Esti Ujság, 1940. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-01 / 26. szám

fogja nyilatkoztatni azt a mély barátsá­got és egyetértést, amely a Balkán-álla-­­mokt egymáshoz fűzi. — Ezeknek az államoknak közös felada­tuk, hogy a békét a Balkánon és általá­ban a balkáni érdekeket megvédjék. Biztos vagyok benne, hogy az a szívélyes viszony, amely bennünket Törökországhoz és a többi baráti államhoz fiaz, a jövőben to­vább fejlődik. Az igazságtalanságok jóvátételét sürgeti Bulgária Szófia, február 1. (NST) A bolgár lapok közük Klasszeivanov mi­niszterelnöknek Bulgária külpolitikai cél­jairól megjelent nyilatkozatát, amely eze­ket a célokat a következő pontokban fog­lalja össze: 1. Feltétlen béke. 2. dó viszony a szomszédállamokkal. 3. Szigorú semlegesség, amely biztosítja a feltétlen békét. 4. Igazságos és barátságos jóvátétele azoknak a politikai igazságtalanságoknak, amelyek Bulgáriát a közelmúltban érték. Paris, február 1. (MTI) A francia közvélemény nagy része be­látja, hogy a délkeleti helyzet, olyan mélyreható változáson ment át, amelyek a világ­háborút követő francia elgondolások revízióját teszik szükségessé. Egyes lapok rámutatnak arra, hogy a kis­ántolnt súlyos hibát követett el, amikor a revízióellenes célkitűzés kedvéért minden más szempontot feláldozott. A Balkán-szövetség is téves vágá­nyokra futna — írják ezek a lapok,­­ ha magatartását kizárólag a revízió­­ellenes szempontoknak rendelné alá. A Le Jortr megállapítja, hogy a kis­­ántántnak, amely a magyar revízió ellen alakult meg, végül is Németország adta meg a kegyelemdöfést. Az Excelsior szerint a kisantantot az ölte meg, hogy rög­­eszmeszerűen csak a magyar és bolgár revíziós veszélyekre tekintett és szem elől tévesztette a súlyosabb veszélye­ket. A balkáni szövetség, amely szintén reví­zióellenes célokból jött létre, hasonló sors­nak tenné ki magát, ha a múlt keserű ta­pasztalatainak leckéjét nem értené meg. M­­ilt Héten csütörtökön tart csak ülést a Ház A mezőgazdasági munkások minimális munkabéréről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, mint az Esti Újság már megírta, a jövő hétre is áthúzódik, mert a javaslat iránti ér­deklődés még mindig változatlanul tart. Hogy a jövő héten mikor tartja első ülé­sét a képviselőhöz, ez a délelőtti órákban még nem dőlt el. Pénteken természetesen az ünnepre való tekintettel nem lesz ülés, a jövő héten viszont hamvazószerda, s régi szokás, hogy a képviselőház ezen a napon nem ülésezik. Éppen ezért merült fel a gon­dolat, hogy a jövő héten esetleg csak csütörtökön tartson a Ház illést, s ebben az esetben csütörtökön és pénteken végeznek is a most napirenden levő törvényjavaslattal. A Ház mai ülését Szinyei-Merse Jenő al­­elnök tíz óra után nyitotta meg s az elnöki előterjesztések után folytatták a legkisebb gazdasági munkabérekről szóló törvényjavas­lat vitáját. Laky Dezső volt az első felszólaló, aki beszéde elején a mezőgazdasági népesség alakulásáról történeti adatokat sorakoztatott fel. Eszerint Magyarország mezőgazdasági kereső né­pessége 1920-tól 1980-ig mintegy százezer­­ fővel csökkent. Ez a tömeg nem vándorolt ki, hanem a gazdasági élet más ágaiban tar­t elhelyezke­désre. Az ipar volt az a hatalmas új kenyér­­kereseti lehett­­ség, amelybe ez a népesség be­lekapcsolódott. A mezőgazdasági munkásmoz­galomnak az a képe, amely az idők folyamán nyugaton kibontakozott, eltér a magyarorszá­gitól. Nyugaton a munkáskérdés abban a for­mában lépett fel, hogy a mezőgazdaság szá­­mára nem­ volt elég munkáskéz és más orszá­gokból igyekeztek hozni. Magyarországon komoly értelemben nem volt ilyen helyzet s e tekintetben mostanáig eincs mezőgazdasági munkáskérdés, s nem valószínű ,hogy a közeljövőben ez irányban különösebb mozgalommal kellene számolni. Az 1880-as, 90-es években, majd az 1910-es évek elején kongresszusok foglalkoztak az amerikai kivándorlás