Észak-Magyarország, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-15 / 266. szám

B fc -L ráírni ^ .Mi W *a Mi ^ ^ ^F^^MIgÉÉÉÉÉÉÉ é#i­ ai»4 Ja a Mti a fc Ei MBl m Wm fii Mi Ti lif ÜTI1 I j 9 1 1 Iwfif IWliroffliBiiWiB^^B l Jil iU lil íl ni li I i^Vfu ^^^jj||pj|j^|||ji[|i|ijppj||ppp|p| TM ^ -----------------------—-— Sürgős feladatunk: a mélyszántás jó minőségű és gyors elvégzése­ ­(Zs. I.) Két hét áll csupán rendel­­kezésre ahhoz, hogy az előírt időben el­végezzük a mélyszántást egyik legfon­tosabb mezőgazdasági munkánkat. Be­csületes dolgozó parasztjaink, a falu legjobbjai ne­m ha­lgatják ezt, az utolsó pillanatig. Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban és a legjobb minőségben elvégezni a mélyszántást. Megszívlelik kormányunk útmutatását, ezzel is kiáll­nak a béke védelmére. EZT AZ AKARATOT fejezte ki­­Takács Ferenc abau, aki dolgozó pa­raszt is, amikor büszke öntudattal mon­­d­ottja: — Már befejeztem a mélyszántást. Fiam katonatiszt, puskám­, kesében őr­ködik a béke felett. Én a termelés frontján harcolok a jövő évi nagyobb termésért, a békéért. Legjobb biztosí- tója, ennek az, hogy minél előbb el­végezzük a­ mélyszántást. Azok a dolgozó parasztok, akik sze­retik fö­djü­ket és értenek is hozzá tapasztalatból tudják, milyen előnyt jelent a jókor elvégzett mélyszántás. Szászfai János (5 holdas dolgozó paraszt azelőtt is, most is elsőnek végezte el ezt a munkát, mert nagyon jól tudja, nagy részben ennek köszönheti, hogy termésátlaga magasabb, mint szomszé­­daié. Azok, akik késedelem nélkül el­végzik a mélyszántást, a nagyobb ter­mésből könnyebben teljesítik, te­jesítik túl a haza iránti kötelezettségüket is. Így például Szászfai János minden ter­­ményből 120 százalékot teljesített, Ta­kács Ferenc éppen kétszer annyit adott be, mint amennyi az előírása volt. Termelőszövetkezeti csoportjaink jó­­ terméseredményei azon­ is alapulnak, hogy az­­élenjáró szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak felhasználásával a leg­jobb agrotechnikai módszereket alkal­mazzák, ennek megfelelően hamar és gondosan végzik el a mélyszántást is. IGÉN JÓ PÉLDÁT MUTAT egyé­nileg dolgozó parasztjaink számára a tijjicavaki­­Alkotmány“ és a torna, nádaskai „Haladó“ tszes, amelynek tagsága már október 23-ra végzett a munkával. A révleányvá­ri, az alsó­mérai, az alsóberecki, az alsóregmeci és a. felsőregmeci termelőcsoport­ok novem­­be­r 5-én befejezték a mélyszántást. Tudják, hogy ennek nagy eredményei a jövő évi elszámolás alkalmával számok­ban, ezer forintokkal mérhető többter­­m­elési értékekben jelentkeznek. Tanulnia kell minden dolgozó paraszt­nak­ ezekből a példáikból, követnie kell a­­legjobbakat, hogy megyéimben, kivétel nékül mindannyian legkésőbb novembe­r 30-ra elvégezzék a mélyszántást. Népnevelőink szakszerűe­n magyaráz­zák meg minden dolgozó parasztnak, miben van a megszántás nagy jelen­­tősége, miért kell sürgősen, a esetleg korán beköszöntő fagyok előtt az elő­írt mélységben elvégezni. IGEN FONTOS SZEREPE VAN a tue vázán­tásnak a talaj vízgazdálkodása ♦eréu is. A mélyen felszántott talaj fiókkal több nedvességet tud magába szívni és míg a felszán­tatban füleikről tavasszal lefolyik a víz, vagy megál a talaj fölött és gyorsan elpárolog, a fel­lazított talajnál a föld sok csapadékot tud lekötni és az altalajban tartalék­képpen felhalmozni. Tehát a mélyszán­tás mind az őszi, mind téli csapadékot hosszú időre megőrzi. Ugyanakkor az őszi mélyszántás el­végzésével gazdagítjuk a talaj táp­anyagtartalmát. A téli fagyok jobban átjárják a felszántott rögöket és a csa­­padékban feloldódó ásványi anyagok­­segítségével elmulasztják a fö­det. Ké­miai folyamat játszódik le, amely ed­dig feltáratlan tápanyagokat ad a föld­­típu­r, amelyet a növények tavasszal gyor­san és könnyen felhasználhatnak. Még­ más előnye, is van a jó­,végzett mélyszántásnak. Ilyen előnye, hogy el­pusztítja a rovarokat, az álcákat, el­­pusztítja a gyomokat is, amelyeket az eke mélyen a barázda aljára fordít.