Esti Ujság, 1944. október (9. évfolyam, 225-246. szám)

1944-10-11 / 231. szám

SZERDA, 110­* OKTÓBER 11. Churchill munkatár­saival tanácskozott LONDON, október 11. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Mint a londoni rádió közölte, Churchill kedden a moszkvai angol nagykövetségen beható megbeszélést folytatott munka­társaival a Sztálinnal való újabb találkozó előkészítésére. Harriman a moszkvai értekezlet után Washingtonba repül STOCKHOLM, október 11. Mint a brit hírszolgálat Lon­donból jelenti, megállapodás tör­tént arra, hogy Harriman mosz­kvai nagykövet, aki a moszkvai értekezlet befejezése után Wa­shingtonba akar utazni, repülő­gépen, Törökországon át mehes­sen — írja a Times ankarai tudó­sítója. Lehetséges, hogy Stein­hardt, az Egyesült Államok törökországi nagykövete elkíséri Harrimant. (MTI) y Churchill feláldozta Görögországot BERLIN, október H­A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti. A Wilhelmstrasse szóvivője azt hézi, hogy Churchill a gó­tok szigetelt „túl lencséjéért" feláldozza Észak-Görögországot Szalonikivel együtt Sztálinnak, mint előzőleg Lengyelországot. Ezzel Anglia már második szö­­vetsé­gesét árulja el és szolgál­tatja ki. A Wilhelmstrassén meg vannak, győződve arról, hogy Anglia a jelenlegi mos­zk­­vai megbeszéléseken mindent megtesz az angol—szovjet koa­líció fenntartása céljából. A né­met külügyminisztériumba­­­n­­ osztják egyes semleges lapok véleményét, amelyek szerint Churchill Moszkvábn.­,­ demarkár­ciós vonalat akar követelni a szovjet befolyási terület elhatá­rolására. Német részről azt hi­szik, hogy Churchill nem küz­deni, han­em kiegyezni ment Moszkvába és olyan szerepet játszik, amelyben Roosevelt nevm­ szívesen akar résztvenni a vá­lasztások előtt és ezért nem v­esz részt a megbeszéléseken. Ennek az állításnak bizonyítá­sára e német szóvivő emlékeztet arra, hogy már néhány nappal ezelőtt felhívta a figyelmet az angol sajtó hadjáratára, ame­lyet az angol-szovjet együttmű­ködés mindenáron való fenntar­tása érdekében indított­, Chur­chill utazásában e politika logi­­kus folytatását látják. A Wil­­f,tim Strassék éppen ezért nem kételkednek abban, hogy Any­la és a Szovjetunió egységes és az is pomád és Anglia inkább fel­­áldozza európai pozícióit. Azt hiszik tehát, hogy Churchill Moszkvában époly kevésbé el­lenzi majd Görögország felál­dozását, mint Bulgáriáét , Ro­mániáét és Finnország későbbi / LISSZABON, október 11. Az angol hírszolgálat mosz­kvai jelentése szerint az Eden és Molotov közötti megbeszélés a keddre virradó éjszakán há­rom óra 40 perc hosszat­ tar­tott. Sztálin és Churchill később találkozott és három órán át hajnali 1 óráig folyta­tták tár­gyalásaikat. A brit és szovjet államférfiak között kedden nem­ volt megbeszélés. (SZTI) Sztálin vacsorát adott Ankara, október 11. Mint a brit hírszolgálat jelenti Moszkvából, Sztálin tábornagy ked­den vacsorát adott , Churchill brit miniszterelnök és Eden brit külügy­miniszter tiszteletére. (SATI) bekebelezését, a Szovjetunióba. Arról Berlinben nem nyilatkoz­nak, vájjon­­milyen értelemben tárgyalják meg Moszkvában a Dardanellák kérdését, de nem hiszik, hogy Sztálin ebben a pontban ma szelídebb lesz, mint két évvel ezelőtt. Német politikai körök Churchill mo­sk­vai látogatásáról BERLIN, október II. Illetékes német helyről közült tájékoztatásul: Churchill és Éden moszkvai lát­ogatása német politikai kö­rül; véleménye szerint azt cé­lozza, hogy a bolsevista törek­vések folytán felmerült sok függő kertjé­t rendezzék. Más szóval Churchill ismét mint en­gedékeny fél ment Moszkvába. A Moszkvában megvi­­tásra ke­rülő kérdések — mint Berlin­ben mondják — kézenfekvőek. Szóba kerü­lnek az összes közel­­keleti és délkeleteurópai kérdé­sek, elsősorban Lengyelország és Görögország ügye. A görög kérdés is a legutóbbi időben annyira­ előtérbe került, hogy illetékes berlini körök nézetei­szerint" Churchill egy tál len­cséért is már hajlandó áten­gedni a szovjet befolyásnak s ezzel Lengyelország után Nagy