Észak-Magyarország, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
1 X. évfolyam 154. szám /íra 50 fillér Élmények, tapasztalatok a Magyar Dráma Hetén Tatár utca 39...?!SOD-ABÁGN-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA Miskolc, 1954 június 1. csütörtök II több, jobb, olcsóbb termelés eszközei pártunk III. kongresszusa hosszú évekre megszabta feladatainkat. Az iparban a termelékenység állandó növelését, az önköltség rendszeres csökkentését és a termékek minőségének javítását jelölte meg, mint legfontosabb teendőt. A kongresszus óta gyárainkban, üzemeinkben, bányáinkban, állami gazdaságainkban és gépállomásainkon a népnevelők ezrei beszélnek erről, a faliújságok és feliratok tízezrei emlékeztetnek rá, az értekezleteken újra és újra tárgyalunk róla, mégis az a veszély fenyeget, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése és a minőség javítása csak jelszó marad, mert nem tudjuk közel vinni minden egyes dolgozóhoz, nem tudjuk megmagyarázni, hogy ki-ki a saját munkaterületén konkréten mit tehet, mivel és hogyan járulhat hozzá egész népünk közös nagy ügyéhez, ismertessük valamennyi dolgozóval azokat a módszereket, azokat az eszközöket, amelyek segítségével élő, eleven valósággá változtathatjuk a sok helyütt csak váltig hangoztatott jelszavakat: önköltségcsökkentés, termelékenység, minőségjavítás .. . Melyek azok az eszközök, amelyek segítségével többet, jobbanés olcsóbban termelhetünk? Elsősorban az üzemen belüli szervezetlenség felszámolása. Nemrég hazánkban járt a Német Demokratikus Köztársaság szakembereinek küldöttsége. Elutazásuk előtt egyik szakszervezeti funkcionáriusunk megkérte vezetőjüket: mondja el, mit tapasztalt rövid ittléte alatt. A német elvtárs gondolkodás nélkül azt felelte: — Talány számomra, hogyan készül el maguknál egy gép. Valóban áttekinthetetlen, bonyolult üzemeink szervezése. A műhelyek elhelyezése sokszor szükségessé teszi, hogy egy-egy termék gyáron belül kilométereket „sétáljon“, amíg elkészül. Nem nehéz elképzelnünk, hogy például a DIMÁVAG Gépgyár — a termelés — számára mit jelentene, ha a Lenin Kohászati Művek acélöntödéje mellett, — amely a DIMÁVAG öntvényeit szállítja — előnagyoló műhely működnék. Ez feleslegessé tenné a belső selejtes öntvények ideoda szállítását és felszabadítaná a finommegmunkálásra alkalmas gépeket a sürgősebb, hasznosabb munkálatok számára. Vagy például másik egyszerű szervezési kérdés: műhelyenkint egy-egy késköszörülő dolgozó beállítása, ami lehetővé tenné, hogy az esztergályosok, marósok ne legyenek kénytelenek napjában többször öt-tíz percre abbahagyni munkájukat. A szerszámra való várakozás is sok ötpercet rabol el dolgozóinktól. Nem is beszélve arról, hogy a tervezési hibák és az akadozó, lassú adminisztráció miatt sokszor órákká szaporodnak a kieső percek. Ha egy-egy dolgozónál csak 10 perc múlik el kihasználatlanul, feleslegesen a -180-ból — az 6 embernél egy órát jelent. Hatszáznál 100 órát, hatezernél pedig (s még ennél is többen dolgoznak a DIMAVAG-ban) ezer órává nő a sok perc. Ennyi idő alatt új esztergagépet gyárthatnának a gépgyáriak. Sajnos, naponta még ennél is több munkaidő vész el megyénk üzemeiben a munkaszervezés fogyatékosságai miatt .A másik fontos