Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-19 / 15. szám

Szombat, 1952 január 19. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Tőkés Károly kazincbarcikai dolgozó paraszt írja: Elhatároztam, hogy ezután többet termelek! Nagy meglepetés ért a napokban. A községi tanácsházára hivattak. Mivel sok dolgom volt, feleségemet küld­­tem. Azzal jött vissza, hogy feltétlenül nekem kell mennem személyesen. Vaj­­on miért? — gondolkoztam. Talán hiba van a beadásom terén? Az nem lehet, mert annak 100 százalék fölött eleget tettem. Bemegyek a tanácsterembe, éppen gyűlés volt. Olvassák a neveket, akik a beadásban jó példával jártak elő. Egyszer csak hallom, hogy olvassák az én nevemet is, hogy a­­ kormány díszoklevéllel tüntetett ki és 150 forint jutalomban részesít. Mondhatom, nagyon megörültem, hogy álla­munk így elismeri a­­dolgozó parasztoknak munkáját, akik példát mutatnak az állam iránti kötelesség teljesítésében. El is határoz­om,­­ hogy ezután még többet termelek, így nyugodtan és könnyen tudom teljesíteni a beadást, amellett ne­­kem is marad­­bőven a szabadpiacra. Erre hívom fel többi dolgozó parasz­társa­mat “! TŐKÉS KÁROLY Kazincbarcika RÁKOSI ÉS GERŐ ELVTÁRS BESZÉDE UTÁN A SAJÓKAZINCI BÁNYÁBAN A sajókazinci bányaüzem legényszálló­jában ülünk. Magas, barnaarcú toborno,t bányász, Gábor András beszél. Kezében az újság, most olvasta Rákosi elvtárs beszédét, amelyet az országos akrívaérte­­kezleten mondott. • Mint mindig — mosolyodik el Gá­bor András — Rákosi elvtárs most is fe­jén találta a szöget. Amikor olvastam, nagy biztonság és nyugalom töltött el. Megint éreztem, hogy ha Rákosi elvtárs nincs is köz­ünk nap mint nap, mégis mindent pontosan tud rólunk. Hogyan is mondotta Rákosi elvtárs? — keresi meg az újságban. „Az odaküldütt, odatoborzott munkásokkal a kutya sem törő­­dött, különösen a fiatal munkád sokkal“. ,— Igen folytatta Gábor András. így volt és talán azt is mondhatnánk, hogy így van még ma is nálunk. Szeptember 9-én ke­rültem az üzemhez. Nyolcan jöttünk Hajdúböszörményből. Nem mondom, eleinte csak érdeklődtek utánunk, de ké­sőbb bizony ez az érdeklődés megcsap­pant. Valahogy megfeledkeztek rólunk. A bányában is ide-oda helyezgettek egyik munkahelyről a másikra. Ez nagyon so­kat ronto­t önbizalmunkon. Megtörtént, hogy napokig senki be sem jött a le­gényszállóba hozzánk. Novemberben végre pártfogásába vett engem és egy társamat Bártfai László vájár, akivel most is együtt dolgozom. Tanít, oktat. Ennek tudható be, hogy a mi csapatunkban ahol két új toborzott munkás is van — 147 százalékos havi átlaggal dolgozunk. Rákosi elvtárs beszéde után egészen biz­tosan ebbet fognak velünk foglalkozni, megvásárolják a legényszállóba az ősz óta kért nagyon fontos tisztálkodási eszközö­ket is. . . , Kiss István Mályinkából jött a bányá­ba. Elmondja, hogy rengeteg hiba van az üzemnél adminisztrációs téren a havi el­számolásoknál. A rendesen ledolgozó­­ műszakokat nem vezetik be lelkiismerete­sen a műszaknaplóba. Ide-oda szaladgál az ember, mig végre sikerül elintézni az ügyét. . . , — Volt és van is hiba meg nálunk, n nagy igazság van Rákosi elvtárs szavaiban — szól közivé Boros László üzemi párttá:­­I^ár. _. Igazuk van az elvtársaknak, hi­bát követtünk el Igyekezni fogunk, hogy hamarosan kijavítsuk Megfelelő számú lavórt és mosófazekat kap a legényszállo. Bevezetjük a