Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-01 / 232. szám
fwomfat, 1 M«. «Stóger !. Szakközépiskolai kísérlet az irányelvek szellemében a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban A korszerű iskola problémái az utóbbi években mindjobban a tudományos- és közérdeklődés középpontjába kerültek. Különösképpen sokakat érdekel, hogyan akarja az iskola az élettel összekapcsolni a munkáját, hogyan valósulnak meg a gyakorlati életre való nevelés alapelvei az általános és a középiskolában. Az irányelvek alapvető célkitűzéseinek megfelelően az elmúlt évek hasznos és elégséges kísérletei alapján 1965-ig minden általános iskolában be kell fejezni a politechnizációt. Ez sem lesz egyszerű feladat, de ennél még forradalmibb változás következik be a középiskolákban, mindenekelőtt a gimnáziumokban, ahol 1965-ig meg kell oldani az 5+1-es rendszerre való áttérést. Tavaly kezdtük el, és az idén szilárdítjuk meg, és szélesítjük ki az ún. 5-H-es rendszert, amelyben a tanulók öt napot az általános műveltséghez szükséges tananyag elsajátítására fordítanak, a hatodik napon pedig termelőmunkát végeznek. A gyakorlati életre való nevelésnek természetesen komplex jellegűnek kell lennie: nemcsak a +1 napon, hanem a hét többi napján is meg kell azt valósítani. Az 5+1-es gimnázium mellett a középiskolák másik típusát a szakközépiskolák alkotják a vitára bocsátott irányelvek szerint. A szakközépiskolák hálózatát 1970-ig kell létrehozni és általánossá tenni. A gimnáziumok egy részéből (nagyobb iskolák esetében tagozatokként beépítve) és a technikumok nagy részéből a szakközépiskolák széles hálózatát fejlesztjük ki. A technikus képzés mai formáját szocialista iparunk igényeinek megfelelően megváltoztatjuk, átszelvezik és magasabb szintre emeljük a felsőfokú ipari és mezőgazdasági iskolák létrehozása formájában. Az ipar igénye ugyanis olyan szakemberekre irányul, akik a mérnökök mellett részfeladatokat is meg tudnak oldani általános műveltségük, szakmai gyakorlatuk és mindezekből következő magasabb szintű szakműveltségük, technikai tudásuk alapján. Az irányelvek szerint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolák lesznek, és az ezekből kikerülő diákok az érettségivel egyidőben szakmunkás képesítést nyernek. Az iskola elvégzése után a szakközépiskolai tanulók képesített szakmunkásokként szakmájukban elhelyezkedhetnek, s egykét évi gyakorlati munka után felsőipari iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek. Szakképzettségüknek megfelelően előnyben részesülnek a felsőfokú műszaki iskolákra, illetve a mezőgazdasági és közgazdasági egyetemre és főiskolákra való felvételnél. A szakközépiskolákat a gyakorlati képzés szempontjából oktatási irányuknak és a környék gazdasági jellegének megfelelő üzemekhez és intézményekhez kapcsoljuk. Ezek biztosítják a tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá nyári szakmai gyakorlatukat. Az idei iskolai évben a tavaly már egy-két helyen megkezdett kísérlet folytatásaként az irányelvek szellemében 22 szakközépiskolai első osztály nyílt meg az ország különböző vidékein. Ezekből a kísérleti szakközépiskolai osztályokból kettőt a mi iskolánkban, a miskolci Földes Ferenc Általános Gimnáziumban szerveztünk meg: autószerelő és autólakatos (egy osztályon belül két részlegként), valamint postaforgalmi szakközépiskolai tagozatokként. A tanév végi beiratkozások alkalmával már tájékoztatni tudtuk a szülőket és a tanulókat az idei tanévi további tanulási és politechnikai lehetősé- gekről, többek között a szakközép- iskolai tagozatok beindításáról is. Hogy a szülők és a tanulók akkori igénye mennyire előre tükrözte az irányelvekben éppen lefektetett, ak- kor fogalmazott