Észak-Magyarország, 1950. május (7. évfolyam, 100-124. szám)

1950-05-03 / 100. szám

E szakmagy ország Miskolc, 1950 május ?, szerda Ara 50 fillér VII. évfolyam. — 100 szám Vörös Diósgyőr dolgozói szeretettel ü­dvözlik Miskolc dolgozóit 9 óra után néhány perccel a Ger­­gely-hídnál lévő díszkapunál felhar­sant a hangszóró „Vörös Diósgyőr dolgozói szeretettel üdvözlik Mis­kolc dolgozóit!“ A vasutas zenekar hangszerein megcsillant a tavaszi nap. A Köztársasági Induló hangjai mellett kezdődött meg Miskolc dol­gozóinak hatalmas felvonulása. A nagymiskolci tízezrek felejthetetlen ünnepi felvonulása .Soha ilyen mozgalmas, ilyen élénk nem volt a kora reggeli órákban Nagymiskolc, mint" a hatodik sza­bad Május 1 reggelén.. A napsuga­ras, gondosan tisztított utcákon ünneplőbe öltözött dolgozók siettek üzemük, intézményük, szervezetük kijelölt gyülekezőhelye fölé. A há­zak kapuját ,és ablakát­ gondos ke­zek itt-ott még tovább díszítették, hogy még ünnepélyesebb, még éke­sebb legyen ezen a hatalmas ünnep­napon, amikor a világ minden ré­szén utcára lép a proletariátus, hogy­ megmutassa erejét, harcos el­­szántságát, helytállását a­­ háborús uszítók ellen a dicső Szovjetunió ál­tal vezetett béketáborban. A Béke-térre gyülekeznek zász­lókkal, feliratos táblákkal az egyes csoportok, teherautók dübörögnek, rajtuk a nagy gonddal kiválogatott ötletek alapján elkészített, sok szín­pompás bemutató. A vasutas zenekarnál indult a me­net. A Nagy-miskolci Pártbizottság tagjai, a honvédségi, rendőrségi ve­zetők, sztahanovisták, élmunkások, kiváló munkások, a csoportba meg­hívott dolgozók vezetik a menetet. Végig a városon visszhangozzák a házak, a dolgozók az ütemes kiáltá­sokat: „Sztálin, Rákosi!" „Éljen a Párt!“ „Megvédjük a békét!" „Harcolunk a békéért!" Díszbe­­öltözött diadalkapu fogad­ja a menetet a Vasgyárnál. Végig a pompás jegenyékkel szegélyezett úton mindenütt, minden fán vörös lobogót lenget a friss tavaszi szél. A vasgyári dolgozók, családtagjaik —akik csak később vonulnak el majd a díszemelvény előtt a Sta­dionba — hosszas tapssal, lelkes él­jenzéssel köszöntik a város belterü­­­­­etének dolgozóit. Csodálatosan szép ünnepségeken, káprázatos felvonulásokon tett hitel Május 1-én a béke harcos megvédelmezése mellett Borsod-Abaúj-Zemplén dolgozó népe Szegényes a nyelv, hogy visszaadja, gye­lge, erőtlen a kéz, hogy leírja azt a csodálatos, felemelő érzést, amely mindenkit eltöltött, aki részese volt a hatodik Szabad Május erőgyarapító, felejthetetlen élményeinek. Tíz- és tízezrek meneteltek a sorokban, amelyekben magasra emelkedtek a béke harci lobogói. Az ünnepi lelkesedéstől fűtött dolgozó körülnézett és sok sok társát látta maga körül, akik ugyanazon akarattal, ugyanazon hittel tüntettek ezen a gyönyörű májusi napon. Azzal a sziklaszilárd elha­tározással, hogy tántoríthatatlan hűséggel a hatalmas Szovjetunióhoz a világ dolgozóinak forrón szeretett vezéréhez, Sztálin elvtárshoz, tömör egységben felsorakozva győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja, bölcs tanítómesterünk, Rákosi elvtárs mögött, minden eszközzel és minden erővel megvédelm­ezik a békét. A színpompás menetben ki ne