Észak-Magyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Világ proletárjai egyesüljetek mmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 126. szám • Ára 50 fillér 1957 június 1. szombat A munkaverseny időszerű kérdéseiről M­egyénk ipari üzemeiben, bányáiban az ellenforradalom mintegy nyolcszáz millió forintnyi termeléskiesést okozott. Borsod ipará­nak termelési szintje az ellenforradalom előttihez viszonyítva 25 száza­lékra visszaesett. Széntermelésünk napi 15 ezer tonnáról 3—4 ezer ton­nára, energiatermelésünk pedig a negyedére csökkent. Ennek következ­ményeképpen megyénkben 5—6 ezer ember vált több mint három hónapig munkanélkülivé, a munkások jelentős része 50 százalékos fizetéssel kény­szerszabadságra ment. Pártunk és kormányunk erőfeszítése azonban sikerre vezetett. A be­csületes és öntudatos dolgozókra támaszkodva sikerült a munkát bein­dítani, s ha lassan is, de a termelés grafikonja emelkedett. A termelés állandó emelkedésében a többi között nagy része van a megújhodott szo­cialista munkaversenynek. Mint ismeretes, az ellenforradalom bemocs­kolta a munkaversenyt, de az elmúlt két-három hónap bebizonyította, hogy a nemes vetélkedés szükséges s nemcsak rossz oldalai vannak, mint ahogy azt az ellenforradalmárok híresztelték. A legjobb és legöntudatosabb dolgozók javaslatára, kezdeményezé­sére valóban „alulról” — az üzemekből, a bánya mélyéből indult el a szo­cialista munkaverseny becsületének helyreállítása. Milyen jelenségek tapasztalhatók a megújhodó munkaverseny te­rületén? Egyes helyeken olyan megnyilvánulás tapasztalható, hogy a műn­­verseny becsületének visszaállítását csak abban látják, ha újjá­szervezik a versenyt. Ez nem elég. A verseny újjászervezése mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni még egy sor más komoly problémát. Ilyen például, hogy a munkaversenynek olyan formáját válasszák ki a dolgo­zók, amely a helyi adottságoknak legjobban megfelel. Az legyen az álta­lános elv, hogy a versenyformát az üzemek sajátosságai szabják meg. Tapasztalható olyan káros jelenség is egyes területeken, hogy csak a mennyiségi mutatók túlteljesítésére irányítják a versenyt. Ez nem helyes. Olyan versenyformákat kell választani, amelyek amellett, hogy minden­kit egyaránt ösztönöznek, reális feltételeket és konkrét célokat szabnak meg, érvényesítik a „többet, jobbat, olcsóbbat” hármas jelszót. Nagyon helyes — ahol erre mód és lehetőség van — a munkaversenyt az export­tervek időbeni teljesítésére, a minőségre, az anyagfelhasználásra, a taka­rékosságra irányítani. Helytelen és káros az a nézet is, amit egyesek vallanak, hogy a munkaverseny az egy kitűzött cél. A munkaverseny az nem cél, hanem eszköz. Üzemeinkben nem azért kell versenyezni, hogy csak versenyez­zenek a dolgozók, hanem azért, hogy a vetélkedéssel minél szebb ered­ményeket érjenek el. Nem helyes az sem, ahogy egyes szakszervezeti vezetők látják a munkaversenyt. Akadnak olyanok, akik azt mondják, a szakszer­vezet feladata, hogy elossza a nemzeti jövedelmet. A szakszervezet ér­­dekvédelmi szerv. Ez igaz, de amellett még sok más feladata is van. Ilyen például, hogy a szakszervezetnek részt kell venni az üzemek, mű­helyek terveinek kidolgozásában, végrehajtásában, az arra való mozgó­sításban­­, amelynek legfontosabb eszköze a szocialista munkaverseny.