Esti Ujság, 1940. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1940-01-03 / 2. szám

Szerda, 1940 január 1 cm mm Negyvenfokos hidegben folytatják sikeres hadműveleteiket a finnek Százezer finn katona védi a vonalat 300.000 orosz támadása ellen Paris, január 3. Francia haditudósítások szerint Petsamo környé­kén a hőmérő mínusz 41 fokra süllyedt. Mindazon­által a finnek sikeresen tovább folytatják a hadmű­veleteket. Salmijärvi körzetében a finnek gyorsan haladnak előre és ma már csak 32 kilométerre áll­nak Petsamotól. A karéliai földszoroson a szovjet haderő 50.000 fő­nyi erősítést kapott Leningrádból. A Paris Sotr sze­rint a Mannerheim-vonal ellen megint összesen 300 ezer főnyi haderő intéz jelenleg támadást. A meg­erősített vonalat 100 ezer főnyi finn katona védel­mezi. E vonal mögött, 10 kilométernyi távolságban, 20 ezer finn katona dolgozik a második finn védelmi vonal megerősítésén. (MTI) A finn csapatok nyomulnak előre Stockholm, január 3. (NST) Ideérkezett jelentések szerint a finn csapatok kedden folytatták hadmoz­dulataikat orosz területen és a keleti arcvonalon közeledtek Repola felé. Az ezen a vidéken történt határátlépések­nek átkaroló hadművelet a célja. Mint emlékezetes, az oroszok a ke­leti arcvonalon érték el a legnagyobb térnyerést a viszály kezdetén. Az el­múlt napok finn sikerei nyomán, külö­nösen pedig a 163. szovjet hadosztály­nak Suomussalmi közelében történt megsemmisítése után, az oroszok telje­sen megtorpantak. Legújabban Suo­­mussalmitól északra, Kuusamonál ér­tek el a finnek olyan eredményeket, hogy teljesen sikerült ellensúlyozni a keleti arcvonalra gyakorolt orosz nyo­mást. Az oroszok ezen a szakaszon megkí­sérelt támadásukkal nyilvánvalóan ketté akarták vágni Finnországot, el akarták érni a Botteni-öböl partján fekvő I­lenborgot és így meg szerették volna akadályozni, hogy Svédország a tengeren zavartalanul érintkezhessék Finnországgal. Az oroszok Suomus­salmi elfoglalásával már kétharmadáig jutottak annak az útnak, amely kiin­dulópontjuktól, a Fehér-tenger mellett fekvő Kem városától vezet Uleaborgba. Érthető tehát, hogy a finnek milyen lelkesedéssel és lendülettel vetették harcba csapataikat Suomussalmitól északra és a Salla-szakaszon s valóban az elmúlt tizenkét óra során ezeken a szakaszokon, az Uleaborg ellen irá­nyuló nyomás megszüntetése érdekében nagyarányú finn csapatösszevonások voltak. Hasonló csapatösszevonásokat rendeltek el orosz részen is és kedden reggel szólalt meg itt elsőízben a tü­zérség. Ez idő szerint heves harcok folynak ezen a kietlen, nagyrészt még fákkal sem rendelkező vidéken, hát s a finn csapatok fegyvereket és kü­lönféle hadianyagot zsákmányoltak. Kuh­­monál az ellenség támadását a rasti szakaszon a finnek visszavetették. Suo­­mussalminál a finn csapatok folytatják a meghódított terület ti­sztogatását és ü­l­dözik az ellenséget a lum­brantai szaka­szon. Másutt járő­rök és tüzérség folytat­tak tevékenységet. A tengeren az Oktyabrszkaja Revolucia szovjetorosz hadihajó komolyabb ered­mény nélkül tüzelt a kom­istoi ütegekre. Eltekintve az ellenséges repülők eléggé nagy tevékenységétől, a partvidéken nyugalom volt. Világszerte óriási feltűnést keltett a leg­utóbbi szovjetorosz hadijelentés, amely a lefolyt nagy küzdelemről egyáltalában nem vesz tudomást és csak apróbb légi csatározásokról számol be. Ugyancsak feltűnést keltett, hogy a