hetenkénti _ rendszeres okta­­­tást. Nemrég panasz érkezett, hogy a legényszál­lókban az elvtársak nem tudnak időben felkelni. Már utasítást ad­unk a telepen lévő éjjeli­őrnek,­­hogy minden reggel szóljon be megfelelő időpontban. Azokat a vájárokat, akik új­ munkásokkal dolgoznak, ezután minden két hétben ösz­­szehívjuk és elbeszélgetünk velük- Rákosi elvtárs besi,de v­an azon leszünk, h­o­gy az új munkások valóban megszeressék munkájukat. „A­­ szocialista iparnak nemcsak mind több és több árut kel ter­melnie, hanem mind jobb á­árat is“ " Vécsei Lajos elvtárs a Terv-táróban fron­tel­íjkészítésen dolgozik. Ezeket mond­ja beszélgetés közben: — Gerő elvtárs megállapította, hogy a szén rossz minősége hogyan rongálja, teszi tönkre a mozdonyokat. Ez annak tudható be, hogy egyes bányászok nem sok gondot fordítanak arra, hop minél kevesebb meddő kerüljön a szénbe, sőt egyáltalán ne kerüljön bele. Nem oktat­ják ki a melléjük beosztott csillést, nem világosítják fel milyen nagy kárt okoz azzal, ha nem válogatja ki a palát a szénből. Az egyik aknásszal éppen ma dél­ben beszéltem erről, aki azt felelte: in­tézkedés történik, hogy ezután a munka­helyekről kikerül tele csillét ellenőrizzék. Jobban ellenőrzik majd a külszínen lévő palaválogatók munkájét is. Különösen fontos ez a „BMa”-záróban, ahol a meddővel sok baj van. „Jelenleg legtöbb üzemünkben a­­ hónap végén rohammunka fo­lyik“. __­ Gerő elvtársnak ez a megállapítása teljes mértékben vonatkozik ránk is - mondja Kárpáti Lóránt elvtárs, a pro­­kezinci bányavállalat helyettes vezető fő­mérnöke­-­Nálunk eddig az volt a hely­zet, hogy a hónap elején általában min­den szenet­ csapat új beosztást, új mun­kahelyet kapott- Ilyenkor valóságos „nép­­vándorlás“ indult meg a föld alatt. A bányásznak szerszámos ládájával égjél­t át kellett hurcolkodnia új helyére, ami elég kellemetlen és hosszadalmas dolog. Mind­ez időkiesést okoz s a termelés rovására megy főként amiatt, mert a megszokott és már kiismert munkahelyről a bányász ismeretlen bányarészbe kerül. Tudnivaló, hogy a bányában a munkahelyek nagyon el­érőek, mások a nyomásviszonyok, mások­­a szállítási lehetőségek, tehát több napba is beletelik, míg a bányász megismerke­dik új munkahelyével. Tervbe vettük, hogy megszüntetjük ezt a havonkénti vándor­lást Azt akarjuk megvalósítani, hogy csapat addig maradjon ugyanazon a mun­kahelyen, míg csak be nem fejez­i ott az . Úgy gondoljuk, hogy bizonyos mértékig ez a módszer is javítani fog a hónapeleji pangáson. „Fokozottan kell vigyázni min­den néven nevezendő munkás­védelmi és effész-fi vómn *^| in­tézkedés be tal­á­­l­t.“ — Nálunk, a sajókazinci üzemben sok a tennivaló ezen a téren — ismeri el Antal István elvtárs, személyzeti fele­lős­ — Hibát követtünk el, mert január l*én elment tőlünk a munkavédelmi fe­lelős és azo a nem állítottunk be újat. Pedig ugyancsak szükség van rá. Rend­szeresen oktatnunk kell az újonnan jött dolgozókat, hiszen így tudják a balesetet elkerülni. Rákosi elvtárs figyelmeztetése után megkezdjük a tervszerű baleset­­elhárítási oktatást. Szemléltető oktató plaká­tkat rendelünk s hetenkint egyszer balesetelhárítási oktatási órát tartunk. Rákosi és Gerő elvtárs beszédéből igen sokat tanultak a sajókazinci üzem bányászai, vezetői. Világosan látják most már, milyen hiányossá­gok vannak üzemükben. A kapott útmutatások szellemében