Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
mmmmsm VII. évfolyam — 76. számára 50 fillér ! Jagerev elvtárs válaszai a mezőtcsáti járás dolgozóinak kérdéseire Békebizottságeink készülnek az április 8-án kezdődő aláírás gyűjtésre Határidő előtt fejezték be első negyedévi tért Borsodnádasi Lemezgyár dolgozói ,Skely AZ MDP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miskolc, Ly51 április 1, vasárnap Munkával a békéért! A román dolgozó parasztok lelkesen készülődtek a tavaszi myógazdasági munkálatait sikeres elvégzésére. Kijavították a vetőgépeket, ekéket és más mezőgazdasági gépeket. A r.tehszl'vák' ifjúság tömegesen jelentkezik a bányamunkákra. A képen fut ifjú bányászt láturk, akik éppen most jöttek fel a bú....... nyából a gyakorlati oktatásról. hnnas-nuhn. ^5/: Mécsénszki kerületében levő mint akis érteti g, Ifina-darán* tJf-. ^ líf. előtt befejezte a traktorok és egyéb m-édár 7-nfhi-6i-i'ere^cse!í javításai. ^ szovhoz dolgozói most a szénhomokban segítenek a mezőgazdasági gépei javításánál. A Bjelomisz Köztársaság területén a mocsaras és ingoványos földekb. 7 millió hektárt foglaltak el. A szovjet kormány még Ibir-bentározatot hozott, amelynek alapján megkezdték a mocsaras terülé■ kiszárítását. Képünkön a ,,Vedricsu-szovhoz földjein — amelyeket az utóbbi években tettek művelhetővé — folynak a tavaszi -mezei munkák. A miskolci fűtőház dolgozói párosversenyre hívták a ferencvárosi fűtőházat A miskolci fűtőház dolgozói párosversenyre hívták a ferencvárosi fütőház dolgozóit. A következőket vállalták: Szénfogyasztásunkat ebben az évben 5 százalékukkal csökkentjük. Május 1-ig 1824 tonna szenet takarítunk meg 255.330 forint értékben, az év végéig pedig 5472 tonnával kevesebbet használunk fel. Ennek értéke 766.080 forint. Fűtőházunk 100 elegytonna kbbméterenkinti jó. Avítási költségeit 5 százalékkal csökkentjük, ami május 1-ig 32.000 forint, az év végéiig 95.000 forint megtakarítást jelent. 3 Szállítási tervünket decemberen befe.ejezzük. 4 A 2000 tonnás és 500 kilométeres mozgalom ér é •dekében az egy mozdonyra eső haszonkilométert 10 százalékkal emeljük, a mozdonyonkinti 100 elegy, tonnát ugyancsak 10 százalékkal növeljük. Műszaki értelmiségi dolgozóink mozdonyvizsgáló ,7. komplex brigád alakításával biztosítják a páros, versenyállások teljesítéséhez szükséges előfeltételeket, feltárják és kijavítják a munkánkban mutatkozó műszaki hiányosságokat, ii. Május 1-ig felvilágosító munkával elérjük azt, " hogy minden dolgozó december 31-ig szóló hoszszúlejáratú versenyszerződést kössön. A verseny értékelését minden hónap 5 és 15 között elkészítjük és az eredményeket rendszeresen közöljük Veletek. Biztosak vagyunk abban, hogy elfogadjátok versenykihívásunkat és verseny közben a tapasztalatok kölcsönös kicserélésével az eddiginél jóval nagyobb eredményeket érünk majd el, s ezzel meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését, növeljük a béketábor erejét. Felföldi György párttitkár, Benke Károly fűtőházfőnök, Rutkovszky Antal vl titkár, Édes Géza DISz titkár. A Párt és Rákosi elvtárs elvárja: a nép által szeretett, sokszázezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté váljék a Szabadságharcos Szövetség Megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa. A Kongresszus megnyitásán megjelentek: Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, Nógrádi Sándor elvtárs, a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke és mások. A Kongresszus küldöttei között helyet foglaltak a Szabadságharcos Szövetség budapesti és vidéki szervezeteinek képviselői és azok a dolgozók, akik a termelésben és a szabadságharcos munkában élenjárnak. Nógrádi Sándor elvtárs, a Szövetség elnöke nyitotta meg a Kongreszszust s tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs üdvözletét. Megnyitó szavaiban hangsúlyozta: a Párt és Rákosi elvtárs elvárja a Kongresszustól, hogy az fordulatot jelentsen a Szövetségünk életében s hogy a Kongresszus után Szövetségünk hatalmas, a nép által szeretett és támogatott sok százezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté váljék. A díszelnökség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját. Szövetségünk a szocializmus diadal, más építésének, 5 éves tervünk megvalósításának, második esztendejében tartja II. Országos Kongresszusát — mondatta —, abban az időben, amikor minden magyar dolgozóra — és soraikban a magyar szabadságharcosokra is — még sok fontos feladat valóraváltása vár. A főtitkár ezután a külpolitikai események tükrében világított rá a háborúra készülő imperialisták gaztetteire és ugyanakkor a Szovjetunió vezette sokszázmilliós béketábor egyre növekvő erejére. Utalt a nagy Sztálin legutóbbi békenyilatkozatára, majd megállapította: •— Tudjuk, hazafinak lenni ma azt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatalmát, átalakulásunk nagy vívmányait, békés, szocialista építő munkánk lehetőségeit. — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiba bajtársi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes dolgozót. Az új bajtársak felvételénél az a döntő, hogy a termelő munkában helytálló, igazi hazafiasságtól áthatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka motorja és lendítő