Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-23 / 18. szám

Északmagyarország Vilma Montes gyilkosai a bíróság előtt Megkezdődött azévszázad perének tárgyalása Hétfőn Velencében megkezdődött az „évszázad perének” tárgyalása amelynek vádlottai Pierro Piccioni fiatal jazz-zongorista, Attilio Piccioni volt külügyminiszter és a kereszténydemokrata képviselőcsoport jelenlegi elnökének fia, Ugo Montagna „márki” és Saverio Polito, volt római rendőrkapitány. * . A vádlottak Pierro Piccioni ellen az a vád hogy előidézte Montesi Vilma halálát, amennyiben a lány általa holtnak hitt élettelen testét a Róma melletti Torvajaniea tengerpartján magára hagyta. Ugo Montagna „márki” azzal a váddal terhelten áll a bíróság elé, hogy az ifjú Piccioninati segített bűnének leplezésében. Polito volt római rendőrkapitány szintén bűnpártolás miatt kerül a bíróság elé. Montesi Vilma halála idején ő volt a római rendőrség főnöke s hivatali hatalmával visszaélve, igyekezett az ügyet elkenni. Ezek a vádak Montesi Vilma csinos, fiatal római lány volt. Halála az egész olasz közvélemény előtt leleplezte annak a züllött világnak a létezését, amelynek egyik központja az ál-„márki” capocottai birtoka. Capocotta Torvajanicától nem messze, egy magánkézben levő vadászterület közepén álló villa. A római nemesség képviselői, milliárdosok, üzletemberek szoktak ebben a villában összejönni, lakomára, „ünnepségekre”, amelyek gyakran azzal fejeződtek be, hogy a jelenlevő férfiak és nők kábítószeres orgiákat rendeztek. Az egyik ilyen „összejövetel” után, amelyet Ugo Montagna szervezett és amelyen Pierro Piccioni is jelen volt, veszítette életét Montesi Vilma. Montagna Polito római rendőrfőnök segítségét kérte (állítólag Pavone országos rendőrkapitány is tudott a dologról), hogy megakadályozza a botrány kirobbanását és a rendőrség a valóságtól eltérő megállapításokkal zárja le a fiatal lány tragikus halálával kapcsolatban indított nyomozást. Lábáztatás vagy emberölés A botrány azonban mégis kirobbant, amiben nagy szerepe volt Anna Maria Cagliónak, Montagna „,márki” egyik hajdani fiatal szeretőjének. A lány egy jezsuita atyához ment, s azzal közölte először leleplezéseit. Közben egyre inkább terjedtek a hírek, hogy Montesi Vilma halálának mások voltak a körülményei, mint ahogy azt a rendőrségi nyomozás megállapította. (Polito rendőrkapitány azt állította ugyanis, hogy Montesi Vilma egy kisebb baleset áldozata lett: szerinte a lány előzőleg túlságosan megterhelte gyomrát, majd kiment a tengerpartra lábat áztatni, rosszul lett és a tengerbe fulladt!) így az Attualitá című folyóirat, önálló nyomozás után, szenzációs leleplezéseket közölt az ügy részleteiről, s ezért Silvano Muto nevű szerkesztőjét törvény elé állították. Ez már 1954 januárjában történt. A bíróság előtt Muto megerősítette a lapjában közölt megállapításokat, s ebben segítségére volt Anna Maria Caglio is. Ez a 24 esztendős temperamentumos, csinos lány szenzációs leleplezésekkel állt elő. Elmondotta, hogy hallotta Polito, Montagna és Piccioni beszélgetését Vilma eltűnése után, s ennek alapján azzal vádolta meg Piccionit, hogy ő idézte elő a lány halálát. Nem kímélte Montagnát sem: leleplezte a „márki” bűnös üzelmeit és szerepét Piccioni tettének eltussolásában. A lány leleplezéseiből olyan romlott világ képe rajzolódott ki, amelyben a főszereplők magasállású kereszténydemokrata politikusok, jónevű vatikáni személyiségek és ismert kalandorok. Montagna „ellentámadásba” ment át, közölte, hogy Anna Maria Caglia a szeretője volt és ennek bizonyítékául felsorolta mindazokat a helyeket és szállodákat, ahol szerelmi légyotton találkozott a lánnyal. A lány nem tiltakozott a „,ipá”ki” állításai ellen, viszont egytől egyig továbbra is fenntartotta vádjait. Ilyen körülmények között a Silvano Muto ellen indított pert 1954. március 22-én feltűnő sietséggel felfüggesztették és az összes ügyiratokat átadták a fellebbviteli bíróságnak. Ekkor lépett működésbe Rafaele Sepe vizsgálóbíró, aki hónapokig tartó szívós