igyeksze­nek megjavítani munkájukat, hogy egyre több és jobb szenet adjanak iparunknak, közlekedésünknek, dol­gozó népünknek. A Munkaerőtartalékok Hivatalának közleménye a munkakönyvekről A további visszaélések megakadályo­zása és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a Magyar Közlöny 184. száma,­ban közzétett 8/1951./XII. 29./MTH. sz. utasítás alapján megszűnt a mezőgazda­­sági munkálatoknál, útépítésnél, vala­mint a HI. kategóriába tartozó magas- és mélyépítésnél rendszeresített kedvez­mény, mely szerint a fen­ti munkálatok­nál segédmunkást ideiglenesek harminc napnál nem hosszabb időtartamra munka­könyv nélkül alkalmazhatnak. Ezek sze­rint a még munkakönyv nélkül foglal­koztatottak részére azonnal, az újonnan mun­kába állók részére pedig az alkalma­zástól számított nyolc napig a munka­könyv iránti igénylést az illetékes munka­­könyvkiállító hatósághoz be kell nyúj­tani. Metall a Moszkvában április 3-tól 19-ig fak­addá Nemzetközi Gazdasági Ibtokozó m­algír előkészítő bírot­sága Múlt év október 27-én és 28-án Kopen­­hágá­ban különféle országok képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megjavításáról. Ezen az értekezletén közgazdászok, nagyiparo­sok, mezőgazdasági szakemberek, keres­kedők, mérnökök, szakszervezeti és szö­vetkezeti funkcionáriusok vettek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy nemzetközi találkozót hív össze, amelynek az a célja, hogy felkutassa a különféle országok és különféle gazdasági rendszerek békés együttműködését elősegítő eszközöket. A nemzetközi találkozót 1952 április 5­-10-ig tar­ják meg Moszkvában és ezen Magyar­­ország is részt vesz. A nemzetközi talál­kozó iránt világszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. A nemzetközi gazdasági találkozó elő­készítésére Magyarországon is bizottság alakult, amelynek elnöke: Olt Károly pénzügyminiszter, tagjai: Bognár József belkereskedelmi miniszter, Blaha Béla, a bányászszakszervezet főtitkára, Buzágy Aladár Kossuth-díjas tudományegyetemi tanár, kolloidkémikus, Császár János kül­kereskedelmi miniszterhelyettes, Fülöp József, az Agrimpex helyettes vezetője, Geleji Sándor Kossuth-díjas műegyetemi tanár, kohász, Gillemot László Kossuth­­díjas műegyetemi tanár, a Vas- és Fém­ipari Kutató Intézet vezetője, Mékis Jó­zsef, a Rákosi Mátyás Művek igazgatója, Odzé Endre, a Kereskedelmi Kamara fő­titkára, Sedlmayer Kurt Kossuth-díjas növénynemesítő, a sopronhorpácsi kísér­leti gazdaság vezetője, Tóth Mahtld, a Szakszervezeti Tanács tagja, a Szakszer­­vezeti Tanács Központi iskolájának tan­­székvezetője. Vadász Elemér Kossuth­­díjas eggyetemi tanár, geológus és Varga József Kossuth-díjas műegyetemi tanár, vegyész. A diósgyőri „Diadal“-moziban a jegyeladásnál egyesere fegyelmivétlő magatartása miat tumultuózus jelenetek játszódnak le Egyik-más­ ipari ta­nuló szép egyenruháját megszégyenülő módon viselkedik. Helyes lenne, h­e ezeket a tanulóotthonok vezetői és öntu­datos társaik fi­gye­l­me­ztet nék és nemdai viselkedésre szokta­tak. Javasoljuk, hogy a MOKÉP vezetősége állítson fel korlátot a pénzt is.F­előli, hogy a közönség egy irányban haladjon el * Fehérvári Gyula*, Kling Lajos Diósgyőrvasgyár. így lett Finke termelőszövetkezeti község Pirike községben 1949 őszén 17 tag­­gal, 63 tzát. hold földdel megalakult a film típusú ,„Kossuth Lajos“ termelő­ csoport. Úgyszólván semmi gazdasági felszerelése nem volt. A 63 hold föld is hetven darabban­ volt .Nehéz,küzdelmes esztendő volt az első év. A csoport azonban jól megállta helyét s a zár­számadásnál 11,90 forintos munkaegy. Sággal zárták. 