Észak-Magyarország, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
19 EREDMÉNYEKBEN bővelkedő, sikerekben gazdag, győzelmes esztendőre tekinthetünk vissza. Gyakran szondjuk: 1952 — ötéves tervünk harmadik, döntő éve. Munkásosztálynak, dolgozó parasztságunk, haladó értelmnyiségünk, a magyar békeharcosok milliói nagyszerű fejlekkel, fényes alkotásokkal tették valóban döntő esztendővé 1952-t. Felemelő érzés, büszke öntudat tölt el bennünket, amikor számit',vesszük, ■bogyón sáfárkodtunk az elmult tizenkét hónapban azzal a szabadsággal, amit annyi véráldozat árán vívtak ki számunkra a szovjet nép hősei, «melyért századokon át küzdöttek a magyar nép legjobbjai. Elmondhatjuk: pártunk, szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs bölcs irányításával nagy lépésekkel haladtunk előre a szocializmus építésében. Az elmúlhataianhála érzése száll felszabadítónk, segítőnk, a béke legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió felé, amelynek csodálatos eredményei, ragyogó tervei az egész emberiségre váró gyönyörű tavaszról adnak ki. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát, amely számunkra is új, hatalmas erőforrásokat nyitott meg — mint Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében rámutatott —: „egész dolgozó népünk a legnagyobb figyelemmel, rokomzenvvel követte és tanulthatlapozta. Ezt a figyelmet és rokonszenvet alátámtastja és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért, amelyben felszabadítónk a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv, a hála érzése dolgozó népünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor e kongresszuson az egész haladó emberiség ■nagy vezére, a mi, szeretett Sztálin elvtársunk a világ forradalmi rohamizációt is megemlítette. Mindannyian átéreztük, hogy a megtisztelő jelző nemcsak elismerés, hanem tgibelezettságot is rejt magában, kötelezettséggét arra, hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista építésünkkel, békénk védelmével, a proletárnemzetköziség erősítésével, még jobban rászolgáljunk a forradalmi roham brigád ■ nevezetre." EREDMÉNYEINK számbavétele, sikereink összefoglalása nem arra szolgál, hogy megpihenjünk a babérokon, megálljunk. Nem! Mi nem állunk a meg, újabb és újabb magaslatok felé törünk, újabb és újabb terveket váltunk valóra annak a célnak érdekében, amelyre Sztálin elvtárs tanít bennünket: „Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján.’’ Ezért a nagyszerű célért iniiálunk új gyönyörű rohamra öt éves tervünk ma kezdődő negyedik esztendejében. Nehéz lenne felsorolni akár csak nagy vonásokban is, mi mindent ad hazánknak, ezen belül megyénknek ötéves tervünk negyedik esztendeje, amint hosszúra nyúlnak a szíves-lelket örvendeztető számsorok az ötéves terv harmadik évének eredményeiről. Csak a mi megyénkben olyan alkotásokkal gazdagodott népgazdaságunk, mint a diósgyőrvasgyári óriáskohó, a 10 tonnás bukta csaló kemence, a hejőcsabai cementmű, a miskolcikerősvágányú villamosvasút. A negyedik évben olyan műveket létesítünk, mint Diósgyőrött az új, hatalmtas teljesítőképességű modern hengersor, salakfeldolgozó. Az új tervér új győzelmeket ígér, de hogy ezeket maradéktalanul kivívjuk, még odaadóbb, jobb munkára, szilárdabb fegyelemre, élénkebb szocialista versenyre van szükség. Arra kell törekedni, hogy az új év első hónapjaiban 1952 negyedik negyedéhez és decemberéhez képest is minden területen egyenletesen tovább emelkedjék a termelés. Nagyobb mértékben, mint, 1952-ben s a megelőző években, összpontosítanunk kelll