Észak-Magyarország, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

­­mmmmsm VII. évfolyam — 76. szám­ára 50 fillér ! Jagerev elvtárs válaszai a mezőtcsáti járás dolgozóinak kérdéseire Békebizottságeink készülnek az április 8-án kezdődő aláírás gyűjtésre Határidő előtt fejezték be első negyedévi tér­­t Borsodnádas­i Lemezgyár dolgozói ,Skely AZ M­DP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miskolc, Ly51 április 1, vasárnap Munkával a békéért! A román dolgozó parasztok lelkes­en készülődtek a tavaszi my­ógaz­­dasági munkálatait sikeres elvégzésére. Kijavították a vetőgépeket, ekéket és más me­zőgazdasági gépeket. A r.tehszl'vák' ifjú­ság tömegesen jelentkezik a bányamunkákra. A képen fu­t ifjú bányászt látur­k, akik éppen most jöttek fel a bú­­....... nyából a gyakorlati oktatásról. hnnas-nuhn. ^5/: Mécsé­­nszk­i kerületében levő mint akis érteti g, Ifina-darán* tJf-. ^ l­íf. előtt befejezte a traktorok és egyéb m­­-édár 7-nfhi-6i-i'ere^cse!í javításai. ^ szovhoz dolgozói most a szén­­­homokban segítenek a mezőgazdasági gépei­ javításánál. A Bjelomisz Köztársaság területén a mocsaras és ingoványos földek­b. 7 millió hektárt foglaltak el. A szovjet kormány még Ibir-ben­­tározatot hozott, amelynek alapján megkezdték a mocsaras terülé­­­■ kiszárítását. Képünkön a ,,Vedricsu-szovhoz földjein — amelyeket a­z utóbbi években tettek művelhetővé — folynak a tavaszi -mezei munkák. A miskolci fűtőház dolgozói párosversenyre hívták a ferencvárosi fűt­őh­ázat A miskolci fűtőház dolgozói párosversenyre hívták a ferencvárosi fütőház dolgozóit. A következőket vál­­lalták:­­ Szénfogyasztásunkat ebben az évben 5 százaléku­k­kal csökkentjük. Május 1-ig 1824 tonna szenet takarítunk meg 255.330 forint értékben, az év végéig pedig 5472 tonnával kevesebbet használunk fel. Ennek értéke 766.080 forint.­­ Fűtőh­ázunk 100 elegytonna kbbméterenkinti jó. A­vítási költségeit 5 százalékkal csökkentjük, ami május 1-ig 32.000 forint, az év végéiig 95.000 forint meg­­takarítást jelent. 3 Szállítási tervünket december­en befe.­e­jezzük. 4 A 2000 tonnás és 500 kilométeres mozgalom ér é •­dekében az egy mozdonyra eső haszonkilométert 10 százalékkal emeljük, a mozdonyonkinti 100 elegy, tonnát ugyancsak 10 százalékkal növeljük.­­ Műszaki értelmiségi dolgozóink mozdonyvizsgáló ,7. komplex­ brigád alakításával biztosítják a páros, verseny­állások teljesítéséhez szükséges előfeltételeket, feltárják és kijavítják a munkánkban mutatkozó műsza­ki hiányosságokat, ii. Május 1-ig felvilágosító munkával elérjük azt, "­ hogy minden dolgozó december 31-ig szóló hosz­­szúlejáratú versenyszerződést kössön. A verseny érté­kelését minden hónap 5 és 15 között elkészítjük és az eredményeket rendszeresen közöljük Veletek. Biztosak vagyunk abban, hogy elfogadjátok ver­­senykihívásunkat és verseny közben a tapasztalatok köl­­csönös kicserélésével az eddiginél jóval nagyobb ered­­ményeket érünk majd el, s ezzel meggyorsítjuk hazánk­­ban a szocializmus építését, növeljük a béketábor erejét. Felföldi György párttitkár, Benke Károly fű­tőházfőnök, Rutkov­szky Antal vl titkár, Édes Géza DISz titkár. A Párt és Rákosi elvtárs elvárja: a nép által szeretett, sokszázezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté váljék a Szabadságharcos Szövetség Megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között megkezdődött a Ma­­gyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa. A Kongresszus megnyitásán megje­lentek: Rónai Sándor elvtárs, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, Nógrádi Sándor elvtárs, a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Drahos