Esti Ujság, 1944. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-20 / 64. szám
1 '. VT*1 r’-T~ HÉTFŐ, 1944 MÁRCIUS 20. Az Országgyűlési Múzeum Kossuth- emlékkiállítása Az Országgyűlési Múzeum Kossuth Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából Kossuth-emlékkiállítást rendezett. A kiállítás megtekinthető március hó 21- től április hó 4-ig naponta 10— 1'22-ig. A belépés díjtalan. Bejárat az Országháza XVII. sz. kapuján, szemben a Tisza-szoborral. (MTI) A Hitelbank közgyűlése A Magyar Általános Hitelbank részvényesei március 18-án tartották az intézet LXXVI. rendes évi közgyűlését dr. Fabinyi Tihamér elnök vezérigazgató elnökletével. Az igazgatóság jelentéséhez a részvényesek nevében dr. Szabó Gusztáv műegyetemi nyilv. rendes tanár, országgyűlési képviselő szólt hozzá; méltatta az elmúlt év rendkívül kedvező eredményét és az intézetet a kipróbált tisztviselői kar élén nagy hozzáértéssel és egészséges kezdeményező széllemben irányító vezetőség érdemeit. Dr. Fabinyi Tihamér elnök-vezérigazgató válaszában kiemelte, hogy a rendkívüli viszonyokból folyó sok nehézség és korlátozás ellenére elért jó eredmény biztatást nyújt arra, hogy a jövő komoly feladatai is megoldhatók lesznek. A közgyűlés ezután jóváhagyta a bank 1943 december 31 i mérlegét, mely 15,479.135 . 64 fillér nyereséggel zárult, és az igazgatóság javaslatának megfelelőenelhatározta, hogy az 1943. évi osztalékszelvények egyenként S pengővel kerüljenek bevallásra. Az osztalékként kifizetendő 2,640.000 P nek és az igazgatóság jutalékának levonása után fennmaradó nyereség tekintetében a közgyűlés ugyancsak az igazgatóság javaslatával egyezően úgy határozott, hogy a tartalékalapok javadalmazására 3,650.000 P, a nyugdíjalapoknak és az alkalmazottak jóléti alapjainak erősbítésére 6,711.000 P fordíttassék, végül hogy a nyereség maradványa 2.126.373 P 66 f. öszszegben vitessék elő az 1944. üzletév számlájára. A közgyűlés határozatának megfelelően a Magyar Általános Hitelbank részvényeinek 1943. évre vonatkozó 18. számú osztalékszelvénye 3 - vel fog az intézet pénztárainál f. hó 20 tól kezdve beváltatni. A közgyűlés az igazgatóság új tagjává választotta vitéz gróf Festetics Kristóf nagybirtokost, a Felsőház tagját. Az igazgatóság a közgyűlést követően tartott ülésében az üresedésben levő egyik alelnöki tisztségre megválasztotta Kánya Kálmán titkos tanácsos, ny. m. kir. külügyminisztert, majd a következő tisztviselői kinevezéseket határozta el: dr. Németh György ügyész osztályigazgatóvá, Basza Jenő, dr. Forgács Károly, dr. Lévay Ferenc, Szentkirályi Lajos, dr. Veress Lajos igagatóhelyettesekké, Bezerédj Iván fiókigazgatóvá, Bodnár Gábor, Csurgay Ernő, dr. Schirula György, dr. Szacsvay Ferenc cégvezetőkké, dr. Platthy György gazdasági Szaktanácsossá, vitéz Havas Horváth Elemér fiókfőnökké és Skublim István és dr. Toldyösy Iván titkárokká. Ötven év előtt halt meg KOSSUTH LAJOS * A tutini temete utolsó órái és a nagy temetés 1894 március 20-ikán, pontosan ötven esztendővel ezelőtt, mélabúsem megkondultak Torino összes harangjai. A magyar újságok pedig fekete gyászkeretes oldalon közölték az olaszországi szűkszavú táviratot: Kossuth Lajos 10 óra 55 perckor, tizenegyórás agónia után — körülvéve vigasztalhatatlan fiaitól, rokonaitól és barátaitól — meghalt. A magyar fővárost rövid órák alatt teljesen felforgatta a hír: „meghalt Kossuth apánk“, suttogták sápadtan vagy kiáltották kétségbeesve az emberek. Egymás kezéből tépték ki a frissen utcára dobott újságokat, amelyek ismertették a „turini remete“ drámai utolsó óráit, dőlve egy ember fuldokolva zokogott: Figyelmessy ezredes volt.