problémájával. A falra festették a rémet, hogy ha nem lesz mód az amerikai kivándorlásnak gántat vetni és a ma­gyar munkáskezek sil­bzvit otthon tartani, hamarosan nagy markék­ig lesz. A mos­tani, 1940. évi népszámlálás elé igen nagy érdeklődéssel tekinthetünk: várjon mit hoz, miképpen fognak eltolódni a foglalkozási megoszlások, tovább mutatkozik-e a városba­­özönlés, vagy pedig ellenkező fejlődésről van-e szó. »»6888880««­ Isti , CSÜTÖRTÖK, 1910 FEBRU JAH 1. Ulain Ferenc lesz a jászapáti kerület jelöltje A közigazgatási bíróság tegnap délelőtt hozott ítéletében — mint ismeretes — megsemmisítette a jászapáti kerületben megválasztott Orosz Mihály nyilaskeresz­tes képviselő mandátumát. Kiderült ugyanis, hogy Orosz Mihálynak a választást megelőző időben nem volt olyan hivatásszerű foglalkozása, amely megfelelő keresetet biztosított volna­­részére. A képviselőházba még nem érkezett meg a közigazgatási bíróság átirata, de az ítélet tudomásulvétele után nyomban megtörténik az intézkedés az új választások kiírására. A Magyar Élet Pártja részéről döntés a jelö­lés tekintetében még nincs, politikai körök­ben azonban az a hír tartotta magát­, hogy U­asó Ferenc lesz a jelölt, aki már az alap választásokon is igen jelentéktelen szavazattal maradt csak kisebbségben, Orosz Mihály mellett. Letartóztattak egy valutázó zsidó kereskedőt Napokkal ezelőtt a valutaügyészséghez bi­zalmas jelentés érkezett, amely szerint Gö­­möri-Grünbaum Sándor 46 éves kaposvári szü­letésű alkalmi kereskedő idegen állampolgá­roktól nagyobb tételekben nemes valutát vásá­rolt, amit azután busás haszon ellenében zug­­forgalomban tovább adott. Gömöri-Grünbaum Sándort a nyomozás le­folytatása után előállították a valutaügyész­­ségre, ahol dr. Kocsis Miklós ügyészségi al­elnök, a valutaügyészség vezető ügyésze rövid kihallgatás után fizetési eszközökkel elköve­tett bűntettért letartóztatta. Gömöri-Grün­­baum Sándor az ügyészség határozata ellen felfolyamodást jelentett be. Kilencvenkét új autóbuszt és hetvenöt új villamost rendelt a Beszkárt A Beszkárt nagyszabású beruházási pro­gramját — mint ismeretes­­— már a múlt évben megállapították és több mint 40 millió pengőt irányoztak elő a közlekedés gyorsítására és a kocs­­park felfrissítésére. A Baszkárt Igazgatósága tegnap ülést tartott és ezen elhatározta, hogy 92 új autóbuszt és 15 új motoros vil­lamoskocsit rendel. Az autóbuszokat egy éven belül szállítják le, a villamoskocsik pedig másfél éven belül állnak majd a nagyközönség rende­lezésére. Ennek az elhatározásnak az érdekessége az, hogy a Beszkárt vezető ege meggyorsítja az ötéves beruházó programot és már másfél két év alatt végrehajtja mindazokat az intézkedéseket, amelyek a forgalom javítása érdekében feltétlenül szük­ségesek. -VWV­ Czakó Pál visszaadta a Városi Színház koncesszióját Az új igazgatójelölt Tihanyi Vilmos ? Széles körökben igen nagy érdeklődést keltő események játszódtak le a legutóbbi órákban a Városi Színház vezetése körül. Czakó Pál, aki az idei szezon, közepén vette át a színház vezetését, mint enge­délyes igazgató, koncesszióját visszaadta és megvált a színház igazgatásától. Az eddigi hírek szerint a helyzet rendezésére vonatkozó tárgyalások folyamatban van­nak és az illetékes tényezők igyekszenek minél gyorsabban legyőzni azokat a ne­hézségeket, amelyek Czakó Pál távozása nyomán bekövetkeznek. Czakó Pál nem egyik napról a másikra határozta el, hogy a színház vezetéséről le­mond, ez régi keletű nehézségekre vezet­hető vissza. A színház bérlője tudvalevőleg Föld Aurél, aki 1935-től az idei szezon kez­detéig a színháznak igazgatója is volt. Föld Aurél az ősszel még semmiféle színházi működést nem fejthetett ki, sőt a zsidótörvény rendelkezései sze­rint színháznyitási koncessziót sem kaphatott. A koncessziót a főváros Czakó Pálnak adta meg azzal a kikötéssel, hogy a művészi sze­mélyzet