­­A tavaszra mélyen tempálmit földön gyorsabban elő lehet készíteni a vetést, előbb megindul a talajélet, idejében­­tudjuk biztosítani még a legkényesebb ipari növények­ számára is a megfelelő fejlődési lehetőségeket. MINDEZEKRE TEKINTETTEL igyekeznünk kell tehát, hogy a mély­szántást a legjobb és a leggondosabb munkával végezzük­­el, javítsuk és fo­­kozzuk ezzel földünk termőerejét! A miniszter­tanács határozata szerint A őszi mélyszántást legalább 23 —25 cm mélyen, sőt a kapásnövényeik­ alá ennél is mő­gebben kell elvégeznünk. Küü­­önö­­sen a cukorrépánál fontos az, ahol leg­helyesebb a szántással egyidejűleg a trágyázást is elvégezni. Eddig sekélyen munká­t talajokon ez évben 2—3 cm-el mélyebben végezzük a szántást, hogy fokozatosan növe­jük a talaj termőréte­gét. A felszínre­­hozott 2—3 cm nyers talaj a téli fagyok és a nedves tél, a talajbaktériumok segítségével fokozato­san termőréteggé alakul át. Feltétlenül szükséges, hogy ah­ol csak lehetséges a mélyszántást előhántós eké­vel végezzük el, — kivéve, ha a trágyá­zással kötjük össze. Dolgozó parasztjaink a mélyszántás elvégzésénél láthatják meg a legjobban a gépek hatalmas előnyét. Ökör­, tehén­vagy lófogattal megközelítően rém lehet olyan minőségű munkát végezni, mint traktorral. Amellett a g­épi munka ol­csóbb is, ezért dolgozó parasztságunk minél nagyobb számban vegye igénybe a gépállomások traktorait. Ha erre nincs mód, a községi tanács gondoskod­jék a magánkézben lévő traktorok fel­h­­asználásáról, ennek hiányában pedig a dolgozó parasztok fogjanak össze, hogy több igaerő igénybevételével a kellő mélységben végezzék a mélyszántást. A KÖZSÉGI TANÁCSOK egyik legfon­tosabb kötelessége, hogy meggyorsítsák a mélyszántási munka ütemét. Falusi párt­­szervezeteink kísérjék éber figyelemmel a mélyszántás menetét, tegyenek meg mindent a lendület fokozása, a mély­szántási terv pontos végrehajtása érdeké­ben. Mozgósítsák a tömegszervezeteket, gondoskodjanak arról, hogy tudatosítsák a feladat jelentőségét. A mezőgazdasági állandó bizottságok tagjai, a DÉFOSz szervezetei kövessenek el mindent, hogy széleskörű versenymozgalom gyorsítsa a munka elvégzését. Személyes példamutatással a kommu­nisták és a tanácstagok járjanak elől ezen a téren is és jó politikai munkával buz­dítsák haladéktalan munkára a késleke­dőket. A mélyszántást az eddiginél sokkal na­gyobb ütemben kell végeznünk, hiszen megyénk súlyosan lemaradt- Ütemtervünk­nek alig felét teljesítettük. Különösen a szerencsi, az edelényi, a szikszói és a mezőkövesdi járásban súlyos a lemara­dás. Kövessék ezek a járások az élenjáró abaújszántói és mezőcsáti járás példáját, amelyek a munka jó megszervezésével már jóval az ütemterv előtt járnak. A dévé­nyi és a sajókazai dolgozó parasztok is a mélyszántási terv 80 százalékát már va­sárnapra elvégezték. Lelkesítse példájuk a megye valamennyi községét, dolgozó parasztját! A MÉLYSZÁNTÁS JÓ ELVÉGZÉSÉ­BEN különös jelentősége van a gépállo­mások munkájának. Vannak gépállomá­saink, amelyek kielégítő eredményeket értek el, így a sajószentpéteri gépállomás mélyszántási tervét csaknem 43 százalék­ra teljesítette, az emődi gépállomás 35,9 százaléknál tart. Hejőpapiban, Edelény­­ben és Alsózsolcán a gépállomások ver­senytáblái jó eredményeket hirdetnek. Számos gépállomásunk azonban erősen elkésett a munkával. A csobádi gépállo­más csupán 2,8, az alsómérai 4.3, a put­­noki 5.4, a tokaji és a baktai 6,6 száza­lékot teljesített. Rendkívül nagy hiba több gépállomásunk munkájában, hogy nem használják fel a nálunk is járt szovjet mezőgazdasági küldöttek felbecsülhetetlen értékű tanácsait. Ennek következménye, hogy igen sok traktorista nem ismerte még fel az előhántós ekével való szántás elő­nyét. Gépállomásaink többsége