Brit­anniának egy másik szövet­e­ségesét áldozza fel. Berlinben általában úgy­ vélik,­ téves az a felfogás, hogy Chur­chill azért szán­t­a el magát a moszkvai útra, hogy Sztálinnál parolázzon. Az Anglia és a Szovjetunió közötti mindenáron való egyetértést prédikáló ag­godalmaskodó brit sajtóhangok bizonyos mértékben betetőzést nyernek azzal az engedménnyel, amelyet Churchill most Mosz­kvában tesz majd. Ber­­nben ér­dekes ténynek tekintik azt, hogy Roosevelt távol marad er­ről a találkozóról, valószínűleg azért, mert választási esélyeit nem akarja rontani Sztálin kö­veteléseivel és ezért a követelé­sek aláírásának feladatát Chur­­chillnak akarja átengedni.­­ (MTI) Háromórás megbeszélés Sztálin és Churchill közt isii Visát A Szovjet által megszállt lengyel területeken új nemzeti ellenállási mozgalom alakult BERLIN, okt. 11. Miután a bolsevisták a lengye­lek ellenállási hadseregét lefegy­verezték, most a Szovjet által megszállt területeken a nemzeti erők új felkelési mozgalmat indí­tottak, — jelenti a Német Táv­irati Iroda. E szervezet soraiban többek között sok lengyel asz­­szony is küzd, akiknek férjét a bolsevisták megölték. A lengyel herccsoportok a foglyul ejtett szovjet katonák kijelentései sze­rint az utánpótlási szállításokat támadják és utak és hidak fel­robbantásával súlyos károkat okoznak a bolsevistáknak. (MTI) A román-szovjet fegyverszüneti szerződés titkos záradéka másfélmillió román munkást követel a Szovjet-Oroszország számára BERN, október 11. (Német Távirati Iroda) A Courrier de Génévé értesü­lése szerint a szovjet kormány másfélmill­ó román munkást követelt SzovjetOroszorszá­g új­jáépítésére. Ez a hír — mondja tovább a lap Ankarából kelte­zett jelentésében — voha­nennyi román körben élénk felháboro­dást keltett, mivel a fegyver­szüneti feltételeknek ezt a pont­ját a legutolsó pillanatig titok­ban tartották. A fegy­verszü­­neti feltételeknek ezt a fontos záradékát egy pótjegyzőkönyv tartalmazza. Ebbe még azt is leszögezték, hogy az évek ó­a Szov­jetoroszországban tartóz­kodó román kommunisták visz­­szatérhetnek Romániába és a román kulturális és politikai életben újra szerepet kell lap­ni­ük. Mint a svájci lap a továbbiak­ban jelenti, ez a titkos jegyző­könyv még egy olyan értelmű nyilatkozatot is tartalmaz, hogy a román ortodox egyházat tud kell rendelni a moszkvai patriar­­cnátusnak. Azzal számolnak, hogy a jegyzőkönyvnek írt az egyházi vonatkozású részét rö­vid időn belül nyilvánosságra hozzák. (MTI)­ ­ ai Szovjet önálló Macedóniát ak­ar teremteni BERLIN, október 11. Illetékes német helyről köz­ült tájékoztatásul. Azokkal a szovjet, valamint más szövetséges forrásokból eredő hírekkel kapcsolatban, hogy önálló Macedónia felállítása érdekében lépések történtek, kedden a Wilhelpistraesen kije­lentették, hogy ebből a Szovjet­unió elképzelésére lehet rá­ismerni. A macedóniai és tráciai­­ kérdés a legutóbbi időben egyik sokat vitatott tárgyköre volt a nemzetközi s különösen az angol sajtónak. Emlékezetes, hogy Eden ez alsóházban, heves­hangú nyilatkozatot tett, amely szerint Bulgária nem számít­hat fegyverszüneti feltételekre, ha nem vonja ki csapatait Trá­­ciaból és M­­edóniából. A bol­gár válasz lényege az volt, hoogy a bolgár megszálló csapatok Tolbuchin szovjet tábornok fő­parancsnoksága alatt állnak, to­vábbá, hogy a bolgár csapatok a kér­dés rendezéséig helyben maradnak és a lakosság köré­ből neveznek ki delegátusokat a közigazgatás ügyeinek inté­zésére. Nyilvánvalóan a Szovjet­uniónak az a szándéka, hogy a független Macedónia felállítá­sával ennek a területnek a bol­­sevizálását előkészítse. Az, hogy ilyen körülményesen jár el, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a terület magában véve vitás lenne. Lehetséges, hogy ezt Th­óléban elfelejtették. De az is lehetséges, hogy Sztálin célja eléréséért meg akarja­­könnyí­­teni Angliának az engedmény megadását demokratikus mód­szerek látszólagos megtartásá­val. (MTI) „A kis államok szuverenitásáról többé szó sem lehet“ A dumbarton-paksi