Esti Ujság, 1943. július (8. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

BÁNFFY DÁNIEL FÖL­DMIVELÉSÜGYI MIN­ISZTER DUNÁNTÚLI KÖRÚTJÁN ”~ = .............'■ ."=»• .................................................................-----------------­ Izmet Inönü­ és Menemendzsoglu visszatért Ankarába Amszterdam, július 29. (Német Távirati Iroda) Izmet Inönü államelnök közép­­anatóliai útjáról visszatért An­karába. Menemendzsoglu török külügy­miniszter, aki rövid ideig istan­­buli nyári lakásán töltötte sza­badságát, szerdán újra vissza­tért a török fővárosba. (MTI) Eden nyilatkozata a szabad német nemzeti bizottságról Amsterdam, július 29. (Német Távirati Iroda) Arra a két kérdésre, hogy a brit kormánynak tudomása van-e a szovjet kormányunk egy úgynevezett ,szabad német nem­zeti bizottság­ létesítéséről és hogy a brit kormány ezt a bi­zottságot vagy egy ennek meg­felelő más bizottságot elismer-e. Eden külügyminiszter szerdán az alsóhészban, az angol hírszol­gálat jelentése szerint, a követ­kezőket mondotta: ,A brit kormányt még nem ér­tesítették egy ilyen bizottság felállításáról. Nem szándékozik egy ehhez hasonló bizottságot Nagybritanniában elismerni.“ — Sigemicu külügyminiszter megbeszélései a német nagykövettel Tokió, július 29. Sigemicu japán külügyminiszter szerdán délben hosszabb megbe­szélést folytatott Tozso miniszter­­elnökkel. Ezután a külügyminisz­ter ismét fogadta Stahmer német nagykövetet, akivel félórás meg­beszélést folytatott. A Domet-iroda véleménye szerint az a fogadás bi­zonyítéka a szövetséges Japán és Németország szoros kapcsolatá­nak. (MTI) Sisstert nevezték ki a Stefani-iroda főigazgatójává Róma, július 29. ■ (Német Távirati Iroda) Renato Morgagninak, a Ste­fani-iroda eddigi elnökének hal­­­ála után, szerdán Sustert nevez­ik ki a Stefani-iroda főigazga­­tójává, aki eddig az igazgatói­isztséget töltötte be. (MTI) A chilei belügyminiszter fogadott egy amerikai tengernagyot Madrid, július 29. (Német Távirati Iroda) Allard tengernagy, egy bel­ügyminiszter fogadta Elliot északamerikai tengernagyot akivel hosszabb megbeszélést folytatott , mint Santiago de Chiléből jelentik. (MTI) Brit légitámadás Hamburg ellen Berlin, július­­­9. Mint a Német Távirati Iroda értesül, erős brit bombavető­kötelék a július 28-ára virradó éjszaka ismét súlyos terrortáma­­dást intézett Hamburg városa ellen. Sok gyújó- és robbanó­bomba ledobása következtében károk és kiterjedt tüzek kelet­keztek a városnegyedekben és a polgári lakosság is súlyos veszteségeket szenvedett. Éjsza­kai vadászgépek és a légvédelmi tüzérség 27 bombavetőt lőtt le. isii U$sá$ CSÜTÖRTÖK, SMS JÚLIUS 5­. I­nflább elhárító sikereket értek el a németek a keleti arcvonal súlyos harcaiban BERLIN, július 29. A Nemzetközi tájékoztató Iroda jelenti a keleti harctér helyzetéről: A keleti arc­vonal súlyt a har­caiban a német csapatok kedden minden főponton nagy elhárító­­sikereket értek el. A bolsevisták sem Őreinél, sem Lenigrádtól keletre nem tudták áttörni a né­met állásokat, bár a védőkkel szemben emberben és nehéz fegyverekben sokszoros túlerő­ben voltak. A német­ hadvezető­­ségnek az a szándéka, hogy le­hetőleg kímélje saját erőit, a Szovjetnek pedig minél nagyobb ember- és anyagveszteséget okozzon. Ezt a célt a németek kedden is elérték. Kedden a keleti arcvonalon ismét 364 páncélost vesztett a Szovjet, melyek közü 1­15-öt a légierő, 149-et pedig a hadsereg elhárító fegyverei pusztítottak el. Ennek megfelelően magas a bolsevisták vesztesége más fegy­verekben is. Egy német hadosz­tály, amely őreitől délre har­col, 28 löveget semmisített meg. Ugyanezen az arcvonalon sok zuhanóbombázó telitalálattal az ütegek egész sorát hallgattatta el, úgy hogy a támadó szovjet lövészkötelékeket nem támogat­hatta tüzérség és a német gép­fegyverek a támadók sűrű so­rában zavartalanul pusztíthat­tak. A szovjet részről bevetett páncélosok sem segíthettek már a helyzeten. A szovjet vezetőség által bevetett 40 páncélosból 17-et szétlőttek a németek, a többi harckocsi, részben súlyos találattal, gyorsan visszafor­dult, hogy elkerülje a megsem­misülést. Az oreli arcvonal eme­­­s