Lajos elvtárs, az országgyű­lés elnöke és mások. A Kongresszus küldöttei között helyet foglaltak a Szabadságharcos Szövetség budapesti és vidéki szervezeteinek képviselői és azok a dolgozók, akik a termelésben és a szabadságharcos munkában élen­járnak. Nógrádi Sándor elvtárs, a Szövet­ség elnöke nyitotta meg a Kongresz­­szust s tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi elvtárs üdvöz­letét. Megnyitó szavaiban hangsúlyoz­ta: a Párt és Rákosi elvtárs elvárja a Kongresszustól, hogy az fordula­tot jelentsen a Szövetségünk éle­tében s hogy a Kongresszus után Szövetségünk hatalmas, a nép ál­tal szeretett és támogatott sok­ százezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté váljék. A díszelnökség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját. Szövetségünk a szocializmus diadal, más építésének, 5 éves tervünk meg­valósításának, második esztendejében tartja II. Országos Kongresszusát — mondatta —, abban az időben, ami­kor minden magyar dolgozóra — és soraikban a magyar szabadsághar­cosokra is — még sok fontos fel­­adat valóraváltása vár. A főtitkár ezután a külpolitikai ese­mények tükrében világított rá a há­borúra készülő imperialisták gaztet­teire és ugyanakkor a Szovjetunió vezette sokszázmilliós béke­tábor egyre növekvő erejére. Utalt a nagy Sztá­lin legutóbbi békenyilatkozatára, majd megállapította: •— Tudjuk, hazafinak lenni ma azt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép hatal­mát, átalakulásunk nagy vívmá­nyait, békés, szocialista építő munkánk lehetőségeit. — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiba baj­­társi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsüle­tes dolgozót. Az új bajtársak felvételénél az a döntő, hogy a termelő munkában helytálló, igazi hazafiasságtól át­­hatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka motorja és lendítő ereje. Ugyanakkor a nők tíz és tízezreit hívjuk sorainkba, mozgó­sítjuk a békeharcra. A mi feladatunk is az, hogy erősítsük­ azt a hatalmas, az egész világ átfogó la­ke tábort, amelynek élén a világbéke őre, a mi drága Sztálin elvtársunk áll. A főtitkári beszámoló után Gubis Ádám, a Szövetség szervezeti kérdé­seit, eredményeit és hibáit ismertette. A bizottságok megválasztása után számos hozzászólás hangzott el. A Kongresszus első napi munkáját a Városi Színházban rendezett ünnepi műsor fejezte be. A megegyezés megkönnyítésére újabb javaslatokat ismertetett Gromiko el­vtárs a külügyminiszterhelyettesek párisi értekezletén A négy hatalom külügyminiszter, helyetteseinek értekezlete március 30-án tartotta huszadik ülését.. Mint ismeretes, a sovjet küldött­­ség meg akarta könnyíteni, hogy a napirend kérdésében egyezményes ha­tározat jöjjön létre és ezért március 28-án újabb javaslatot nyújtott be. A március 30-i ülésen — bár két nap telt el azóta, hogy a szovjet kül­­döttség benyújtotta új javaslatát, az USA, Nagybritannia és Fran­ciaország képviselői igyekeztek kibújni az alól, hogy világosan és határozottan leszögezzék állás­pontjukat a konkrét szovjet ja­­vaslattal kapcsolatban. Jessup azt állította, hogy a maga részéről »a közösen egybehangolt na­pirend« elfogadása mellett van. Egy­ben azonban ködös fejtegetésekbe bo­csátkozott arról, hogy hozzá kell kez­­deni a javaslat formulázásának meg­tárgyalásához. Davies és Parody felszólalására vá­laszolva Gromiko elvtárs kijelentette: A szovjet küldöttség szerette volna megtudni, hogy az USA, Nagybritan­­nia és Franciaország küldöttségei mi­lyen álláspontra helyezkednek a szov­jet javaslatokkal kapcsolatban, azon­ban