elgondolásokat, tér-éveket, mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy az autószerelő és autó- l lakatos osztályba 110, a postasor-igalmiba 56 tanuló jelentkezett 40—i 40-es keretre. Tehát nem is tudtuk az akkor még ismeretlen szakközép- iskolai típusok iránti igényt kielégí-t teni. Azóta a két szakközépiskolai osztály tanulói és szüleik a már megjelent irányelvek alapján még világosabban látják a kísérleti tagozatok célkitűzését, elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségeit. A XVI. sz. Autójavító Vállalat, a Zalka Máté Alt. Gépipari Technikum (itt folynak a közlekedési tagozat műhelygyakorlatai) és a Miskolci Postaigazgatóság pedig minden segítséget megad annak az érdekében, hogy minél előbb megfelelően képzett szakemberek kerüljenek ki a két kísérleti osztály tanulóiból. Tantestületünk tagjai, mint már évek óta annyiszor, most is lelkesen vállalták a Művelődésügyi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányításával a jobb, az új érdekében végzendő kísérleti munkát a szocialista munkaiskola mielőbbi megteremtése érdekében. Tok Miklós, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. ESSAKMA OTAKOMZÁO s A diósgyőri képzőművészeti szakkörök A diósgyőri ünnepi hét eseményeihez kapcsolódva kiállítást rendeztek az LKM vendégházának előcsarnokában. Húsznál több festő és hét szobrász vesz részt az alkalmi reprezen-A kiállító helyiségben a megszokott kiállítási összkép, elrendezés fogad. A mintegy negyven kép között sok az utcarészlet — főképp tokaji utcák részletei —■ táj, fejtanulmány. Aránylag kevesebb a csendélet, és feltűnik néhány érdekes színhatású üzemi kép. A kiállítók nagy része rövid egy esztendő leforgása alatt harmadszor, sőt van aki negyedszer— ötödször jelentkezik immár a nyilvánosság előtt munkáival. Ilyenformán részleteiben taglalni a kiállítás anyagát nehéz anélkül, hogy ismétlésekbe ne bocsátkoznánk. Általános benyomás, hogy a már korábban elért színvonalat sikerült megtartani. Egyik-másik amatőr, különösen azok közül, akik nemrégen kezdték művészkedésüket, túl is szárnyalta eddigi színvonalát, mások viszont — éppen a régibb szakköri tagok közül — bizonyos visszaesésre utaló képekkel szerepelnek. Néhány konkrét megjegyzés mégis tollunkra kívánkozik az általános észrevételeken túl is. Megoldás, kolorit, a festői eszközök biztos művészi érzékkel való kezelése és képszerkesztés szempontjából egyaránt komoly művészi színvonalat képvisel többek közt Simkó János egy tanuló nőt ábrázoló olajkompozíciója, Körösi Józsefné két értékes pasztel műve. Kitűnő akvarellistának ígérkezik Nagy Ildikó (Tanácsház, Utcarészlet), akit eddig kevésbé ismertünk. Rivnyák László Szinvapart c. olajfestményén a lazúros festéssel szinte akvarellhatásokat vált ki, ez azonban nem hiba, hiszen nincs törvény arra, hogy hogyan kezeljük az eszközt, ha az eredmény jó. Laza Ferenc helyesen irányítja a maga fejlődését — ezt a következtetést lehet levonni akvarelljeiből. Mezőfi Tibor, Kolozsvári Dezső — az elől említett üzemi életképek festői — és a szakkörök több „öregje”, beleértve a szobrászok régibb és újabb képviselőit, már ismert fejlődési színvonaluknak megfelelő művekkel szerepelnek. Néhány gyenge és még erősen iskolaszagú tanulmányt, rajzot kivéve az anyagot a tisztes múltú vasgyári szakkörökhöz méltó igényességgel választották ki. Az optikai látvány megelevendésének festőisége s mindaz, ami a képet, a rajzot művészi szintre emelheti, ma kétségtelenül magasabb igénnyel érvényesül, mint az egy évvel ezelőtt vagy még korábban látott vasgyári kiállításokon. Ennek a kiállításnak egyik értékmérője az, hogy nem látunk olyan művészi feladatok megoldására irányuló kísérleteket, amelyek messzemenően túlhaladják a kísérletezők képességeit, felkészültségét. Helyes