a rendelkezésünkre álló eszközöket az alapanyagipar különféle ágainak gyors fejlesztésére, a már megkezdett nagy nehézipari létesítmények tervszerű gyors befejezésére. A népgazdaság és az állami élet minden területén fel kell számolni a pazarlást, a legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani. S m Új feladataink megoldásában különösen nagy felelősség hárul megyénk dolgozóira. Pártunk, népünk ,sokat vár a borsodi kohászoktól. Jelentős mértékben az ő munkájukon múlik, hogy ötéves tervünk negyedik évében — a kitűzött célnak megfelelően — 16 százalékkal emelhessük ipari termelésünket. A borsodi kohászok nem egy termelési csatában bizonyították be rendíthetetlen hűségüket páriánk, népi demokráciánk iránt és járultak hozzá kimagasló termelési eredményeikkel a haza erősítéséhez. Kormányunk több, mint 3 milliárd forintot fordít csak a diósgyőrvasgyári kohászati üzemek korszerűsítésére, teljes rekonstrukciójára, új nagy kapacitású üzemek létesítésére, a termelési folyamatok magas színvonalú gépesítésére, a dolgozók szociális egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítésére. Minden reális alapja megvan tehát annak, hogy a diósgyőri, ózdi és borsodnádasdi kohászok méltókép kivegyék részüket ötéves tervünk negyedik esztendei előirányzatának teljesítésé,ből, egyre több és több nyersvasat, acélt, hengereltárut adjanak népgazdaságunknak. Nem kétséges, hogy a borsodi kohászok újabb termelési győzelmekkel öregbítik majd hírnevüket. 4,6 MILLIÓ tonnával nő ez idén széntermelésünk. Ez az emelkedés jóval nagyobb, mint az elmúlt évben volt. Komoly feladatok várnak tehát a borsodi bányászokra, akik 1952-ben sok értékes eredményt értek el. Most arra van szükség,, hogy jobban kihasználva a gépeket, tervszerűbb és szervezettebb vezetéssel, a minőség szakadatlan javításával, az egyenletesen emelkedő termelés biztosításával maradéktalanul teljesítsék és szárnyalják le] új terveiket Hatalmas erők állnak rendelkezésre az új célkitűzések megvalósításához- Uj bányaüzemeke* létesítünk sokszáz, különböző íc.i ő és s. .. jiQ ■ bányagép kö*ií*yi*i reegiá munkát, kormányunk nagy gondot fordít a bányászok anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. Derékbányászaink továbbra is billog támaszai lesznek népgazdaságunknak, a párt, Riskosi elvtárs hívó szavára egyre több és több tonna szénnel válaszolnak. Fokozott követelményeket támaszt ez évi tervünk építőmunkásainkkal szemben. Megyénkben , többmilliárdos beruházásokkal épülnek az új, hatalmas létesítmények, mellettük száz és száz lakás, kultúrotthon, iskola, egészségház és egyebek. Olyan nagyszerű építkezésekben vehetnek részt, mint a kazincbarcikai kombinát, a miskolci egyetemi város, a diósgyőri rekonstrukció. Pártunk, kormányunk azt várja az építőmunkásoktól, hogy határidőre elkészítik a tervekben megjelölt.. építményeket, nagyobb gondot fordítanak az anyaggal való takarékosságra, alaposabban kihasználják a gépeket, alkalmazzák a már eddig is oly nagyszerű eredményeket biztosított szovjet módszereket. MEGYÉNK valamennyi üzemének munkásai, műszaki vezetői, a vállalatok irányítói már az első napokban jó eredményekkel, kimagasló teljesítményekkel rakjanak szilárd alapokat a további jó munkához, biztosítsák a tervek műszakról műszakra, napról napra, dekádról dekádra, hónapról hónapra való maradéktalan teljesítését. Dolgozzanak úgy a borsodi munkások, hogy büszkén tekinthessenek vissza majd erre az esztendőre is és büszke legyen rájuk pártunk, szeretett Rákosi elvtársunk. KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK november 29-i határozata, Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde megszabta a soron következő fontos feladatokat dolgozó parasztságunk számára is. A főfeladat: a hozam növelése. Ennek kulcsa az alapvető agrotechnikai és zootechnikai eljárások következetes alkalmazása, megvalósítása. Megyénk dolgozó parasztságának ezek segítségével, ebben az esztendőben növelnie kell a hozamot mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. — „Ez az alapja annak — mondotta Gerő elvtárs —, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb a gyakorlatban győződjenek meg a nagyüzemi, társasgadálkodás fölényéről, az egyéni, kisüzei gazdálkodással szemben és teljese '+'esen belépjenek a termelős. A gyönyörű feladatok meg kell mozgósítaniuk Legyen a magyar békemozgalom olyan erővé, amely átfogja és áthatja egész dolgozó népünket A magyar küldöttek beszámolója a szépek békelkongresszusáról A népekbécsi békekongresszusán résztvel magyar küldöttek — mint közöltük — kedden délután a budapesti Sportcsarnokban tartott nagygyűlésen számoltak be a kongresszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. Az alábbiakban ismertetjük a nagygyűlésen elhangzott beszédeket. Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja a Bécsben járt magyar küldöttség vezetője tartott beszámolót. — A bécsi kongresszus jelentőségében és arányaiban minden eddigi békemegnyilvánulást felülmúlt — mondotta Andics Erzsébet. — A bécsi kongresszus az egész világ népeinek, nyugodtan mondhatjuk, az egész emberiség képviselőinek hatalmas és nagytekintélyű tanácskozása, magas fóruma volt, amelyjoggal viselte a népek békekongresszusa büszke elnevezést A bécsi kongresszus minden várakozást felülmúló sikere a nemzetközi békemozgalom nagy diadala volt, de ugyanakkor visszatükrözte azt a nagyjelentőségű tényt, hogy az USA uralkodó körei világuralomra törekvő brutális agresszív politikájukkal eltaszítják a népeket. Joliot Curie már megnyitó beszédében leszögezte: nincs igazi biztonság olyan ország számára, amely feladja függetlenségét. Ez volt a kongresszus egyöntetű álláspontja is.A küldöttek egész sora állapította meg: a béke legfőbb alapja valamenynyi állam függetlensége; a nemzetek függetlensége elválaszthatatlan a béke ügyétől. Hazájuk függetlenségének és szabadságának kérdése egyre inkább , ellenállásra készteti a nyugateurópai országok népeit is. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista erőkkel, valóban alkalmas arra, hogy alapjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics Erzsébet ezután áttért a már dúló háború azonnali beszüntetésének kérdésére. A bécsi kongresszus egésze a legmélyebb felháborodásának adott kifejezést és egységessé forrt abban az elhatározásban, hogy ezeknek az embertelenségeknek haladéktalanul véget kell vetni és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az amerikai gengszterek hasonló szörnyűségeket zúdítsanak az egész világra. A bécsi béketalálkozó legkiemelkedőbb pontja a nagy szovjet nép küldötteinek bölcs, határozott és világos beszédei voltak. A kongresszus megfeszített munkájából a magyar küldöttség is becsülettel kivette részét. A bécsi Konzerthaus nagytermében a világ népei fogtak öszsze és nincs erő, amely ezt az összefogást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még soha nem látott tavaszát éljük át, amelyhez foghatót nem ismert az emberi történelem. Győzni fog a népek nagy békeküzdelme, amely korunk legértékesebb erőit egyesíti. Az imperializmus szörnyű anyagi és