• A magyar főváros mély gyászba burkolódzott. Fekete zászló in bolygott minden ház homlokzatán Különösen a szűk belvárosi utcák hangulata volt megkapó, ahol a lobogók szinte elfedték a kék égboltot. A kirakatok rikítószínű áruit eltüntették, helyükre Kossuth gyászszalagos arcképe került, néhány fekete tárggyá kivéve körül. Pár nappal korábban még büszkén emlékezett minden magyar március 15-e negyvenhatodik évfordulójára, huszadikán pedig már a fekete síra uralkodott. Csak az állami épületek képeztek kivételt. Az osztrák kormány nem vett tudomást a magyar gyászról. Még a két állami színházon, az Operán és a Nemzeti Színházon sem mutatott semilyen jel arra, hogy az országot súlyos csapás érte. A parlament gyászülést tartott, a főváros, a függetlenségi és 48-as párt egymás után jutatták kifejezésre mélységes együttérzésüket. A Népszínház igazgatója, Eva Lajos már reggel kiadta az utasítást, hogy az aznapra hirdetett előadás elmarad. Ugyanakkor azonban a Nemzeti Színház, mintha mi sem történt volna, egész délelőtt próbát tartott az estére beharangozott vígjátékból! A déli órákban ,a zászlótlan épület ajtói megnyíltak — írja a Pesti Hírlap — s kezdetét vette a frivol komédia. Árulták a jegyeket az előadásra, Kossuth Lajos halála napján". A közönség hangosan méltatlankodott, hogy ilyesmi történhetik a Nemzeti Színházban és mindenki ösztönösen megsejtette, hogy azon az estén botrány lesz... Az egyetemi ifjúság küldöttséget menesztett a Nemzeti Színház intendánsához és tiszteletteljesen megkérték, hogy halassza el az esti bemutatót. Az intendáns végül hajlandó volt a jelzett vígjáték helyett a7 tragédiát műsorra tűzni. Végül, késő délután, amikor értesült a biztos botrány előkészületeiről és meggyőződött a közhangulatról, úgy döntött, hogy az előadást nem tartja meg a színház. Indokolást azonban nem fűzött senki a hirdetményhez . . . I '•áf&k la ixm. Sorsj«gyarok ©•irályonként OSZTALYSORSJEGYE hegyen mig ma (jwetfynwkttd / I nyolcad: I nofvod ti f*l ■ I » 8 — I ; 10— I ’ 20 — I égéti 1 ? 40.«» Sortjegyek kaphatók az öntét féérulteknál I Hutát kérdéte április 13-ánl Az utolsó adag oxigén A külföldi és helyi újságok munkatársai is megjelentek a csendes házban. ,A betegszobával szomszédos ebédlőben foglaltak helyet. Basso, a háziorvos, délután fél négykor feldúlt arccal, kisírt szemekkel maga sietett a gyógyszertárba az utolsó adag oxigénért. Négy óra előtt néhány perccel Peykrot lelkész feladta az úrvacsorát. Utána beengedték a betegágyhoz Kossuth barátait: Eötvös Károlyt és gróf Károlyi Gábort. 5 óra 38 perckor érkezett Crispi miniszterelnök távirata, amelyben értesítést kér sürgetyileg a beteg állapotáról. Torino város képviselőtestülete rendkívüli ülésen elhatározta, hogy Kossuth halála esetén testületileg részt vesz a temetésen, a város pedig díszszhelyet ajánlott fel. Hat órakor az amerikai konzul kereste fel a nagy beteget, kormánya nevében. A New York Herald óránként kér értesítést állapotáról. 