tendencia ez, mert egy ízes falalat mindig értékesebb, mint akár egy vödörnyi élvezhetetlen kotyvalék. (hb) írs ezek a pusztítók csaknem mind-annyiunk számára örökké láthatatlanok voltak. Azt sem tudtuk róluk, hogy mifélék. A szerencsétlen cicis halottak és nyomorékok sem , tudták, csak meghaltak, tagy nyomorékok lettek, és a láthatatlan , pusztítók fertőzték tovább az egészségeseket, s legfeljebb így emlegették őket közös néven: gyermekbénulás. Napokig zengett az ország, a miénk is, amikor elkezdték leigázni a parányi Gonoszokat. A gyermekek, akik teli torokkal zokogtak a fehérajtós rendelőkben, tagy talán már barátságosan mosolyogtak a kedves, szemüveges doktor bácsik tréfáin — a gyermekek nem tudták, hogy mitől mentette meg őket a doktor bácsi, az ismeretlen, amerikai Sabin professzor, a szovjet orvosok, akik a gyógyító vakcinát és gyártásának leírását elküldték mihozzánk és az ország vezetői, akik nagy gondot, szigorúan fontos ügyet csináltak a gyermekbénulás megszüntetésének kérdéséből. A megmentett gyermekek nem tudták, de mi tudjuk és érdemes rágondolnunk ismét. Érdemes felsorolnunk egymás után a következőket: Sabin professzor Magyarországra látogatott és nagy örömmel, elégedettséggel hallgatta meg, hogy nálunk a gyerekek 90 százalékát beoltották a róla elnevezett vakcinával, s hogy nálunk a legveszélyesebb nyári hónapokban egyetlenegy megbetegedés sem következett be! Sabin professzor kijelentette, hogy az ENSZ világegészségügyi szervezetéhez fordult: egy közös segélyprogram keretében biztosítsanak ingyenes oltóanyagot a szegényebb, elmaradottabb országok számára is. A IX. magyar—szovjet orvosi kongreszszuson hazánkban tartózkodó szovjet Zejdenok professzor elmondotta, hogy az idén a Szovjetunióban minden húsz éven aluli (összesen mintegy 77 millió) szovjet állampolgárt beoltanak a Sabin-vakcinával, s így megakadályozzák a betegség terjedési lehetőségét, védetté teszik a lakosságot. A szocialista országok egészségügyi miniszterei évente találkoznak és megbeszélnek egy-egy aktuális egészségügyi kérdést, legutóbb például a szív- és érbetegségek és a reumatizmus gyógyítását. S ezeken a tanácskozásokon mindig tovább erősödik a jó kapcsolat újabb tapasztalatok kerülnek közös birtokba, újabb segítség érkezik oda ahol arra éppen szükség van. Ezek a tények önmagukban is jelzik: folytonos, lankadatlan nagy munka folyik a láthatatlan pusztítók leigázására, megsemmisítésére, az emberek egészségéért. S ha ma e tbc nem népbetegség, ha holnap nem lesz már gyermekbénulás , akkor ez ennek a munkának köszönhető. Amelyet a magyar állam, a szocialista országok, a Sabin professzorhoz hasonló tudósok együtt végeznek. Hallania Erzsébet Nem susognak már a nádak das húzódott meg a völgyben. A férgeknek, a békáknak és a madaraknak volt a tanyája. Az embereknagyon kevés jövedelmet húztak onnan s azért is igen megszenvedtek. A nádasnak csak a szélén kaszáltak, és térdig érő sárban, vízben bukdácsolva hordták ki a szénát. Ritka esztendő volt, amikor valamennyire is kiszáradt a nádas. Ilyenkor ráengedték a csordát legelni. Bár a Jószág nem szívesen ette a savanyú füvet. De a szükség így kívánta, hiszen kevés réttel, legelővel rendelkeztek a környékbeliek. Nem tehettek mást, pedig tudták, hogy káruk származik belőle. Az állatok 50 százaléka már métely kóros lett. Hányszor, de hányszor panaszkodott Horváth Józsefné, és mások is, hogy tegyenek valamit az illetékesek, mert teljesen tönkremennek a nádas miatt Eleget költözködtek, szaladtak a pusztító víz elől. Tavaly aztán elcsitultak a békák, a férgek is más tanya után néztek és a madarak is felreppentek, máshol raktak fészket. Felzavarta őket ősi nyugalmukból Bükkábrány és Sály község népeinek közös összefogása. Ásót, kapát