kérdéseken kívül ezen az ülésen egyelőre semmit nem hallunk. A három hatalom képviselői mind­­ezideig azért bírálták a szovjet javaslatot, mert mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a napirendre önálló pontként vegyék fel Németország demnitarizálásának kérdését. Noha nekünk most is az a vélemé­nyünk, hogy nincs semmi alap arra, hogy kifogásolják a kérdésnek önálló napirendi pontként való felvételét, a szovjet küldöttség — igyekezve ala­­pot találni a napirend számára — új javaslatába egy egységes pont egy­séges formulázásnak alkatrészeként vette fel ezt a kérdést. Mindeddig azt mondták nekünk hogy­ Németország deb­­ilitarizá­l­ásána­k kérdését nem lehet elválasztani az európai nemzetközi feszültség okainak kérdésétől és hogy mindezt közös na­­pirendi pontba kell felvenni. Új javaslatunk szerint Németor­­szág demilitarizálásának kérdését a nemzetközi feszültség kérdésé­­vel kapcsolatban kell megvizs­gálni, úgy véljük, hogy ezzel elesik az előbbi kifogás. A három hatalom küldöttségei — folytatta Gromikó — a négy hatalom fegyveres erejűek csökkentésére vo­­natkozó szovjet javaslattal kapcsolat­ban korábban elégedetlenségüknek ad­­tak kiejezést, mert ezt a javaslatot önálló napirendi pontként terjesztet­tük elő. Mi hozzájárultünk ahhoz, hogy a kérdést az európai nemzetközi fe­­szü­ltség okairól szóló pont alkatrésze­ként vegyék fel. Ezután az újabb szovjet javaslat ellen kezdtek kifogásokat emelni mert nem volt benne szó a fegyverkezés színvonaláról. A legutóbbi szovjet­­ ja­vaslat azonban a fegyverkezés szín­vo­­naláról is beszélt. Ennélfogva a szov­jet javaslat e része ellen emelt kifo­­gásnak is el kell esnie. Gromiko elvtárs ezután felhívta a három hatalom képviselőit, hogy a szovjet küldöttség világos nyi­latkozatot óhajt a három hatalom képviselőinek a március 28-án elő­­terjesztett szovjet javaslattal kap­csolatos álláspontjáról. A további felszólalásokban Parodi és Davies különféle alaptalan érvek­­ke­l hozakodott elő, hogy szembehe­lyezkedhessenek az új szovjet javas­lattal. Újabb felszólalásában Gromiko elv­­társ Jessup arról szóló nyilatkozatá­val kapcsolatban, hogy a három hata­­lom küldöttségei által március 27-én előterjesztett javaslatot — amely a Bulgáriával, Romániával és Magyar­­országgal kötött békeszerződés napi­­rendre tűzését indítványozza — to­­vábbra is fenntartja, ezeket, mondotta. A szovjet küldöttség már kiemeltt, k°gy ez a javaslat csupán bonyolul­tabbá teszi a napirenddel kapcsolatos megbeszéléseinket. Mégis a szovjet, küldöttség szüksé­gesnek tartja, hogy előterjessze a kö­vetkező javaslatot: »Az Olaszországgal­, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal kö­­tött békeszerződések, beleértve e szer­­ződések rendelkezéseit az emberi jo­gokról, a katonai rendelkezéseket és a viszályok megoldásáról szóló záróren­­delkezéseket, a Németországra és Ausztriára vonatkozó négyhatalmi egyezmények, beleértve a nácifzan­tás és a demokratizálás kérdését, valamint a háborús bűnösökről szóló kérdést.“ Gromikó elvtárs javaslatának indo­kolásánál rámutatott, hogy helytelen és alaptalan volna, ha a miniszterek tanácsa csupán három országgal, Bul­gáriával, Magyarországgal és Romá­niával kötött békeszerződések kérdé­sét tárgyalná meg és nem beszélne ,az Olaszországgal kötött békeszerződés­­ről, valamint a Németországra és Ausztriára vonatkozó egyezményekről. Gromikó elvtárs a továbbiakban kö­­zölte, hogy a szovjet küldöttség a kö­­­vetkező új pont napiren­dretűzését ja­vasolja­ . „Az atlanti egyezmény és ameri­kai katonai támaszpontok létesí­tése Angliában, Norvégiában, 1z­

Next