Észak-Magyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI PÁRTBIZOTTSÁGA LAPJA XIII. évfolyam 178. szám Ara 50 f­­ I­­­é­s 1­­957 augusztus 1, csütörtök Készüljünk fel időben a télre A Szaktanács elnökségének felhívása A Szaktanács elnöksége ez évben is felhívja a szakszervezeti, az állami és gazdasági szervek vezetőit, hogy a dolgozókról való gondoskodás érdeké­ben már most kezdjenek hozzá a téli felkészüléshez. Az idén különösképpen nagy fi­gyelmet kell fordítani a téli mun­ka előfeltételeinek megteremtésére, ugyanis az ellenforradalom által oko­zott károk rontották az általános helyzetet. Bár a károk jelentős részét dolgozó népünk — a párt és a kormány, vala­mint a testvéri népek segítségével — nagy anyagi és erkölcsi áldozatokkal helyrehozta, ennek ellenére a megle­vő hiányosságok a téli időszakban károsan befolyásolhatják az egészsé­ges munkakörülmények megterem­tését. Ezért már most nagy körültekintés­sel, a helyi erőforrások maximális felhasználásával törekedni kell arra, hogy a még meglévő hiányokat idő­ben pótolják. E cél érdekében a Szak­tanács elnöksége szükségesnek tartja, hogy: 1. a munkahelyeken, a szociális intézményekben még a tél beállta előtt megjavítsák az ajtókat, az ablakokat, az épületeket, a közle­kedési utakat. Hozzák rendbe, szükség esetén bővítsék ki a fűtő- és szellőzőberendezéseket. Bizto­sítsák a munkahelyek, a közleke­dési utak kellő megvilágítását. Idejében szerezzék be a fűtéshez szükséges anyagokat és azoknak, akiket megillet a meleg ruháza­tot és a melegítő italt; 2. még a hideg beállta előtt te­gyenek intézkedéseket a szabadban levő munkahelyek megszünteté­sére, ahol ez nem lehetséges, megfelelő melegedő helyek bizto­sítására; 3. gondoskodjanak a munkahe­lyek és szociális intézmények rend­szeres melegvíz-ellátásáról, tegye­nek megelőző intézkedéseket a fagykárok elhárítására; 4. gondoskodjanak a téli idő­szakban fellépő megbetegedések, különleges baleseti veszélyek meg­előzéséről ennek érdekében a szakszervezetek folytassanak szé­leskörű felvilágosító tevékenységet a dolgozók között; 5. hozzák rendbe­­időben a köz­lekedési utakat és járműveket, a megállóhelyeknél gondoskodjanak váróhelyek, melegedők létesítésé­ről. A Szaktanács elnöksége felkéri va­lamennyi szakszervezet elnökségét és a minisztériumokat, hogy még au­gusztus hó folyamán vizsgálják felül az előző években a téli felkészülésre kiadott utasításokat, ezeket a tapasz­talatokat a szükségleteknek megfele­lően egészítsék ki és szólítsák fel a vállalatokat a megjelölt feladatok végrehajtására.­­Dolgozó népünk elvárja a gazdasá­gi vezetőktől és a szakszervezetektől, hogy a tél folyamán egészséges, biz­tonságos műhelyeket, meleg szállást, jó ellátást, megbízható közlekedést biztosítsanak számára. A Szaktanács elnöksége felhívja az üzemi (szakszervezeti) bizottságokat, hogy a bizalmiak, aktivisták bevoná­sával tárgyalják meg a téli felkészü­lés sokoldalú feladatait, készítsenek az igazgatósággal közös tervet a gya­korlati végrehajtásra. A Szaktanács elnöksége külön fel­kéri a szénbányák dolgozóit — akik már annyiszor bebizonyították hű­ségüket a néphatalom iránt —, hogy gondoljanak már most a téli hidegre, s időben biztosítsanak elegendő tüze­lőt a lakások, a munkásszállások, a kórházak, az iskolák fűtésére, tegye­nek meg időben mindent a gyárak, a vasutak szénszükségletének biztosítá­sára. A Szaktanács elnöksége felhív min­den dolgozót, hogy nyújtson messze­menő támogatást a szakszervezetek és a gazdasági szervek ezirányú mun­kájához; saját érdekében is segítse elő, hogy minél eredményesebben készüljünk fel a télre. 