eszköze az önköltség csökkentésének, a termelékenység emelésének, s a minőség javításának, az újítások, észszerűsítések, kezdeményezések felkarolása. Nem is kell arról sokat beszélni, hogy miért. Mi nem a munkaerő kihasználásával, nem fárasztó, verejtékes munkával, hanem a kulturáltabb, könnyebb, okosabb munkával akarjuk célunkat elérni. A munkás ne úgy érje el a 100 százalékot, hogy két embernek való fizikai munkát végez. Úgy termeljen többet hogy az eszét használja. Találja meg a módját annak, hogyan lehet elvégezni egy mozdulattal, egy fogással azt, amihez eddig kettő kellett. Sajnos, egyes vezetők még nem látják eléggé, milyen óriási szerepe van az újítómozgalomnak az előttünk álló feladatok megvalósításában. Többet, jobbat és olcsóbban csak akkor tudunk termelni, ha e célkitűzésért folyó munkában részt vesz minden dolgozó, ha biztosítjuk a legszélesebb tömegek aktivitását. Tárják fel a vezetők mindenütt bátran a nehézségeket. Ismertessék a dolgozók előtt, hol van az üzemben szűk keresztmetszet, hol szorít legjobban a cipő. Tanácskozzak meg a munkásokkal, műszaki dolgozókkal, milyen lehetőségek vannak, s munkásaink, értelmiségi dolgozóink tettekkel válaszolnak majd az őszinte szóra Nemcsak a versenyben állók száma fog megnövekedni, hanem tartalmasabb, élőbb, eredményesebb is lesz a vetélkedés. Egymásután hangzanak majd el a jobbnál jobb javaslatok, születnek értékes kezdeményezések. Kimeríthetetlen, nagyszerű erő a dolgozók aktivitása, hiszen dolgozóink saját jobb jövőjük érdekében olyan tettekre képesek, amilyenek kapitalista országokban elképzelhetetlenek. A több, jobb és olcsóbb ter■é emelés fő eszközei tehát az üzemen belüli szervezettség javítása, az újítások, észszerűsítések, új kezdeményezések felkarolása és alkalmazása és főként a tömegek aktivitásának, építő bírálatának felszítása. A módszerek pedig, amelyeknek segítségével ezeket az eszközöket alkalmazhatjuk, ugyancsak sokrétűek. A legfontosabb talán a vezetés színvonalának emelése. A vezetők valóban felelős vezetői legyenek munkaterületüknek. Az igazgatónak ismernie kell minden üzem és műhely, az üzemvezetőnek, a műhelyfőnöknek pedig minden egyes gén, minden egyes dolgozó teendőjét, az előttünk álló nagy feladatok megoldásában. Nem elég megszabni a feladatot. Ahhoz, hogy megköveteljük annak végrehajtását, elengedhetetlenül szükséges, hogy maguk a vezetők ismerjék a kiaknázható lehetőségeket és adjanak segítséget a munkásoknak, hogy a lehetőségeket a legjobban ki is használták Nagyon fontos a termelési értekezletek jó megszervezése is Ott ismerik meg a dolgozók gyáruk, üzemük, műhelyük tervfeladatait. Széleskörű nyilvánosság előtt bírálhatják a vezetés hibáit, ott javasolhatnak új módszereket, ott kezdeményezhetik a munka jobb megszervezését, megbeszélik, megvitatják valamennyi termelési problémájukat, ott érzik igazán az üzem gazdájának magukat. Éppen ezért a termelési értekezletek jó megszervezése, színvonaluk állandó emelése közös érdeke a gyár valamennyi dolgozójának, munkásnak, mérnöknek, igazgatónak egyaránt! A vezetők teremtsék meg a termelési értekezlet látogatottságának, aktivitásának nélkülözhetetlen előfeltételei: a beszámoló pontrólpontra ismertesse mi történt az előző termelési