8 óra 40 perckor orvosi jelentést közölnek: „Gégehurut folytán a kormányzó fulladozik. Láza 40 fokos..“ A halállal küzdő néha felveti szemeit és görcsös sóhaj szakad fel melléből. Giorgio, a hű komornyik, tehetetlenségében keservesen sír és fuldokló hangon kiált fel: — Édes jó uram, vegyen lélekzetet! „Emórié!" 9 óra 55 perckor újabb orvosi közlés: „A beteg nyitott szájjal / ■ A végső küzdelem A halálküzdelem hétfőn, március 19-én éjfél után egy óra harminc perckor kezdődött. Már korábban folytonos halálképzetek gyötörték. Lélegzete rendkívül nehéz volt.eeggel kilenckor hőmérséklete 39,4 fokra emelkedett és nem ismert meg senkit. Arcát és homlokát forró verejték lepte el. Délben 30.9 fokos lázat mértek, árverése 106 volt, lélegzetvétele 34—48 között ingadozott. A koradélutáni órákban az orvosok oxigéninhallációt találtak szükségesnek, Kossuth tüdeje azonban már alig működött. A nagy beteg rettenetesen küzdött a halállal, arca időnként a felismerhetetlenségig eltorzult. A délután két órakor kiadott orvosi bulletin már jelezte, hogy a halál bármelyik percben bekövetkezhetik. Fél háromkor a család — két fia és nővére, Ruttkayné — bement a betegszobába, ahová ekkor már senkit sem engedtek. Kossuthon, bár az utolsó órákban egy szót sem szólt, látszott, hogy némileg magánál van. Maga igazította meg fehér hálósapkáját és törülte le lázrózsás arcát. Az éleit már nem fogadta el. Egy órával később Torino város képviselői, akik értesültek a nagy magyar férfiú halálvívódásáról, egyenként keresték fel. Orvosi tilalomra ekkor már nem léphettek szobájába és egymásután jegyezték fel nevüket baráti szavak kíséretében a portánál kitett ívre. A ház előtt óriási tömeg verődött már össze és hangtalanul figyelték a lefüggönyzött ablakot, amely mögött Kossuth Lajos harcolt valamennyi közt legkeményebb ellenségével, a Halállal. hörög. Percei meg vannak számlálva." Az utolsó órában zokogva állják körül a haldokló ágyát két fia, Ruttkayné, Helfy, Eötvös Károly, gróf Károlyi Gábor és Lukács Gyula országgyűlési képviselők. A beteg lázas állapotban Károlyi gróf felé nyújtja kezét, ő volt az, aki utoljára megszorította azt a kezet, amely egykor Magyarország kormánypálcáját tartotta. Tizenegy óra előtt öt perccel felszakad a betegszoba ajtaja, Aulich titkár beront az ebédlőbe és tompán, rekedten csak ennyit tud szólni: — Meghalt! Az ebédlőben halálos csend támad. A folyosó nyitott ablakain keresztül hamar lejut a hír az utcára, ahol a tömeg megilletődötten veszi tudomásul. Az újságírók, akik eddig az ebédlőben ültek az asztal körül, percek alatt szétrebbennek. Néhányuk feldúltan siet be a szobába, Bozzolo felemeli a takarót, megvizsgálja a szívet*» halkan felsóhajt: ' — Emorte ■ • • Az utcán, a ház falának Gyász és — részvétlenség Az egész város — de az egész ország — egy emberként kísérte utolsó útjára április első napján a nagy halottat. Méreteiben, hangulatában páratlan aktus volt. Fél milió ember lépdelt hangtalanul, lehajtott fejjel az üveges fekete kocsi mögött. Közös érzések