tervezet elsősorban a bolsevizmus helyzetét támasztja alá BERLIN, október 11. (Német Távirati Iroda) A német sajtó a dumbarton­­paksi értekezlet zárójelentéséről tartalmi ismertetést közöl. Az első megjegyzésekben utalnak arra, hogy a bolsevizmus uralmát Ang­lia és Észak amerikai Egye­sült Államok kormányaira akarják támasztani és meg­alapozni. Az Angriff kiemeli, hogy a franciákat nem kérték föl, hogy szóljanak bele a dologba. A lap kiemeli, hogy a tüzetesebb vizs­gálatnál utána kellene nézni, hogyan akarja a három fő­hatalom zsákmányát győzel­mük esetén biztosítani. Egyébként ezek az általános kí­sérleti javaslatok a Népszövetség feloszlatá­sára törekszenek. Mindössze az a különbség, hogy a genfi szabályzattal ellentétben most még erősebben kifeje­zésre jut a nagyhatalmak egyeduralma. A kisnemzetek ebben a kétes biztonságban csupán segédek le­hetnének. A Nachtausgabe azt mondja, hogy a biztonsági tanácsban gya­korlatilag a bolsevizmus és az Északamerikai Egyesült Államok uralkodnának. Sztálinnak Dum­­barton-Oaksban támasztott köve­telései arra irányultak, hogy ez a nemzetközi szerv egy­oldalúan rendelkezésére n­ic­s jön a bolsevizmusnak. | s Ennek a nemzetközi szervezetnek segítségével Sztálin eszközt akar magának teremteni olyan terüle­tek bolsevizálására, amelyek ed­dig még nem estek befolyása kö­rébe. Ez a folyamat megfelelne azoknak a módszereknek, melye­ket a bolsevizmus már a régi Lengyelországban megkísérelt al­kalmazni. Megállapítható, hogy Roosevelt, Churchill és Sztálin megegyezése folytán ebben a nemzetközi szervezetben a köze­pes és kisebb államok igazi szu­­verenitásáról többé szó nem lehet. (MTI) A vitás biztonságát négy nagyhatalom érdekközösségére építik fel STOCKHOLM, október 11. (Magyar Távirati Iroda) A dumbarton-paksi értekezlet négy nagyhatalommal domi­náló helyzetet biztosított a biztonsági rendszerben, — írja­ vezércikkében a Stock­holms Tidningen. Ez az egész rendszer azon a feltételezésen nyugszik, hogy ennek a­­ négy nagyhatalomnak az érdekei a jö­vőben is azonosak, ámde a biz­tonsági rendszer nem zárja ki érde­kövezetek fennállását.­­ Ha azonban a nagyállamok közül kellő viszályba keverednék, a vi­lágnak érdekövezetekre való felosztásával sok más állam is belesodródnék a viszályba. A biztonsági tervezet intézkedé­­seiben hiába kutat valaki olyan eszköz után, amely megakadá­lyozhat egy új világháborút. Döntő kérdés, hogyan kell eljárni, ha olyan nagyhatalom lép fel békebontóként, amely állandó tagja e tanácsnak. Menekültek figyelmébe Menekült-igazolványt és an­­nak alapján lakásrészjogoslt­­sági igazolványt,­ továbbá élel­­mi­szer­jegyet csak az kaphat, akit főfelügyeleti hatósága Bu­dapestre beosztott, illetőleg hi­telt érdemlően igazolja, hogy Budapesten munkát vállalt és lakással már rendel­kezik. A me­nekültügyi igazolványt csak a­­nyugati és keleti pályaudvaron lévő menekültügyi kirendeltsé­gek adnak ki. (MTI) Felhívás a cserkészekhez A Magyar Cserkészmozgalo­m Országos Parancsnoksága ez­úton is fe­lhívja a cserkészeket, hogy a haza iránti kötelesség­keresés jegyében segítő és tá­mogató­­ szolgálatot teljesítse­nek. A mai időknek megfelelően fo­kozottabb mértékben és olyan helyen és alkalmakkor, amidőn a körülöttünk lejátszódó ese­mények parancsolólag előírják, szakadatlan szolgálatteljesí­tés­sel legyünk a hatóságok segít­ségére. Támogassuk a menekül­teket, legyünk segítségére a bombakárosultaknak, szolgáljuk minden időben helytállással­­ a magyar­ hazát. (MTI) — VITÉZ MÁDI KOVÁCS IMRE TEMETÉSE. Vitéz Mádi Kovács Imrét, Tolna vármegye főispánját nagy részvét mellett temettél­ el­­Szekszárdon. Az egyházi szertar­tást vitéz Makray Lajos prépost­plébános, országgyűlési képviselő végezte. Szongott F.duin alispán a vár­megye közönsége, Schell József háló felsőházi tag a gazdatársada­­lom, Tolnay-Knesély Ödön a mező­gazdasági kamara nevében mondott búcsúbeszédet. Ha legutóbb nem sikerült, próbáljd­ meg újra! Vásároljon osztálysersjegyet! I. oszt. húzás októb­er 17-én

Next