munkával bátran folytatta le a vizsgálatot. Mindenki izgatottan várta, a vizsgálóbíró törvény elé állítja-e majd Piccionit és pártfogóit. Sepe vizsgálóbíróban megvolt a bátorság ahhoz, hogy ezt megtegye: vizsgálatai eredménye alapján gondatlanságból okozott emberölés, illetve bűnpártolás és hivatali hatalommal való visszaélés vádjával illeti a három befolyásos személyiséget. Hogyan ítélnek Velencében? Ilyen előzmények után kezdődött meg a velencei igazságügyi palotában a per tárgyalása, amelyet nemcsak az olasz, hanem a nemzetközi közvélemény is oly nagy érdeklődéssel várt. Megváltozott kissé Velence élete is: a ködös, szürke januári napokban szokatlanul megnőtt a város idegenforgalma, egész Olaszországból, sőt a világ különböző részeiből érkezett újságírók, jogászok lepték el a szállodákat, hogy jelen legyenek a tárgyalásokon. Nehéz lenne megmondani, hogy a velencei törvényszék ítéletében megállapítja-e a vádlottak bűnösségét, annyi azonban tény, hogy a Montesi-ügy lerántta a leplet egy olyan romlott világról, amelyet a józan emberi érzés erkölcsileg elítél. Víz folyik a pusztán Türkménia legnagyobb öntözőművének építésénél, * Karaktra»* csatornánál jelentős esemény történt. Az építők, a pusztaság meghódítói megkötötték a futóhomokot és befejezték az »Úttörő* árok ásását. A»~ árok hossza 200 kilométer. Az Amu-Darja vize ma már több mint 187 kilométer hosszúságban kanyarog a homokbuckák között. Az új víziút kibővítését nagyteljesítményű földkotrók és lépegető exkavátoraik segítik. Az építők minden erejükkel arra törekednek, hogy 1957 első felében a 400 kilométeres kiarakumi csatorna teljes hosszában megindítsák a vízfolyást, s ezzel biztosítsák a gyapottermelő kolhozok számára a vizet. Itt az angol Volkswagen! Anglia egyik legnagyobb autógyárában elkészült az első brit »Mindenki kocsija«. A négyüléses csukott kocsi 80 km-es maximális sebességet m érhet el és 130 km-en 4,5 liter üzemanyagot fogyaszt. Kéthengeres, léghűtéses, ötlóerős motor hajtja majd a kocsit, amelynek ára a különböző adókkal együtt nem haladja meg a 300 fontot. Szakértők szerint a brit »Mindenki kocsija« jobb a német Gogaomobilnál, az olasz Fiat kiskocsinál és a francia kétlóerős Citroennel. Ezzel a kiskocsival Anglia visszahódítja majd a kiskocsik világpiacán 30 évvel ezelőtt elvesztett elsőbbségét. A tervek szerint hetenként ezer kocsit gyártanak majd. Ez a termelés azonban a duplájára emelhető, ha szükséges. 15 MILLIÓ SZMY . 1862-ben nyílt meg Moszkvában az első nyilvános állami könyvtár. Akkoriban 28 512 könyvre s körülbelül 1000 kéziratra rúgott a könyvtár anyaga. 1917-ben már 1 millió kötetet meghaladó anyagot tanulmányozhattak az érdeklődők. A moszkvai Lenin könyvtár 15 milliót jóval meghaladó könyv- és kéziratgyűjteménye 200 kilométert kitevő polcokon foglal helyet. Naponta több mint 3000 olvasó látogatja a könyvtár nyolc hatalmas, minden kényelemmel berendezett olvasótermét. JÖN .42 ATOMGENGSZ1 Az emberiség túlnyomó része már tűnődött azon, mit jelentene egy háború a mostani atomkorszakban. De vajon hány ember gondolkozott afelett, mi történne, ha gangszerek bandája fel lenne fegyverezve atomfegyverekkel? Váltságdíj fejében egész városokat félelemben tarthatnának, jelenlétükkel tömeghisztériát okozhatnának és ha valaki megkísérelné őket átadni az igazságszolgáltatásnak, egyszerűen ezerszámra megölhetnék az embereket. Fantasztikusan hangzik ez? Egyáltalán nem. Dr. Pitirim Sorokin, a Harvard egyetem szociológusa ezeket mondotta: »A gyakorlat azt mutatja, hogy a feltalálást követő tíz-húsz év alatt majdnem minden fegyver a bűnözők kezébe került. De a gangszerek nem a legfőbb veszélyt jelentik. Kormányok — dr. Sorokin szerint — sokkal veszélyesebbek lehetnek. A bűnözés tanulmányozása ki mutatja, hogy a világ uralkodói között minden négy autokrata uralkodóra és diktátorra jut csak egyképesített* gyilkos.* A FIFA elnökének nyilatkozata a Honvéd délamerikai játéka ügyében Arthur Drewry, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke hétfőn Londonban kijelentette, hogy a FIFA eddig még semmiféle intézkedést nem tett a Honvéd ellen. Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség csak akkor avatkozik ebbe a kérdésbe, ha az érdekelt nemzeti szövetségek nem tudnak zöldágra jutni, s a FIFA-ra bízzák az ügy elintézését. Ehhez természetesen szükséges, hogy panasszal éljenek a nemzetközi szövetségnél. Drewry még hozzáfűzte, hogy a rio de janeirói Flamengó—Honvéd mérkőzés ügyében egyesületi vonalon kell megindulni a tárgyalásoknak, s az érdekelt szövetségeknek alapszabályaik értelmében módjukban áll rendszabályhoz nyúlni. A FIFA tudomásul vette az esetet, s sem az egyik, sem a másik szövetség részére nem nyújtott támogatást ebben az ügyben. Bonyodalmak Puskás Ferenc memoárjai körül Puskás Ferenc neve újból napról-napra ott van a francia sportsajtó hasábjain. A világhírű magyar futballista körül francia—német vita kavarog. Az történt ugyanis, hogy Puskás eladta memoárjait a francia Football című hetilapnak. Visszaemlékezéseiben az 1954-es világbajnoki döntőről is szól és leírja a német csapat öltözőjében a mérkőzés után tett látogatását. Bement, hogy gratuláljon a győzelemhez — írja —, de szokatlan kép fogadta. A német játékosok a földön feküdtek, egyikmásik játékos nyögött, soknak arra sem volt ereje, hogy mezét levesse, a levegőben pedig fojtó orvosságszag terjengett. Puskás hozzáfűzi, hogy sokat beszélnek arról, hogy a nyugatnémet csapat tagjait doppingolták és ez okozta a mérkőzéstáni látványt. A nyugatnémet sajtóban Puskás megállapításai nagy vitát kavartak fel. Azzal vádolják, hogy hazudik. Számos vezető és játékos nyilatkozatát közölték, akik szerint Puskás nem is járt a döntő után a német öltözőben. A francia sportsajtó hitelt adott Puskás közléseinek és emlékeztetett arra, hogy a világbajnoki döntő után a nyugatnémet csapat tagjainak többsége sárgaságba esett. Az ügyben most újabb fordulat állt be: Rio de Janeiróban egy amerikai sportújságíró a vitával kapcsolatban nyilatkozatot kért Puskástól, Puskás a világ legtermészetesebb hangján megcáfolta, hogy ilyesmit írt volna és kijelentette, arról sem tud, hogy egy francia hetilap a memoárjait közölné. A francia Futball erre most legújabb számában közli Puskás sajátkezű írásával a fotókópiáját annak a megállapodásnak, amelylyel megbízza a lapot memoárjainak közlésével. Új népiegyüttes alakult Borsodban Borsodban közel kéttucat népiegyüttes működik már, de alig akad közöttük olyan, mely a helyi népihagyományokat elevenítené fel. Éppen ezért örömmel üdvözöle a népművelési osztály a bódvarákói néniegyüttes megalakulását, mely kizárólag a helyi hagyományok összegyűjtését, feldolgozását és bemutatását tűzte ki feladatául. A fiatal együttes 35 taggal alakult meg. Különösen érdekes, hogy a kis községben nincs egyetlen olyan család sem, melynek egy tagja ne szerepelne a csoportban. Első szereplésükkor a falu egyik részi, még ma is élő szokását, a ..regényavatót” mutatják be. Sok rigmus, kedves szokás vidám nóta varázsolja gazdaggá az előadást De már készülnek későbbi műsorra is, melyen egy őrs? piacan elterjedt szokást, a „leánykérőt” viszik színpadra, ugyancsak sajátos helyi vonatkozású hajivományokból összeállítva. Az együttes már a tavasszal bemutatkozik a közönség előtt és úgy tervezik, hogy még ebben az évben Miskolcra is ellátogatnak. Egyes ötlet Werne Ilksen, egy exkluzív stockholmi éjszakai mulató tulajdonosa, a bár melett árusítóhelyet létesített, ahol csokoládét, ízléses sálakat, posztóból készült állatokat s egyéb ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Az árusítóhely felirata: »Gondoljon idejében feleségére, aki otthon várja.« AZ ELMÚLT év utolsó hónapjaiban titokzartos merénylet dúlta fel a Poggio Moiano, egy isten háta mögötti olasz falucska békés, egyhangú életét. Az esemény azóta is izgalomban tartja és két táborra osztja a derék falusi polgárokat. A békét felkavaró »Botránykő« ezúttal a szó szoros értelmében kő, méghozzá márvány, egy Venus szobor, amely a falucska községházának előcsarnokában áll, nem messze a plébániától. A szobor Praxiteles híres művének a XV. században készült másolata. A reneszánsz korabeli másolóművész az eredeti mű naturalisztikus, vagy verisztikus jellegét — kora ízlésének megfelelően — mégjobban kidomborította és eltekintve minden esztétikai értéktől, a szer bor valóban vérpezsdítő módon hangsúlyozza a női test szépségét. AZ ISTENNŐ szobra sokáig a falucska fölött emelkedő kastélyban kapott hajlékot, amely a Borghesek, majd a Torlonia nemzetség birtokában volt. A múlt század végén, a forradalmi időkben a kiéhezett, elkeseredett lakosság megrohanta, felgyújtotta és feldúlta a kastélyt. Később a szobrot kiásták a romok alól s innen került a községháza előcsarnokába. A FALU lakossága munkába menet, vagy onnét jövet, naponta elhalad a szobor előtt. A munkában agyonhajszolt, kiéhezett, hamar öregedett falusi asszonyok nap-nap után ott látták a soha nem öregedő, ragyogó szépségű Venus istenasszonyt. Elvonultak előtte mogorva, rosszkedvű férjükkel, s úgy tértek haza nyomorúságos viskóikba. A kemény munkában eldurvult és a bortól felhevült férjek azután fonnyadt asszonyaik láttán, nem éppen hízelgő összehasonlításokat tettek. VENUS istenasszony pedig ott állott, magánosan, hidegen, győzelmesen és érzéktelenül nézte kőszemével azt a nyomorúságos életet, amely évszázadok óta úgyszólván változatlanul folyt le előtte. A falu nagyjából ma is úgy él, mint amikor a szobor ötszáz évvel ezelőtt odakerült. El vannak zárva a világtól, a modern élet minden kényelmétől, szórakozásától. Sok falusi még maga készíti lábbelijét, s az utcán szárítja a lisztből és vízből, tojás nélkül készült makarónit, legfőbb táplálékukat. NEM CSODA tehát, hogy iben körülmények közt itt könnyű volt hangulatot teremteni a szép szobor, az érzéketlen márvány vetélytársnő ellen. A falu plébánosa egyszer már beadvánnyal fordult a hatóságokhoz: távolítsák el a szobrot, mert a nyilvánosan közszemlére tett meztelenség megbotránkoztatja a híveket. A kérdés mindezideig teljesítetlen maradt, s most bekövetkezett a »tragédia«. A községháza alkalmazottai egy reggel arra ébredtek, hogy az éjszaka folyamán valaki galád merényletet követett el a szobor ellen: valamilyen kemény tárgygyal, valószínűleg kalapáccsal szétzúzták a szobor állát és arcának egy részét. A KÖZSÉG elöljárósága és a falu férfilakosságának többsége a plébánián keresi a tettest vagy felbujtót, a nőnemű la^**«ána, különösen az irfe^e^hek azonban felháborodottan utasítják vissza ezt a vádat. MERÉNYLET a vetélytársnő ellen Szerda, 1957. Január SS. r MINT AZ AFP JELENTI, Jemen londoni követsége újabb közleményt adott ki, amelyben támadó cselekményekkel vádolja az adeni protektorátusban állomásozó angol csapatokat. A közlemény szerinti „ágyúkkal, tankokkal és repülőgépekkel felszerelt angol csapatok érkeztek Harib közvetlen közelébe, s ostrom alá vették a jemeni városrészt”. A közlemény szerint az angolok intenzív katonai akciójukkal nyomást akarnak gyakorolni a békeszerető Jemenre. Akik hullámsírban lelték halálukat A révkapitányság 1956. évi vízibaleset statisztikája közli, hogy több év óta tavaly volt a legtöbb vízbefulladás, s a legtöbb gondatlanságból eredt. 1956-ban több mint százan lelték halálukat a hullámsírban, mintegy 150 embert sikerült a vízbefúlástól megmenteni. A téli sport- és víziélet most különösen sok veszélyt rejt, ezért a révfőkapitányság fokozott óvatosságra inti a lakosságot. Elsősorban a szülőknek kell jobban ügyelniük gyermekeikre. befagyott Balatonon rövidesen kijelölik azokat az utakat és azokat a részeket, ahol korcsolyázni lehet. Csiölsben a hallóhőssnég Martin Gildmeister, a neves fizikus, érdekes kísérleteket végzett a hang érzékelésére vonatkozólag. Megállapította, hogy mintegy 30 éves korig 20—22 ezer rezgésig érzékeli a hangot az emberi fül. Később mind alacsonyabb rezgésszámot képes felfogni. így 40—45 éves kora között 15 ezer, míg 45 éven belül már csak 13 ezer rezvérszámú ’■'pnvot fő«* fel az emberi fíj]. Vegyen újból T®TO szelvényt!