legfelsőbb szov­jet tanácsának elnöksége Sarosnikov had­testparancsnokot, a szovjet hadsereg ve­zérkari főnökét „a sikeres vezetésért” ki­tüntette a legmagasabb szovjet kitüntetés­sel, a Lenin-renddel. Húsz szovjet­ repülő bombázta Abo finn kikötőt Tallinn, január 3. (NST) Orosz forrásból ideérkező hírek szerint Abo finn kikötővárost hétfőn húsz orosz repülőgép bombázta. Az oroszok azt állít­ják, hogy bombáik teljesen megsemmisí­tették az aboi lőszerraktárt, amely a ki­kötőben van. Több munkást megöltek a bombák. A közeli városrészben minden ablakot betört a légnyomás. Az oroszok sikerként könyvelik el azt is, hogy gyújtó­­bombáik lángra borították az aboi régi vá­rat, egész Északeurópa egyik legrégibb műemlékét. A régi aboi vár állítólag még kedden is lángokban állott. Kedden az oroszok azt mondták, hogy tüzérségük a Mannerheim-vonalon ismét igen élénken tevékenykedett. A késődél­utáni órákban az orosz balszárny heves támadást kísérelt meg. Az oroszok azt ál­lítják, hogy e támadás során sikerült fog­lyul ejteni néhány finn előőrsöt és ezt ko­moly sikerként könyvelik el. Finnország védőfalat emelt a kommunizmus ellen — írja a párisi Excelsior Páris, január 3. (NST) A párisi sajtó kedden igen nagy figyel­met szentel a finn-orosz háborúnak és várható kihatásainak. A félhivatalos Petit Párisién arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy Fi­nnországban rosszul áll Sztálin ügye. Az Excelsior és a Petit Journal különö­sen kiemeli a finnek hősiességét és azt, hogy ennek ma már jelképes értéke van A Petit Journal szerint Finország erő védőfalat emelt az előretolakodó kommu­nizmus ellen. Az Action Francaise hasábjain Léon Daudet fegyver- és hadianyagszállítmá­nyokat követel Finnország számára, egy­úttal pedig csodálkozik azon, hogy még mindig van szovjet nagykövetség Parisban. A Jour főszerkesztője szerint elegendő volna, ha tízezer főnyi francia önkéntes csapat sietne Finnország segítségére. Ezt a csapatot az Alpok és a Francia Jura vidékein kell toborozni, mert az ilyen csa­pat könnyen alkalmazkodnék a finn klí­mához és sporttudása révén hótalpon is megállná a helyét. Újabb nagy finn győzelemről írnak az angol lapok London, január 3. (MTI.) A finnek újabb fényes győzelmet arattak a La­­doga-tótól ötven mérföklnyire északra Tolva- és Agla-tavak között, ahol három válogatott szovjetorosz had­osztály harcolt. Ezek közül a finnek kettőt majdnem teljesen megsemmisí­tettek, a maradékot pedig kiindulópontjától húsz mérföldre vetették vissza. A finnek hétszáz hadifoglyot, rengeteg hadizsákmányt ejtet­tek, köztük 29 harckocsit, három páncélos gépkocsit, tizennégy tábori ágyút, tizen­négy harckocsi elhárító fegyvert, 216 ne­­­héz- és 86 könnyű gépfegyvert és 1580 pus­kát. A szovjetoroszok a legutóbbi 48 órá­ban legalább 60 harckocsit vesztettek. A Dail Mail szerint a finnek a a Petsamo és Murmanszk kö­zött aratott újabb győzelmükkel tízezer főnyi szovjetorosz haderőt vágtak el, amely kénytelen lesz magát megadni. A Times katonai szakértője megállapítja, hogy a Kinanka-tónál aratott finn győze­lem megszüntette a finn vasútvonalra gya­korolt orosz nyomást és ezzel biztosította a finn csapatok utánpótlási­ szolgálatát. A Reuter-Iroda haditudósítója jelenti, hogy meghallgatásra talált a finnek leg­hőbb imája: a gyilkos hóvihar teljesen megbénította a Mannerheim-vonal elleni szovjetorosz támadást. A