gondolt volna arra, hogy ahogy Nagymiskolcon, a borsod-abaúj-zempléni városokban, községekben, üzemtelepeken — ezekben az órákban Budapesten és az ország min­den táján ugyanilyen harcos akarattal juttatják kifejezésre a ma­gyar dolgozó milliók törhetetlen elszántságukat a béke harcos raeg­­védelmezésére. A szárnyaló gondolatok tová­bbrepü­ltek a földteke minden tája felé, irányukat elsősorban a béketábor vezetője, a béke legfőbb vé­delmezője, a dolgozó százmilliók biztonsága és reménysége felé, a dicsőséges Szovjetunió felé vették. Moszkvába suhantak a gondola­tok, ahol ezekben az órákban a lánglelkű vezér és tanító, a békeharc legfőbb irányítója, a nagy Sztálin előtt vonultak el a szovjet dol­gozók százezrei és mutatták meg hatalmas erejüket, amelyen meg­törik a háborús uszítok, az imperialista kalandorok minden aljas agresszív kísérlete. A Vörös-téren káprázatos menetben, felvonultak a világ legerősebb hadserege, a diadalmas Szovjet Hadsereg egy­ségei, azé a hadseregé, amely nemcsak a szovjet­­haza békéjén, sza­badságán őrködik, de szilárd támasza valamennyi ország népének, a dolgozó százmilliók békéjének. A szárnyaló gondolat átfonta a baráti népi demokráciák orszá­gait, ahol a szocializmust építő népek fiai kiáltották egy szívvel, egy akarattal: „Megvédjük a békét!" A proletárnemzetköziség, a mun­kásszolidaritás, a dolgozók testvéri együttérzésének e harcos napján gondolataink elrepültek a szabadságukért, emberi jogaikért kemény küzdelmet vivő francia, olasz munkásosztályhoz, a hősi szabadság­­harcban előretörő gyarmati népekhez, a kapitalista elnyomatásban sínylődő dolgozó milliókhoz, akik új erőt merítettek Május Elsejéből, hogy friss lendülettel,, megacélozott akarattal folytassák tovább ret­tenthetetlen harcukat a végső győzelemig. 1950 Május Elseje: lenyűgöző demonstrációja volt a nemzetközi proletariátusnak, a világ dolgozó millióinak. Ez a szó csendült fel Keleten és Nyugaton, Északon és Délen: Béke. De nem sóhajtva, nem félve hangzott , hanem zen­gett, süvöltött, keményen, köve­telően, harcosan. Azok mondták ki, akiknek kezéből lesz minden, akik formálják, kovácsolják a világot. A dolgozó százmilliók kiál­tották széttörhetetlen egységben, megmutatva, hogy van elég ere­jük hozzá, hogy a Szovjetunió vezetésével ,érvényt is szerezzenek követelésüknek. 1950 Május 1 tömörítette és meghatványozta az erőket, ame­lyek csatasorban állnak a béke megvédelmezéséért. Május 1 harci riadó, buzdítás és intő figyelmeztetés volt: a béke új meg új áthatolhatatlan láncait kell fonnunk a világ körül, hogy megakadjanak, megsemmisüljenek, elpusztuljanak rajtuk mindazok, akik a szabadság, az emberiség, a legdrágább, az élet ellen törnek. A nagy nap eseményeiről az alábbi tudósításokban számolunk be: A d­­iósgy­őr vasgyári fiatalok fáklyás felvonulása­ ­ A Május 1-i ünnepségeit már «•·»• szárnap­­este megkezdődtek. Miközben ■f á rca és nemz­eti színű zászlókkal, föld jszagyak­kal szorgalmasan díszítették fm üzemeket, utcákat, középületeket, fist-e fáklyás felvonulással nyitotta­­meg az ifjúság a dolgozók hatalmas Seregszemléjét. A vasgyári stadionnál sorakoztak fel a diósgyőrvasgyári fiatalok, elé­l szürki'e' egyenruhában a SzIT-zene­­kar, utána 100 vörös zászlóval sö­tétkék egyenruhás Szil-esek, majd fés út törő fák és leányok fehérben­­más csoportja következett. Szóét és kpár piros zászlóval, piros-fehér-zöld lampionokkal és fáklyák tömegével in­dult­­el a hosszú menet. A Vasgyár főútvonalait végigjárták a fiatalok, a sorokból percenként tört fel a kiáltó.'s: „Békét akarunk, Isákosival haladunk!