ereje. Ugyanakkor a nők tíz és tízezreit hívjuk sorainkba, mozgósítjuk a békeharcra. A mi feladatunk is az, hogy erősítsük azt a hatalmas, az egész világ átfogó lake tábort, amelynek élén a világbéke őre, a mi drága Sztálin elvtársunk áll. A főtitkári beszámoló után Gubis Ádám, a Szövetség szervezeti kérdéseit, eredményeit és hibáit ismertette. A bizottságok megválasztása után számos hozzászólás hangzott el. A Kongresszus első napi munkáját a Városi Színházban rendezett ünnepi műsor fejezte be. A megegyezés megkönnyítésére újabb javaslatokat ismertetett Gromiko elvtárs a külügyminiszterhelyettesek párisi értekezletén A négy hatalom külügyminiszter, helyetteseinek értekezlete március 30-án tartotta huszadik ülését.. Mint ismeretes, a sovjet küldöttség meg akarta könnyíteni, hogy a napirend kérdésében egyezményes határozat jöjjön létre és ezért március 28-án újabb javaslatot nyújtott be. A március 30-i ülésen — bár két nap telt el azóta, hogy a szovjet küldöttség benyújtotta új javaslatát, az USA, Nagybritannia és Franciaország képviselői igyekeztek kibújni az alól, hogy világosan és határozottan leszögezzék álláspontjukat a konkrét szovjet javaslattal kapcsolatban. Jessup azt állította, hogy a maga részéről »a közösen egybehangolt napirend« elfogadása mellett van. Egyben azonban ködös fejtegetésekbe bocsátkozott arról, hogy hozzá kell kezdeni a javaslat formulázásának megtárgyalásához. Davies és Parody felszólalására válaszolva Gromiko elvtárs kijelentette: A szovjet küldöttség szerette volna megtudni, hogy az USA, Nagybritannia és Franciaország küldöttségei milyen álláspontra helyezkednek a szovjet javaslatokkal kapcsolatban, azonban kérdéseken kívül ezen az ülésen egyelőre semmit nem hallunk. A három hatalom képviselői mindezideig azért bírálták a szovjet javaslatot, mert mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a napirendre önálló pontként vegyék fel Németország demnitarizálásának kérdését. Noha nekünk most is az a véleményünk, hogy nincs semmi alap arra, hogy kifogásolják a kérdésnek önálló napirendi pontként való felvételét, a szovjet küldöttség — igyekezve alapot találni a napirend számára — új javaslatába egy egységes pont egységes formulázásnak alkatrészeként vette fel ezt a kérdést. Mindeddig azt mondták nekünk hogy Németország debilitarizálásának kérdését nem lehet elválasztani az európai nemzetközi feszültség okainak kérdésétől és hogy mindezt közös napirendi pontba kell felvenni. Új javaslatunk szerint Németország demilitarizálásának kérdését a nemzetközi feszültség kérdésével kapcsolatban kell megvizsgálni, úgy véljük, hogy ezzel elesik az előbbi kifogás. A három hatalom küldöttségei — folytatta Gromikó — a négy hatalom fegyveres erejűek csökkentésére vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban korábban elégedetlenségüknek adtak kiejezést, mert ezt a javaslatot önálló napirendi pontként terjesztettük elő. Mi hozzájárultünk ahhoz, hogy a kérdést az európai nemzetközi feszültség okairól szóló pont alkatrészeként vegyék fel. Ezután az újabb szovjet javaslat ellen kezdtek kifogásokat emelni mert nem volt benne szó a fegyverkezés színvonaláról. A legutóbbi szovjet javaslat azonban a fegyverkezés színvonaláról is beszélt. Ennélfogva a szovjet javaslat e része ellen emelt kifogásnak is el kell esnie. Gromiko elvtárs ezután felhívta a három hatalom képviselőit, hogy a szovjet küldöttség világos nyilatkozatot óhajt a három hatalom képviselőinek a március 28-án előterjesztett szovjet javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. A további felszólalásokban Parodi és Davies különféle alaptalan érvekkel hozakodott elő, hogy szembehelyezkedhessenek az új szovjet javaslattal. Újabb felszólalásában Gromiko elvtárs Jessup arról szóló nyilatkozatával kapcsolatban, hogy a három hatalom küldöttségei által március 27-én előterjesztett javaslatot — amely a Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal kötött békeszerződés napirendre tűzését indítványozza — továbbra is fenntartja, ezeket, mondotta. A szovjet küldöttség már kiemeltt, k°gy ez a javaslat csupán bonyolultabbá teszi a napirenddel kapcsolatos megbeszéléseinket. Mégis a szovjet, küldöttség szükségesnek tartja, hogy előterjessze a következő javaslatot: »Az Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszerződések, beleértve e szerződések rendelkezéseit az emberi jogokról, a katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásáról szóló zárórendelkezéseket, a Németországra és Ausztriára vonatkozó négyhatalmi egyezmények, beleértve a nácifzantás és a demokratizálás kérdését, valamint a háborús bűnösökről szóló kérdést.“ Gromikó elvtárs javaslatának indokolásánál rámutatott, hogy helytelen és alaptalan volna, ha a miniszterek tanácsa csupán három országgal, Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával kötött békeszerződések kérdését tárgyalná meg és nem beszélne ,az Olaszországgal kötött békeszerződésről, valamint a Németországra és Ausztriára vonatkozó egyezményekről. Gromikó elvtárs a továbbiakban közölte, hogy a szovjet küldöttség a következő új pont napirendretűzését javasolja . „Az atlanti egyezmény és amerikai katonai támaszpontok létesítése Angliában, Norvégiában, 1z