiáradt erdélyi folyók súlyos zavarokat okoztak a vasúti forgalomban. A Maros és Feketekőrös mentén az árvízveszedelem fokozódik. Branyicska és Marosillye között a vasúti töltést 60 centiméter magasan borítja az árvíz. A Feketekőrös számos fatelepet öntött el. Az utakat is víz borítja. A Csorna is kiöntött medréből és több községet öntött el Az árvízpusztítás fékezésére műszaki csapatokat rendeltek ki. Veszedelmes a helyzet az Alduna mentén is. Bukaresti jelentés szerint a Prahova is kilépett medréből és a román petróleum- vidéken nagy károkat okozott. A Hitelbank közgyűlése A Magyar Általános Hitelbank részvényesei 1939 március 30-án tartották az intézet LXXI. rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen dr. Fabinyi Tihamér elnök-vezérigazgató elnökölt, aki kegyelettel emlékezett meg báró Harkányi Jánosról, az intézet 4 hónap előtt elhunyt nagyérdemű elnökéről. A közgyűlés báró Harkányi János emlékére 100.000 tőkével segélyalapot létesített, melynek célja az intézet többgyermekes alkalmazottainak támogatása. Napirend előtt dr. Fabinyi Tihamér elnökvezérigazgató nagyszabású expozéban ismertette az elmúlt év történelmi jelentőségű eseményeinek hatását a világgazdaságra, hazánk gazdasági életére, valamint a Hitelbanknak és konszernjének helyzetére, majd foglalkozott a jövő kilátásaival. A közgyűlés ezután jóváhagyta a bank 1938 december 31-i mérlegét, mely 5,498.300 P 15 fill. tiszta nyereséggel zárul és az igazgatóság javaslatának megfelelően elhatározta, hogy az 1938. évi osztalékszelvényeknek egyenként P 1.SD-vel leendő beváltására P 1,242.000, az ezután, fennmaradó nyereségből pedig 700.000 P a tartalékalapok, 1,200.000 P az alkalmazottak nyugdíjalapjai javadalmazására, 100.000 P a báró Harkányi János-segélyalap létesítésére fordíttassék, a fennmaradó 2,256.300 P 15 fill. pedig az 1939-es üzletévre vitessék elő. A határozatnak megfelelően a Magyar Általános Hitelbank részvényeinek 1938. évre vonatkozó 13. számú osztalékszelvénye 1 pengő 50 fillérrel fog az intézet főpénztáránál a mai naptól kezdve beváltatni. Az ezután megtartott választások során az igazgatóságba dr. Bercselly Jenő, Kánya Kálmán és Tricaud Martial, a felügyelő-bizottságba pedig Berchtold Kázmér gróf választottak be. Az igazgatóság a közgyűlést követően tartott ülésében Nagy Géza igazgató-helyettest osztályigazgatóvá, Biró Árpád, Feilitzsch Jenő báró, Nimelka Győző cégvezetőket, dr. Németh György ügyészt és Turmayer Gyula fiókigazgatót igazgatóhelyettesekké; Kesztler András fiókfőnököt fiókigazgatóvá, Cselkó Jenőt, Ébersz Kornál dr.-t, Gogála László titkárt, Havassy Dezsőt, Jeszenszky Zoltán dr.-t, Kern Lajost, Korányi József dr.t, Lányi Rezső dr.-t, Mayer Sándort, Szinyei-Merse József dr. titkárt, Tanninger-Knörich Emilt cégvezetőkké, Dörner György dr.-t, Schirilla György dr.-t titkárokká, Kelényi Lajos dr.-t ügyésszé és Mészáros Imre dr.-t devizaintézővé nevezte ki.