szerződtetése, irányítása és a szín­ház vezetésével, összefüggő minden egyéb teendő intézése is az ő hatáskörébe tar­tozik. Az engedélyes igazgató Föld Auréllal kötött megállapodás alapján foglalta el helyét. Föld maradt a bérlő, a törvényes rendelkezéseknek és a megállapodásnak megfelelően azonban a színház irányítá­sában nem vett részt. Kétségtelen, hogy Czakó Pál művészi szempontból értékes munkát fejtett ki a színháznál. Bemutatta és huszonhét elő­adáson eljátszatta az Ember tragédiáját, nagyobbrészt munkásokból és kisembe­rekből álló közönségnek, néhány igen te­hetséges fiatal színészt szerződtetett és általában emelte a színház előadásainak színvonalát. Az általános viszony okozta nehézségeket természetesen ő is meg­érezte, még erősebben visszahatottak azonban reá azok az ellentétek, amelyek később kifejlődtek közte és a színház bér­lője között. Föld Aurélt mintegy két hónappal ez­előtt felvette tagjai közé a Színművészeti Kamara a gazdasági főnökök csoportjába. Földnek így alkalma nyílott arra, hogy mint gazdasági igazgató, újból működést fejtsen ki a színházi életben. Föld ettől kezdve mindinkább igyeke­zett beleszólni a színház vezetésébe, rendelkezéseket adott ki, amelyek igen sokszor ellentétben álltak Czakó Pál intézkedéseivel és törekvéseivel. Mind élesebb ellentét támadt a színház­­bérlő és az engedélyes igazgató között, amelynek természetesen nagyon káros ha­tása volt a színház menetére, e vé­gül Föld visszavonta Czakótól az igazgtói meg­bízást, majd ajánlatot tettt neki,írigy radjon meg a színháznál, a vezetést azon­ban részben engedte át neki. Czakó sem­ a felmondást, sem Föild Aurél ajánlatát nem fogadta el, szerdán azonban bejelentette a fővárosnak, hogy a fennálló körülmények között a reá­­háruló felelősséget tovább nem vál­lalja. A főváros erre megvonta Czakó Pál ját­szási engedélyét, egyútal felhív­ta föld Aurélt, mint a színház bérlőjét, hogy új engedélyest jelentsen be. Könnyen érthető, hogy ezek az esemé­nyek a legnagyobb megdöbbenést és feltű­nést keltették az egész színházi világban. Egyöntetű az a felfogás, hogy Czakó Pál lehetetlen körülmények közé került a szí­n­­házbérlő fellépése és az események alakul­­ása folytán, azokat az érdekeket azonban, amelyek a keresztény és nemzeti szem­pontok érvényesüléséhez fűződnek, ebben az új helyzetben is feltétlenül száz száza­lékosan meg kell védeni. A színház csak akkor folytathatja szezonját, ha Föld Aurél megfelelő keresztény szakembert tud szerződ­tetni, mint művészeti igazgatót, aki nemcsak látszat­irányító lesz, hanem a gyakorlatban is ő érvényesíti az új színházi politika szempontjait. A ma délelőtt forgalomba került hírek sze­rint erre meg is van a remény. Színházi körökben úgy tudják, hogy Föld Aurél Tihanyi Vilmossal, a Városi Színház főren­dezőjével, a régi kiváló szakemberrel foly­tat tárgyalásokat és miután Tihanyi Vil­mos személye úgy a Színművészeti Kama­ránál, mint a fővárosnál rokonszenvet kelt, valószínű, hogy ez a megoldás létre is jön. Amennyiben a tárgyalások sikerrel befeje­ződnének, a Városi Színház pénteken este folytatja előadásait és megkezdi az előké­születeket egy új, nagy operett bemutatá­sára. Kin HANS J­­iH 1 kír­latos filmje! A BÖLAG :IVAP CAPITOL lazatértek­­ Hometországban dolgozó jugoszláviai mezőgazdasági munkások Belgrád, február 1. Marburg határállomáson át az utóbbi hetekben összesen 12.137 jugoszláv mező­gazdasági munkás tért haza Németország­ból, akik csaknem két évig dolgoztak a német birodalomban. Ez alatt az idő alatt nem kevesebb, mint harmincmillió dinárt takarítottak meg munkabérükből és küld­tek haza készpénzben, vagy utalványon. Hazajövetelük alkalmával rengeteg árut is hoztak magukkal, amelyeket a­ jugo­szláv hatósaaojt­vámenteseknek nyilvání­tottak. Teljki V­ Jítt négyezer munkás kerék­párral Németországból. A be­­horott, különböző árucikkek értékét két ■

Next