ragadtak és nekiestek a nádasnak, hogy lecsapolják róla a vizet. Persze saját erőből képtelenek lettek volna erre. De az állam segítette őket. Több mint egymillió forintot biztosított a kanális megépítésére. A kanális elkészült. A víz lefolyt a hatalmas területről. Kiszáradt a tó, nem susognak már a nádak. Új fű terem a helyén, amely egyben az új életet is jelenti. A sályi termelőszövetkezet takarmánykészletének jelentős részét innen biztosítja. Kiss György bácsi, a tsz állattenyésztési brigádvezetője a megmondhatója, hogy nem búsul már Sály község dolgozó parasztsága, van bőven takarmány. Szénahordáskor egymásután gördültek a megrakott szekerek a község felé. Amerre elhaladtak, kellemes illatot hagytak maguk után. Jót esznek majd télen a tehenek belőle. Török Alfréd Végés régtől, mintegy 7 kilométeres szakaszon, Bükkábrány és Sály között hasznavehetetlen ná Bizalma(lU-a*orlZÍQ- HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió _________ ___ ólunk hallgatóinknak. n.OO: Heti zenés kalendárium. VMS: Ifjúágl-Őrjárat. 18.00: Glinka műveiből. 1.30: Hazai körkép. 18.50: Straussművek. 19.05: Zenés ajándékműsor ipán üzemek dolgozóinak. 20.25: A Rádiószínház bemutatója. Vira . 22.13: A Magyar PETŐFI-RÁDIO. 14.13: A Gyeri háromnegyeddel Kény ismertetés. 16.30: A világ mű tájáról. 17.00: Filmzene. 17.13: DUzog voltam. 17.17: Bartók: I. vonósnél 18.00: A Gyermekrádió műsora, gándi lakodalmas képek. 19.03: nos pedagógiai eszméi. 19.20: Tisztó keringő. 19.35: A pécsi stúdió műsora. 19.53: Részletek a János vitéz c. daljátékból. 20.40: Falurádió. 21.03: Tánczene. 22.00: Könnyűzene. 22.40: Schubert: F-moll fantázia. KOSSUTH-RADIO. 8.10: Operarészletek. 8.45: Szivárvány. Elbeszélés. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.20: Iskolai kórusok. 9.40: Jari Hudec: Rapszódia zongorára és zenekarra. 10.10: Vidlanak. 10.23: Népi muzi... . évek. Kaffka Margit regénye folytatásokban. 11.20: Csajkovszkij: Esz-moll vonósnégyes. 12.10: Zenés ajándékműsor ipari üzemek dolgozóinak. 13.00: Karinthy Ferenc karcolatai. 13.20: Zenekari hangverseny 14.20: A Gyermekrádió műsora 14.40: Részletek Künneke opera,'J£b®.1 aság. 18.15: Népdalcsokor. Pj atryickij-együttes és a Mojszejev-egyützenekarának műsorából. 19.05: A Szacsalád. 19.35: Filmzene. 20.25: Budapest Zenei Hetek. 1960. Közben: 21.20: Gyermeknevelés. 22.35: Mai szemmel... 22.45: Holdfényszerenád. 33.40: Operai ,zsi.-.ek. * io: A Duna művészegyüttes népi zene-PETŐFI-RÁDIÓ: Mongol költők ve.__............. . kamarakórusa énekel. 15.20: A Lipcsei Rájátszik. 15.35: Szűcs 16.00: Zenés ajándékenekara játszik. 13.33: Szücs zongorázik. 16.00: Zenés ____ Ipari üzemek dolgozóina Időszerű nemzetközi kérdések. 17.00: Emékezetes hangversenyek. 17.50: Táncze. 18.30: Rádió szabadegyetem. 19.05: Isztakovics: I. szimfónia. 19.35: A titkos parancs. Elbeszélés. 19.30: Gyuricovics Mária énymenyasszony Étteremből. 20-40: Falvádló. 21.05: A Melachrino zenekar látszik. 21.45: A ,,gyapotkirályság" bukása. 22.00: Tánczene. 22.35: Szólóművek. lók. 10.10: Úttörő-híradó. 11.00: Pillantás *30. 11.25: A Szabó-e hallgatóinknakélt: Indián azt . Melitta hangversenye a stúdióból. II. A Gyermekrádió műsora. 13.40: Az Ifjú.............. 16.00: Élőszóval 2 8.10: Tánczene. Tánciskola közték. 21.35: Jázmin - görög Mindenki kedvére. 23.15: Operettmuzsica. 0.10: Éjszer PETŐFI-RADIO. 14.15: Orosz nyelvlecke iskolásoknak. 14.45: Magyar z Zenekari muzsika. 16.00: Farkasok. Történelmi rádiójáték. 17.N: Opera részletek. 18.10: Volt egyszer egy rá- Mozart: B-dúr zongoratrió. ......___... szerzők operettjeiből. lt»..*S: Mit öröklünk? 19.55: Csárdások. 20.13: A kórusművészete. *s Arthur Honeg gev drámai oratóriui Édes anyanyelvünk. 9.00: Az ifjúságidló irodalmi műsora. 