fűtöttek minden magyart. Amikor a koporsót leeresztették az egyik hajdú megtántorodott. A fájdalmas csendben szinte hallani lehetett az ország szívedobogását. A temetés papján is zászló nélkül maradt a két állami színház. Az egyetemi ifjúság már korán délelőtt figyelmeztette az igazgatóságot, hogy ezen a napon sem engedi megtartani az előadást. Délután hat órától cédulákat osztogattak a nemzeti színház környékén : „Magyar ember ma nem megy színházba" felirattal. Egy órával később elállták a főbejáratot. Aki az oldalajtókon keresztül bejutott, azt udvariasan megkérdezték: , — Színházba tetszik menni. És megkérték, ne tegye. Az érkezők legnagyobb része egymásután fordult vissza. A tömeg — kint a színház előtt — mind hangosabban követelte a fekete lobogót... Öt ember ült a nézőtéren, amikor megkezdték az előadást. De alig pár perc múlva a kintállók betódultak, néhányan felmentek a színpadra és követelték az előadás abbahagyását. „Bercsényi és Szacsvay, akiknek éppen jelenésük volt — írja másnap a Pesti Hírlap — levéve álszakállukat engedelmeskedtek." A tüntetők maguk tűzték ki a gyászlobogót. De nem a színházét, mert azt az intendáns elrejtette, hanem az „Otthon“ erkélyéről hoztak helyette másikat. Magyar földben • • • Chudy Károly rendőrtanácsos meg akarta akadályozni a zászló kitűzését. Kitépte a zászlót hozó diák kezéből a lobogó nyelét. Irtózatos felháborodás támadt. Kicsavarták Chudy kezéből a zászlónyelet 43 minden oldalról ütlegelni kezdték. Végül közrendőrök szabadították ki veszélyes helyzetéből. Sima Ferenc képviselő felháborodottan nyilatkozott a rendőri eljárásról és arról, hogy Magyarországon már a nemzet halottját sem szabad gyászolni. Erre kolozsvári rendőrkapitány letartóztatta és csak akkor engedte szabadon, amikor két tanúval igazolta kilétét. Hasonló jelenetek játszódtak le az Opera előtt is. Az előadás megkezdése után a karzatot elfoglaló diákok felállva a Kossuth-nótát kezdték énekelni, majd két főiskolás tudatta a közönséggel József főherceg páholyából, hogy a mai előadás abbamarad. Egetverő éljenzés és taps fogadta szavaikat. Aztán kiürültek az utcák, elcsitultak a szenvedélyek és a nemzet halottja hosszú, keserves esztendők után magyar földben pihenhetett meg örökre. Hálatelt szívvel ezúton mondok köszönetet barátaimnak, ismerőseimnek és vendégeimnek, akik szakmai jubileumom alkalmából jókívánságaikkal felkerestek. A sürgönyökből és levelekből áradó szeretet, és szerény munkásságom megbecsülése újabb erőt ad számomra a legközelebbi jubileumig. Adjon az Isten hazánknak és mindannyiunknak jó életet, szerencsét és békességet! Grosz Ödön az Ostende Kávéház tulajdonosa. Németh MAC nyerte a Thomkaemlékversenyt Vasárnap futották az első tavaszi mezei versenyt, a tavasz egyik nagy eseményét, a Thomka Áron-emlékversenyt. A táv 5 kilométer volt a szeniorok, két és fél a junioroknak. A végeredmény: 1. Németh MAC 17:53 p., 2. Híres UTE 17:58 p, 3. Kelen BRJE 18:04 p., 4. Garay MAC, 5. Játékos Tatabánya, 6. Kővári TSE. Csapatban: 1. MAC (Németh, Garay, Gyergyóy, Kálmánfi, Izsóf) 28 p. 2. UTE, 3. BBTE. Ifjúságiak: 1. Bácsfalvi UTE 8:15 p., 2. Pénzes PeMOVE 8:23 p., 3. Járó Győri. Csapatban : 1. Gyöngyösi GySE, 2. TSE, 3. UTE.