1956­ őszén újabb csa­ládok léptek a csoportba, a földterület 187 kát holdra növekedett.­ ­ Múlt évben úgy október elején le­hetett, ami­kor ifjú Kiss József dol­gozó paraszt bement a tanácsházba. Tisztázni akarta, hogyan áll a beadási kötetezettség teljesítésével, mivel van még hátralékban. Tóth László tanács­­titkárral beszélgetett. — Nem sok van hátra, könnyen teljesítheti — mondta a tanácstitkár. Sok minden felbekerült­­a beszélge­tés során. A termelőcsoport munkájára terelődött a szó. Kiss József megkérdi: hogyan áll a termelőcsoport a beadási kötelezettség teljesítésével. — Teljesítettek azok már mindent — hangzott a válasz. — Meglátszik, hogy a nagyüzemi közös gazdálkodás előnyösebb és könnyebb munkát jelent, magasabb jövedelmet biztosít... Ifjú Kiss József csak hallgat. Nyil­ván 19 holdjára gondol, a földdel va­ló sok, nehéz munkára. Iparkodó, de­­rék gazda, jó termése volt, a beadás után maradt feleslege is, amiért a szabadpiacon jó árat kapott. — Hosszú, hallgatás után, megszólal: — Kát, nem mondom, jó a csoport, j... azt is látom, hogyan boldogul­nak, de.. mégis csak..­. szóval nem könnyű­­határozni az ilyesmiben ... — Maga is jobban járna, hiába, hogy IS hold földje van — szól megint a tanácstitkár. — Jól van, no, majd erről beszélge­tünk még —, a azzal eltávozott ifjú Kiss József.­­­rm­. A zárszámadás óta mindegyik vi­dám arccal jár, bizonyára sok­at keres­­hettek... — Így van — válaszol a szomszéd. Magam is figyelgetem munkájukat. Csak elnézem, hogy 1949-ben jófor­mán semmijük sem volt, most meg ho­­gyan állnak. Ott van ez a Magyari András is, a­ki múlt tavasszal lépett a csoportba, ma már tehene és disznója van neki is, mint a többinek mindnek. Javasolnék én egyet,­­ próbáljuk meg mi is, alakítsunk csoportot. Ifjú Kiss Józsefnek hirtelen felcsil­lan a szeme, ő is ezzel a gondolattal foglalkozott. A beszélgetés végén megegyeztek ab­ban, hogy másnap felkeresik komáju­­kat, Büdi Józsefet, a termetőcsoport elnökét és töviről-hegyire mindent meg­érdeklődnek, így is történt. Budi József, a cso­­port elnöke részletesen elmondott nekik mindent a csoport életéről. — Láthattátok, 1949-ben hogyan kezdtük. És mal Itt van a 6 fő, egy csikó, 10 tehén, 90 növendéké­llat, 67 sertés, közöttük 90 anyakoca, amelyek egy hónap múlva megint fialnak Az elszámolásnál egy munkaegységre 3 kiló búza, 1 kiló kukorica, 1 kiló árpa, 4 kiló takarmány, 39 dekta cukor ju­tott, minden csoporttag kapott két sze­­kér fát, azonkívül még pénzt is­e­szél­get­ések tárgyalások tovább folytak most már arról, melyik típus jobb, az egyes, vagy a hármas. December végefelé megbeszélést tar­­tott a hármas termelőcsoport vezetősé­ge, tanácskoztak, hogyan fogjanak majd hozzá a tavaszi munkákhoz. Ak­kor jöttek rá a „Dózsa" tagjai meny­­nyivel helyesebb volna, ha ők is a III. típus alapszabályai szerint dol­goznának. Január 11-én megtörtént a határozat. Az 1. t­pusú , Dózsa" termelőcsoport tagjai úgy döntöttek, hogy belépnek a III. típusú, ,,Petőfi" termelőcsoport tagjai közé. Január 1--re tűzték ki a ,,Petőfi" Vezetőségének kiegészítését. A csoport tagsága egyhangúlag ifjú Kiss Józse­fet