Esti Ujság, 1939. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

JT Budapest, 1939 május 2. Negyedik évf., 99. sz. Szerkesz­tőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, VIII., József-körút 5. Postatakarékpénzt csekksz. sz. 49.927. Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P, negyedévre 6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és, vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja *1-444-00 Kedd tféiastsiás A német munka káprázatos ünnepén vett ma részt Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter A magyar kormányíérfiak kedden délelőtt utaznak el Berlinből BERLIN, május X. (Az Esti Újság küldött tudósítójának telefonjelentése.) A magyar államférfiak berlini látogatásának első két napját beható és rend­kívül szívélyes tanácskozások, fogadóestélyek, díszes külsőségek töltötték ki, míg a mai napon belekapcsolódtak azokba a nagyszabású, valóban káprázatos ünnepsé­gekbe, amelyeket a nagy német birodalom fővárosa május elsején, mint a nemzeti munka ünepén rendezett. jön-e vagy együtt marad-e még a mostani képviselőhöz: ez a problémája ma a belpolitikai életnek. Alig ért véget a zsidótörvény vitája, máris itt az újabb izgalom — lehet-e panaszkodni, hogy eseménytelen a ma­gyar közélet? A pártok serényen fegy­verkeznek már az alkotmányos küzde­lemre, amely ezúttal bizony nagy állo­mása lesz a magyar parlamentarizmus életének, hiszen most az egész képvi- selöházat titkos választással küldik be a választók a dunaparti palotába, nem­csak a városon, hanem a falun is titko­san szavaznak. Hosszú évtizedekig volt megoldatlan kérdés, gyakran visz- szatérö s idővel mind erősebben mér­gező probléma a titkos választójog s most ime: itt van, ez a reform is meg­valósult, sőt hamarosan a gyakorlatban is érvényesül. Most ne legyen hát izga­lom és készülődés? De mi úgy érezzük, izgalomra legfeljebb a jelölteknek van okuk, a magyar társadalomnak, a dol­gozó Magyarországnak alig. Mert ezen az elöbb-utóbb bekövetkező választáson nemcsak egy politikai rend­szer cselekedetei, hanem valósággal egy történelmi korszak fölött ítélkezik a nemzet, amely rövid volt ugyan évek­ben, de annál gazdagabb eseményekben és — valljuk be hálatelt szívvel! — ko­moly sikerekben is... Ez a korszak egyenes vonalban fejlődött boldogult Gömbös Gyulától Teleki Pálig s ezért a választónak majd nemcsak képviselőt kell beküldenie most a parlamentbe, ha­nem hitet is kell tennie amellett a kor­szak mellett, amely Gömbös Gyulával indult el a maga hódító útjára s amely most áll céljainak és program jának kel­lős közepén, hogy hosszú évtizedek mu­lasztásait pótolja, országot építsen, szo­ciális betegségeket orvosoljon s előre vigye a keresztény gondolat és a ma­gyar fajvédelem nagy eszményeit. Ez a politikai rendszer, amelyet az egymást váltó kormányok töretlenül örököltek elődeiktől, elsősorban is le­döntötte a belső erők összefogásának útjában álló akadályokat — mint azt Ilóman Bálint vasárnap székesfehér­vári beszámolójában a politikus és a történetíró szemmértékével megállapí­totta. Ez a politikai rendszer tisztelte a hagyományt, de a korszerű haladAst vitte előre és módszereiben és eszkö­zeiben szociális irányú volt. S hogy más politikát, mint amit Gömbös Gyula, Da­rányi Kálmán, lmrédy Béla s most Te­leki Pál gróf csinált és követ, nem- is csinálhattunk volna — azt az eredmé­nyek bizonyítják. Mert vájjon nem en­nek a politikának köszönhető-e, hogy Magyarország megerősödött, számot­tevő tényező lett Európában s elindult a trianoni igazságtalanságok megdöntése s a történelmi Magyarország határai­nak visszaállítása felé? Gömbös Gyula és utódai valósággal új életfeltételeket alapítottak a nemzet- számára. Sok bajunk van még, de se gazdasági válság, se külpolitikai nehéz­ségek nem tudtak leteperni s a legnehe­zebb, legkényesebb problémákat is, — mint a zsidókérdés — megoldottuk. Az első titkos választás fordulópontot je­lenthet hát az ország politikai életében, de politikai rendszer nagyobb bizalom­mal még