Esti Ujság, 1939. szeptember (4. évfolyam, 199-224. szám)

1939-09-02 / 200. szám

* mssRS from tsUHIS, Szombat, 1939 szeptember 2 Miller Forstert a danzigi terület fejévé nevezte ki Berlin, szeptember 1. Hitler kancellár sürgönnyel válaszolt arra a táviratra, amelyet Forster körzet­­vezető küldött neki pénteken hajnalban Danzig csatlakozásáról. Hitler sürgönye a következőképpen hangzik: Megkaptam Danzig szabadváros kiáltvá­nyát a Német Birodalomhoz való visszaté­­résérő­l. Köszönetet mondok önnek Forster körzetvezető, minden német férfinak és asszonynak tántoríth­atatlan hűségükért, amelyet oly hosszú éveken át megtartot­tak,­. Nagyném­e­tország túláradó szívvel üdvözli önöket. Az újból való egyesítésről szóló törvényt azonnal végrehajtjuk, önt kinevezem a danzigi terület polgári köz­­igazgatásának fejévé. Berlin, 1939 szeptember 1. HITLER ADOLF Danzig, szeptember 1. Forster Albert, danzigi körzetvezető a következő kiáltványt intézte Danzig la­kosságához: Danzigi férfiak és nők! Az óra, amelyre húsz év óta vártatok, elérkezett. Danzig a mai nappal visszatért a Nagy német Birodalomba. Ve­zérünk, Hitler Adolf felszaba­dított bennünket. Danzig köz­épületein ma először leng a horogkeresztes lobogó, a Né­met Birodalom zászlója. Ez leng ma az egykori lengyel épületeken és az egész ki­kötőben. A régi városháza és a tiszteletreméltó Mária-tem­­plom tornyaiból a harangok Danzig felszabadítását hir­detik. Hálát adunk Istenünk­­nek, hogy megadta Vezérünk­nek az erőt és a lehetőséget, hogy bennünket is megszaba­dítson a versaillesi béke­parancstól. Mi danzigiak b­o­l­dogok vagyunk, hogy a Neme Birodalom polgárai lehetün Danzigi férfiak és danzig nők! Fogjunk össze ebben az ü­n­nepélyes órában, nyújtsuk egymásnak kezünket és ígér­jük meg Vezérünknek, hogy mindent megteszünk felséges nagy Németországunkért, amit erőnk megad. Éljen a felsza­badított és a Birodalomba visszatért német Danzig! Él­jen nagy német szülőföldünk! Éljen szeretett Vezérünk Hitler Adolf! Danzig, 1939 szeptember 1. A pápa még­­ kísérletet tett a béke érdekében Vatikánváros, szeptember 1. XII. Pius pápa még egy utolsó diplomáciai közvetítési kísérletet tett, hogy a háború el­kerülhető legyen. A Szentatya Németország, Franciaország, Nagybritannia, Olaszország és Lengyel­­ország szentszéki nagykövetei útján az öt nagyhatalom kormányaihoz azzal a sür­gős kérelemmel fordult, hogy a maguk részéről tegyenek meg minden erőfeszí­tést, hogy a súlyos válság békés meg­oldása lehetővé váljon. Ez a súlyos válság csaknem egész Európát a fegyverekbe döntötte. A kormányok mindent kövessenek el —■ így szól a Szent­atya üze­nete, — hogy megakadályozzák a háborús bonyodalmat, amelynek veszélyei a Szentatyát a legnagyobb mértékben aggasztják. A vatikáni diplomácia tisztában van ugyan a fennálló nagy nehézségekkel, mégsem ad­hatja fel a reményt, hogy a tárgyalások vé­­gül is a békés megoldáshoz vezetnek —­ mondották pénteken reggel a Vatikánhoz kö­zelálló körökben. Berlin örömmámorban fogadta a Danzig visszacsatolásáról szóló hírt­ ­ A német fővárosban határtalan lelkese­dést váltott ki a lakosság széles köreiben az a danzigi hír, hogy Forster körzet­vezető és államfő Danzig szabadvárost visszacsatolta a birodalomhoz. Egész Né­metországból jelentések érkeznek, hogy a legújabb fejlemények mély benyomást és egyben nagy lelkesedést váltottak ki a tö­megekből. Berlin lakossága már a kora hajnali órák­ban a rádió útján és a főváros utcáin el­helyezett hangszórók révén értesült a leg­újabb fejleményekről. A rádió állandóan közli a különjelentéseket és a danzigi hí­reket. A szerkesztőségekben lázas munka fo­lyik. A lapok különkiadásai egymásután jelennek meg az uccákon. A rikkancsok­ kezében szétkapkodják a lapokat, amelyek­nek első oldalán Danzig visszacsatolását hirdetik nagy betűkkel. Lengyel támadás a gleiwitzi rádió ellen Berlin, szeptember 1. A