250 családiház felépítéséhez elegendő téglát gyártottak Borsod megye három téglagyárában a Borsod megyei nagy téglagyárak mellett a megyei tanács három ki­­sebb téglagyárat üzemeltet Sáros­patakon, Tarcalon, valamint Bod­­rogkeresztúron. A tanácsi téglagyá­rak termelvényeit kislakásépítkezé­sek céljára hozzák forgalomba. A téglagyárak kapacitásának növe­lésére ez évben új csigáskeverővel, va­lamint örlőberendezéssel korszerűsí­tették a tarcali téglagyárat, melynek égetőkemencéjét is átépítették. Ezzel nek iicsak a termelést növelték mint­egy 35 százalékkal, de jelentősen ja­vították a tégla minőségét is. A három tanácsi kezelésben lévő téglagy­ár az év elejétől mintegy 250 családi ház építéséhez szükséges tég­lát gyártott már eddig. Az év végéig — termelését fokozva — mintegy 300 családi ház építéséhez szükséges mennyiségű téglát bocsát meg a kis­lakásépítők rendelkezésére. Bentonittal zárják el a vízátszivárgást a perkupai gipszbányában A Borsod megyei Perkupa község határában az elmúlt éveikben tárták fel hazánk egyetlen gipiszbányáját. A feltárási munka után a bányász­­kodás megkezdés­ét akadályozta, hogy a falazott vágatokon át­ áttört a mészkőhegy belsejében összegyűlt víz. A bányászok által »agresszív víz«-nek nevezett karszt­víz a fala­zott vágatok mögött üregeket vájt ki, de átszivárgott a téglafalazat cementrétegén is. A vízátszivárgás olyan méretű volt, hogy percenként 800 liter víz hozzáfolyást mértek a vágatokban. A termelés biztosítására és a bá­nya elvizesedésének megakadályozá­sára az I-es aknában az el­vizesedés­sel veszélyeztetett vágatrészt most bentonittal injektálják. A munkát a Földialattti Vasútépítő Válalatt dol­gozói végzik, akiik ezt az eljárást már kipróbálták a budapesti föld­­alattti vasút Vérmező­ téri várócsar­nokánál, ahol a benton­it-injektálás jól bevált. Az injektálásihoz a hegy­aljai ásványbánya üzemeiben termelt bentonitot használják fel. A vízzel kevert ben­tonitot 4—8 légkörnyo­­m­ással nyomják a repedésekbe. A víz elfolyása után a bentonit a repe­déseket — a falazat mögött víz vájta üregeket — eltörni. Eddig az I-es aknában 4 méteres szakasz ben­­tonit injektálásával készült el, s még további 20 métert tömítenek. A munka eredményességét igazolja, hogy az injektálással a korábbi per­­cenkénti 800 liter víz­hozzáfolyás 200—250 literre csökkent. A kínai népi felszabadító hadsereg megalapításának 30. évfordulója Peeking (TASZSZ) A Csiefangcsüimpao című katonai újság július 30-i számában vezér­cikkben emlékezett­ meg a kínai népi felszabadító hadsereg feámádlásának 30. évfordulójáról. A lap hang­súlyozza: a kínai fegyveres erők győzelmének döntő feltételét a kom­munista párt vezetése jelentette. A forradalom győzelme után a párt irányította a hadsereget a hon­védelmi feladatok megoldásában, a szocialista építés védelmében, az im­perialista agresszió ellen vívott har­cában, Tajvan felszabadításának te­vékeny előkészítésében. A kínai néphadsereg a párt központi bizott­ságának, valamint Mao Ce-tung el­nöknek útmutatásai szerint, a Szov­jetunió katonai tapasztalatainak fel­­használásával korszerű, állandó had­sereggé vált. Néhány esztendő alatt szemlátomást emelkedett a katonák és a tisztek­­harci és politikai kikép­zésének színvonala, növekedett és elmélyült kultúrájuk, megszilárdult az alakulatok szervezettsége és fe­gyelme. A mai Kínai Népköztársaságnak nemcsak erős szárazföldi hadserege, hanem nagy légiereje és haditenge­részete is van. (MTI) r . Miről beszéltek az ózdi kommunisták? Hallottam az erdőt... TÚL AZ ÓCEÁNON Gondolatok a megyei pártaktíva után V.____________________________________________________________ A brüsszeli világkiállításra tarka virágokkal díszített bonbonierekben küldik el készítményüket a szerencsi csokoládégyár dolgozói megnyíló brüsszeli kiállításon ké­szülnek öregbíteni jó hírnevüket. A közismert táblás tejcsokoládék, va­lamint a Melba és Melódia szelete­ken kívül újdonságként bonbonie­rekben töltött különleges minőségű édességeket küldenek a világkiállí­tásra. A tarka virágokkal és a köz­ismert szerencsi emblémával díszí­tett bonboniereket a hollóházai Ke­rámia-gyárban majolikából készítik. Az első darabok most készültek el és azokat már megtöltötték a sze­rencsi üzemben. Egy-egy bonbonier negyedkiló desszertet vagy bonbont tartalmaz. Az újdonságból a kiállí­tásra többezer darabot küldenek , és a csokoládéval töltött