Esti Ujság, 1940. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1940-02-05 / 28. szám

Varga József dr. iparügyi miniszter látogatása Tatabányán A miniszter a tatabányai bányász kaszálóban a munkásokkal beszélget Az iparügyi miniszter megtekinti a ta­tabányai új aluminium gyárban az öntést B;!inmi[iiiníinii!n!ittti(f!inH!!fimii!ii;tsiii>iit?itii!niiii!!R]ttMin3iiiHiiiii3niiiiiiiiii!nttiniiiiiiniiiiu!niniiii>iiiiiii!iiiiuiiiii]iiiiiiiiiHiiii:iii!!iiiiiiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiiiftiiiii!iiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiHiJ(iia/fi(Hiiiiiiiiiiiriiiiii!iiiiiiiiiiuiiJifiiujiJiiiiiiiiiiiiuiiuiiiniJiii!uiiii[iiiitiiiuiiiii» A magyar-román ellentétek megoldását sürgeti egy svájci lap Gént, február 5. (MTI) A balkáni értekezlet és ezzel kapcsolat­ban a magyar-román kérdés a svájci sajtó tükrében a következő képet mu­tatja: . / „ . A La Suisse úgy vélekedik, hogy újból és újból vissza kell térni annak szükségességére, hogy az egyrészről Románia, másrészről Magyarország, illetőleg Bulgária között fennálló el­lentétet meg kell oldani. A Gazette de Lausanne belgrádi jelentést közöl, amely ezeket mondja: A tárgyalások során híre terjedt, hogy Gafencu sejteni engedte, hogy Románia gazdasági téren teljesített együttműködé­sének ellenértékéül Németországgal garan­táltatni óhajtja határait Magyarország és Bulgária felé. A Neue Zürcher Zeitungnak Belgrád­ból többi között a következőket jelentik: A tárgyalásokat megkönnyíti .Magyar­­országnak az a kijelentése, hogy nem kí­ván bonyodalmakat és nem követeli a függő kérdések azonnali megoldását, Bul­gária pedig az európai háború egész tar­tama alatt semleges kíván maradni és nem idéz elő konfliktust. Az értekezlet ennek folytán — mint jugoszláv részről határozottan kije­lentik — a bolgár és a magyar kor­mány megértő magatartását megfele­lően méltányolni fogja. Jugoszlávia viszont, nem fogja elhallgatni véleményét a négy keleteurópai vitás kér­désről, az erdélyi, a besszarábiai, a dob­­rudzsai és az Égei-tengerhez vezető bol­gár kijárat kérdésében, de nem fog semmi­féle nyomást sem gyakorolni. A megoldásra pozitív jav­aslatok nem A várhatók, hanem az illető országokra vár, hogy A vonják le köv­etkeztetéseiket. A Basler Nachrichten Rómából kelte­zett távirata ezeket mondja: — Illetékes helyen kijelentették, hogy a belgrádi értekezletnek nagy a jelentő­sége. Mindamellett óvakodni kell attól, hogy eredményeit túlságosan bizakodóan ítéljük meg. Ilyen bizakodást már csak magának Romániának magatartása sem enged meg, amely Romám kétségtelenül elidegenítően hat. Rómában panaszolják, hogy Románia ■magatartása ez időszerint túlságosan hajt­hatatlan. Szemmel láthatóan nem akar hozzájárulni a fennálló állapot semminemű módosításához. Romániának ez az intran­­zigenciája mindenekelőtt arra a bizonyos megnyugvásra vezethető vissza a Szovjet­­Oroszországgal kapcsolatosan fenyegető veszély tekintetében, amely meggnyugvás a Németországgal kötött legutóbbi meg­állapodásokból származik. Romániának ez Oroszország teintetében beállott meg­nyugvása most abban nyilvánul meg, hogy igen­­csekély a bukaresti kormány hajlan­dósága Magyarország és Bulgária jogos kívánságainak figyelembe a hételekre. tsu­ Ukfa HÉTFŐ, 1940 FEBRUÁR 5.3 a Paris Midi leitm­ű cinke az erdéül magyar kisebbség helyzetéről !Máris, február 5. (MTI.) A Paris Midi hosszú és tárgyilagos cikk­ben foglalkozik az erdélyi kérdéssel és a magyar kisebbség helyzetével. A trianoni szerződés biztosította ugyan a magyar kisebbség jogait, — írja a cikkíró — de a románokat ez nem gátolja meg ab­ban, hogy ki ne elégítsék bosszúvágyukat. A magyar tisztviselőket Erdélyben elmoz­dították és