Esti Ujság, 1939. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1939-12-01 / 274. szám
Budapest, 1939 december 1. Negyedik évf., 274. sz. Szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda, Budapest, V.m., József-körút 5. Postatakarékpénzt csekksz. sz. 49.927. fillér Előfizetési ár egy hónapra 2.20 P. negyedévre .6.60 P. Egyes szám ára hétköznap és vasárnap 10 fillér. A szerkesztőség, kiadóhivatal, színházjegy- és utazási iroda telefonja :1-444-00 . Az ezer tó vize az égen kiáltozó vadlúdcsapatok helyett komor bombavetők képét fürdeti, s az északi nyírek fehér törzsét, hosszú, sárga haját nem a szél simogatja már, hanem gránátok tépik és puskagolyók szaggatják. A Kalevala népe vérrel ír új époszt és a régi monda ősöreg Vajnamömnenjének fehérszakállas árnya ott bolyong most kobozzal a kezében a lángba borult határ körül, hogy énekbe szedje a hősök tetteit. A világ északra tekint, a zord föld felé, amelyről eddig csak annyit tudott, hogy népe szőke, kékszemű, okos, s vidáman harcol az életért a mostoha elemekkel, meg hogy innen már látni lehet a sarki fényt. Most megtanulja majd a■ dallamos nevű városok nevét is abból az alkalomból, hogy gyújtóbombák borítják lángba, vagy véres harcok folynak értük. A háború, amelynek kitörése fölött annyi vita folyt, s amelynek indító okai oly mélyen fekszenek, dúl már; völgyek nevét olvassuk a jelentésekben, meg kis községekét, amelyekért vér folyik, s próbáljuk magunknak elképzelni a faházakat, a haranglábas templomokat, a mocsaras, tavas tájat, opálszínű egévet s az embereket, meg az összeszorított öklükben fegyvert szorongató aszszony katornikát, akik Suomiért harcolnak. Nincs nép a világon, amelynek részvéte ne fordulna a történelmi végzet ostorcsapásai alatt szenvedő finnnemzet felé, s ne kívánná ennek az országnak szíve legmélyéből a békét és szabadságot. Mindig tragikus látvány, ha a fát írni, egymás ezen hajt, fegyverkeztet egy kis és nagy államot, a finnszovjet konfliktusban pedig igazán Dávid és Góliát bibliai mérkőzését láthatjuk, egy százhatvanmilliós roppant birodalom s egy hárommilliós kis nép összeütközését. A kontraszt, amely az erőviszonyokban, tömegekben, technikai felkészültségben mutatkozik, félelmetes ... Tisztelni kell azt a nemzetet, amely felmérvén saját erőit, s tisztán látva a kockázat emberfeletti nagyságát, vállalja a kemény sorsot, nem tér ki a rámért végzet elöl. Meg kell hajolni a bátorság előtt, amely többre becsüli a férfias, szabad halált a gyáva életénél. Kis népek ilyen hősi nagysága megérdemli a Gondviselés csodáját, s mert az egész világ részvéte fordul most Finnország felé, mert minden semleges hatalom megpróbálja tisztán csak emberi érzésből, érdekektől mentesen visszaszerezni ennek a földnek békéjét, — talán nem kell még a legrosszabbtól tartani. A római Scatona jut eszünkbe, alát Pompei hamuba és lávába temetett kapuja előtt talált meg a régészek csákánya, ahogy lándzsáját melléhez szorítva állott az őrségen akkor is, amikor tűz- és lángtenger volt már a város és elborított mindent körülötte egy iszonyú katasztrófa. Így áll most a finn nemzet is határain, fegyverrel az öklében, s szinte tehetetlenül a rázúduló történelmi orkánban, de — helyt áll, mert hagyományai vannak a mindennél szentebb szabadságról s inkább eltemetteti magát, s országának üszkös romjai közt a halált keresi, mint hogy erről a szabadságról lemondjon ... S ha vigasztalhat valami egy súlyosan megpróbált, az élet vagy halál mesgyéjére került népet, a messzi testvér finn nemzetet vigasztalhatja a tudat, hogy egy egész világ részvéte és együttérzése van vele * , jgt Af M W ■ I * Megadást követel Finnországtól miihi inii—Mmiiiii ii iiiiriiiiiiiwr iiirTiiwwri nniinniii—n wi nwu in ■ n wn —wm— ii az orosz ultimátum A Calander-kormány ma hajnalban lemondott és Tanner vezetésével új kormány alakult Helsinki, december 1. (Havas) Meg nem erősített hírek szerint Oroszország ultimátumot intézett Finnországhoz, amelyben közölte, hogy amennyiben Finnország pénteken reggel három óráig nem teljesíti az orosz kéréseket, az egész országot elpusztítják. Hajnali két órakor a parlament, amely csütörtökön este nyolc órakor ült össze, még mindig tanácskozott. A Calander-kormány pénteken a kora reggeli órákban lemondott. A kormány lemondása annak következtében történt, hogy Oroszország ultimátumot nyújtott át Finnországnak, amelyben hajnali három órai határidővel megállást követel, ellenkező esetben Helsinkit és a nagyobb finn városokat földig lerombolják. Tanner, a lemondott Calander-kormány pénzügyminisztere vezetésével megalakult az új finn kormány, lehetséges, hogy az új kormány tárgyalásokat kezd Moszkvával a fegyverszünet megkötése, érdekében. Az új finn kormány külüyminisztere Kivimaki, volt