bonboniere­ket a hazai üzletekben is árusítják majd. A szerencsi csokoládégyár édessé­geit nemcsak hazánkban , de a külföldi országokban is szívesen vá­sárolják. A gyár dolgozói a jövőre Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója a gyermekbénulásos megbetegedésekről Az üdültetési korlátozások meg­­szűntek Nagyhalász, Szabolcs megyei, továbbá Jászárokszállás, Nagykörű és Tószeg, Szolnok megyei községekben! A 14 éven aluliak csoportos gyermek­­üdültetése szempontjából korlátozás alá kellett venni Hajdú-Bihar megyé­ben Püspökladány községet, Békés megyében pedig a békési járás terü­letét. Csoportos gyermeküdültetés szem­pontjából jelenleg egészségügyi zárlat alatt álló területek: Borsod-Abaúj- Zemplén megye egész területe, Mis­­kolc megyei jogú város, Hajdú-Bihar­ megyéből a berettyóúj­falusi, a bihar* keresztesi járás, továbbá a megy© püspökladányi járásából Biharnagy­­bajom, Báránd és Püspökladány köz­ség, Szabolcs-Szatmár megyében Nyíregyháza város, Nagykálló, Nyír*, bátor, Tiszalök, Kisvárda és Pátroha községek, Heves megyéből az egri és a füzesabonyi járás területe, valam­ mint Eger és Hatvan városok, Békés megyéből a békési járás területe,­ Pest megyéből Fót község. Szolnok megyében az üdültetési korlátozások megszűntek. A Dunán­túlon és a Duna-Tisza közén járván­­yos terület jelenleg nincs. A fővá­ros továbbra is járványmentes. Eze­e­ken a területeken szórványosan for­­­dult elő egy-egy megbetegedés. Az 1955. és 1956. évi születésű gyer­mekek gyermekbénulás elleni első védőoltása július 27-én az egész or­szágban befejeződött. Az oltásra kije­lölt korcsoportokra tartozó gyermek­ kék túlnyomó része megkapta a véd­­őoltást. A beoltott gyermekek má­sodik oltása Budapesten és a jár­­ványtól erősen érintett területeket augusztus 15-én, az ország többi ré­é­szén augusztus 22-én kezdődik. To­vábbi gyermek­ korcsoportok védőollá­tását most szervezik. (MTI) A bejelentett gyermekbénulásos esetek száma az elmúlt héten orszá­gosan némileg csökkent. A járvány területi kiterjedésében lényeges vál­tozás nem történt. „Múzeumvezető" jelent meg miskolci Herman Ottó múzeum három kiállításáról A miskolci Herman Ottó mú­­zeumban három állandó kiállítás nyílt meg a Miskolci Ünnepi Hetek során. Régi kívánságnak eleget té­ve, összeállították az ország második legnagyobb városának történetére vonatkozó tárgyi anyagot. A múlt évben a Sötét-kapunál végzett ása­tásoknál talált leletekkel i. U. II-­ IV. századtól kezdődően mutatják be a város fejlődését. Els­ő alkalommal mutatták be a kiállításon a jövőre vonatkozó városrendezési és beépí­tési terveket. Gazdag anyagot ölel fel a másik, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye dí­szítőművészetéről szóló kiállítás is. Matyó hímzések mellett az erdővi­dék fafaragása, a borsodi kerámia­ipar háztartási és díszedényei, töb­­mint ezer népművészeti munka ad ízelítőt a borsodi táj gazdag népmű­vészeti anyagából. Diorámákban, „természetes”­ kör­nyezetben mutatja be a Bükk állat- és növényvilágát a harmadik, a „Bükk élővilága” című kiállítás. Mindhárom kiállítás ismertetésére a múzeum most megjelentette gaz­dag tartalmú „Múzeumvezető”-jét, mely részletes leírást, szemléltető ábrákat és képeket tartalmaz a ki­állított anyagról. A kiállítás őszig marad nyitva. Eddig már csaknem 5000 miskolci és vidéki látogató kereste fel. Roosevelt özvegye beutazási engedélyt kapott a Szovjetunióba Newyork (AFP) Roosevelt asszony, a volt amerikai elnök özvegye, kedden közölte, hogy a washingtoni szovjet nagykövet­ségtől megkapta a beutazási enge­délyt a Szovjetunióba. Azt is el­mondotta, hogy valószínűleg a jövő hónapban utazik Moszkvába. növekszik a gyermekbénulásos megbetegedések száma Bajorországban Berlin (MTI) A bajor tartományi belügyminisz­térium közlése szerint az országban aggasztóan növekszik a gyermekbé­nulásos megbetegedések száma. Míg az utóbbi öt év során az év első fe­lében átlag 97 volt a megbetegedések száma, addig az idén június 30-án már 196 beteget tartottak