­ Tapasztalható olyan káros jelenség is, hogy egyes vezetők, dolgozók figyelmen kívül hagyják a múltban jól bevált módszereket, pedig fel is kell használni a régi jól bevált módszereket. A szénbányászatban például szinte tökéletesen bevált a frontbrigádok versenye, amelynek komoly hagyományai vannak bányaüzemeinkben. A jól alkalmazható verseny­­formákat csak azért, hogy teljesen új alapokra helyezzük a szocialista munka­versenyt, kár lenne felrúgni. Az üzemek vezetői, a pártszervezetek, üzemi bizottságok továbbra is keressék, kutassák a legjobb megoldást, a dolgozók kezdeményezé­seinek, javaslatainak támogatására. * A vezetők úgy iparkodjanak, hogy ne csak regisztrálják az eredményeket, hibákat, hanem igenis legyenek élharcosai a munkaversenynek. Éberen vigyázzanak, nehogy kedvét szeg­jék a versenyezni akaró dolgozókig. Arra törekedjenek, hogy a legmesz­­szebbmenőkig biztosítsák a műszaki feltételeket, a zavartalan munkát. A bányászatban például nagyban gátolja a dolgozók vetélkedését az üres csillehiány. A párt- és a szakszervezet minden erővel támogassa a dol­gozók helyes, hasznos elgondolásait. Valamennyi borsodi dolgozó — aki már bekapcsolódott a­ megúj­­hodott szocialista munkaversenybe —, mutassa meg saját mun­katerületén, hogy ki a legény a gáton. A versenyzők között is legyenek elsők a kommunisták, legyenek ők a nemes vetélkedés motorjai, ragadják magukkal valamennyi munkatár­sukat. Legyen ez a megújuló szocialista munkaverseny kezdete egy új a réginél sikeresebb vetélkedésnek, hogy népgazdaságunk mielőbb ki­heverje az ellenforradalom okozta gazdasági sebeket. Szovjet szövetkezeti küldöttek érkeztek hazánkba A Szövetkezetek Országos Szövet­sége igazgatóságának meghívására pénteken szovjet szövetkezeti kül­döttek érkeztek hazánkba. (MTI) A mezőkövesdi járás 100 százalékra teljesítette második negyedévi adótervét A mezőkövesdi járási tanács vb.­­titkára a tegnapi nap folyamán kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a járás több mint egy hónappal a ha­táridő előtt teljesítette második ne­gyedévi adótervét. Megyénkben a mezőkövesdi járás az első, amely 100 százalékra teljesítette adóter­vét. Dicséret érte. KÉT ÚR SZOLGÁJA Szirtes Ádám és Nádassy Anna a Goldoni-komédia jelenetében. egyik kedves Az ózdi kohászat 320 dolgozója épít az idén saját családi házat Az Ózdi Kohászati Üzemekben, va­lamint a környékbeli községekben lakó dolgozók közül az idén — a ta­valyi kétszáznyolcvannal szemben — háromszázhuszan építenek saját csa­ládi házat. Az idei házépítők közül 120 dolgozó OTP-kölcsön nélkül, sa­ját erejéből fogott az építkezéshez. Az épülő lakások nagyobb része két­szobás s mindegyikhez fürdőszoba is tartozik majd. A gyár az építőket fuvarral, més­­­szsel, cementtel, törmelékanyaggal, bontásiból eredő faanyaggal, olcsó falazóblokkal, továbbá térítés nélkül mészporral,­ vörös salakkal segíti. A TÜZÉP-en keresztül Egerből és Bé­késcsabáról eddig 250.000 cserepet biztosítottak az építkezőknek. Az építkezések ütemére jellemző, hogy az utóbbi két hónap alatt a kohászat salaktégla, gyárából egymillió téglát szállítottak ki az építőknek. Megyénk a negyedik helyre került a második negyedévi adóbevételi tervteljesítés országos versenyében helyre kerültünk Zala, Hajdú-Bihar Mint l­apun­k korábbi számában hírül adtuk: megyénkben eredmé­nyesen halad az adóbeszedés. Két nappal­­ezelőtt még a kilencedik he­lyen álltunk, a legújabb értékelés szerint azonban mér a negyedik és Komárom megyék után. Járása­ink közül különösen az ózdi, mező­kövesdi, szikszói járások értek el kimagasló eredményt. Ünnepélyes diplomakiosztás a miskolci nehézipari műszaki egyetemen A miskolci nehézipari műszaki egyetemen pénteken tartották az 1956—57-ben végzett mérnökök ün­nepélyes diplomakiosztását. Az egye­tem feldíszített aulájában az oktató­kon, hallgatókon, a végzett mérnökö­kön és hozzátartozóikon kívül meg­jelentek az MSZMP megyei és városi bizottságainak, a megyei és városi tanács, az intézmények, valamint a miskolci és diósgyőri üzemek képvi­selői. Sályi István Kossuth-díjas rektor megnyitója után Szmola Imre tanár­segéd, az egyetemi pártszervezet, Kukucska János, a megyei tanács megbízott elnöke a megyei pártbi­zottság és tanács, Fazekas László, a városi tanács elnöke a városi párt­­bizottság és tanács, míg Bendicsek