Esti Ujság, 1940. december (5. évfolyam, 276-299. szám)

1940-12-13 / 286. szám

Társszerzők: Ignácz Rózsa és K­öpeczyss Boócz Lajos Nyolc évvel ezelőtt szerepeltem először, írói minőségben — mondja Ignácz Rózsa —, csakhogy akkor még színésznő voltam és módfelett szégyeltem vállalni annak a darabnak szerzőségét, amelyiknek egyik főszerepét játszottam. A műsoron így csak a Köpeczy-Boócz Lajos neve szere­pelt, az övé is csak mint rendezőé. Most, hogy a Magyar Művelődés Házának szil­veszteri előadásán felújítjuk közös Kék madár stílusú darabunkat, az „Isten veled kapurábét", a társszerzőséget nyíl­tan vállalom, annál is inkább, mert azóta csak írással foglalkozom, játszással nem. Elárulom, hogy ezen a Szilveszter-estén, melyet Novágh Gyula igazgató úr jóvol­tából a Színművé­seti Kamara rezsijében készítünk elő, mint rendező is közre­működöm, éppen közös darabunknál. A gazdag műsoron közel ötven kiváló színé­szünk lép fel s a Zeneakadémia énekkara, az operai gyerekkar kisegyüttese, a Szé­kesfővárosi zenekar működik közre, to­vábbá az Arany János­ utcai polgári fiú­iskola regélős csoportja. Darabunk: az „Isten veled kapuzd bé“ a Szilveszter-est szünet utáni részét tölti ki. Szünet előtt csupa vidám, mulatságos, magyar kabaré­szám szerepel. Lesz közöttük nem egy, éppen erre a Szilveszter-estre készült meglepően új produkció is. Úgy érzem, különös szépséget fog adni az estnek, hogy pontosan éjfélkor rövid beszéd, vers és dalok előadásával Petőfiről emlé­kezünk meg, aki tudvalévően Szilveszter­kor született. A BIZÁNC fiatalokkal A Színművészeti Akadémia növendékei va­sárnap délelőtt a Nemzeti Színház színpadán szerepelnek. Vizsgaelőadás keretében Herczeg Ferenc „Bizánc“ című történelmi drámáját adják­ elő. A vizsgaelőadáson Nagy Adorján növendékei lépnek fel. 13 Mario Labroca az olasz zenéről A firenzei Teatro Comunale főintendánsa és Maggio Musicale rendezője, Mario Lab­roca, aki a Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület és a Filharmóniai Társaság meg­hívására Budapesten tartózkodik, tegnap dél­után az Ipar­művészet­i Múzeum kistermében előadást tartott az olasz zenei életről. Gere­­vich Tibor, a Corvin-Társaság elnöke üdvö­zölte az éldtcelő vendéget, aki magas színvo­­nalú előadásában színes képet adott az olasz zenekultúra jelenlegi állásáról, a zenei élet szervezetéről a fasiszta Olaszországban, vala­mint azokról az irányelvekről, amelyek az itáliai zenekultúra mozgatói. Hangsúlyozta, hogy a korporatív alapon­­nyugvó olasz zenei életben a magyar zenei kultúra nagyszerűen beilleszkedik és a két zenekultúra között való kapcsolatok elmélyítésére legcélszerűbbnek tartja az olasz-magyar művészc­sere akció ki­­szélesítését. A megjelent előkelő közönség, amelynek soraiban a kultuszminisztériumot vitéz Halász Aladár miniszteri osztályfőnök képviselte, mindvégig nagy figyelemmel hall­gatta Mario Labroca értékes előadását és lel­kesen megtapsolta. Nyolc szilveszteri „pendlit“ engedélyez a Színészkamara A Színészkamara elhelyező osztályán már megkezdődött a munka a zsúfoltnak ígérkező szilveszteri programok zavartalan lebonyolí­tására. A mozikban, kávéházakban és szóra­kozóhelyeken az idén is változatos műsoro­kat adnak színészek és színésznők fellépésé­vel. Az élvonalbeli színész­gárda, tagjai iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik és sok szer­­ződtetési ajánlat futott be a népszerű sztárok számára. A színészkamara, úgy mint tavaly, az idén se engedélyezi, hogy a színészek nyolcnál több helyen lépjenek fel Szilveszter­kor, mert csak így biztosítható a művészi ér­tékű produkció a műsorokon és csak így ke­rülhető el a múltban előfordult sok és kínos kellemetlenség, amely abból származott, hogy egy-egy sztár húsz-huszonöt helyen is vál­lalt fellépést, amelynek a műsorszám gyors ledarálásával tudott peaje eléget tan­ni. Jövő pénteken a Madách Színházba költözik a Bókay-darab együttese Mint tegnap megírtuk, a Nemzeti Szín­ház és a Madách Színház igazgatósága kö­zött tárgyalások folynak arra vonatkozóan, hogy a Nemzeti Színház néhány hétre ki­bérelje a Madách Színházat. A Nemzeti az idei szezonban már kora ősztől kezdve há­rom színházban is előadások­at tart. A Nemzeti és a Kamara Színházon kívül a Városi Színházban is az ország első drá­mai társulata játszik, most pedig szüksé­gessé vált egy negyedik színház igénybe­vétele is. Mint az Esti Újság már hetekk­el ez­előtt megírta, a Kamaraszínházban be­mutatott Márai-darab, a „Kaland“, olyan átütő sikert aratott, hogy a további ka­maraszínházi bemutatók sorsa kétségessé vált. Itt akarta színrehozni a Nemzeti Színház igazgatósága Bókay János idei darabját, a „Négy asszonyt szeretek“ cí­mű vígjátékot, amely — mint ismeretes — a „Kaland“ sikere folytán végül is a Nemzeti Színházban került bemutatásra. A Bókay-darab közönségsikere viszont újabb probléma elé állította Németh An­talt. A Nemzeti Színház egész szezonra megállapított játékrendje miatt a „Négy asszonyt szeretek, még húsz előadást sem érhetett volna­­meg a Nemzetiben, a közönség nagyarányú érdeklődését azon­ban nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Németh­­Antal a Madách Színház igaz­gatóságával kezdett tárgyalásokat egy rövid vendégjátékra vonatkozóan és ezek a tárgyalások eredménnyel jártak. A kul­tuszminisztérium jóváhagyása is megtör­tént s ennek eredményeképpen a Nem­zeti Színház együttese jövő péntektől kezdve négy színház színpadán szerepel. A Bókay-darab átköltözik a Madách Színházba és ott kerül színre Bajor Gizi­vel, Uray Tivadarral és Csortos Gyulával a főszerepekben. A vendégjáték időtarta­ma nincs meghatározva. Új szereplők a „Rózsalovag"-ban Csütörtökön részben új szereposztásban került színre a „J­ózsalovag” az Operaház­iban. Sophie szerepét először énekelte Gyur- Icovics Mária. Finom énekével, kultúrált ér­telmezésével, bájos megjelenésével szép si­kert aratott. A másik új szereplő báró Dehs szerepében Székely Mihály volt, azonban ez a baritonális­­ színezetű szerep nem felel meg orgánuma karakterének és természetes ter­jedelmének. A régebbi szereposztásból külö­nösen jó napja volt Báthy Annának, aki ra­gyogó énekével, lebilincselő egyéniségével ezen az estén is emlékezetes élvezetben része­sítette hallgatóságát. Gere Lola, Maleczky Oszkár, Szilvássy Margit volt még a további erőssége az előadásnak, amelyet Ferencsik János vezényelt (ld) ­ Paul Tibort Berlinbe hívták vezényelni Paul Tibort, az ismert fiatal karmestert meghívta egy hangverseny vezénylésére a berlini városi zenekar. A bemutatkozó hang­versenyre december 20-án kerül sor és ezen a koncerten Beethoven-, Liszt- és Kodály­­műveket fog Paul Tibor dirigálni. Operaestek