javasolta­­a intézőbizottság elnöké­nek . A kul­pá­g persze nem nyugodott. Felbérelt emberei, befolyásuk alá kerí­tett csoporttagok ... voltak ezen a gyű­lésen, mint Molnár István, Mihalik Pé­ter. Mihalik ellenséges rémhírekkel próbálta eltántorítani Vodila János dolgozó parasztot attól, hogy belépjen a csoportba Molnár és Mihalic leleplezte magát a gyűlésen. Arról beszéltek: ,,miért nem veszik be az olyanokat is a cso­­portba, mint Szomolya István 39 hol­das, Szezsák István 98 holdas jó gaz­dákat. epeiknek a vezetőségben volna a helyük, mert jól gazdálkodnak, jól tudnának irányítani is. A csoport tagsága éber volt, kemé­­nyen visszautasította a két kulákbé­­renc próbálkozását. Megakadályozták azt is, hogy a kulákok sze­cértolói be­kerüljenek soraikba, hogy azután ott bomlasztó munkát végezzenek — Mol­­nár Istvánt és Mihalik Pétert kizárták a tagság közül!­­ Így lett Finke szövetkezeti község. három termelőcsoport van a község­­ben, az egyik a ,„Kossuth Lajos" 111. típusú termelőcsoport 33 taggal, 187 hold földdel, a másik a „Petőfi" 111. típusú csoport 109 taggal, 738 kát. hold földdel, ugyanebben az időben a Frnácéhez tartozó, 5 km-re lévő Láp­­pusztán is megalakult 13 családdal, 100 kát hold földdel a Hl. típusú „Rá­­kóczi" termelőcsoport. A múltban Miklós Ödön horthysta országgyűlési képviselő földbirtokán sínylődött egykori cselédekből termelő­­csoport-tagok lettek Egyesült erővel a nagyüzemi gazdálkodás útján halad­nak a szebb és boldogabb élet felé­ . ,1 TÓTE BERTALAN © Ettől az időtől kezdve a községben egyre többet lehetett hallani a termelő­­csoport munkájáról, eredményeiről. Ér­lelődött egyre erősödött az elhatározás, csak azt várták a dolgozó parasztok, hogy­­ valaki elsőnek lépjen be közü­­lük a termelőcsoportba. Október 20-án a tanácselnök gyűlést hívott össze, amelyen megjelent 18—90 dolgozó paraszt' Elbeszélgették' a ta­nácselnök ismertette f1 termelőcsoportok alapszabályait Elhatározták, hogy cso­­portot alakítanak A jelenlévők egyik fele I. típusú, másik része pedig 111. típusú csoportot akart. A végén meg­egyeztek abban, hogy mindkeét terve­zett csoportba megkezdik a szervezést. Megindult a népnevelő munka, nagy segítséget adott ehhez a pártszervezet. Nagy volt a jövés,menis a faluban mindenki csak a termelőcsoportról be­szélt — és október 17-én este 17 csa­­láddal megalakult a H1 típusú , "Pe­tőfi1' termelőcsoport, október 99-én este 91 családdal megalakult az 1. típusú ,Dózsa" termelőcsoport. Valahogy egész nap nem ment úgy a munka, mint máskor. Egyre csak a cso­­port járt az eszében, azon gondolkozott, hátha tényleg jobban járna... Estére átment szomszédjához, Bese­nyei Józsefhez, akiinek 7 hold földje van, mégpedig a javából. A beszélge­tés elég nehezen indult. Kiss József arcán is látszott, hogy sok gondolat kergeti egymást agyában. Meg is kérdi Besenyei: — mi nem veted, ha­zák­ezd beszélni: — Régen figyelem már a termelő, összes munkát. Az újonnan nyitott mun- csoportot falunkban. Úgy veszem­ész­­kábeleket végzési sorrendben telepítjük. J­n, mintha jobbm­­oldogulnámak, írd'M i vezető egyetlen, biztos útra. De & He­Megtörtént a nagy esemény, a dolgo­zó parasztok ráléptek a boldogulás felé . Jó munkával segítsék az asszonyok is a termelőcsoportok megerősödését I .Rózsa Ferenc d­tszes tagjai meg i­­ssár­­tettük és elmondhatjuk, hogy már válto­zott