miniszterelnök. Csütörtökön tömött különvonatok hagyták el a finn fővárost. Főleg asszonyokat és gyermekeket szállítottak el az északi országrészekbe. A karáliai földszoroson ez idő szerint véres harcban állnak a finn és az orosz csapatok. Seiskari finn szigetet szovjet tengerészkatonák szállották meg. • ' ' i ' / ' ' - Az Esti Újság első tudósítása Helsinkiből a finn-orosz határon lefolyt harcokról és Helsinki bombázásáról HELSINKI, december 1. (Az Esti Újság különtudósítójának jelentése.) A finn főváros lakossága csak csütörtökön reggel féltíz óra felé értesült arról, hogy megkezdődött a háború Szovjetoroszország és Finnország között. A főváros népe békésen sietett rendes napi munkájára, amikor egyszerre csak megjelentek a szovjet bombavető repülőgépek a város felett és néhány kört írva le, a katonai repülőtér fölé repültek. Ugyanebben a pillanatban megszólaltak a légelhárító ütegek és tüzeltek az ellenséges repülőgépekre. Rövidesen felszálltak a finn vadászgépek is és rövid ütközet játszódott le a főváros felett, amelynek során két szovjetorosz gépet lelőttek, a többi pedig eltűnt a tenger irányában. Röviddel a szovjetorosz repülőgépek támadása után megérkezett az első hír a határról, amely szerint szovjetorosz csapatok támadást intéztek a finn határőrség ellen és több helyen átlépték a határt. Az első hírek arról számoltak be, hogy a szovjetcsapatok Hyrsylae és Kaenaeselke között között lépték át a határt. A szovjet csapatok élén lovasság nyomult be elsőnek finn területre. Közvetlenül a lovasság után tankosztagok lépték át a határt, amelyeket rohamosztagok követtek. A finn határon ebben a pillanatban már csupán egy-két őrszem állott, akiket a szovjet katonák legyilkoltak. A szovjet csalatok előnyomulása a Ladoga-tótól északra igen könnyű volt, mert a finn vezérkar az elmúlt napokban kiürítette ennek a területnek nagy részét és csupán kisebb csapatokat hagyott a tavak között. . . A Szovjetcsapatok másik támadása csütörtökön délelőtt 11 órakor indult meg északon, a Jeges-tenger partján. Itt elfoglalták Kalastajasarenla városát a Halászokfélszigetén. Ez az északi és középkatonai akció szorosan alá volt rendelve a Kronstadt felől megindult bombázásnak és ágyúzásnak. A Kronstadt körüli nagykaliberű tüzérség ugyanis a reggeli órákban szintén megindította a tüzelést a határmenti finn falvakra. Ebből az irányból természetesen szintén erősebb szovjet csapatok nyomultak be Finnország területére. A szovjet hadsereg vezérkari tervei szerint három irányból támadták meg Finnországot és nyilvánvaló, hogy ezek a haditervek az északon és délen felállított finn csapatok bekerítését célozzák. A délutáni órákban már részletes hírek is érkeztek Helsinkibe a karéliai határon vívott ütközetről. E hírek szerint a finn csapatok mindenütt hősiesen ezentálltak, a szovjet azonban óriási ember- és anyagfölénnyel rendelkezik. A finn területre benyomult lovasságot szinte megszámlálhatatlan tank-tömegek követték és az úgynevezett rohamosztagok is szörnyű pusztítást vittek végbe. Ahol a szovjet csapatok ellenállásra találtak, azonnal gyújtógránátokat használtak és a szovjet légi flotta is gyújtóbombák dobásával próbálja megtörni a finn csapatok ellenállását. Így természetesen a karéliai határon, valamint Finnország déli határán több város és falu a tűz martaléka lett. Sorozatos repülő támadások a finn főváros ellen Az első nap harcai alapján meg lehet állapítani, hogy a szovjet repülők bombázása nem teljesen pontos, így például a helsinki repülőtérnek szánt bombák közül igen sok a város közepére esett. Este valóságos fáklyák emelkedtek fel a város szívéből, messze bevilágítva a vidéket. Egyszerre 17 helyen gyulladt ki a főváros és a katonai tűzoltóságnak még a késő éjszakai órákban sem sikerült a tüzet teljesen eloltani. Délután egy órakor a szovjet légiflotta újabb, megismételt támadásokat intézett a főváros ellen. A repülőgépek zárt sorokban érkeztek Helsinki felé és elsősorban a stratégiai pontokat, így a katonai repülőteret, a kikötőt, a vasútállomást és a postát bombázták. A főváros postahivatalát — ahonnan most telefonálok — azonban még eddig nem sikerült eltalálni a szovjetrepülőknek. Jóllehet, a tegnapi bombázásnak súlyos anyagi kárai vannak és mintegy 2-300 ember is áldozatul esett a szovjet repülők támadásának, az ellenséges légiflotta mégsem tudott elérni nagy eredményeket. A repülőgépek ugyanis tartózkodnak attól, hogy alacsonyan repüljenek a főváros felett és csak nagy magasságból merészkednek bombákat dobni. Helsinki lakossága nagy hősiességgel viseli el a rámért súlyos csapást. A légiriadók alkalmával szinte pillanatok alatt kiürülnek az utcák és a házak; mindenki azokba a légvédelmi pincékbe siet, amelyeket a közelmúltban építtetett a fám kormány.