József az egyetemi KISZ-szervezet nevében köszöntötte a végzett mér­nököket. Ezután Sályi István rektor 89 gépész- és 75 végzett kohómérnök­nek adta át ünnepélyesen a diplomát. A végzett mérnökök nevében Salánki József gépészmérnök vett búcsút az Ama matertói, 4. miskolci nehézipari műszaki, egyetem oktatóinak és hallgatóinak szorgalmas munkájára mutat, hogy az ország műszaki egyetemei közül Miskolcon került az idén először sor diplomakiosztásra. Több mint másfélmillió forintot fordítanak új gépek beszerzésére a DIMÁVAG-ban A DIMÁVAG Gépgyárban az idén a kiselejtezésre kerülő gépek újakkal való pótlására több mint másfélmillió forintot fordítanak. Ebből az összeg­ből kilenc új gépet — köztük három csúcs-, illetve revolveresztergát, két függőleges marógépet­­ szereznek be. Új felöntőfejjel javítják az acél minőségét, növelik az anyagtakarékosságot Eddig az acélművekben a kok­illák felöntőfejeit samottal bélelték. Ezzel a módszerrel az öntecsek legtöbbjé­ben üregek, lunikerek keletkeztek, mert a felöntőfej nem tartotta a folyé­kony acélt elegendő ideig a kívánt hőmérsékleten, az acél gyorsabban dermedt. Csiabai Gyula, a miskolci nehézipari műsza­ki egyetem adjunk­tusa termites bélelésű jelöntőfejet készített s a kísérletek során bebizo­nyosodott, hogy ez hosszú ideig ma­gas hőmérsékletet biztosít s így a zsugorodási üregek utántöltődnek a kellő ideig folyékonyan tartott acél­ból. Ezzel a tunkeresség a legkisebb­re csökken. A számítások szerint — a minőség jelentős javulása mellett egy kisebb öntecsnél is 20—25 ki­logramm tiszta acél a megtakarítás. A jól bevált újítást a diósgyőri, acélműben — egyelőre a kisebb ön­tecseknél — a közeli napokban már üzemszerűen alkalmazzák, így csak a 300—500 kilogrammos öntecsek használatánál havonként 15 tommá anyagmegtakarítást érnek el. A Miskolci ünnepi Heteken találkozót rende­znek az ország legjobb dalosegyüttesei Nagy készülődés folyik az ország második legnagyobb városában, hogy a június végén kezdődő Miskolci Ün­nepi Heteket sokáig emlékezetessé tegyék. A 23 napig tartó művészeti és kulturális események egyik fény­pontja lesz az ország legjobb dalosai­nak találkozója. Eddig Budapestről, Debrecenből, Szegedről, Székesfehér­várról, Szolnokról és Karcagról 27 együttes jelentette be részvételét az ünnepségre. Borsodban a Lenin Ko­hászati Művek munkáskórusa, az abaújszántói és mogyoróskai dalosok, valamint a Szerencsi Cukorgyár együttese készülődik az ünnepi hang­versenyre. A dalosünnepségre a népkerti sza­badtéri színpadon kerül sor. A terv szerint valamennyi kórus együtt énekli Borsod megye szülöttének, Egressy Béninek örökbecsű művét, a Szózatot. Ezenkívül — többek között — előadják Haydn: Csalogány káno­nát és Pödör József: Tavaszi dalát. A hangversenyt követő napon nagysza­bású találkozót rendeznek a Bükk­­hegység legszebb táján, Lillafüreden. A Palota-szálló Hámori-tó felé néző erkélyén egyszerre 400 dalos ajkán csendül majd fel: Vörös Csepel ve­zesd a harcot... A hangverseny után táncos ismerkedést tartanak az or­szág minden részéből összegyűlt da­losok. Húsz új totó-lottó kirendeltség A szelvény forgalom zavartalan le­bonyolítása, s a lotto játékosok kéré­sére a Sportfogadási és Lotto Igazga­tóság szélesíti kirendeltséghálózatát. Országszerte mintegy húsz új­ toto-­ lotto irodát nyitnak. Vidéken többi között Miskolcon, Mohácson, Tatán, Vácott, Siófokon­­ nyílik totó-lottó kirendeltség. (MTI) Megkezdték a hegyaljai szőlők kötözését A világszerte ismert magyar tör­ténelmi borvidéken, Tokajihegyal­­ján megkezdték a szőlők első kötö­zését. A szeszélyes időjárás eddig­­még semmi kárt nem tett a bő ter­mést ígérő szőlőkben. A kései fa­gyok és az utána beköszöntött pá­rás, esős időjárás következtében előállott peronoszpóra-veszélyt a hegyaljai szőlősgazdák az időben végzett permetezéssel