szellemi nyomása alatt sínylődő népek hősies küzdelmei arra intenek bennünket, hogy nekünk, szabad ország boldog népeinek, meg kell tízszereznünk erőfeszítéseinket a béke érdekében. Legyen a magyar békemozgalom tényleg olyan erővé, amely, mint Rákosi elvtárs mondotta — egész dolgozó népünket átfogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után percekig tartó tapssal felállva köszöntötték a nagygyűlés résztvevői a békeharc vezérét, Sztálin elvtársat s a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elvtársat. Szácseczky Kardoss Elemér egyetemi tanár arról beszélt, milyen nagyi a tudomány szerepe a háború és a béke kérdésében s éppen ezért jelentős és igen fontos a tudósok részvétele a békeharcban. Tollas Sándorné, a debrecen-rákositelepi Petőfi- tszcs. tagja megrázó szavakkal ecsetelte, milyen nyomorban, kifosztottan élnek az osztrák fővárosban Bécs dolgozói. Máthé János római katolikus püspöki helynök hangoztatta: elsőrendű kötelességének érzi, hogy a bécsi tanulságokat a hívek közkincsévé tegye, hogy a béke szent ügyéért folyó harcból ne maradjon ki hazánkban senki. Puskás Ferenc, olimpiai bajnok hangoztatta,, hogy Bécsben értette meg igazán: ahol a béke ügyéről tárgyalnak, ott a sportolók sem hiányozhatnak. Részletesen beszámolt azokról a tapasztalatairól, amelyeket az osztrák fiatalok előtt tartott előadásai során szerzett Méray Tibor, a Szabad Nép munkatársa beszélt a bécsi kongresszus“ felejthetetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megtiltották, hogy részt vegyenek a kongreszszuson, de mégis ott voltak a bécsi Konzerthaus termében, mert lelkiismeretük szava erősebb volt, mint a battleek és morrisonok parancsa. 70 millió forint értékű beruházásokkal fejlesztik ezerben a borsodi szénbányászati tröszt üzemeit . Megyénk bányaüzemei az elmúlt évben nagy mértékben fejlődtek. Termelési eredményeik növelését hatalmas beruházások tették lehetővé. Pártunk gondoskodása mindenekelőtt arra irányult, hogy fokozza bányaüzemeinkben a gépesítést, minél nagyobb mértékben megkímélje az emberi munkaerőt. A borsodi szénbányászati tröszt üzemeiben az év folyamán csaknem 17 millió forintot fordítottak gépi felszerelések növelésére. Jelenleg többek között két Donbasz kombájn. 137 kaparószalag működik. 64 fúrógépet, 9 darab 240 m-es gumiszalagot, 2 nyersolajmozdonyt, 1100 csillét kaptak a tröszt üzemei. Rohamosan gyarapodtak a tröszt szociális létesítményei is. Kandón, Sajószentpéteren, Rudolftelepen fürdő és öltöző. Kurityánban lakások épültek több mint félmillió forint értékben. A munkakörülmények megjavítására csőszellőztetőket szereltek fel. Lyukó és Pereces között elkészült az 1800 méter hosszú alagút. Épül a szelesaknai kultúrház. Kondón már elkészült. Sajószentpétern, Rudolftelepen most építik a legényszállásokat. Ezeket a hatalmas értékű ajándékokat jó munkával hálálják meg a borsodi szénbányászati tröszt üzemeinek dolgozói. Határidő előtt befejezték éves tervüket és azután harcba indultak, ha a terven felül 20 ezer mázsa szén felszínre hozásával viszonozzák a párt és a népi állam gondoskodását Van azonban még bőven tennivaló. Mindenekelőtt javítani kell a minőséget, az eddiginél sokkal jobban ki kell használni a bányagépeket. A gépek kihasználása 1952-ben nem volt kielégítő. A Donbasz-kombájn teljesítőképességét például csak 12—15 százalékban,, a kaparószalagokét pedig még ennél is alacsonyabb százalékban használták ki. Ez súlyos hiba annál is inkább, mert 1953-ban sok újabb gépet kapnak a tröszt üzemei. Többek között 6 