Esti Ujság, 1940. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-05 / 28. szám
Varga József dr. iparügyi miniszter látogatása Tatabányán A miniszter a tatabányai bányász kaszálóban a munkásokkal beszélget Az iparügyi miniszter megtekinti a tatabányai új aluminium gyárban az öntést B;!inmi[iiiníinii!n!ittti(f!inH!!fimii!ii;tsiii>iit?itii!niiii!!R]ttMin3iiiHiiiii3niiiiiiiiii!nttiniiiiiiniiiiu!niniiii>iiiiiii!iiiiuiiiii]iiiiiiiiiHiiii:iii!!iiiiiiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiiiftiiiii!iiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiHiJ(iia/fi(Hiiiiiiiiiiiriiiiii!iiiiiiiiiiuiiJifiiujiJiiiiiiiiiiiiuiiuiiiniJiii!uiiii[iiiitiiiuiiiii» A magyar-román ellentétek megoldását sürgeti egy svájci lap Gént, február 5. (MTI) A balkáni értekezlet és ezzel kapcsolatban a magyar-román kérdés a svájci sajtó tükrében a következő képet mutatja: . / „ . A La Suisse úgy vélekedik, hogy újból és újból vissza kell térni annak szükségességére, hogy az egyrészről Románia, másrészről Magyarország, illetőleg Bulgária között fennálló ellentétet meg kell oldani. A Gazette de Lausanne belgrádi jelentést közöl, amely ezeket mondja: A tárgyalások során híre terjedt, hogy Gafencu sejteni engedte, hogy Románia gazdasági téren teljesített együttműködésének ellenértékéül Németországgal garantáltatni óhajtja határait Magyarország és Bulgária felé. A Neue Zürcher Zeitungnak Belgrádból többi között a következőket jelentik: A tárgyalásokat megkönnyíti .Magyarországnak az a kijelentése, hogy nem kíván bonyodalmakat és nem követeli a függő kérdések azonnali megoldását, Bulgária pedig az európai háború egész tartama alatt semleges kíván maradni és nem idéz elő konfliktust. Az értekezlet ennek folytán — mint jugoszláv részről határozottan kijelentik — a bolgár és a magyar kormány megértő magatartását megfelelően méltányolni fogja. Jugoszlávia viszont, nem fogja elhallgatni véleményét a négy keleteurópai vitás kérdésről, az erdélyi, a besszarábiai, a dobrudzsai és az Égei-tengerhez vezető bolgár kijárat kérdésében, de nem fog semmiféle nyomást sem gyakorolni. A megoldásra pozitív javaslatok nem A várhatók, hanem az illető országokra vár, hogy A vonják le következtetéseiket. A Basler Nachrichten Rómából keltezett távirata ezeket mondja: — Illetékes helyen kijelentették, hogy a belgrádi értekezletnek nagy a jelentősége. Mindamellett óvakodni kell attól, hogy eredményeit túlságosan bizakodóan ítéljük meg. Ilyen bizakodást már csak magának Romániának magatartása sem enged meg, amely Romám kétségtelenül elidegenítően hat. Rómában panaszolják, hogy Románia ■magatartása ez időszerint túlságosan hajthatatlan. Szemmel láthatóan nem akar hozzájárulni a fennálló állapot semminemű módosításához. Romániának ez az intranzigenciája mindenekelőtt arra a bizonyos megnyugvásra vezethető vissza a SzovjetOroszországgal kapcsolatosan fenyegető veszély tekintetében, amely meggnyugvás a Németországgal kötött legutóbbi megállapodásokból származik. Romániának ez Oroszország teintetében beállott megnyugvása most abban nyilvánul meg, hogy igencsekély a bukaresti kormány hajlandósága Magyarország és Bulgária jogos kívánságainak figyelembe a hételekre. tsu Ukfa HÉTFŐ, 1940 FEBRUÁR 5.3 a Paris Midi leitmű cinke az erdéül magyar kisebbség helyzetéről !Máris, február 5. (MTI.) A Paris Midi hosszú és tárgyilagos cikkben foglalkozik az erdélyi kérdéssel és a magyar kisebbség helyzetével. A trianoni szerződés biztosította ugyan a magyar kisebbség jogait, — írja a cikkíró — de a románokat ez nem gátolja meg abban, hogy ki ne elégítsék bosszúvágyukat. A magyar tisztviselőket Erdélyben