Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
FSZAKMAGYARORSZÁG Éljen dicső pártunk, a magyar nép elismert és kipróbált vezetője AZ MDP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam 27. sz*in 4 p a ah im I i?t@m Miskolc. 1»16 leírnás* 1. szerds ! A szabadság világító tornyai A magyar sajtó napját ünnepeljük ma. Tizennégy esztendeje, 1942 február 1-én jelent meg először a szabad forradalmi gondolat fárklyaivője, a kommunista párt lapja, a Szabad Név. Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc a párt akkori vezetői, a munkásmozgalom későbbi mártírjai szerkesztették. Vérzivataros időkbent a Szovjetunió ellen viselt rablóháború idején, halálos veszélyben, halált megvető bátorsággal írták és szedték ki minden betűjét. Minden sorát, minden útmutatását úgy szomjazták a fasizmus által fojtogatott munkások, parasztok, mint az életet adó forrásvizet. A lap zászló lett, a forradalmi gondolat, a véres rablháború elleni harc lobogója. Ez a lobogó lelkesítette azokat, akik nem akartak németbérenc, horthysta tábornokok seregében banditaháborúban pusztulni; azokat, akik szabotázsokkal tiltakoztak az ellen, hogy áruló si serahadak gyárainkat Németországba hurcolják, azokat, akik nem akarták, hogy szétbombázzák házainkat, akik fegyvert ragadtak a gyermekes asszonyptrilkosok zsoldos seregei ellen. A Szabad Nép a fasizmus ellen egisségbe tömörülő tömegek harcának, a népfront-gondolat hordozója lett. Nem váratlanul, előkészületlenül nem elődök és előfutárok nélkül született. A kommunista sajtó kezdettől fogva haladó hagyományénak tekintette Petőfi, Kossuth, Táncsics, Ady Endre írásait, közelállónak és harcostársnak ez olyan merészen igazat szóló publicistáidat, mint Móricz Zsigmond és Bálint György. Íme a kommunista párt tudta, hogy a kapitalizmus és különösen a, 1/4 fasizmus éveiben lehetetlen az igazságot minden összefüggésében megmutatni, a politikai igazságtalanságot polgári, legális újságban teljes egészében leleplezni. A kommunista párt örökösének tartotta magát mindazoknak a haladó forradalmi eszméknek, mindazoknak a küzdelmeknek, amelyeket Kossuth, Petőfi, Vasvári a sajtószabadságért vívtak. Igaznak, megcáfolhatatlannak tekintette Petőfi mondását: „Logikailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá ternni a sajtót. A-f. fm-pu tenni, holna kell vívnunk a syjtószabadságot és ha lövöldöznek, isten neki, ki várhat ennél szebb halált”. De a párt ismerte Lenin útmutatását a saászabadság relativitásáról a polgári társadalomban. „A pénz hatalmára alapított társadalomban, amelyben a dolgozók tömegei koldusok és maroknyi gazdag lopja a napot, nem lehet valóságos és tömeges „szabadság“. ... A polgári író, művész, színésznő szabadsága csak leplezett, vagy képmutatóan álcázott függés a pénzeszsáktól, a megvásárlótól, attól, hogy valaki kitartja őket. — tanította Lenin. . . ha igazi szabad, polgári függéstől mentes sajtót nem lehetett legálisan létrehozni a viszonylagos demokrácia, a polgári demokrácia napjaiban, az úgynevezett polgári sajtószabadság idejében, teljesen világos volt, hogy a fasizmus sötét napjaiban csak illegális kommunista lap hirdetheti az igazságot, a forradalmi harcot. A magyar, illegális kommuunista sajtónak olyan példaképei voltak, mint a forradalmi „Iszkra“ s a „Pravda“, amelyet Sztálin „az orosz proletariátus későbbi