finnek az elmúlt öt hét alatt legalább négyszáz szovjetorosz harckocsit romboltak szét és kétszázötven repülőgépet lőttek le. —* Kispest négyezer pengő értékű aján­dékot küld Kárpátaljára. Kispest városa január 6-ra, a rutének karácsonyi ünne­pére nagymennyiségű szeretetadományt juttat testvérközségeinek. A mintegy 4000 pengő értékű ajándékot a város közön­sége nevében Bezerédi József népjóléti tanácsnok vezetésével holnap reggel küld­­döttség viszi Kárpátaljára. Valóságos a győzelmet aratta az újévi csatában Az újév napján vívott nagy finn­orosz csata jelentőségét jellemzi a kül­földi semleges sajtónak az a megállapí­tása, hogy „a finnek valóságos tannen­bergi győzelmet arattak az oroszok fe­lett.” Az úgyszólván az egész frontra kiterjedő finn támadás során — mint ahogy azt különböző jelentések összeve­téséből meg lehet állapítani, — különö­sen a Kista-tavon vívott küzdelem ho­zott hatalmas sikert a hősiesen küzdő finneknek, akik itt a 63. szovjetorosz hadosztályt, amely 18.000 emberből állt, Úgyszólván teljesen megsemmisítették. Ez a hadosztály a tó jegén haladva igye­kezett előrenyomulni, de a finn csapatok váratlanul meglepték és gépfegyvertűz alá fogták. Közben finn repülők jelentek m meg a tó felett és bombákat dobtak le a már menekülő szovjet sereg útvonalára. A bombák a tó jegét megrepesztették és majdnem az egész gépesített hadosztály a vízbe fulladt. Csak alig néhány száz szovjet katonának sikerült megmenekülnie, de ezek is csak úgy kerülték el a biztos halált, hogy fegyvereiket eldobva futot­­tak meg. Az újesztendei nagy győzelem után, leszámítva a front legészakibb részét, Petsamo környékét, a front mindenütt egybeesik a finn határral, néhány pon­ton azonban a finnek már szovjetorosz területen állanak. A tegnapi, január 2-iki jelentések sze­rint a szovjetorosz csapatok átcsoportosí­tása lázas igyekezettel folyik és több he­lyen igyekszik a szovjet haderő ellentá­madásba átmenni. Auztojoklnál az egyik ellenséges had­állás egy nap alatt többször cserélt gaz­­ tt Felhívás a Svédországban élő amerikaiakhoz Stockholm, január 3. (NST) Az Egyesült Államok stockholmi főkon­zulátusa felhívást intézet a Svédország­ban élő összes északamerikai állampolgá­rokhoz, hogy jelentkezzenek Finnországba katonai szolgálatra, ha nem állanak ál­landó munkaviszonyban jelenlegi lakóhe­lyükön. A férfiakat arra szólítják fel, hogy lépjenek be a finn hadseregbe, az amerikai kolónia női tagjait és a háborús­kodások letörése után is Svédországba maradt északamerikai turistákat pedig arra hívják fel, teljesítsenek szolgálatot a Finnországban működő American Volun­­tary Ambulance Corps az egészségügyi szolgálat keretében. Borzalmas vasúti szerencsétlen­ség a leningrád - murmanszki vasútvonalon Stockholm, január 3. Az Aftonbladed tallini távirata szerint Újév napjának estéjén borzalmas vasúti katasztrófa történt a leningrád-murmanszki vasútvonalon. Egy Leningrádból Mur­­manszk felé robogó katonai vonat jelentős sebeséggel kisiklott és sok halottat és se­besültet temetett maga alá. A szovjet­rendőrség és katonaság azonnal meg­kezdte a vizsgálatot a hadászati szempont­ból oly fontos vasútvonalon történt szeren­csétlenség ügyében. Még nem sikerült meg­állapítani, hogy a vonal túlterhelése és túl­ságos igénybevétele okozta-e a szerencsét­lenséget, vagy pedig az, hogy finn repülők összebombázták a vonal egy részét.

Next