9.30: Szórakozzene. 10.10: A csodatevő szemkép. Regényismertetés. 10.30: Operaáriák és kettősök. 11.00: Színek és évek. Kaffka Margit regénye folytatásokban. 11.20: Operettrészletek. 12.10: Népi zene. 12.56: A nagyanyó reménysége. 13.18: Zenekari muzsika. 14.00: Külföldi költők Petőfiről. 14.10: Táncmelódiák. 13.10: A debreceni Kodály-kórus énekel. 15.30: Mesterségek komédiája. 16.00: Egy falu - egy nóta. 17.10: Új Zenei Újság. 17.55: Lányok, aszszonyok . .. 18.10: Szív küldi . . . 18.40: Ifjú Figyelő. 19.00: Chopin-művek. 19.20: Zenei műsor. 20.30: Közvetítés a Kis Színpadról. Álomlovag. 22.13: Zenei műsor. 22.35: Mozart-művek. 23.15: Az örömhöz. Schiller verse. 23.20: Népi zene. 0.10: Operettekből. PETŐFI-RADIO. 14.13: Brahms, g-moll négyes zongorára és vonóshármasra. 13.00: Fúvószene. . : Hangversenyezett részletek. 25: Hidl Péter Kornél hangversenye a stúdióból. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 19.15: Három csángó népdal. 19.20: Falurádió. 19.40: Budapesti Zenei Hetek. 1960. 22.15: Tánczene. 22.43: Ánytalan asszony. Elbeszélés. Péntek, október 7. KOSSUTH-RADIO. 8.10: Operetttek. 8.55: Vidám percek. 8.10: Félbradt remekművek. 9.50: A Gyermekrádió terjesztő előadás. 13.15: Könnyűzene. -------------—---.öröknek. 14.40: T15.10: Könnyűzene. nüveges moszkvi réd népek dalaiból. 17.15: . 18.15: Gondolat. 18.45: Csáp-----1 Ipari Rovata Jelen_______ázsika. 20.30: Hangkobach életéből. 21.40: Moszkvai PETŐFI-RADIO. 14.15: Szórakoztató muzsika. 13.00: Népdalkórusok. 15.23: Egy szekér liszt. Elbeszélés. 15.40: A Szabó- Beamter-kettős játszik. 16.00: Franck: D- mol szimfónia. 16.45: A rászedett főördög. 17.20: Beethoven: Esz-dur vonósnégyes. 17.55: Őszi gondok. 18.05: Könnyűzene. 18.44: Hayde D-dur szimfónia. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyaima. 19.15: Filmzene. 19.35: A Józsefváros irodalmi színpadán. 19.55: Heti hangversenykalauz. 20.40: Falurádió. 21.05: Brahms: D-dur hegedűverseny. 22.00: Szórakoztató ménytől a futószalagig. 9.20: Vidi lódiák. 10.10: Óvodások műso Operettrészletek. 11.00: Színek Kaffka Margit regénye kari iktatásokban. Elbeszélés. 14.40: Vonós tánczerAn 3‘''*“' Énekkari híradó. 15.40: Először. 18.15: Tudományos híradó. 18.30: Népi zene. 19.05: Táj és ember a tea" 19.20: Balettzene. 20.30: Salamon 22.15: Tánczene. PETŐFI-RADIO: 14.15: Op 15.15: Bélyeggyűjtők Öt perce. 15.20: Bambi. Rádiójáték. 16.30: Zenekari hangverseny. 17.30: A zene világa. 17.55: Az egész nép ügye. 18.10: Ne. Utók filmekről. 21.20: GODO- vasárnap, október *. KOSSUTH-RADIO: 7.15: Egy falu - egy nóta. 7.50: Falusi életképek. 8.10: Szív küldi... 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: A Vándorkórus énekel. Walter Gleseking zongorázik. pl melléklet. - - - sorázik. 11.10: M. 11.30: Mikrofonnal a Föld körül. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.66- Könnyűzene. 13.30: Százados szenzációk. 14.00: Operarészletek. 14.20 stadionból: Magyarország—Jugosz válogatott mérkőzésről. 15.10: Tánc. 15.28- as, félidő közvetítése. 16.20: Lajos énekel. 16.30: Külpolitikai kaleidoszkóp. 16.50: Könnyű hangszerszólók. 17.10: Zenekari muzsika. 18.00: Kincses Kalendárium.......................................... kel Ferenc operája. 22.50: 10.00: Miska bácsi Gyen 12.50: Művéül rádió műsora. is.oo: Gazdaüzemnagyvilág mezőgazdaságáról. 18.10 A hét műsorából. 16.05: Láttuk, hallottuk ... 16.20: Híres előadóművészek. 17.10: A természet naptára. 17.30: Operettfinálék. 18.05: Budapesti Zenei Hetek. 1960. 19.20: Színház a világ. Röpke hangjáról, Shakespeare-ről. 19.45: Hat műfaj — hat szerző. 21.45: A démon. Elbeszélő költemény. 22.15: Filmdalok. 22.30: Kamara■any Já. külpolitikában. 1960 október 3-tól október 9-ig