dicső győzelmei előhírnökének“ nevezett, s amely napjainkban szintén Sztálin szavai szerint ..fennen hirdeti Lenin parancsolatait és fennen hordozza a proletariátus kommunizmusért vívott forradalmi harcának zászlaját is. A magyar illegális kommunista sajtónak olyan előfutárai voltak, mint a Vörös Újság, a 19-es Tanácsköztársaság eszméinek szószólója és harcostársa, a Kommün, a Gerő-csoport kiadványa, mint a Kommunista, amely leleplezte Sallai Imre és Fürst Sándor gyilkosait, küzdött Rákosi elvtárs életéért. Az illegális Szabad Nép, „a szabadság világító tornya" — ahogy első vezércikkében szerkesztői nevelték — ezeket a hagyományokat felhasználva, büszkén kiáltotta ki a KAIP jelszavát: „Szabad Nép, szabad országban*“. S 1944 szeptember számában kemény szóval hirdette: „Csak a munkásság fokozódó darca, sztrájk, szabotázs kényszerítheti Horthyékat fegyverszünet kérésére, csak a munkásaktivitás szervezheti meg a nemzet németellenes erőit döntő rohamra*. A kommunista párt sajtójának ügye a szovjet hadsereg segítségével diadalt aratott. A jelszó valóság lett, a szabad országban legálisan szólalhatott meg a Szabad Nép, amely ettől kezdve az igazság szószólója, a haladás, a nép ügyéért, jólétéért, a szocializmus felépítéséért folytatott harc nyílt fóruma. A Szabad Névnek, a kommunista sajtónak hatalmas jelentősége vott a különböző polgári pártok, a burzsoá és szociáldemokrata eszmék leleplezésében, az ellenforradalmi összeesküvések szétzúzásában. A Szabad Név és kommunista laptársai — köztük az Északmagyarország is — szervezték és lelkesítették a hároméves és az első ötéves tervért megindult munkaversenyt. A párt sajtójának segítségével értük el az első sikereket a falu szocialista átszervezésében. A pártsajtó részese pártunk nagyszerű diadalainak. A kommunista lapok harcos, bíráló szava segíti a dolgozók kezdeményezéseit — azokat a kezdeményezéseket, amelyek városon és falun a párt további győzelmeinek zálogai. A párt sajtója az igazság hirdetője. Bármit állítsanak a kapitalista( hazugságot)grogok, bármilyen rágalmakat kürtöljön is a világba a háborús uszító „Szabad Európa” és az „Amerika Hangja", a mi sajtónk mindig az igaz szó bajnoka, a dolgozó nép nűvének harcosa volt és az is marad. Az igazat írtuk, nemcsak a valódit. Igyekszünk megismertetni haladásunk előbbrevivőit és kerékkötőit, s vapról napra bebizonyítjuk a párt igazát Ehhez nyertük meg az egyszerű dolgozok ezreit levelezőinkül szem előtt tartva Lenin tanítását: „A lap akkor lesz eleven is életképes, ha öt vezető és állandóan író irodalmár mellett ötszáz és ötezer nemhivatásos munkatársa lesz". Az Északmagitarország kis egység a kommunista, sajtó seregében, de a párt sajátos feladattal bízta meg. Nehézipari bázisaink, szocialista új városaink munkásait, a borsodi falvak dolgozó parasztjait kell a szocializmus felépítésére mozgósítania. Sok a tennivaló még, hogy a lav közelebb kerüljön a dolgozókhoz. Még mélyebbre kell ásnunk a jelenségek humuszába, még harcosabban és még szívhez, értelemhez szólóbban, még tisztább, világosabb nyelven kell hirdetnünk pártunk igazát. De büszkék lehetünk — s vagyunk is — a magyar sajtó s lapunk eredményeire. Levelezőink, olvasóink véleményei, szóban és írásban azt bizonyítják, hogy neves olvasótáborunk mondénak érzi lapunkat Ha bírálták is, mint magukét bírálják, de