értekezleten elhangzott javaslatokkal, mit valósítottak meg azokból, ha elvetették a javaslatot, miért nem volt az megfelelő és milyen intézkedéseket tettek az előző értekezleten megbeszélt hibák kijavítására. Mindezeket a feladatokat csak akkor tudják megoldani, ha üzemeinkben, bányáinkban valamennyi erőt összpontosítunk végrehajtásukra. Sem a műszaki vezetők, sem a pártszervezet, sem a szakszervezet egy- Vasasok a termelőszövetkezetben! (Tudósítónktól.) Az Ózdi Kohászati Üzemek főkapuja előtt indulásra készen áll a martinacélmű hatalmas, 60 személyes autóbusza. Most nem hétvégi kirándulásra készülnek a dolgozók, hanem a sajónémeti Petőfi tszbe. A szép, kényelmesen berendezett társukautó jókedvű lányokkal, asszonyokkal, férfiakkal indulásra készen áll. Mindenki örül ez ilyen délutáni kirándulásnak. Demeter elvtárs a martin gyárrészlegvezetője száll fel utolsónak. Elindulnak. Az igazgatóságon még újabb utasok jelentkeznek. A Petőfi tsz-ben már várják a vasasokat. Az Ikarusz utasai a kukoricaföld szélén szállnak ki. A csoportbeliek örömtől sugárzó arccal szorítanak kezet a brigád minden tagjával. Jól tudják, mit jelent ilyen munkaidőben 60 ember segítsége. Hamarosan előkerülnek a kapák, a gazdasági szerszámok. A tsz. titkárnője, Farkas Andrásné, máris tervszerűen parcellákra osztja a kapálni való földet. Egyik kapát kap a kukoricához, a másik villát a szénaforgatáshoz. A nem „szakemberek” répamegvelésre indulnak. Munkát kap mindenki. A meleg nyári nap lágyan bocsátja Sugarait a sokszínű emberseregre. Megindul a munka. A kukoricasorok közül kikerülnek a gyomok. Egyre nagyobb darabban feketéiik a frissen kapált föld a tsz. birtokán. A szénaforgatók is munkába álltak már. Boros elvtárs az acélmű vb. elnöke vezeti őket. Legénykorában bizonyára megszokta a mezei munkát, mert most is mesterien forgatja a villát. Közben a júniusi nap hatására lekerülnek a felső ruhák. Vámos bácsi bele,rágja kapásét a nemrég megázott jó fekete földbe. Idős kora ellenére is ő vezet a kapások versenyében. Nem szeretné, ha elhagynák az eszeronyok. A répaföldön is megkezdődik a munka Jancsó Keltán, az acélmű munkaügyi osztályának előadója versenytársává, Trelay Istvánnal, hatalmas íróarcot gyűjtött a selejtesen nőtt répából. Nmen pír vállár.. A tsz. tagjai örömmel látták: a segítség jól dolgozik. Kihasználnak minden percet. PA f* A „ 5 Ara felé sörrel e.U, i n vendégelik meg a patronálókat. Az élenjárók 2 adagot kapnak a „jégbehűtött jutalom"-ból. Közben egy-egy csoportnál felhangzik a nóta is. Először lassan, de később, már az egész hadúr népe együtt dalol, örömben, lelkes munkában telik a nap. Estefelé, összejönnek a brigádok. Jól esik a pihenés. A tsz. tagjai szalonnával, kenyérrel, sörrel kínálják az ózdiakat. Megélénkül a hangulat. A jól végzett munka után farkasét, vággyal eszik mindenki. Néhányan először vannak ilyen kiránduláson. Az „újoncok“ kicsit fáradtak, de nem mutatják. Arra gondolnak, mennyire egy család is a tsz-ek népe és a gyári munkás. Eközben megérkezik az ózdiak műszaki brigádja Albert Gyula, a martin TMK vezetőjének irányításával a martinászok rendbehozták a tsz gépi berendezéseit. Ők sem maradnak ki a jóízű uzsonnából. Szedetőzködik a „kiránduló" sereg. Kemény