péntekre virradó éjszaka a német-len­gyel határon több összetűzés történt, ame­lyek közül a legsúlyosabb Gleiwitzben zaj­lott le. A német hivatalos jelentés szerint csütörtökön este nyolc óra tájban lengye­lek megtámadták a gleiwitzi rádióállomást A támadók benyomultak a leadóterembe és beolvastak lengyel nyelven, majd részben német nyelven egy kiáltványt. A német je­lentés megállapítja, hogy a támadók ala­posan ismerték a terepet. Tudták, hogy csak néhány főnyi őrség áll a kapuban, s ezt könnyen le is fegyverezték. Hasonló­képpen hamar elbántak a leadóteremben tartózkodó néhány alkalmazottal. A rádió éppen Breslau műsorát közvetítette, a tá­madók azonban kikapcsolták a leadást és a magukkal hozott kéziratból beolvasták az általuk felállított mikrofonba a kiált­ványt. „A lengyel Gleiwitz rádió adója”­­ né­ven jelentkeztek és a kiáltvány „A kelet­­sziléziai lengyel felkelők önkéntes csapa­­tának parancsnoksága” nevében olvasták be. A lengyel Breslauról és a lengyel Dan­­zigról beszéltek és rájt állították, hogy Gleiwitz városa és rádióállomása már len­gyel kézen van. A rádióhallgatók értesítették elsőnek a rendőrséget a rádió épületében lezajlott ese­ményekről. A rendőrség behatolt az épü­letbe és el akarta távolítani a támadókat, akik azonban védekeztek. A rendőrök fegy­verüket használták. Egy lengyel támadó életét vesztette. Több támadót őrizetbe vet­tek.­­ A gleiwitzi rádió épülete körül még az éj­féli órákban is tartott az ütközet. A német lapok további határsértéseket is jelentenek, így többek között beszámolnak arról, hogy péntekre virradó éjszaka Kreutzburg köze­lében Plischen mellett lengyelek — a jelen­tés szerint felkelők és katonák — ,megtá­madták a német határőrséget. Közben a né­met határrendőrséget megerősítették, úgy, hogy megfelelő erővel tudtak fellépni a mintegy százfőnyi támadó csoporttal szem­ben. Tűzharc keletkezett, amelyben a len­gyelek két halottat veszítettek. A halottak közül az egyik katona. A német határrend­őrség egy halottat vesztett és több sebe­sültje van. Tizenöt lengyelt, közöttük hat katonát, elfogtak. Hasonló súlyos határ­incidenst jelentenek a nyugatporoszországi Rosenberg határkörzetből is. Itt a lengyel támadóké gépfegyvert is használtak. * Varsó, szeptember 1. Lengyel illetékes helyen viszont a leg­határozottabban cáfolják, hogy a gleiwitzi rádió ellen lengyel támadás történt volna. A lengyel álláspont szerint a legújabb berlini jelentések kétséget kizáróan mu­tatják a támadó szándékot. b­­­onthatott. Károly Mih­ály­ út 21. szám alatt olaitnyílnak Minden bombára bombával felelünk — mondja Hitler a mai birodalmi gyűlésen Berlin, szeptember 1. Pénteken délelőtt 10 órakor nyitotta meg Göring vezértábornagy a hajnali 3 órakor összehívot német birodalmi gyűlést. Mindenekelőtt bejelentette, hogy a biro­dalmi gyűlés képviselőinek kevés idő ál­lott rendelkezésükre az összehívás után, hogy a gyűlésen megjelenjenek és ennek ellenére konstatálja, hogy legnagyobb ré­szük jelen van, mert a leggyorsabb köz­lekedési eszközökkel igyekeztek a fővá­rosba. A képviselőit óriási lelkesedése közben emelkedett ezután szólásra Hitler kancellár. Mindenekelőtt ismertette röviden a len­gyel-német viszony alakulását a világhá­ború befejezése után, azután rátért a je­lenlegi angol-német jegyzékváltásra és közölte, hogy , Németország utolsó méltányos javas­latára a lengyel kormány Berlinbe hívott kiküldöttjét hiába várták csü­törtök éjszakáig, sőt erre a javaslatra a lengyel kormány általános mozgó­sítással válaszolt é a lengyel részről újabb slúyos atrocitá­sokat követtek el a német határokon, sőt már a határt sem­ tartják tiszteletben. A vezérkancellár rámutatott ezután arra, hogy Németország többször kísérle­tet tett az Angliával és Franciaországgal való békés megegyezésre, számtalanszor hangsúlyozta, hogy nyugaton semmiféle követelése nincs, ezért építette meg a