nem szer­vezte meg kellően a munka minőségi el­lenőrzését. Mielőbb ki kell küszöbölni ezeket a hibákat . Elsősorban a gépállo­mások megyei központjának kell nagyobb gonddal végeznie az ellenőrzést, nem sza­bad belenyugodni abba, hogy utasítása ellenére a minőség rovására fokozzák a teljesítéseket és elhanyagolják az előhán­tás ekével való szántást. « Gépállomásaink dolgozói körében ismertetni kell az élenjáró traktorosok kitűnő eredményeit. Ismerje gépállomása­ink minden dolgozója Bodnár Gyula alsó­­zsolcai traktorista nevét, aki az utolsó 10 napban 314 százalékot teljesített, s fizeté­sén felül még 156 forint prémiumot ka­pott. Ugyanilyen dicsőséget szerzett ma­gának Kónya András is 311 százalékos tel­­­z­­esítésével. Kocsis András 135, Szénász Prágában aláírták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szóló egyezményt Kedden este a prágai Cernin-palotában aláírták a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturá­­lis egyezményt. Az egyezményt a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya nevében Siroky elvtárs miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, a Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében Révai József elv­társ, népművelési miniszter írta alá. Siroky elvtárs beszéde Az aláírás után az aláírók méltatták az egyezmény jelentőségét. Siroky elvtárs beszédében megállapítanta: — A nemzeteink közötti kapcsolatok kifejlődése bebizonyította, hogy az évtizedeken és évszázadokon át tartó viszályokat és ellentéteket sike­rült néhány év alatt eredményesen felszámolni és a közöttünk fennállló „örökös” ellenségeskedések a nem­zetközi imperializmus szolgálatában álló burzsoá kormányaikkal együtt tűntek el. A továbbiakban utalt az 1949-ben alá­­írt barátsági, együttműködési és kölcsö­­nös segélynyújtási, szerződésre, amely a lenini-sztálini nemzetiségi politika alap­ján rendezte és elősegítette a magyar nemzetiségű polgárok nemzeti kultúrájá­nak fejlesztését­ is, majd így folytatta: — Az eddigi sikeres tapasztalatokon felépülő új csehszlovák—magyar kultu­rális egyezmény azokat az elveket törvé­nyesíti, amelyek már valóra váltak né­peink kölcsönös megismerése terén és egyben megadja a lehetőséget kapcsolataink további elmélyítésére és mindenre ki­terjedő kiszélesítésére a kulturális éle­t minden területén. Kulturális egyezményünk minden pont­jának k­özös a célja, — állapította meg —, lehetővé tenni népeinknek, hogy egyre jobban megismerjék egymást, hogy a barátság és proletárinterna­cionalizmus szellemében kölcsönösen segítsék egymást a szocializmus épí­tésében és a Szovjetunió vezetésével megalkuvás nélkül harcoljanak a nemzetek közötti tartós békéért. Végül Siroky elvtárs utalt a Béke Vi­lágtanács legutóbbi ülésén elfogadott, a kultúrkapcsolatok megteremtéséről szóló határozatra,a­mely megállapítja, hogy a nemzetközi kultúrkapcsolatok jelentős té­nyezői a béke megőrzésének és megszi­lárdításának. A csehszlovák és magyar népnek szi­lárd meggyőződése, hogy a békének győz­nie kell, mert a béketábor élén a Szov­jetunió, Sztálin elvtárs áll, — fejezte be beszédét Siroky elvtárs. Révai József elvtárs beszéde Révai József elvtárs szólt ezután az egyezmény jelentőségéről. — Hangsúlyozni kell azt is — mon­dotta többek között —, hogy a múltban népeink között nemcsak tragikus ellen­tétek voltak, amelyeket túlnyomóan a kö­zös idegen elnyomó vagy az örökre meg­bukott uralkodó osztályok szítottak és élesítettek. Ideje már a magyar, valamint a cseh és a szlovák nép közös harcaira, a csehszlovák és magyar történelem, a csehszlovák és magyar kultúra ele­ven kölcsönös hatásaira emlékeztetni. Ezután a cseh és szlovák, valamint a magyar nép között a XV. század óta fenn­álló politikai és kulturális kapcsolatokról beszélt és megjegyezte, hogy ideje újjá­értékelni a múltat. „Történészeink nemes feladata, hogy felkutassák a két nép történelmében az érintkezéseket és közös törekvéseket és felhasználják azokat szocializmust építő népeink barátságának elmélyítésére’’ — mondotta. Mi az alapja tehát népeink együttmű­ködésének, amelynek elválaszthatatlan része a kulturális együttműködés is? — tette fel a kérdést Révai elvtárs. 