eddig még elhárították. Az első permetezést és a mély­kapálást hegyaljaszerte befejezték. Most a szőlő kötözését végzik. Ez­zel a második permetezés időpont­jáig — melyre a hűvös időjárás miatt későn kerül sor — be akar­ják fejezni. A kötözésihez szükséges raffiából a szükséges mennyiséget időben biztosították. HÁROM HÉTIG TARTÓ LÁTO­GATÁST TETTEK a sátoraljaújhelyi járás mezőgazdasági osztályának ve­zetői és szakemberei a területükhöz tartozó termelőszövetkezetekben. Hi­vatalos volt a vizsgálat, de nem az ellenőrzés jogán tartották, hiszen ettől az évtől kezdve tsz-eink nagyobb önállósággal gazdálkodnak. Elsősorban abból a célból látogatták meg a tsz-eket, hogy tanulmányozva gazdálkodási módszereiket, termelési ter­veiket, szaktanácsaikkal segítsék a nagyüzemi gazdálkodás útját járó dol­gozó parasztjainkat. Útjük befejeződött, s ebből az alkalomból felkerestük Panka Gyula mezőgazdászt, a bizottság egyik tagját, aki a bodrogközi termelőszövet­kezetek életéről a következőket mondotta: — Huszonnégy termelőszövetkezetet látogattunk meg, s minthogy a bizottságban nemcsak mezőgazdászok, hanem gépesítési és pénzügyi szakemberek is voltak, mondhatjuk, hogy tsz-eink életének minden te­rületére betekintést nyertünk. A termelési tervek és a dokumentációs anyagok tanulmányozásán kívül határszemléket is tartottunk, majd tag­gyűléseken, vezetőségi üléseken ismertettük tapasztalatainkat, észrevéte­leinket. Beszámolónk nem egy helyen igen élénk vitára adott alkalmat, s annak nyomán egészséges eszmecserét folytattunk a termelőszövetke­zeti tagokkal. Tanácsaink, szakmai útmutatásaink minden esetben arra irányultak, hogyan indulhatnának el tsz-eink mennél előbb a belterjes gazdálkodás útján. A továbbiakban megtudtuk, hogy a sátoraljaújhelyi járás 24 ter­melőszövetkezetének túlnyomó többsége reális tervek alapján, rentábili­san gazdálkodik. Különösen a bodrogköziek, közülük is a cigándi Petőfi, a kenézlői és a harcsai Dózsa minden tekintetben igyekszik kihasználni az­ önállóság­ adta kedvező lehetőségeket. A harcsai Dózsa minden fe­e­melési ágban kiváló eredményeket mutat fel. Már évekkel ezelőtt el­kezdte a belterjes gazdálkodást, s ennek köszönhető, hogy régóta az or­szág milliomos tsz-ei közé tartozik. Egyetlen fillér hiteltartozása sincs. Az erre az évre tervezett bevétele 1 millió 77 ezer forint, összes kiadása pedig csak 648 ezer forint. Belterjes gazdálkodásának középpontjába az állattenyésztést állította. Állatállományuk 72 darab szarvasmarhából, 500 darab juhból, 60 anyakocából, 122 süldőből és 113 eladásra befogott hí­zóból áll. Ugyancsak az állattenyésztés és szőlőtermelés segítségével növeli jövedelmét a nem régen alakult olaszliszkai Gazdász Tsz, amely működ­­désének mindjárt az első évében 72 forintot irányzott elő minden mun­­kaegységre. A határszemléket követő taggyűléseken a bizottság tagjai előtere­jesztették javaslataikat. Javasolták többek között — éppen a belterjesző­ség fokozása érdekében, az istállótrágyázás növelésén kívül — a zöldtrá­­gyázás alkalmazását, amint azt a harcsai Dózsában már meg is valósí­­tották, továbbá a savanyú talajú földek mésziszappal történő megjavítás­­át és a kertészetek bővítését. Kimutatták, hogy a nagyszerű bodrogközi adottságok kihasználásával további 233 holddal lehet növelni a termelői szövetkezeti öntözéses kertészetek területét, s ennek megvalósítása a tsz-ek anyagi hasznán túlmenően egész Borsod megye zöldségellátása te­­kintetében felbecsülhetetlen jelentőségű. ÚJ FEJEZETET JELENT nagyüzemi gazdálkodásunk történetében termelőszövetkezeteinknek az önállóság útján való elindulása. Munkáj­­uk eredményessége minden kétséget kizáróan attól függ, hogyan tudju­­t a gazdálkodásukat jövedelmezőbbé, még belterjesebbé tenni. A bodrogközi termelőszövetkezetek az önállóság útján .

Next