Siegfried-vonalat is. Hangsúlyozta ezután a német-orosz megnemtámadási egyez­mény ratifikációjának nagy jelentőségét és rámutatott arra, hogy Németországot és Oroszországot többé másodszor nem fogják egymással szembeállítani. Németország a danzigi és a korridor-kér­­dést most már maga fogja megoldani és a keleti határain is helyre akarja állí­tani a békét és nyugalmat, mint amilyen a többi határokon uralkodik. Leszögezte ezután, hogy Németország végtelen türelmének és békeakaratának adta tanújelét, de nem akarja, hogy most már ezt a gyenge­séggel és gyávasággal te­sszék össze. Leszögezte, hogy a fegyveres ellenségeskedést ma haj­nalban a lengyel katonák kezdték meg, amikor német területen német katonákra tüzeltek és a németek kénytelenek voltak ezt a támadást visszaverni. Most már minden erőszakos lépésre erő­szakkal felel a Német Birodalom is és minden bombára bombával válaszol. Leszögezte, hogy nem akar asszonyok és gyermekek ellen háborút viselni, de hogyha Lengyelország ilyen módszerekhez folyamodik, akkor hasonló módszerekkel válaszol. Ezután hangsúlyozta a német haderő értékét és rámutatott arra, hogy hat évig dolgozott ennek a haderőnek a felállításán, amelyre 90 milliárd márkát fordított. Rá­mutatott ezután arra, hogy egész életét a német népnek és Németország feltámadá­sának szentelte és ő maga is most a bi­rodalom első katonájának tekinti magát és egyetlen némettől sem követel többet, mint amennyit maga is teljesít. Ezután kijelentette, hogy ha valami történnék vele, első utódjául Göring vezértábornagyot jelöli meg, ha pedig az elkövetkezendő harc folyamán Göring tábornagyot is elvesztenék, má­sodik utódja a vezérségben Hess biro­dalmi kancellár-helyettes legyen, ha pedig ő nem lenne már az élők sorában, akkor válasszák meg a párt vezéréül, azt, aki a legbátrabb. Hitler kancellár azzal fejezte be beszédét, hogy bármi is történjék, a német birodal­mat többé térdre kényszeríteni nem lehet. Ezután a birodalmi gyűlés elnöke, fel­olvasta a határozatot Danzig visszacsa­tolásáról. November elején lesznek a jugoszláv képvisel­őválasztások ' **'&'' ' '*■­­..'jóson Zágráb, szeptember 1. : Jól informált zágrábi politikai körökben úgy tudják, hogy a képviselőválasztások november 1-én lesznek. Macsekhez közelálló körök szerint a na­pokban megjelenik a szávai és tengermel­­léki bánságok báni tanácsainak felmenté­séről szóló rendelet. Ugyanez a rendelet tartalmazni fogja a horvát szábor össze­hívásának időpontját is. A szenátorválasztásokra egyelőre hír szerint nem kerül sor. A törvény ugyanis a városelnökök, a községi elnökök, a báni tanácsosok és az országgyűlési képviselők jogává teszi a szenátorválasztást. A vá­rosok élén jelenleg kinevezett vezetők áll­nak, a báni tanácsosok is kinevezés útján kerültek tisztségükbe, másrészt a képvi­selőházat is feloszlatták. Macsek az új jugoszláv sajtótörvény kü­szöbönálló megalakulásáról ezeket mon­dotta: ’/ — A jelenleg érvényben lévő sajtótör­vény nem volt igazságos, mert a hatósá­gok önkényére volt bízva. Én a sajtónak széleskörű szabadság­jogot adnék, ugyanakkor szigorú rendelkezéseket léptet­nek életbe a felelősség kérdésében. Nincs bűnös, ha nincs bűntett, ha viszont valaki bűnös, meg kell büntetni. Ez az elv lesz az új sajtótörvény alapja. — Bajtársi találkozó. A volt 82-es székely tisztek összejövetele szeptember 2-án este 8 órakor lesz a József-tér 1. szám alatt levő Erdélyi-vendéglőben. Az ezred tisztjei egyéb­ként minden hó első szombatján összejöve­telt tartanak. Molnár Sándor százados, tit­kár kéri az ezredtársakat, hogy egy leve­lezőlapon jelentkezzenek Budapest, IX. ker, Hölgyes Endre­ utca 1. számú címén. Haifiasmostban okvetlenül próbálja meg a HANGBA-VENDÉGLŐ ízletes, olcsó, igazi, h­ázilefisztört Olcsó, tiszta borok. Szent János-sör csapolás. AM jól szeret enni. Inni, azt magyaros vendégszeretet­tel várja JÓZSA JÓZSEF vendéglős.

Next