sza­kaszán történt események h­ű tükörképe a keleti arcvonal más szakaszain folyó elhárító csatá­nak. Az Orelltől északra bevetett 200 bolsevista páncélos sem tudta meghozni a kívánt áttö­rési eredményt­. A német pán­céltörő fegyverek 60 páncél­kocsit semmisítettek meg, sokat pedig megrongáltak. Erre a Szovjet kénytelen volt abba­hagyni támadásait, a’■'elvekkel egy erős német harci csoportot akartak elreteszelni. Ugyanilyen sikeresen állt helyt a német elhárítás Lenin­grad térségében is. Itt egész na­pon át tartó kemény harcokban, részben közelharcban, visszave­tették az ellenséget kiinduló ál­lásaiba. Sok fogoly került né­met kézre. Hogy a német légierőnek mi­lyen nagy része van az elhárító sikerekben, kitűnik, egy, a miu­­szi arcvonalon elfogott szovjet tiszt, nyilatkozatából. Ezredét július 25-én német zuhanóbom­­bázók nagy köteléke meglepe­tésszerűen megtámadta és telje­sen szétugrasztotta. Az ezred törzskarának és a vezetőségének nagy része bombatalálatok kö­vetkeztében életét vesztette. A csapaton rettenetes vakrémület lett úrrá, úgy hogy a megma­radt tisztek már nem tudták újra összeállítani. Az Azo­vi-tenger és a b­­el­go­­rod­i térség között kedden nem voltak nagyjelentőségű harcok. Ezzel szemben a bolsevisták a kubáni hídfőnél új­a támadtak, ezek a támadások azonban rész­ben súlyos közelharcokban, az ellenség súlyos veszteségei mel­lett, összeomlottak. (MTI) FORDULJON­­ az Esti Vidég­zínház Jegy­irodájához Vill., József-körút 5. sz. ■■ i­i. ........... * A Bolchovnál új állásokat foglaltak el a németek BERLIN, júl. 29. A keleti arcvonal középső sza­kaszán a németek július 28-án ki­ürítették Bolchov helységet, mi­után előzőleg minden katonai be­rendezést, melyek a Szovjet szá­mára fontosak lehetnének, szét­romboltak. A német csapatok el­lenséges behatás nélkül más ál­lásokat foglaltak el. (MTI) A Tass-iroda a német hajós­veszteségek hetvenszeresét jelenti BERLIN, július 29. (Interint) Mint az angol hírszolgálat jú­lius 26-án jelentette, a Szovjet Távirati Iroda beszámol a két év alatt a szovjet haditengeré­szet által állítólag elsüllyesz­tett német hajók számáról. Eszerint 960 hajót, összesen 2.700.000 tonna tartalommal süllyesztettek el és 270-et meg­rongáltak. Miután ezek a szá­mok nem foglalják magukba a szovjet légierő által elért eredmé­nyeket, amelyek a szovjet hadi­jelentések szerint igen magasak, szovjet vélemény szerint a né­met hajóveszteségek még jelen­tősen magasabbak. Jólértesült német tengerészeti körökből nyert értesülések sze­rint Hansen fregattkapitány, haditengerészeti tudósító a kö­vetkezőket mondotta: — Ha figyelmen kívül hagy­juk a szovjet légierő sikereit, amelyekről a Szovjet Távirati Iroda nem számol be, és a tény­leg bekövetkezett veszteségek áttekintését összehasonlítjuk a nyilvánosságra hozott szovjet tengerészeti sikerekkel, úgy valóság és koholmány a követ­kezőképpen viszonylik a szovjet tengeri háborúban: Miután a hadihajó-tonnaűrtar­­talmat nem bruttó regisztertonná­­val számítjuk, egyelőre figyel­men kívül hagyható a hadihajó­­tonnaűrtartalom. A Szőm­jét által jelentett 2,7 millió tonnányi német kereske­delmi hajótér elsüllyesztése kö­rülbelül hetvenszeresét képezi a tényleg beállott veszteségnek. Német részről az Északi Jeges­tengeren, a Keleti-tengeren és a Fekete-tengeren elszenvedett veszteséget veszik figyelembe. A Szovjet által jelentett 960 elsül­lyesztett német hajó ötvenszere­se a valóban elszenvedett veszte­ségnek. Teljesen felesleges ehhez a légből kapott jelentéshez még megjegyzést fűzni. Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy a Szovjetnek a Jeges-ten­geren, a Keleti-tengeren, a Fe­kete-tengeren és a Kaspi-tenge­­ren, valamint a Volgán elszenve­dett kereskedelmi hajótérveszte­­sége a német veszteség kilenc­szerese. A szovjet hadihajó vesz­teségei 35 egység, amellyel szem­ben a német veszteség kevesebb, mint előbbi fele. (MTI) POLITIKAI NAPILAP: MEGJELENIK MINDEN HÉTKÖZNAP CIILBEN Felelos szerkesztő: Szerkeszte: MAKRAI JÁNOS vitéz BERT LÁSZLÓ Feleljs kiadó: Dr. BATHORY-BÜTTNER JAN08 Nyomatott a Stádium Sajtó vállalat körforgógépeire­z Felel­oa: Győry Igazgató

Next