“ Sztálin, Bélkosi, éljen a Párt!" A hosszú menet vidám­ ének- és zeneszóval járta be a gyártelepet, a gyártelep lakói mindenütt nagy sze­retettel és lelkesedéssel üdvözölték a vasgyári ifjúságot. A nagy nap reggelén... Hétfőn reggel zenés ébresztővel kezdődött m­eg a nagy nap. A LIIT, úttörő és vasgyári zenekar csoport­jai járták be a telep utcáit. A gyár­kapuk felé ezres tömegek meneteltét­, benn az üzemekben a feldíszített műhelyek­­ előtt sorakoztak­­ fel a zászlókkal, dekorációkkal a dolgo­­zók, a gyár vezetősége megvendé­gelte a dolgozókat­. Ezután elindult ír dísztribünön Harmati Sándor elvtárs, megyei titkár, a Megyebi­zottság, a nagyüzemi pártbizottsá­gok tagja­i foglalnak helyet, itt he­lyezkednek el a Nagymiskolci­­Párt­bizottság tagjai, a munka frontján kiváló teljesítményekkel dicsőséget­ aratott dolgozók. Az első üzem:­­ a Drótgyár. Ön­tudatos, szocialista munkával, nagy eredményekkel vívták ki maguknak ezt a megtiszteltetést, erről tanús­kodik a büszke ék­szem kitüntetés, amelyet az élem hoznak. Mögötte a hosszú teherautókon teljes széles­ségben kibontva a pompás vörös vándorzászló. Eredményeikre büsz­kén, lobogó lelkesedéssel éljeneznek a drót­gyáriak, felvonulásuk is bi­zonyította: a továbbiakban még na­gyobb eredményekkel becsülettel megállják helyüket,­­ a szocialista építőmunka, a béke védelme front­ján. „Készen állunk a béke védelmére“ Az üveggyár teherautói gördül­nek el az emelvény előtt. Az üveg­táblákra festett számadatok ered­ményeiket hirdetik. Februárban 28 ezer helyett 32.500, márciusban 31 ezer helyett 37 ezer, áprilisban 41 ezer helyett 44 ezer négyzetméter üveget gyártottak, üvegből készí­tették a hatalmas ötágú csillago­kat, ezeknek közepén Lenin, Sztá­­lin és Rákosi elvtársak képe, üveg­táblákról olvassuk a díszes felirato­kat: „Készen állunk a béke védel­mére!" „Éljen a béke őre, a Szov­a hosszú menet s felsorakoztak a gyár főutcáján,­­hogy végignézzék Miskolc város dolgozóinak színpom­pás felvonulását jetunió!" Ede színfolt felvonulá­sukban a, teherautón táncoló fiata­lok csoportja.­­A Miskolci Magasépítési N. V. miskolci lakóház építkezése az él­üzem második fokozatát hódította el. Ezzel érdemelték ki a menetben hozott két vándorzászlót. Kékruhás ifjúmunkások haladnak el az emel­vény előtt, boldog jövőjükbe vetett töretlen bizalmat sugárzó arccal, acélos léptekkel. Mindegyiküknél vörös zászló, az emelvény előtt üd­vözlésre előrehajtják. A­ vöröske­reszten tanfolyam hallgatónői jön­nek. Hegesztők, lakatosok, ková­A Vendéglátóipari K. V. után csupa virágba borított autókon a Kertészeti K. V. dolgozói jönnek, díszes virágokból fonták össze Népköztársaságunk címerét. Három­éves tervünk beruházásainak ér­tékes eredményei, a Miskolc köz­lekedésének megjavítását