kézszorítások, hangos hurrázások között indulnak hazafelé az ózdiak. Nóta csendül végig a határon. Az est csillaga már kinyitotta szemét a felhőtlen égen, amikor hazaérkezik a brigád. Sajónémetiben szeretettel,hálával gondolnak rájuk a termelőszövetkezetek tagjai. Most eszükbe jut, amit az ózdiak alig egy hónapja ígértek: ha szükség van ránk, szóljatok, segítünk. Az ígéret nem maradt üres szó! BAKOS Százhiszperces hatalmas küzdelemben győzte le a magyar válogatott Uruguay kétszeres világ- és olimpiai bajnok csapatát A rendes játékidőben döntetlenül végződött a Magyarország-Uruguay világbajnoki elődöntő mérkőzés Végeredmény: 4í1 Lausanneban, az Olimpiai-stadionban még a rossz idő sem riasztotta el a nézőket a magyaruruguayi találkozóról. Annak ellenére, hogy délután 3 órától alapos eső áztatta a stadion gyepszőnyegét, sok-sok ezer főnyi közönség helyezkedett el a lelátókon, hogy tanúja legyen a két világhírű csapat, a kétszeres világ- és olimpiai bajnok Uruguay válogatott és az olimpiai bajnok magyar válogatott mérkőzésének. A két csapat találkozójára mindkét együttes összeállítását megváltoztatták — a sérültek miatt. A magyar válogatottban Budai és Palotás játékára került sor, míg az uruguayaknál Carballo, Souta és Hohberg került be az együttesbe. Magyar idő szerint hét óra előtt néhány perccel jelent meg a két csapat a pályán. A játékosok felsorakoztak a gyepszőnyeg közepén, majd felhangzott a két ország himnusza. A csapatkapitányok kezetfogtak egymással, majd elindult 90 perces útjára a labda. Játékvezető: Griffith (Wales). Magyarország: Grosics — Buzánszky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Budai, Kocsis, Palotás, Hidegkúti, Czibor. Uruguay: Maspoli — Andrade, Santamaria, Cruz — Carballo, Martinez — Souto, Ambrois, Schiaffino, Hohberg, Borges. Magyar támadásokkal kezdődött a játék. Kocsis már az első percben meredeken szökteti Budait, de a labda a szélső elől az oldalvonalon kívülre csúszik. A bedobás után az uruguayiak törnek előre. Az előrehúzódó jobbfedezet 16 méterről óriási lövést küld a magyar kapura, a labda azonban elzúg a kapufa mellett. Az esőtől felázott füvön sokat csuszkálnak a játékosok. Magyar támadások következnek ismét, lébról-lábra száll a labda. Az 5. percben Czibor indít el formás akciót. A labda Palotáshoz, majd Bozsikhoz, azután Buzánszkyhoz, majd Kocsishoz kerül, a jobbösszekötőt azonban Santamaria megzavarja soda a nagy helyzet. A 7. percben Kocsis jól tör kapura, Cruz azonban az utolsó pillanatban szögletre tud menteni. A beívelt labdát az uruguayi védők elfejelik, Bozsik megkaparintja, rálő, de a labda lepattan a védőkről. 9. percben újra a magyar csapat tör előre. Kocsis Czibort szökteti. Csellel becsapja a ráfutó Carballot. Hidegkútihoz gurít. A balösszekötő váratlanul élesen lő kapura, a bombalövés azonban elzúg a kapu mellett. Újra az uruguayiak támadnak. A 11. percben Hohhberg tör veszélyesen kapura, ballal nagy lövést küld Grosics hálójára, a magyar kapuvédő azonban remek robinsonáddal szögletre tolja a labdát. Rövid ideig nagy nyomás alatt áll a magyar kapu, állandóan munkában van a magyar védelem, de Buzánszky és társai most sem vesztik el a fejüket. A 13. percben végre megszületik a magyar labdarúgó