soha nem fordult a népmilliók- hoz, mint most. Mert a nép és kormá­nya sohasem volt annyira egy Magyar- országon, mint ma. Szombaton délután érkezett meg gróf Teleki Pál miniszterelnök és felesége, Csáky István gróf külügyminiszterrel együtt Berlinbe. Nyomban megérkezésük után jelentő­ségteljes látogatások és tanácskozások Ha az eddigi események alapján meg akarjuk vonni a berlini látogatások poli­tikai mérlegét, mindenekelőtt rá kell mu­tatnunk arra, hogy a magyar államférfiak igen érdekes időpontban érkeztek Berlinbe. Közdomású, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke Magyarországot is felso­rolta azok között az államok közöt, ame­lyekre nézve megnemtámadási garanciát kívánt Hitlertől. Berlinben már annakidején igen jó néven vették Csáky István gróf külügyminiszternek az amerikai üze­netre adott nyilatkozatát, most pedig melegen értékelik azt a gesztust, amely a magyar államférfiak barái látogatá­Ez a nap a német nemzeti munka törvényes ünnepe, amikor szünetelnek az összes gyárak, be kezdődtek, este pedig Hitler vezér és kancellár adott tiszteletükre vacsorát a birodalmi kancellária új épületében. A vasárnap legkiemelkedőbb eseménye pe­dig a Ribbentrop külügyminiszter által adott vacsora és az azon elhangzott po­hárköszöntök voltak. sában és gróf Teleki Pál miniszterelnök elutazása előtt Budapesten tett nyilat­kozatában megnyilvánult. Jellemző erre a Völkischer Beobachter vasárnapi száma, amely első oldalon a következő nagybetűs főcímet közli: „Magyar államférfiak a Führernél. Egy .fenyegetett’ nemzet válasza a régi barát­ság megerősítése.” Általában német politikai körökben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy amikor ez az első hivatalos látogatás Magyarország területének megnöveke­dése után gróf Teleki Pál miniszter- elnök részéről megtörténik, ez a két ország viszonyának elméiyüléséhez fog vezetni. vannak zárva az üzletek és évek óta rend­kívül nagyszabású díszes külsőségek kö­zött zajlottak le a megrendezett ünnepsé­gek. Ebben az évben talán különösen pompázatos a május elsejei ünnepség, mi­után a mostani ünnepen természetszerűen résztvesznek az újonnan Németországhoz visszacsatolt területek is. Magát a május­fát, amelyet a berlini Lustgartenben szok­tak évek óta felállítani, ez alkalommal a Szudétaföldről hozták és Henlein Konrád, a Szudétavidék Gauleitere irn/nepség kere­tében adta át Berlin főpolgármesterének. A mai nap az ifjúság ünnepével kezdő­dött, ami az olimpiai stadionban folyt le. Az első pillanatban százezer főre be­csültük az összegyűlt tömeget, később azonban kiderült, hogy óval több. Színpompás képt nyújt a Hitler-Jugendek különböző csoportjainak egyenruhája. Az újságíró tribün közvetlenül Hitler vezér és kancellárt díszpáholya mögött volt. Félkilenc órakor kezdődött az ünnepség, 8 óra 10 perckor, hogy az ifjúság fe- • szült várakozását csillapítsák, a zenekar ifjúsági indulókat intonált, amelyet több mint 100.000 gyerektorok lelke­sen énekelt. Egynegyed kilenc órakor újból rendezői vezényszavak hangzottak el s a Stadion szemközt lévő tribünjeiről festői kép tá­rult elénk. Azokban a mezőnyökben, ahol a lányok voltak elhelyezve, a rendezői vezényszavakra hirtelen felemelkedtek egy csoportok helyükről, barna kabátot vettek fel s újra leülve, az egyes mező­nyökben a fehér háttérben óriási betűkkel kialakult a felírás: „Führer.” Aztán mégegyszer megismétlődtek a ve­zényszavak és az előbbihez hasonló módon kiformálódott ez a felírás: „Wir gehören Dir?’ Mindez pillanatokig tartott s egy­előre még csak próba volt, de később ugyanezt megismételték ugyanabban a pillanatban, amikor Hitler vezér és kan­cellár a szónoki emelvényre lépett. A tö­megrendezésnek ezt a válóban rendkívüli, pillanatok alatt kitűnően sikerült teljesít­ményét az egész közönség hosszan és lel­kesen tapsolta. A magyar államférfiak berlini látogatása kimélyíti a két ország viszonyát Másfélszázezer német ifjú nagy ünnepe a vezér tiszteletére

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék