Észak-Magyarország, 1957. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-22 / 17. szám

RSZAKMAGYARORSZAGKedd, 1957. Január Hruscsov Sztálin érdemeiről beszélt Kína moszkvai követségének fogadásán A TASZSZ közli: A Kínai Népköztársaság moszkvai n­agykövetsé­gének a Giou En-laj mi­niszterelnök vezette kormányküldött­ség tiszteletére adott január 17-i fo­gadásán beszédek hangzottak el. Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnöke üdvözölte a vendégeket, majd Bulgamyin elvtárs mondott pohárköszöntőt. Ezután N. Sz. Hruscsov elvtárrs mondott beszédet. — Nem akarok a nemzetközi im­perializmus témájáról, terveiről és fondorlatairól beszélni, bár egyesek természetesen meglepődhetnek — hogy is beszélhet ez a Hruscsov anélkül, hogy ne érintené a nemzet­közi imperializmust. (Derültség, taps.) Be kell vallanom, hogy nem könnyű ez nekem: nagy akaraterőre vata szükségem, hogy ne érintsem ezt a témát. Ma azonban annyira szép és örömteljes a mi baráti találko­zónk, hogy nem szeretném felhőssé , unni az imperializmus emlegetésé­vel (Ismét derültség, taps.) *— mon-í­totta elöljáróban, majd így folytat-t­ta: Az utóbbi időben Nyugaton azzal­­ vádolnak bennünket, hogy :»sztáli­nisták” vagyunk. Válaszul már többször kijelentettük, hogy a mi felfogásunk szerint a „sztá­linista”, valamint maga Sztálin is elválaszthatatlan a kommu­nista nagy nevétől. Amikor a forradalom ügyéről, a proletariátus osztály érdekeinek az osztályellenségeink ellen vívott for­radalmi harcban való megvédéséről volt szó. Sztálin bátran és kérlelhe­tetlenül védelmezte a marxizmus— leninizmus ügyét. Mi nem azért bí­ráltuk Sztálint, mert rossz kommu­nista volt. Bíráltuk bizonyos elhaj­lásaiért, kedvezőtlen tulajdonsá­gaiért, azért, mert komoly hibákat követett el. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat mindenkinél előbb látta meg Lenin. Vlagyimir Iljics rá­mutatott Sztálinnak ezekre a fogya­tékosságaira és hibáira, ő azonban életének utolsó szakaszában megfe­ledkezett a lenini figyelmeztetésről. Természetesen rossz dolog az, hogy Sztálinnak elhajlásai és hibái voltak amelyek kárt okoztak ügyünknek. Sztálin azonban még akkor is, ami­kor hibákat követett el, am­kor tör­vénysértéseket követett el, mélysé­gesen meg volt győződve, hogy a forradalom vívmányai védelmének érdekeiben, a szocializmus ügye érde­kében teszi ezt. Ez volt Sztálin tra­gédiája. Ami az alapvető részt, a fő dol­got illeti — a marxisták—leni­nisták számára pedig az alapvető és a fő dolog a munkásosztály érdekeinek, a szocializmus ügyé­nek védelme, a marxizmus—le­ninizmus ellenségei elleni harc — ebben az alapvető és fő dolog­ban, mint mondani szokták, ad­ja Isten, hogy minden kommu­nista úgy tudjon harcolni, mint Sztálin harcolt. (Viharos taps.) A kommunizmus ellenségei szánt­szándékkal agyalták ki a „sztálinis­ta” szót és megpróbálják azt­ sértővé tenni. Nekünk marxisták a leninis­táknak, akik a munkásosztály és an­nak harcos élcsapata — a lenini párt — érdekeiért folyó forradalmi harc­nak szenteltük életünket, Sztálin neve elválaszthatatlan a marxizmus—lenínizmustól. Ezért mindegyikünk, a Szovjetunió Kommunista Pártjának minden tagja hű akar lenni a mar­xiz­mus—lenini­zmushoz, a munkás­­osztály érdekeiért folyó harc ügyéhez, mint ahogy hű volt eh­hez az Ügyhöz Sztálin. (Taps.) A kommunizmus ellenségei meg­próbáltak belekapaszkodni a Sztálin fogyatékosságairól és hibáiról gya­korolt bírálatunkba. Megpróbálták ezt a bírálatot a maguk céljára fel­használni. Sztálin személyi kultuszá­nak bírálatát rendszerünk alpjai el­len, a marxizmus—leninizmus alap­jai ellen akarták fordítani. Ebből azonban semmi sem lett és nem is lesz, urak! nem sikerül ezt megten­­niök, épp úgy, ahogy tükör nélkül nem láthatják meg ?alját fülükét. (Derültség, taps.) Amikor arról beszélünk, hogy a tő­kés rend elpusztul, sohasem állítot­tuk és nem is állítjuk, hogy ez az ellene teendő erőszakos intézkedé­seink következtében történik meg — mondotta, majd így folytatta* Meg­győződésünk, hogy a belső erők harcának eredmé­nyeként tűnik el a történelem színpadáról, ahogy eltiszkultak a megelőző társadalmi formáci­óiók, miután elavultak és átad­ták helyüket az új tápadalmi formációknak, amelyek a törté­nelmi fejlődés során születtek. Ez épp oly elkerülhetetlenül követ­kezik be, mint például az elaggott ember halála mint ahoggy bekövet­kezik a szülés amelyet már nem le­het megakadályozani. Az új születik, a régi elhal. Mi, természetesen az or­szágainkban folyó szociálisa és kom­munista építőrmunkánkkal bizonyos mértékben elő fogjuk segíteni ho­gy az Új gyorsabban győzzön. A példa ereje nagy erő. (Viharos taps.) Befejezésül a Kínai Kommunista Párt vezetőit égette Hruscsov. K­ÖN­YVEKRŐL Máthé Lidiit: BUJDOSÓ SZÓ (Magvető Kiadó) Kb 955 oldal, k kötve 20.50 Ft. Regény a XVIII. századiból, a ma­gyar nép történelmének egyik leg­­szomorúbb szakaszából, az ellen­reformáció véres elnyomásának, a Wesselényi-féle összeesküvésnek, s az ezt követő függetlenségi mozga­lomnak korából. Hőse Paksi Ferenc, a jobbágyszármazású fiatal tanító. Az elnyomás, az önkény már kisdiák koráiban harcra kényszeríti. A nép me­llé, a felkelők mellé áll, velük együtt harcol és Újhely felszabadí­tásaikor életét is veszti. Verne: A VILÁG URA (Ifjúsági Kiadó) (Ifjúsági kiskönyvtár) Kb. 264 oldal, fűzve 4._ Ft Egy v­éguralomra tűző őrült felta­láló alakja és pusztulásba vezető út­ig bontakozik ki e fantasztikus tőr­Örkény István: EZÜSTPISZT­I HANG. (Magvető Kiadó) Kb. 224 oldal, kötve 15.— Ft. ményében szikrázó szellemességgel ironikusan, epigrammaszerű rövid csattanókkal tűzi tollhegyre mai éle­tünk különböző eseményeit. Méltó továbbfolytatója a humoros tárca, karcolatok és riport .A műfajnak, mely­nek irodalmunkban régi hagyomá­nyai vannak. ‘JET2P6 MitM Livia -Búj­­dosó azó c. most megjelent köny­vből. .« „Vilio ura­ Című most áttetent Verne-regényből Rajz Örkény látván „Ezüst pisát, rángu c. most megjelent humoros könyvéből. Az író humoros írásainak gyűjte­ Halálraítéltek és kivégeztek két gyilkost Székesfehérvárott a rögtönítélő katonai bíróság január 19-én halálra ítélte Nagy Lajos 23 éves és Szedeli János 29 éves réparakó munkásokat, akik Mezőkomáromiban január 12-én a késő éjszakai órákban karókká, agyonverték Pál József gazdálkodói. A rögtönítélő bíróság az elítéltek kegyelmi kérvényét elutasította. Az ítéletet végrehajtották. (MTI) Csábító ezerdollárok A sokféle csábálom között, amely a magyarok tízezreit Nyugatra haj­totta, igen jelentős szerepet játszott az a hitvány felelőtlenséggel ter­jesztett híresztelés, hogy min­den menekültnek, aki átlépi az osztrák határt, azonnal 1000 dollár üti a markát. Ezer dollár! — Szép pénz’ No, nem azoknak a burzsoámaradékok­­nak, kupecelinek és hasonlóknak, akik ékszerekkel, valutával felsze­relve már régen lestek az alkalom­ra, hogy itthagyják ezt a számukra korlátolt harácsol­ási lehetőségeire kínáló magyar hazát, de igenis nagy pénz azoknak a kaland vágyó félrevezetett fiataloknak, egyszeri dolgozóknak, akik ekkora összeget még sohasem láttá­k együtt a társa lyukban. Hogyne szédültek volna meg annak a gondolatától is, hogy amint átlépik a határt, már maga, az ezer dollár hónapokig tartó gondtalan életet biztosít, majd ne­kik. Meg aztán: ha a magyar­­«fel­kelőket« olyan nagy szeretettel várják odakint, hogy csak úgy uk-mukk-tukk minden menekült ezer dollár zsebpénzt kap, amint »szabadföldre« lép, ám következte­tik még azután?! Kétségtelenül tej­ben, vajban fürdetés. Minden me­­­nekültet ünnepel majd, tenyerérn, hordoz és elhalmoz minden földi jóval Nyugat és főként Amerika érző, óriási szíve. Hogy nem így történt? Hogy tíz­es tízezer magyar kódorog Európa koldusaként lágerekben és a metro­polisok utcáin; hogy ezer dollárok helyett lágerpuccsek, tömegszállá­sok, tányér bablevesek és bizalmat­lan, idegen tekintetek fogadták az ithoni meleg családi fészkeket el­vi­gvó fiatalokat és idősebbeket? Arról Amerika, a Szabad Európa és a többi nem tehet, moshatja kezeit,­­ hiszen az ezer dollárokat »csak híres­ztelték«. Készülnek már a ballonkabátok­ ­ tavaszi divatban nincs lényeges változás A ruházati ipar idénynaptára mindig egy negyedévvel előbbi idő­pontot jelez. A legnagyobb télben ők éppen a tavaszi ruhákat gyárt­ják, hogy azok idejében az üzletekbe kerülhessenek. Januárban több üze­münk, köztük a debreceni, a soproni és a bajai ruhagyár megkezdte a tavaszi holmik készítését. Mivel tavaly nem volt elegendő ballonkabát, a­ Május 1 Ruhagyárban az idén már több szalagnál varrják ezeket. A tavaszi divatban nincs lényeges változás. A legcélszerűbb viselet a szok­nyablúz és a kiskosztüm.. Elegánsak lesznek a tavasszal a jersey ruhák és kosztümök is. A ruhagyárak két műszakban dolgoznak és 70—80 százalékát ad-­­ák a régi mennyiségnek. Anyagellátásuk is biztosítottnak látszik, ka­pacitás hiányában azonban a várható keresletet nem tudják majd hiány­talanul kielégíteni. Ezt súlyosbítja még, hogy a ruházati kereskedelem­nél komoly készletek semmisültek meg, több üzlet és két nagy raktár is leégett. A vásárló közönség mégis kevésbé fogja tapasztalni ezt a hiányt, mert egy részét külföldi cikkek beszerzésével pótolják. Foglal­koznak azzal a régebben felvetett gondolattal is, hogy úgynevezett be­dolgozókkal bővítsék a ruházati ipar termelőképességét. Az első hóvirág Az Erdészeti Melléktermékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat központjába csütörtökön megérke­zett az első hóvirágküldemény: ISO, borostyánlevéllel körített kis csokor. A naixikban megindult nagy havazás előtt szedték a so­mogyi lankás erdők déli lejtőjén, fia elolvad a hó a dombhátakról, újabb nagy mennyiségű borral hó­virág várható Somogyból. Érde­mes megemlíteni, hogy csupán hó­virágból több mint százezer forint bevétele volt a vállalatnak az el­múlt tavasszal. ESETLEG! Az amerikai szenátus külügyi é­s hadügyi bizottságai folytatták az Eisenhower-doktrína vitáját. A bizottságok tagjainak , kérdéseire Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere válaszolt. Érzékel­tette, hogy a doktrína egyik célja valóban a közép-keleti angol és francia befolyás amerikai befo­lyással való felcserélése. A vita különös érdekessége Lange szenátor kérdése volt: van­nak-e a Dulles vezetése alatt álló­­Sullivan & Cromwell« jogi cég­nek kőolajipari beruházásai és ha igen, mely államokban. Dulles a kérdésre azt mondotta, hogy »eset­leg« vannak kőolajipari beruházá­sai. O/af­f CL soru-ig, az élet a sátoraljaújhelyi szlovák nyelvű általános iskolában ■TiTm Ili­asminti éléé­rl H­­osszú szünet után először hangzik vidám gyermeklár­ma a sátoraljaújhelyi szlovák tan­nyelvű általános iskola és kollégium hófehér falai között. A megye szlovákajkú családjai­nak gyermekei ölelgetik, üdvözlik egymást, suttogva, kacagva mesé­lik bükkaljai és hegyközi ottho­naik híreit. Velük együtt érkezik Répáshuta, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Ómassa, Kishuta, Nagyhuta, Há­romhuta, Komlóska, Kéked, Forró és még sok-sok község levegője, tájszólása és számtalan népi szo­kása. Nagykosaras édesanyák kísérik gyermekeiket. Ezekkel a gyerme­kekkel érkezett a 9 éves Szabó Tibi, testvérkéjével a 8 éves Nórá­val. Miskolcról hozta őket édes­anyjuk. A búcsúzásnál nem hulla­nak könnyek. A gyermekek is és a távozó édesanyák is tudják, hogy jó helyre a második otthonba ke­­rültek. Egy édesapa sem simíthat na­gyobb szeretettel gyermekei fején, mint Jendruszák János tanár. Meg­ölelgeti, ölbekapja a sok aprósá­got, s azok akkora bizalommal si­mulnak hozzá, mint egy igazi édes­apához. V­ele beszélgettem. Ő ismer■ v­­ette röviden az iskola cél­ját, munkáját Tőle tudtam meg hogy az iskola tananyaga ugyanaz mint a magyar tannyelvű iskolák. A különbség csak annyi, hogy az anyagot a magyar nyelv kivételé­vel szlovákul tanítják. Azok a gyermekek, akik ebben az iskolá­­ban végzik el a nyolc osztályt, a rendszeres magyar iskolákon kívül a budapesti szlovák tanítóképző­ben, vagy a békéscsabai szlovák gimnáziumban tanulhatnak tovább. Különösen Pozsony látja szívesen őket Vannak olyan tanulók, akik a tanítóképző elvégzése után ne­m akarnak tovább tanulni, állást vál­lalnak. Ezek a szarvasi, budapesti, tótkomlósi békéscsabai, sátorapa*­újhelyi szlováknyelvü iskolákba vagy a szlováknyelvű községek is­koláiba kapnak kinevező** tanításra. Megnéztem a lakószobákat és a tantermeket is. Mindenütt a leg­nagyobb rend és tisztaság. A lakó­szobákban a gondozónők szerető keze varázsol meleget é­s vigyáz­tak a gyermekek tisztálkodására, öltözködésére. A tantermekben pe­­dig a kötelező tanítás után négy nevelő segíti őket a tanulásban. A szórakozásban sincs hiány Az iskola nagytermében de önkint tartanak vetítettképes elő­adást és havonta egy klubestet. Ezt a klubestet különösen szeretik a gyerekek, mert itt a műsoron és a játékokon kívül táncolhatnak is. Kiváló az énekkaruk is, amely az iskolák között rendezett kultúrver­­senyen 1956-ban a második helye­zést érte el. Míg beszélgettünk, egyre nőtt közöttünk a gyermeksereg. Gyüle­keztek, mint apró fiókák a ..ági madár körül és úgy húzódtak m­e A tanár szárnyai alatt, mint szokó­­ egy orthrm, egy boldog fészek me­legében. Ma még Pihennek, de hol­nap reggel kezdődik a kez­dődik a tanulás■ — vékony — *E A közönség tombolt Mexicóban a lóversenyen a zsű­ri diszkvalifikált egy igen esélyes lovat, amelyre sokan fogadtak. A közismerten hevesvérű mexicó­­k er­re hírükhöz méltóan adtak kifeje­zést elégedetlenségüknek. Először szétzúzták a versenytábla fűtőberen­dezését, majd kővel dobálták meg a következő futamra felvonuló zsoké­kat és lovakat. Azután feleyutt©*ták a tribün padjait és felfordítottak két gépkocsit. A közben újabb futamban részvevő lovat­, kissé idegesen vág­táztak. Szakértők szerint minden okuk megvolt rá. A párizsi operában Székely Mihály Kossuth-dasz ki­váló művészünk a napokban a Bo­risz Godunov címszerepében lépett fel nagy sikerrel. Ez volt az első eset, hogy vendégművész a párizsi opera színpadán magyarul énekelte Borisz szerepét­ . Fischer Annie Kossuth-dí­jas zon­goraművésznő a Theatre des Champs Élyséesben adott vasárnap hangver­senyt. Fischer Annie elmélyült mű­vészete a párizsi közönség körében is nagy sikert aratott. Új rádiók A közelmúltban kétfajta rádió ér­kezett az NDK-ból, amelyeket a vásárlóközönség örömmel fogadott, mivel mindkettő kitűnő minőségű. Most egy újabb készülék érkezését várják, amely 12 csöves és nagyobb teljesítményű, mint az előbbiek. Előreláthatólag 4000 forint körüli ára lesz. Ezeket szaküzletek hozzák ’’«.irgalomba. ötven gyermek öröme , de boldogság a szülőknek is Miskolcon még a múlt év őszén újabb 50 férőhelyes óvoda építését kezdték meg a belvárosban. A mun­kák az októberi események miatt abbamaradtak. A városi tanács fél­millió forintos költséggel évülő óvoda építésének folytatását határozta el s ennek megfelelően újból hozzáláttak az évül^* alap^r^si­­rminkáihoz. Az 1957-es évben befejeződő óvodatépí­téssel kereken 1700-ra növekedik a miskolci ó»vví/ííf ^/t*^rt/idAt­ ér­essége. itt az atomvirsli A cambrisdei egyetem egyik­­ laboratóriumában atom «11 se rak- 5 kát . bomba,'*ak’’ egy pár virslit , és szétrombolták a húsban lévő­­ erjesztő anyagot ami egyik fő okozója a hús roml­ásának. A virslit normális szobai létén tartották és az ötves múltra mŠer m'flHie fr*s* Volt. ­ Tv

Next