is nálunk a helyzet. Először is igyekeztünk megjavítani sí munkafegyelmet, eltávolítottuk sorainkból munkalazítókat. Nagy fejlődéshez segített népi kormá­nyunk azzal, hogy lehetővé tette egy 26 darabból álló tehéntörzs, egy sertéstől®0 és 300 darab juh megvásárlását. Elhatá­roztuk, hogy állatállományunkat még to­­­vább fejlesztjük és kijavítjuk azt a hibát amit az eddigi csoportvezetőség elkövet­­ett. Hiba volt, hogy az állatállomány fej­lesztése helyett csak a szőlőtermesztens tartotta fontosnak, pedig a múlt évben 23 holdon csak 7 hektó bor termett. A munkából négygyermekes anya lél­­temre kivettem részemet. Még szórni*»­«! sem maradtam otthon, inkább vasárnap dolgoztam és elmondhatom, hogy gyer­mekeim mindig rendes, vasalt ruhában jártak. Vannak még nálam idősebbek is, akik derekasan dolgoztak, példaképül állnak minden csoportta­gunk előtt. Horváth Jó­zsef állatfelelős 220 munkaegységet szer­zett, id. Lasztóci János 174 munkaegy­séget dolgozott. Vitányi Bertalan 136, Laska Ferenc 72 éves tagunk 113 munka­egységet, Fileczki János 190 munkaegy­séget szerzett. Sohasem hiányoztak a munkából, feladatukat mindig becsülettel végezték. Hozzájárult a kedvező változáshoz azt új vezetőség megválasztása is. Új elnö­künk, Fara­gó János már ez évben is négy becsületes kis- és középparasztot szerve­zett a csoportba. Mi, a régi tagok is fo­kozni fogjuk a munkát, követjük Rákosi elvtárs útmutatásait. Azt üzenem Izindesz dolgozó asszonytársamnak, tegyék taá­­■mkévá csoportjuk megerősítésének ügyét, vállalták az azzal járó komoly munkát, kövessük Faragó elv­árt példáját és jó felvilágosító munkával minél több kis- és középparasztot szervezzünk a csoportba. Ezzel családunk, gyermekeink jövőjét biz­tosítjuk, hozzájárulunk a béke védelmé­hez. NAGY JÓZÖKFNÉ Olaszliszka „Rózsa Ferenc“ tszcs. A termelőszövetkezetek és gépállomá­sok országos tanácskozásán Rákosi elvtárs felhívta figyelmünket, mennyire fontos az állattenyésztés fejlesztése. Megmagyarázta, hogy állatállomány nélkül nem lehet bel­terjes, nagy eredményeket hozó gazdálko­dást folytatni. Szavait mi, az olaszliszkai Megjelent Kovács István elvtársnak, a nemzetiközi de­vierör szóló előad se­­lizetőlakban A Szikra kiadásában a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Akadém­ája cí­­mű sorozat első számaként magjelent Kovács István elvtársnak ,,A nemzet­közi helyzetről“ szóló előadása, ani®e­lyet 1952 január 4-én tartott a Po­litikai Akadémia hallgatóinak. MNDSZ ügyvezetők értekezlete Az MNDSZ országos titkárságának tározata értelmében február 1 és április 15 között újjáválasztják az MNDSz Veze­tőségeket. E nagyjelentőségű munka elő­készítésére az MNDSz megyei titkársága nagyaktíva értekezletet tart, amelyet a központi előadó vesz részt. A szerencsit» sárospataki, sátoraljaújhelyi, ricsei és a­ volt tokaji járás minden csoportjánál MNDSz ügyvezeető! •— akadályoztatástnk esetén— a csoport esri vezetőségi tagja­­j­­­elenjék meg január 21-én reggel fél 11 órára Sátoraljaújhelyen a városi tanács nagytermében. A megye több­ járásából­ az ügyvezetők — vagy egy egy vezetőségi tag — január 22-én délelőtt fél 9 óráról jelenjenek meg a Szakszervezetek Me* gyei Tanácsa Kossuth utea 11. sz. alatti székházában. Az aktívaértekezlet fontos* ságára való tekintettel feltétlenül bárjaik minden MMtSz csoport vezetőjét. MNDSZ MEGYEI TITKÁRSÁSA*

Next