a szegedi színházban Kardoss Géza, a szegedi színház igaz­gatója folytatni kívánja a komoly mu­zsika terén is azt az úttörő munkát, ame­lyet a szegedi színház évek óta végez a közönség igényeinek kielégítésére. A sze­gedi színház az elmúlt két évtizedben szá­mos nagy zenei esemény, operaest, hang­verseny színhelye volt a legnagyobb ma­gyar és külföldi művészek részvételével s most Kardoss Géza is megkezdi opera­előadásainak sorozatát. December 13-án és 14-én lesznek f­z idei első operaelőadá­sok, amelyeken a budapesti operaház művészei lépnek fel. 13-án a „Denevér“ szerepel műsoron Barabás Sári és Lauri­­sin Lajos, 14-én pedig a „Pillangókisasz­­szony“ Orosz Julia, Máthé Jolán, Ma­leczky Oszkár és Sárdy János vendég fel­léptével. Az operaelőadásokat Rubányi Vilmos vezényli, a zenekari kíséretet pe­dig a szegedi 9. honvédgyalogezrednek a szegedi filharmonikusokkal kiegészített zenekara látja el. (–) Dél-Amerikábó­l hazaérkezett Acs Ági dizfo-zeneszerző. Hat hétig tartó viszontag­ságos hajóút után Budapestre érkezett Acs Ági, a külföldön közismert magyar dizőz, aki legutóbb közel egy esetendeig Dél-Ameriká­­ban lépett fel Josephine Baker és Mistin­­guette társulatánál. A­ zeneakadémiát vég­zett jazzénekesnő all-round előadó. Németül, angolul, franciául, magyarul és spanyolul tö­kéletesen beszél és énekel. Redeka Guszti né­ven­ kiadott néhány jazz-szerzeménye kül- SMIW ném­ete ­­ cysz Siti­alismi szitikára Új zeneszerző: Kari Lajos Néhány hét múlva új­ zeneszerző mutatko­zik be a magyar közönség előtt. A neve ed­dig nálunk ismeretlen, bár néhány szerze­ménye már az egész világot bejárta. A neve dr. Kari Lajos és ő írta évekkel ezelőtt Rökk Marika első slágereit. Vidéki ember, Pécsett élő zeneműkiadó s a pesti színházi világ jó­formán alig hallotta eddig a nevét. A külföld annál inkább. Rökk Marika első sikeres szá­mainak szerzője most egy másik külföldi ma­gyar sztár, Tabódy Klári számára írt új slá­gereket, ezek a számok azonban most már a pesti közönség előtt kerülnek bemutatásra legelső ízben. A most forgatás alatt lévő ,„Balkezes angyal“ című zenés vígjáték zene­szerzője dr. Karl s a számokat Tabódy Klári énekli, aki — Német- és Olaszország után — először szerepel magyar filmben. Tessék pályázni: Jól választ-e Angelika? Mai lányt mutat be a Tobis új filmje, az ,Angelika”. A lány két férfi szerelme kö­zött vergődik: a kiegyensúlyozott életet je­lentő Öregedő orvosprofesszor és a bizonyta­lanságot és veszélyt megszemélyesítő fiatal repülőtiszt között kell választania. A leány választ is. A Tobis film magyarországi kép­viselete most megszavaztatja a Corso kö­zönségét, ahol a film nagy sikerrel fut, jól választott-e Angelika? A röviden megindo­kolt szavazatokat mindenki beküldheti a filmvállalat képviseletéhez (VH., Rákóczi­ út 52). A legjobban sikerült válaszok között 50, 30 és 20 pengős készpénzjutalmat osztanak ki. A beküldési határidő december 23. esi A Magyar Női Vonósnégyes­­ kamaraestje Hatalmas feladatot tűzött maga elé a Ma­­g­rar Női Vonósnégyes, amikor a Zeneakadé­miában megtartott kamaraestjükön műsorra tűzték Bartók monumentális vonalaikkal fel­épített hatalmas erejű, mélyenszántó máso­dik vonósnégyesét, amely ugyancsak rendkí­vüli feladatok elé állítja technikailag is mu­zikális értelmezésben is az előadókat. De ez a kitűnő kamaraegyüttes becsülettel állt helyt a nehéz feladatban is és épp úgy rászolgált a közönség tapsaira, mint Beethoven Ra­­dumovsky négyesének szép előadásával. A hangversenyen Weichsel­gaertner Egon mű­ködött közre, mint a Dvorzsák zongoraötös Nagy István a kolozsvári színház drámai hőse, aki a most forgatás alatt álló „Elnémult haran­gok“ egyik főszerepét játsza. Ez az első filmszereplése.