elmozdították és helyükbe románokat tettek. A magyar birtokosok földjeit kisajátították és olyan kincstári bonokkal kártalanítot *ták őket, amelyekért az érdekeltek állítása szerint soha semmit sem lehetett kapni. Magyarellenes intézkedéseknek tudható be, hogy Erdély magyar lakossága 1910-től 1930-ig 200.000-el csökkent. Ezzel egyidejűleg a hajdan virágzó anyagi helyzetben lévő magyarság Erdélyben proletársorsra jutott. Tény az, hogy az erdélyi magyarok ma is nagy nyomorban élnek. Románia védelmi vonallal vette ugyan körül határait, de azért ne feledje el, hogy Erdélyben elkeseredett és nyugtalan magyar kisebbség él. Titkos szerződés Csangkajsek és a francia kormány között Berlin, február 5. A Doniéi Iroda jelenti, hogy nankingi lapjelentések és csungkingi értesülések szerint 1940 január 4-én titkos szerződés jött létre Indokínában, Csiangkajsek kormánya és a francia hatóságok között. A csungkingi kormány sürgetésére megkötött titkos szerződés a következőket tartalmazza: 1. Amíg a csungkingi kormány ellenállást fejt ki Japánnal szemben, a francia hatóságok Francia-Indokínán át fegyvert és egyéb hadianyagot szállítanak a csungkingi kormánynak. 2. A csungkingi kormány 1912-ben kezdi meg a fegyver- és lőszerküldemények árának megfizetését. 3. Kínai részről biztosítják Franciaországot, hogy a kínai és a japán csapatok között Kvangszi tartományban most folyó ellenségeskedéseknek nem lesz káros hatásuk Francia-Indokinára. 4. Ha a csungkingi kormány nem tartja be amegállapodásokat, Franciaország beszünteti a fegyver- és lőszérszállítást. A francia hatóságok megtiltják Francia- Indokinából Japánba irányuló risssállítmányokat. A Döméi Iroda közli azonkívül, hogy ez a megegyezés a rendelkezésre álló jelentések szerint már 1940 január 29-én életbe lépett. Újabb földrengés Altataimban Ankara, február 5. (Német Távirati Iroda) Erzin vidékén Anatóliában múlt éjszaka hevesföldrengést észleltek. A földrengés teljesen elpusztított két falut. A jelentések szerint 45 halottja és sok sebesültje van az újabb földrengésnek. (MTI) A Turul Szövetség díszelőadást rendezett a nyugdias színészek felsegélyezésére Vasárnap délelőtt a Royal Színházban a Turul Szövetség Szépmíves Bajtársi Egyesülete díszelőadást tartott a nyugdíjas színészek felsegélyezésére. A közönség zsúfolásig megtöltötte a Royal Színház nézőterét. Az előadást gróf Festetics Domonkos országgyűlési képviselő, Turul magiszter nyitotta meg, utána Ambrus József, a Turul Szövetség fővezére mondott beszédet. A műsor második részében Tors Tibor, a képviselőház alelnöke, Turul patrónua lépett a közönség elé és emelkedett hangú beszédben hangoztatta, hogy sürgősen segíteni kell a nyugdíjas magyar színészékén. Felidézte Déryné emlékét. A legnagyobb magyar színésznők egyike keserű nyomorban tengette életét és igen sok nagy művész nevét lehetne még felemlíteni, akiknek ugyancsak nem juttatott könnyebb életkörülményeket a sors. A nyugdíjas magyar színészek sorsán változtatni kell s annak a mozgalomnak, amelyet a Turul ez irányban indított, eredményesen kell végződnie. A díszelőadás műsorán Somogyi Nusi, Szeleczky Zita, Bilicsi Tivadar, Kádár Margit, Jávor Pál, Laurisin Lajos, Pataky Jenő, Pethes Ferenc, Ujlaky László és Varga Imre lépett fel. Az előadás Zsabka Kálmán zárószavával ért véget. ■ ■ . - *v' ; •£; : - - • ■ .'.őrt-4 .--• ■-* ' háziasszony jegyezze meg: • ’.r J f enko szappant takarít meg' A kemény mosóvízben lévő íjesz felségesen puutirfá' a M pa íny kos házi« n pussrtr ny t$~ h ó! i^it fesz? Kéhány marok Henke-t a mosóvízbe, bt elkészítése előtt. Ezzel nemcsak tökémeszet, hanem esővízhez hasonló. .1 v