védik, oltalmazzák az ellenséges ócsárlás ellen. Még több segítőkész bírálatra, még több kiállásra van azonban szükség a párt tanjai mellett. Minél több új munkáslevélre, sok új olvasóra, barátra. Olyan levelezőkre, mint Fehér Ferenc, Daragó Miklós, Országhegyi Ernő és Szádeczki István elvtárs. Sikereket, új diadalokat ünnepelünk ezen a napon, a sajtó hű olvasóinak és munkatársainak ünnepén. Sok újabb sikert és még több diadalmas harcot kívánunk valamennyi magyar laptársunknak s még több örömöt cikkeink, újságjaink révén olvasóinknak a magyar sajtó napján. —*« —«* UTÁN LEVELEZŐINK ÍRJAK Miért lettem levelező? A kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet agronómusa vagyok. Elhatároztam, hogy a jövőben, termelőszövetkezetünk eredményeiről, az itt felmerült problémákról rendszeresen értesítem levelekben az Északmagyarországot. Egy érdekes megfigyelés adta számomra azt a tanácsot, hogy a pártsajtó levelezőjévé váljak. A termelőszövetkezet közgyűlésein és több beszélgetés során egyes fontos problémák megvilágításánál, mint például a munkaszervezés, a terméseredmények fokozásával kapcsolatos kérdéseknél , mindig akadt a tanok között olyan, aki javaslata megtételekor utalt a pártsajtó egyes cikkeire, így jöttem rá, hogy milyen fontos szerepe van a mi életünkben is a pártsajtó írásainak. Ezért határoztam el, hogy a jövőben nemcsak a mi termelőszövetkezetünk, de a Bodrogköz más termelőszövetkezeteinek életerők eredményeiről is tudósítom megyei lapunkat. Bodnár Lajos agronómus. A „lépkedő” óriási k otró nem sok óra mankóhoz lét Kurtizánban Kurityánban a napokban befejeződött a „lépkedő” óriáskotró nagyjavítás utáni összeszerelése. A hatalmas gép készen áll arra, hogy megkezdje a munkát a kurityáni külszíni szénfejtésen. A gépóriás „főpróbája” jól sikerült. Fagyos reggelre ébredt Kurityán. A Szuha-patak vize jégpáncél alatt csörgedezett, de lent a völgyben kimelegedtek az emberek a „lépkedő” óriáskotró körül. Rövid idő múlva próbamunkára készen állott a gép. Tíz órakor elhangzott a jel a kotró beindítására: — Vigyázz! Indul a kotró, — mehet!. .. A motor feldugott, a hatalmas szerkezet megremegett, s a darukar alatt pihenő három köbméteres puttony lassan emelkedni kezdett. Néhány perc múlva az óriáskotró egyenletesen emelte az évezredek óta pihenő ősföldet. A munkások szemén örömfény csillant. A felhők mögül még a nap is kisütött, s megcsillant a gépóriáson, amely körül rohamosan emelkedett a kitermelt földmennyiség. Sokan gondoltak örömmel a gép körül arra, hogy a földtakaró eltávolítása után rövidesen napi 1500—1009 tonna szenet ad majd ez a külszíni szénbánya. Hány gyár szénszükségletét biztosítja majd, hány szoba levegőjét varázsolja kellemes meleggé?... PÉCZELI ENDRE. 30 tagú fúvószenekar Borsód bő fán Borsodbó Mán néhány hónap óta esténként, amikor a nyári csányász fiatalok megjönnek napi munkájukból, rövidesen hangos zeneszó hallatszik a falu közepén lévő kastélyból, amely ma a dolgozók tulajdona. Majd minden este szorgalommal és lelkesedéssel tartott próbát a borsodbótai DISZ fiatalok 30 tagú fúvós zenekara. Alig néhány hónap alatt valamennyien kitűnően megtanultak játszani trombitán, vagy fuvolán. A zenekar rövidesen már a környéken is hallat magáról. GÁSPÁR GUSZTÁV A vajdácskáik teljesítik adott szavukat Vajdácska község dolgozói megfogadták, hogy a második ötéves terv első esztendejében példát mutatnak az állam iránti kötelesség teljesítésében. A község valamennyi kommunistája tiszta gazdalappal kezdte az új esztendőt s elhatározták, hogy kisgyűlések szervezésével* személyes agitációval és példamutatással elérik azt, hogy községük első lesz a begyűjtés és adófizetés terén* Adott szavukat eddig valóra is váltották. A beütemezés szerint januárban 12 sertést kellett volna beadniuk, de már 22-őt szállítottak be a vajdácskaiak. A januári sertésbeadási tervet 153, a baromfibeadási tervet 244 százalékra teljesítette a község Sok a példamutató gazda* Közéjük tartozik ifj. Pásztor János* Csomós Ferenc, Maklódi László, Dorfel Mihály és még sokan mások* Jó eredményeket ért el a község a termelőszövetkezet szervezés terén is. A Petőfi Termelőszövetkezetben már 9 új tag dolgozik. A termelőszövetkezetben 24 taggal megalakult a DISZ-szervezet is . Babják Piroska, valamint Magyar Anna fiatal pedagógusok átjelentkeztek a tsz fiataljaihoz, hogy segítsék munkájukat. Németh Pál Borsod megye legjobb tehenészei A Borsod és Heves megyei állami gazdaságok tehenészeteinek versenyében a keselyűhalmiak kerültek az első helyre. Az elmúlt évben 3073 liter volt a gazdaságban az egy tehénre eső átlagos tejhozam. A legjobb eredményt Gulyász István érte el, aki tehenenként 4031 literre emelte az évi tejtermelést. Szanyi József és Tokai Imreis megközelítették az ő eredményét. Szanyi József most több fejőstársával együtt elhatározta, hogy legkiválóbb teheneiknél ez év végére elérik a 6000 literes tejtermelési átlagot A gazdaság minden tehenésze azzal dicsekedhet már, hogy egy-két legkiválóbb tehene naponta 3® liternél is, több tejet ad. A tehenészek a jó eredmények eléréséhez sok segítséget kapnak a takarmányozó brigádtól, Hajdú, Emődi és Takács elvtársaktól, akik egész télen át biztosítják a zöld futószalagot.’ Rácz István A nagyobb termáét am emyétbalámmos tanfolyamnak hatmonhetem 1934 novemberében Görgamabölyön is megnyílt az ezüstkalászos tanfolyam. A tanfolyam először nehezen indult, de nemsokára megmutatkozott az eredmény. Borosnyai Károly agronómustól igen sokat tanultunk. Előadásaiban foglalkozott a szőlő- és gyümölcstermeléssel, de legtöbbet a szántóföld megművelésével. Elmondta, hogy ha a földet jól műveljük, trágyázzuk, akkor van bőségesen takarmány, jobb és több állat, több trágya, több lesz a termés, a zsír, tej és jövedelem, különösen ha műtrágyát is alkalmazunk. A műtrágya helyes kezelését és használatát is a tanfolyamon ismertük meg igazán. Én azelőtt tíz-tizenegy esetben 12 mázsás átlagtermést értem el. A tavalyi ezüstkalászos tanfolyam után — melyet jelesre végeztem — hasznosítottam az ott tanultakat, mégpedig jó eredménnyel: 14 mázsás átlagtermésem lett. Pedig tavaly tavasszal még csak kísérleteztem. Két hold földön nem adtam meg a szakszerű munkát és műtrágyát sem alkalmaztam. A hozam ezen a területen búzából 9, árpából 10 mázsa lett. Míg a többi területen — mivel azokon kísérletképpen műtrágyáztam — árpából 17, rozsból és búzából 16 mázsa termett holdankint. Itt megemlítem még, hogy az a 2 hold földterület— amely borsodi sót kapott , amelyen búzát és árpát vetettem — ősszel 33 mázsa elsőrendű csikóherét adott, míg arról a földről, amely nem kapott műtrágyát, csak 19,5 mázsát tudtam letakarítani. A