biztosító autóbuszok, a Gépkocsi Közlekedési K. V. menetében. A Vízmű és Köztisztasági K. V., a Szesz-, Rum- és Likőrgyár K. V., a Vil­lanyszerelő N. V. dolgozói jönneit, közben a hangszórókon bemondott hírt kitörő lelkesedéssel fogadják: ki­­sepelisik harcos kommunista üdvözletüket küldik Diósgyőr vas­gyár, Nagymiskol­c dolgozóinak. Sok tapsot kap a Borsodi Nyom­da dolgozóinak felvonulása. Eljön a Béke! — hirdeti táblájuk, fö­lötte kiterjesztett szárnyakkal hó­fehér galamb. Fehér ingben, vörös nyakkendővel vonulnak, mindany­­nyiuk kezében vörös zászló. Röp­lapokat szórnak szét. A Városépí­tési Tervező Iroda dolgozói fehér köpenyben, hatalmas vonalzókat, ceruzákat oroznak. Miénk a föld, a világ sem bír velünk! Autón nagyméretű földgömb kö­zeledik. A Dózsa György pártszer­vezet tagjainak munkája, rajta a­­felírás: „Miénk a föld, a világ sem bír velünk!" A kisipari terme­lőszövetkezetekben tömörült dolgo­zók munkaruhában vannak ,szerszá­mokkal: festők, asztalosok, cipé­szek, szabók, bádogosok. A szabók a teheraut­ón munka közben van­nak, az egyik festő az ötéves terv- A Drótgyár ésüzem­e a menet élén teherautón. Felvonulásuk meg­iu­* tatja, milyen gondot fordít a Pást vezetésével népi demokráciánk az ember kímélésére: építőipari gépei­ket hoznak. Gumiszalag viszi fel új téglákat a magasba a teherautón, ahol sztahanovista kőműves rak itt azokat helyükre. Hatalmas öt.­.* formálódik a téglából. Így építjük­ új országot formáló ötéves tervün­ket. Lelkes taps, őszinte, baráti me­legség fogadja az Északmagyaror­­szág dolgozóit, az ünneplő közön és» szeretettel köszönti Pártunk harcos megyei lapját. Hurrá! Hurrá! — visszhangzik: messze a környék. Vörös zászlókkal a rendőrség tagjai lépdelnek, köttük sisakos, keménykötésű, kék rendőrök. „A béketábor legyőzhetetlen!“ tui­ttt­en a Vörös Diósgyőr! — mácsolják a város belső terü­letei • dolgozók üdvözletét a Borsodvidéks­i Gépgyár dolgozói. „Tettükkel har­colunk a békéért!" — ezt hirdeti táblájuk, ezt bizonyítják nap min nap emelkedő termelési eredmé­nyeikkel. Autójukon leánycsapot harmonikaszóra vidám táncot jár. Kék-fehér pettyes ruhában elv­­társnők hosszú sora vezeti be­­ Sallai Imre pártszervezet tagjai­nak menetét. „Éljenek a vasasok!" — kiált­ják ütemesen a pénzügy­­igazgatósági dolgozók, messze száll daluk: „A béketábor legyőzhetet­len! Ha összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút!“ Az egyesült új nagy megye térképét hozzák a vármegyeháza dolgozói, majd fekete munkaruhában, hófe­hér seprőkkel a Kéményseprő Köz­ségi Vállalat dolgozói jönnek. Csupa szín, csupa élénkség, csu­pa virágos ünneplő boldogság, a menet. Kék szoknyában, vörös blúzban a Táncsics Mihály párt­szervezethez tartozó elvtársnők jön­nek, orgona csokrokkal intenek üd­vözletet.. A Fürst Sándor pártszer­vezet tagjai, majd a Chinoin-gyár és­ a Borforgalmi N. V. dolgozói. Miskolc város közigazgatási és üzemi dolgozóinak felvonulásából már messziről magasra kiemelke­dik a budapesti Szabadság-szobor mása, tetején fehérruhás leány­két csek végzik munkájukat az egyik­­ kézzel iagasra tartja a pálmaágat Csepel üdvözlete Nagymiskolc dolgozóinak in­t­­ele­ .

Next