helyükbe románokat tettek. A magyar birtokosok földjeit kisajátították és olyan kincstári bonokkal kártalanítot­ *­­­­­ták őket, amelyekért az érdekeltek állítása szerint soha semmit sem lehetett kapni. Magyarellenes intézkedéseknek tudható be, hogy Erdély magyar lakossága 1910-től 1930-ig 200.000-el csökkent. Ezzel egy­idejűleg a hajdan virágzó anyagi hely­zetben lévő magyarság Erdélyben proletár­­sorsra jutott. Tény az, hogy­ az erdélyi magyarok ma is nagy nyomorban élnek. Románia védelmi vonallal vette ugyan kö­rül határait, de azért ne feledje el, hogy Erdélyben elkeseredett és nyugta­lan ma­gyar kisebbség él. Titkos szerződés Csangkajsek és a francia kormány között Berlin, február 5. A Doniéi Iroda jelenti, hogy nankingi lapjelentések és csungkingi értesülések szerint 1940 január 4-én titkos szerződés jött létre Indokínában, Csiangkajsek kor­mánya és a francia hatóságok között. A csungkingi kormány sürgetésére megkö­tött titkos szerződés a következőket tar­talmazza: 1. Amíg a csungkingi kormány ellen­állást fejt ki Japánnal szemben, a francia hatóságok Francia-Indokínán át fegyvert és egyéb hadianyagot szállítanak a csung­kingi kormánynak. 2. A csungkingi kormány 1912-ben kezdi meg a fegyver- és lőszerküldemények árá­nak megfizetését. 3. Kínai részről biztosítják Francia­­országot, hogy a kínai és a japán csapatok között Kvangszi tartományban most folyó ellenségeskedéseknek nem lesz káros hatá­suk Francia-Indokinára. 4. Ha a csungkingi kormány nem tartja be a­­megállapodásokat, Franciaország be­szünteti a fegyver- és lőszérszállítást. A francia hatóságok megtiltják Francia- Indokinából Japánba irányuló risssállít­­mányokat. A Döméi Iroda közli azonkívül, hogy ez a megegyezés a rendelkezésre álló jelenté­sek szerint már 1940 január 29-én életbe lépett. Újabb földrengés Altataimban Ankara, február 5. (Német Távirati Iroda) Erzin vidékén Anatóliában múlt éjszaka heves­­földrengést észleltek. A földrengés teljesen elpusztított két falut. A jelentések szerint 45 halottja és sok sebesültje van az újabb földrengésnek. (MTI) A Turul Szövetség díszelőadást rendezett a nyugdias színészek felsegélyezésére Vasárnap délelőtt a Royal Színházban a Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egye­sülete díszelőadást tartott a nyugdíjas szí­nészek felsegélyezésére. A közönség zsúfo­lásig megtöltötte a Royal Színház néző­terét. Az előadást gróf Festetics Domon­kos országgyűlési képviselő, Turul magisz­ter nyitotta meg, utána Ambrus József, a Turul Szövetség fővezére mondott beszé­det.­­ A műsor második részében Tors­ Tibor, a képviselőház alelnöke, Turul patr­ónua lépett a közönség elé és emelkedett hangú beszédben hangoztatta, hogy sürgősen se­gíteni kell a nyugdíjas magyar színé­szé­kén. Felidézte Déryné emlékét. A legnagyobb magyar színésznők egyike keserű nyomor­ban tengette életét és igen sok nagy mű­­vész nevét lehetne még felemlíteni, akik­nek ugyancsak nem juttatott könnyebb életkörülményeket a sors. A nyugdíjas magyar színészek sorsán változtatni kell s annak a mozgalomnak, amelyet a Turul ez irányban indított, eredményesen kell vég­­­ződnie. A díszelőadás műsorán Somogyi Nusi, Szeleczky Zita, Bilicsi Tivadar, Kádár Margit, Jávor Pál, Laurisin Lajos, Patak­y Jenő, Pethes Ferenc, Ujlaky László és Varga Imre lépett fel. Az előadás Zsabka Kálmán zárószavával ért véget. ■ ■ . - *v' ; •£; : - - • ■ .'.őrt-4 .--• ■-* ' háziasszony jegyezze meg: • ’.r J f enko szap­pant takarít meg' A kemény mosóvízben lévő íjesz felségesen puutirfá' a M pa íny kos házi« n pussrtr ny t$~ h ó! i^it fesz? Kéhány marok Henke-t a mosóvízbe, bt elkészítése előtt. Ezzel­ nemcsak töké­­meszet, hanem esővízhez hasonló. .1 v

Next