válogatott első gólja. Kocsis ragyogóan ugratta ki Czibort, a balszélső egy pillanatig kivár, majd elfut és ballábbal az elmozduló Maspoli mellett küldi a hálóba a labdát. (1:9). Sűrű cseppekben esik az eső, amikor a második félidőben kijönnek a pályára a csapatok. Schiaffit indítja a labdát, de a következő pillanatban már Czibor szerelt az uruguayi 16-osnál. A második percben nagyszerű magyar gól születik Kocsis remek szöktetésével ragyogóan fut el Budai, az alapvonal közeléből bead és Hidegkúti a jobb alsó sarokba fejeli a labdát. (2:0). Egyre erősödik a játék irama s a magyar csatárok próbálkozásait, az Uruguay védők legtöbbször becsúszó szereléssel szerelik. Több kemény összecsapás is tarkítja a játékot. A 31. percben gólt érnek el az uruguayiak Ambrois hozza fel a labdát, Schiaffinohoz játszik, a balösszekötő elgurít Lantos mellett és az átadásra pompás ütemben kiugró Hohhberg, a magyar kapuba lő. (2:1). Már csak pár perc van hátra s úgy látszik, hogy a magyar csapat győztesen hagyja el a pályát. A negyvenedik percben azonban a védelem pillanatnyi megingását a ragyogóan játszó Schiaffino kihasználja s a kifutó Grosics mellett gólt ér el. (2:2). Hatalmas izgalomban telnek el az utolsó percek, egyik csapat sem tud újabb gólt elérni,úgyhogy a rendes játékidő 2:2 arányú döntetlennel ér véget. Szünet után Sttázer 15 perces hosszabbításra került sr. A magyar csapat kezdi a játékot. Változó a játék, s óriási küzdelemben gól nélkül ér véget a hosszabbítás első része. Azonnal fordulnak a csapatok s megint a magyar csapat a többet kezdeményező. A 22. percben megszerzi a magyar válogatott a vezető gólt. Budai és Palotás hozza fel a labdát, majd Palotás szöktetésével Budai szélsebesen elszáguld és mintaszerű beadását Kocsis védhetetlenül fejeli a hálóba. (3:2). Befejezés előtt hat perccelismét Magyarország ér el újabb gólt. Palotás és Hidegkúti adogatja egymásnak a labdát, majd Hidegkúti méreetani pontossággal íveli előre a labdát, amely Kocsis fejéről élesen vágódik a hálóba. (4:2). Megismétlődik a brazilok elleni mérkőzés negyedik gólja utáni pillanat. Ezúttal az uruguayi kapuvedő, Maspoli dől sírva a kapufának. A közönség pedig nagy tapssal üdvözli a magyar csapatot. A pálya közepén felsorakozó 22 labdarúgót a közönség óriási tapssal köszönti, s akkor az uruguayiak megmutatják, hogy tudnak sportszerűen veszteni. Maspoli Palotást öleli át, míg a legjobb uruguayi játékos Schiaffino elsőnek a magyar csapatkapitánynak, Bózsiknak gratulál. Buzánszky a levegőben ugrál örömében s a többi magyar játékos egymás nyakába borulva hagyja el a nagyszerű küzdelem színhelyét. (MTI) Nyugatnémetország—Ausztria 6:1 (1:0). A labdarúgó világbajnokság további műsora a következő: Július 3, szombat, Zürich: Ausztria —Uruguay a 3. és 4 helyért. Július 4, vasárnap, Bern: Magyarország—Nyugatnémetország mérkőzés a világbajnoki címért. (MTI) magában nem végezhet eredményes munkát. De ha minden erőt összefogunk, ha a műszaki vezetés, a pártszervezet, a szakszervezet és a DISZ helyesen oldja meg a maga feladatát e nagy célok elérésért folyó munkában — nem kétséges, hogy dolgozó népünk munkásosztályunk vezetésével minden akadályt legyőzve sikerre viszi a több, jobb, olcsóbb termelés nagy ügyét.