fent említett terméseredményből jutott a beadásra, a piacra, biztosítottam a család évi kenyerét és maradt bőven abrak a jószágoknak is. Terméseredményeimet a kormány és a párt által engedélyezett ingyenes ezüstkalászos tazfolyamot szerzett tudásomnak köszönhetem. Tudásomat azonban tovább fejlesztem, el akarom végezni a tanfolyam második évét is. Ha minden dolgozó paraszt képezné magát, növelné szaktudását, akkor több élelmiszer kerülne a dolgozók asztalára. KŐSZEGI ANDRÁS dolgozó paraszt, Görömböly. is sikerült taggyűlés a szomolyai Sail-Kalapacs Zsi-ben A szomolyai Sarló-Kalapács Tsz vezetőségválasztó taggyűlésén ün* neplőbe öltözötten jelentek meg a nagy család kommunistái. A ter-emelőszövetkezetben még sosem tar-* tottak ilyen jól sikerült, eleven tag-* gyűlést. A vezetőségválasztó taggyűlés határozati javaslata részletesen meg-* szabta a termelőszövetkezet kommunistáinak feladatát. Megfogadták többek között, hogy március 31-ig nyolc egyéni dolgozó parasztot győz*nek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. A taggyűlésen született meg az az elhatározás is, hogy áp-rilis 4. tiszteletére mezőgazdasági munkaversenyre hívják fel az egész községet és első negyedévi beadási tervüket március 26-ig teljesítik. Azt is leszögezték, hogy a legjobb dolgozók közül három tagjelöltet vesznek fel. A termelőszövetkezet kommunistái a pártszervezet veze-* tését olyan harcos, becsületes elv* társakra bízták, mint Bozó István* né, Képes Antal és Fülöp André? elvtársak, akik mindent el fognak követni a határozatok végrehajtá* sáért. JUHASZ PSTftt TÉLI MUNKA A SÁTORHEGYEK LANKÁIN Az elmúlt napokban a téli napsütés még bőkezűen ontotta melegét a Sátorhegyek lankáira. A hegyoldalban amerre szem ellátott, szorgos kezek lazították a vörösesbarna vulkanikus földet. A Popelyás gyönyörű lankáin folyó munka kis, de mégis jelentős része a hegyaljai rekonstrukciós tervek megvalósulásának. A sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szőlészeti brigádjának tagjai használnak ki itt most minden munkára alkalmas napot, hogy ágyat készítsenek nemes szőlőveszszőiknek. Kiss Ferenc elvtárs, a tsz új elnöke gyakran ellátogat a szőlészetbe. Büszkén meséli, hogy az idén ötezer nemes veszszőt telepítenek az eddig kihasználatlan hegyoldalba. A talaj teljesítőképességét is fokozzák. Terv szerint egy hold torkolását kellett volna elvégezni, de most már a harmadik holdnál tartanak. Szabó Tibor elvtárs, a tsz nemrégiben megválasztott párttitkára is segít a szőlőben. Az elnökkel együtt ők már a jövőről tervezgetnek, arról, amikor a Vörös Csillag Tsz exportálja majd a környékről a legjobb hegyaljait. A szőlészeti brigád tagjai és vezetői Majnik András, Németh Sándor, Tóth Lajos és társaik egyik javaslatot teszik a másik után, hogy jövedelmezőbbé tegyék a szőlészetet. Egyik javaslatuk az, hogy a vízgyűjtő medencét helyre kell állítani, mert a kutak nem győzik majd a permetezéshez szükséges vizét biztosítani Az ellök egy lépéssel már tovább is megy. Vállalja, hogy a vízgyűjtő medencéhez vascsöveket is szerez és így a vizeta szőlőtábla közepéig vezethetik el. 3—499 méterrel közelebbről kell majd a jeelmetezőlevet felhordani. Hét hold szőlőt le is trágyáznak az idén. Már most a téli hónapokban mindent megtesznek azért, hogy az ősszel gazdag legyen a szüret Országhegyi Ernő