1. Hogy népeink egyaránt szocializ­must építenek, hogy születő új kultúránk formája nemzeti, tartalma szocialista. 2. Hogy népeinket szilárd egységbe ko­vácsoljuk a békéért vívott közös harcban, hogy országaink a 800 milliós nagy béke­­tábor cselekvő részét alkotják, hogy egyaránt el vagyunk szánva arra, hogy az imperialista háborús uszítók fenyege­tőzéseivel szemben szilárdan helytállunk szabadságunk, függetlenségünk védel­méért. Ezt különösen időszerű hangoz­tatni ma, amikor Acheson úr, az Egye­sült Államok külügyminisztere, az Egye­sült­­ Nemzetek Szervezetének párisi köz­gyűlésén jónak látta, hogy együtt vádolja Csehszlovákiát és Magyarországot azért, mert megsértettük az amerikai imperialis­ták ügynökeinek úgynevezett „emberi jo­gait". Nekünk magyaroknak e vádak nem okoztak álmatlan éjtszakákat, s bár nincs jogom az Önök nevében szólni, úgy vélem, csehszlovák barátainknak sem. Mindenesetre kellemes dolog tudni, hogy mi, magyarok, nem állunk egyedül, ha­nem szocialista építésünket és nemzeti függetlenséget védelmezve ugyanazokat a ,,bűnöket” követtük el, mint csehszlovák barátaink és elvtársaink. 3. Barátságunk és együttműködésünk alapja továbbra, hogy internacionalisták vagyunk, hogy a csehszlovák és magyar munkásosztályt egyaránt a nemzetköziség szelleme vezérli, hogy a Csehszlovák­ Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja ugyanabban az iskolában nevel­kedett, a marxizmusi leninizmus iskolá­jában, Lenin és Sztálin iskolájában, Kle­ment Gottwald és Rákosi Mátyás vezetése alatt. 4. Hogy egyaránt áthatja népeinket a tudat: önmagunkhoz vagyunk hűek, ha hűek vagyunk nagy szövetségesünkhöz, barátunkhoz, a világ szabadságszerető népeinek vezéréhez, Sztálin elvtárshoz. Engedjék meg, hogy az egyezmény alá­írásának alkalmát megragadjam arra, hogy a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Népköztársas­­ság kormánya forró testvéri üdvözletét tolmácsoljam a csehszlovák népnek, a Csehszlovák Kommunista Pártnak, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és külön átadjam népünk vezére, Rákosi Mátyás elvtárs baráti jókívánságait a csehszlovák nép nagy fiának és vezéré­nek, Gottwald elvtársnak, — fejezte be beszédét Révai elvtárs- Visinszkij és Malik elvtársak felszólalásai az ENSz közgyűlésének napirendjét tárgyaló illésen Az ENSz közgyűlésének november 13-i délelőtti ülésén megkezdték a vi­tát a főbizottság napirendi ajánlásai felett. Több ilyen ajánlást vita nél­­kül fogadot­t el a közgyűlés. A Kuomintang küldött rágalmazó javaslatának végleges napirendre tű­zése ellen J. A. Malik elvtárs, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. Részletesen bizonyította, hogy a Kuomintang-klikk hírhedt rágalmazó javaslatának egyetlen célja, hogy za­vart keltsen a nemzetközi viszonyokban és így provokációs eszközökkel pró­bálja tarthatatlan helyzetét javítani. A közgyűlés hatodik ülésszakának semmi alapja sincs arra, hogy bele­egyezzék a kérdés megvitatásába. Ha a közgyűlés becsüli saját te­kintélyé­t és az Egyesült Nemze­tek Szervezetének tekintélyét, akkor megvetéssel el kell utasíta­nia ezt a provokációs rágalmazó javaslatot — mondotta befejezésül Maliik elvtárs. A Kuomintang-klikk képviselőjének rágalmazó felszólalása után a­z angol­­amerikai küldöttség és csatlósaik har­minc szavazatával 8 ország tartózko­dása mellett a közgyűlés napirendre tűzte a rágalmazó Kuomintang javas­latot. A közgyűlés ezután a három nyu­gati hatalom által előterjesztett napi­rendi javaslat megvitatásába kezdett. Az USA, Anglia és Franciaország képviselői az alapokmány megsértésé­vel