­ ­ A „rosuza az úton“ , szakmai bemutatója Orbók Attila új filmjét, amelynek címe „Vissza az úton”, ma délelőtt mutatták be a filmszakma és a sajtó képviselői előtt. A filmújdonság, amelyben Csortos Gyula nagy­szabású alakítása dominál, a bemutatón han­gos sik­ert aratott. A sikernek a részesei Tolnay Klári és Mezey Mária is, akik­ a női főszerepeket játsszák a szép és értékes Orbók-filmben. Diáklányok a Kamaras Amnás színpadán Vasárnap délelőtt a magyar új iskola növendékek bemutatják a Kamaraszínházban a „Kőmives Kelemen” című ballada-játékukat és az ,J Egyszerű királyfi” című mesejáté­kokat, amelyeket az­ iskola növendékei írtak és amelyekhez a díszleteket maguk tervez­ték. Az erdélyi ínségesek javára rendezett előadáson bevezető beszédet Nyírő József és dr. Hankiss János tartanak­.­­­i­idenki mást szeret Az új magyar élet építőinek szürke mun­kásai, a falusi or­vos és a zöldkeresztes nővér hősei ennek az értékes, szép filmnek, amelyet Thury Lajos hasonló című nagysikerű regényéből írt és rendezett Balogh Béla. Az orvos igazi hős. Bátorsággal és kitartásal küzd a maradiság, a naitörődömség és a babona ellen, ámbár életét a frivol, a falut nem szerető, nagyvilá­­giaskodó felesége pokollá teszi. Az or­vos az apostol hitével és a férfiasság erejével szol­gálja a haladást, a zöldkeresztes nővér a szeretet és a megértés segítségével igyekszik felemelni a­­ falu népét. Probléma-film nemes■ célkitűzéssel, a mai napok levegőjével és a mai falu alakjaival. Újszerű, hatásos, drá­mai! Végre egy film, amely bátorsággal és szeretettel nyúl az egész magyarságot ér­deklő kérdéshez. Uray Tivadar bensőséges erővel alakítja a falusi orvost, Szilágyi-Szabó Eszter, aki első filmszerepe óta rengeteget fejlődött, meleg szépségével s egyszerű, de kifejező eszközeivel rokonszenvesen állítja elénk a zöldkeresztes nővért, Déry Sári sze­replése sikeres és sokat ígérő. Somogyi Nusi, Makláry, Pethő Attila, Szegedi Szabó István és Bókay Ferenc a fontosabb szerepekben hi­bátlanok. A MIF új filmjének szándékai ne­mesek és Magyarország újjáépítésének szol­gálatában állanak. A siker nem vitás! (Urá­nia, Scala.) Nagyvilági nő André Birabeau, a fran­cia vígjátékgyáros fű­szeres vaudevilléje. A hölgy nem nagyvilági, csak a fele annak — demi mondain. Anyát és gavallért szerződtet magának a kis midinettből lett „nagyvilági nő”, hogy ázsióját ezekkel a kellékekkel emelje. Nem volna vígjáték, ha a taxigavallér és főnöknője egymásba nem szeretnének és egymás karjaiba nem borulnának a mese végéit. Igazi fotografált színdarab, amelyben a dialógusok viszik a főszerepet. Rengeteget beszélnek, ami a franciául nem értő közönség számára bizony nem nagy vonzóerő. Gabi Morlays megjelenésével nem kelt illúziót, de annál kitű­nőbb színésznő. A mulatságos Jules Berry mintha csak érezné, hogy a sok beszéd mellett mozgásra is szükség van a filmben , mint a szélmalom gesztikulál. (Omni/A­ktívia

Next