nyilván. A július elejei igen meleg hetekben újabb 67 megbetegedést jelentettek. Két haláleset is történt. ........... A SEBES folyású, sok helyütt veszélyes sodrú Sajó Barcika és Szentpéter határában ellustul. Imitt­­amott már csak bokáig ér fel miután nem tehet egyebet, lomhán kanyarog tovább. Persze ez is jó do­log, hiszen az asszonyok megtalálják az alkalmat a nagymosáshoz, é­s ehhez a folyóvíznél nincs jobb dolog. A pecázók se unatkoznak, mert olyan hely is akad, ahol akad is valami a horogra. No meg strandolni is jó dolog itt, bár a víz kissé szennyezett. Viszont akiről folyik az iz­zadtság, szívesen megmártja magát a hűs habokban. Nem is olyan régen a folyó partjára szántóföldek futottak ki s néz­tek farkasszemet a vízzel. Évekkel ezelőtt azonban hatalmas gépek száll­ták meg a vidéket, s a dúsan termő földek arculatát máról-holnapra át­alakították. Ma hatalmas gyáróriás nyúlik el a parton mintegy öt kilor­méteres távolságban, füstölgő kéményekkel, dohogó gépekkel, hogy szinte reng belé a föld. Nemcsak gyár, új város is nőtt a sajómenti kis falu, Ka­zincbarcika szomszédságában éhesen tátogó völgy torkában. S ez a vá­ros — amit Békeváros néven ismerünk — egyre nő, terebélyesedik, mint a növésnek indult fa lombja. Az újváros is gomba módjára nőtt ki a föld­ből, de most ez a növekedés még gyorsabb, erőteljesebb. Kell a fedél, az otthon, a családi tűzhely, a hőerőmű, a szénosztályozó, a vegyikombinát szorgos munkásainak. S MEGSZÜLETETT a terv: hogyan lehetne lerövidíteni a lakóházak építésének idejét? Szószaporításra nincs szükség: a lényeg, hogy ma már két nap alatt „cak-pak” — ahogy mondani szokták — tető alá vonnak két családnak elegendő összkomfortos lakóházat. Amikor ezt meghallottam, én sem hittem — de a napokban láttam. Kezdjük az alapozásnál. Nem úgy történik, mint általában, hogy a falak helyét a betonozáshoz körülássák. Sokkal egyszerűbben, praktiku­sabban, s főleg gyorsabban. Mintegy másfélméteres távolságokban, fél­méteres átmérőjű oszlopnak megfelelő lyukakat fúrnak. Csak ezt töltik ki friss betonnal. A hézagokat előre­­gyártott elemekkel tüntetik el. S az­­után már az előregyártott elemeké a szó, amit teherautókon folyamatosan , szállítanak az építkezéshez. Olyan ez az építkezés, mint amikor gyerekek építőkockákból há­­zat emelnek. A futódaru, amelyé a legnagyobb itt a szerep — könnyedén emeti az elemeket s a szakszerű kezek irányításával helyére állítja. A fa­lak, a mennyezet, a tetőszerkezet mind előregyártott elem. Úgy kapaszkod­­unk egymásba, mint egyik kéz a másikba. S ami a fődolog, a kényelmet, a lakájosságot még jobban biztosítja, mint a régi módon épített házak. Az se közömbös, hogy az ára is jóval kevesebb, mint az imént említetté. CSODA,ez, ördöngős csoda?! Nem. Viszont csodálatos és bámu­latraméltó. Hű bizonyítéka a mi szocializmust építő népünk alkotó, te­­remtő munkájának. Persze, itt se megy mindig minden úgy, mint a karikacsapás. Gép* hiba, üzemzavar mindig adódik, ami hátrahúzza a munkát. De az ilyesmi* nek is ham­arjában a végére járnak, hiszen olyan emberek dolgoznak itt* a Szerényi-brigádban, akik szívvel lélekkel megfogják a munka végét. Panasz is akad itt bőven. A sok közül csak egyet ragadok ki. Rövi­den és tömören: rossz a koszt. A nehéz fizikai munkában az izmok is többet követelnek. Sajnos , az Üzemélelmezési Vállalat jóvoltából nem kapják meg. Amikor ott jártam, éppen ebédre hívott a gong. Mit rej­tettek a kondérok? Üres habartlevest, amit borsófőzelék követett, né­­hány szem hússal. Ezen több volt a víz, mint a zsír. Magyarul: vizes szaftot öntöttek az ételre. Ebben nincs kalória és tápérték. Persze meg­változik a helyzet, ha felépül a vállalat saját kezelésű üzemi konyhája. De mikor? — Ezt kérdezik a dolgozók is. SZÁZ szónak is egy vége: jómagam is elfogadnék egy olyan házat, mint amilyet Kazincbarcik­án láttam. Már csak azért is elfogadnám, mert aki abból kap, az árát ráér húsz év alatt havi részletekben kifizetni. TÓTH FERENC 99CSŐD a &a4& chetitfai

Next