és a Németországot megszálló négy hatalom megegyezéseinek megke­nt­ésével javasolta, hogy az ENSZ küldjön Nemzetközi Bizottságot Né­metországba annak megállapítására, hogy meg­vannak-e a szabad válasz­tások megtartásának feltételei az or­szágban. Ezután A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió képviselője fejtette ki a szovjet küldöttség érveit a kérdés napirendre tűzése ellen. A. J. Visinszkij beszéde elején a főbizottság ajánlatához módokért ma­gyarázó okmányra utalt. Megállapí­totta, hogy a három hatalom jámbor frázisai Németország egyesít­ésér­ől nem takarhatják el azt a tényt, hogy éppen ezek az államok voltak azok, amelyek már évekkel ez­előtt megkezdték és következete­sen folytatják Németország ket­­tészakítását a német nép érdekei,, a béke megszi­lárdítása és a biztonság érdekei el­lenére. Bizonyítékként? Visinszkij emlékez­tetett a Schuman- és Pleven-tervre, amelyeknek nyilvánvaló célja Német­ország kettészakí­tásának állandósít­­ása. Beszéde következő részében Vi­­sinszkij elvtárs a három nyugati ha­talom eljárásának alapokmányelken­es jellegére mutatott rá. Visinszkij utalt arra, hogy a postt­dami egyezmény szerint a Külü­gymi­­niszterek Tanácsa, mint külön­leges, erre a célra létrehozott szerv, id­ené­t kés a hasonló kérdések megvitatására. A következőkben Visinszkij elvtárs vázolta a Német Demokrattikus Köz­­társaság Népi Kamarájának törekvé­se­is­ a szabad össznémet nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartására. Emlékeztetett a Népi Kamarának a bonni szövetséges parlamenthez in­tézett felhívására és arra, hogy a Népi Kamara a bonni kormány vála­­szában megjelölt tizennégy pont­ nagy részét elfogadta. Visinszkij utalik Otto Grotewoll miniszterelnök újabb kijelentéseire: Németország keleti és nyugati ré­szében a németeknek az a tö­rek­­­­vésük, hogy megszüntessék Né­metország végzetes kettészakí­tottságát és a jobb jövő útjára léphessenek. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya javasolta, hogy össz­­német tanácskozáson dolgozzák ki a­ választási törvényt". Erre vonatkozó javaslatot a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hajlandó elő­­terjeszteni. A Német Demokratikus­ Köztársaság Népi Kamarájának ak­­­iója határozott lépés lenne Németor­­szág egyesítése felé, ha a bonni kor­­mány és a nyugati hatalmak elfogad­­nák az ajánlatokat. Kelet- és Nyugat-Németország képviselői által megalkotott vá­lasztási törvény biztosíthatja a valóban szabad általános válasz­­t­­ásokat Németországban. Csak azok tehetnek javaslatot a németországi helyzet kivizsgálását célzó nemzetközi bizottság megala­­kítására — mondotta Visinszkij —, akik nem értik meg azt az egyszerű tényt, hogy nem lehet Németországot kulturálatlan, jogtalan és­­ elmaradott gyarmatnak tekinteni, ahol nincsenek politikai pártok, nem szoktak parla­menti választásokat tartani. A szovjet kormány támogatja a német demokratikus erők javas- ■ latait István szendrői traktorista 120, Moszko­­vics József mezőcsáti traktorista 150, Ka­­csur Sándor ricsei traktorista 123 száza­lékot teljesített s ennek megfelelően ka­pott külön prémiumot is. Ezeknek a traktoristáknak példáját kö­vessék megyénk traktorosai munkateljesí­tésük fokozásában! A lemaradt putnoki gépállomás kommunistái helyesen tették, hogy olyan traktorosokat választottak be üzemi pártszervezetük új vezetőségébe, mint Forrás Pál, aki 10 napi tervét 140 százalékra teljesítette. Példája nyomán Csiszár András pártonkívüli traktoros egyetlen napon 9.1 .holdon végezte el a mélyszántást, a traktorosok pedig elhatá­rozták, hogy megszervezik az éjjeli szán­­ tást is. HASZNÁLJUK FEL a rendelkezésre álló idő minden percét a mélyszántás meggyorsítására, hogy behozzuk megyénk késését, becsülettel megálljuk helyünket az országos versenyben, győ­zelmesen vív­juk meg harcunkat a termelés frontjául

Next