gumiszalagot, 37 kaparószalagot, 5 Sz. _ 153-as szovjet rakodógépet, 100 fúrógépet, 4 villanymozdonyt, 820 csillét, 43 billenő csillét, 100 lórét, 29 transzformátort és 29 motort. Növelik a csillefogó berendezések számát, a poros munkahelyeken porszívókat szerelnek fel. Lehetővé válik, hogy az eddigi 1400 méter hosszú frontfejtést az új esztendőben jelentősen kibővítsék .A tröszt bányaüzemei szociális téren is újabb nagy segítséget kapnak Bánfalván,, Felsőnyárádon, Sajókazán, Kurityánban 200—200 ezer forintos költséggel fürdőt építenek. Többszázezerforintos költséggel növelik az egészségügyi berendezéseket, biztosítják a jobb ivóvízellátást. Alberttelepen és Kondón 170 ezer forintos beruházással orvosi rendelőt létesítenek. A munkafeltételek megjavítására ventillátorokat szerelnek fel. Perecesen építik a hatalmas új, modern vájáriskolát. A borsodi szénbányászati tröszt dolgozóinak újabb munkasikerekkel kell viszonozniuk azt a hatalmas — több mint 75 millió forint értékű — beruházást, amely soha nem remélt fejlődést biztosít a bányaüzemekben és még magasabb színvonalra emeli a bányászok életét. 121,6 százalékra teljesítette silózási tervét a sátoraljaújhelyi járás A sátoraljaújhelyi járás hosszú ideig az utolsó helyen kullogott a silózási versenyben. December közepén a járási tanács vb. ülésen tárgyalta meg a silózási terv teljesítésével kapcsolatos tennivalókat. Ezután a tanács tagjai felkeresték a községeket, s a helyszínen adtak segítséget a silózási munkákhoz. A közvetlen segítés eredményeként Filkeháza két nap alatt teljesítette tervét. Nagybózsván megszervezték a lombgyűjtést. A lombot megfelelő arányban keverték egyéb silózásra alkalmas takarmánynyal és 60 köbméteres silót készítettek. Füzérlacsványban egy hét alatt 150 köbméteres silógödröt töltöttek meg A sátoraljaújhelyi járás december 30-ra 121,6 százalékra teljesítette silózási tervét. A fenti adatok jó eredményekről beszélnek. Vannak azonban hiányosságok is. Járásunkban találunk községeket, amelyekben a helyi tanács elhanyagolja a silózás szorgalmazását s ezek a községek nem is teljesítik tervüket. Karosán például több mint 300 kéve kukoricaszárat hordtak össze, ez azonban rothad, mert a tanács nem gondoskodik arról, hogy a kukoricaszárból silótakarmányt készítsenek. Az elmaradott községek elsőrendű feladata a silózási terv maradéktalan, gyors teljesítése. KUTSERA ZOLTÁN, a sátoraljaújhelyi járás vb. elnökhelyettese. pártszervezeteinknek a borsodi dolgozók százezreit. Az új sikerek alapvető feltétele, hogy a kommunisták mutassák a legjobb példát a tervteljesítésben, az áldozatkészségben és helytállásban, pártszervezeteink, népnevelőink napról napra világítsák meg ötéves tervünk, építőmunkánk, hazánk jövőjének gyönyörű távlatait. 1953-ban tovább erősítjük a békefront igánkéső szakaszát. Még mélyebben érezzük annak igazságát, hogy „van hazánk — van mit védenünk". Van szép és egyre szebbé, gazdagabbá fejlődő hazánk, amely iránt olthatatlan szeretetünket újabb és újabb békéj értekkel bizonyítjuk. „Dolgozó népünk műveltségének és kulturális felemelkedésének egyik legjelentősebb gyümölcse – mondta Rákosi elvtárs —, hogy még jobban megérti és méltányolja azt az áldozatos és eredményes munkát, amei a pártunk a felszabadulás óta eltelt esztendőben végzett. Dolgozó népünk is Járdán és egységesen követ bennünk, mert tudja, hogy bekies az út, mely járunk s biztos benne, hogy új sikerek, újabb győzelmek felé ven mi feladatunk, hogy e rá,rakó, valóra váltsuk." Valóra váltjuk, mert Rákos elv vezet bennünket.