Északmagyarország, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

r rift' ffn Világ proletárjai, egyesüljetek!­­ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, lS-ff szám, Ara 50 fillér Péntek, 1963. augusztus 2. Közlemény az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásáról A Lityeraturnaja Gaseta cikke — Az egyezmény megkötése továbbra is hatalmas visszhangot kelt világszerte — A genfi leszerelési értekezlet szovjet és amerikai képviselője is Moszkvába utazik Moszkvában hivatalosan be­jelentették a következőt: — A létrejött megegyezés ér­telmében a légköri, világűrbeli és a vízalatti atomfegyverkí­sérletek eltiltásáról szóló és jú­lius 25-én parafált szerződés aláírására augusztus 5-én ke­rül sor Moszkvában. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Rusk amerikai és lord Home angol külügyminisztert.­­ Az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés alá­írásánál jelen lesz a Szovjet­Szerdán a washingtoni saj­tóklubban Harriman, az Egye­sült Államok külügyminiszter­helyettese, a moszkvai tárgya­lásokon részt vett amerikai küldöttség vezetője találkozott az amerikai és a külföldi új­ságírókkal. „Jó ez a szerződés, — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és világos”. Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termo­nukleáris háborút, és ellenőr­zést teremthessünk a nukleáris fegyverzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sike­reket értek el az ipar, a tudo­mány és a népművelés fej­lesztésében”. Hruscsov utól akarja érni az Egyesült Államokat — mon­dotta Harriman —, de nem akar háborút A Szovjetunió népei azért nem akarnak há­borút, mert minden népnél jobban érezték, hogy mit is je­lent a háború. Ezért magabiz­tosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Prav­dának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az atomfegyverkí­sérletek eltiltásáról szóló szer­ződés első lépés a többi prob­léma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonat­kozóan feltett kérdésre Harri­man azt mondta, hogy az „rendkívül érdek­es lehetősé­geket tár fel valamennyiünk számára. Véget vet a légkör rádióaktív szennyeződésének. A világ népei — köztük az amerikai nép — nem akarják a nukleáris kísérletek folyta­tását, mert féltik gyermekeik egészség­ét”. Harriman idézte az ameri­kai tudósok szövetségének nyi­latkozatát, amely nyíltan ki­mondja, hogy „nemzeti ka­tasztrófa lenne, ha­­ a szenátus megtagadná, a szerződés ra­tifikálását”. „Ha nem ratifikáljuk a szerződést, — fűzte hozzá Harriman — elveszítjük vezető szerepünket a vilá­gon.” A külügyminiszterhelyettes kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szerződést meg fogják tartani, mert megfelel minden résztvevője érdekeinek és e te­kintetben összehasonlítható az osztrák semlegességről szóló unió, az Egyesült Államok és Anglia kormányának meghívá­sára U Thant, az ENSZ főtitká­ra. Közölték továbbá: " Az atomfegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés alá­írására Moszkvába érkező Dean Rusk amerikai külügy­miniszter elfogadta Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter korábbi meghívását és a szerződés aláírása után szovjet külügyminiszter vendé­geként néhány napot a Szov­jetunióban tölt. négyhatalmi megállapodással, amelyet aláírásának pillanata óta megtartanak. A szerződésnek az Egyesült Államok katonai erejére és biztonságára gyakorolt befo­lyását érintve Harriman hang­súlyozta, hogy mindkét félnek elegendő nukleáris fegyvere van a másik megsemmisítésé­hez. Ebben az értelemben — fűzte hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőnket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegyverzet bizonyos területein, például a raké­ták kapacitását illetően, a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egyesült Államok teljes egészében lemaradt vol­na. Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyverkísérletek eltil­tásáról szóló szerződés, vala­mint a NATO és a Varsói szerződés tagállamainak meg­nemtámadási egyezménye kö­zött, amelyet a­ Szovjetunió javasolt. A külügyminiszterhe­­lyettes megjegyezte, hogy „ez két különböző dolog” és bár a megnemtámadási egyezmény megkötése „ne­héz feladat”, ez lesz a kö­vetkező lépés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközle­mény kimondja. A külügyminiszterhelyettes, miután megemlítette, hogy a NATO valamennyi résztvevő­jének egyhangú hozzájárulása nélkül nem köthető megnem­támadási egyezmény, vagy megállapodás, és Franciaor­szág máris állást foglalt az egyezmény ellen. Kijelentette: véleménye szerint e kérdés más utakon, Franciaország részvétele nélkül is meg­oldható. Milyen további lépések vár­hatók és mikor? — kérdezték Harri­mantól. „Nem vagyok próféta, — válaszolta —, de világos, hogy a Szovjetunió na­gyobb stabilitást szeretne el­érni Európában.” Ezzel kapcso­latban emlékeztette az újság­­írókat Hruscsov legutóbbi, az európai feszültség csökkenté­sét és a részleges leszerelést érintő javaslataira. Egyebek­ között felhívta a figyelmet arra a szovjet javaslatra, hogy kölcsönösen teremtsenek ellenőrző állomásokat váratlan támadás elhárítá­­­sa végett. Az amerikai gazdasági élet kibírja-e a leszerelést? — kér­dezték meg Harrimant. „Nem­csak, hogy kibírjuk, de elő­nyökhöz is juthatunk a lesze­relés által — válaszolta. — Ná­lunk még sok ember életszín­vonala alacsony, amin segíteni kell.” Harriman azt mondotta, hogy a katonai célokat szolgáló jelenlegi költségvetési elő­irányzatok egy részét a gyengén fejlett országok segélyezésére lehetne for­dítani leszerelés esetén. Harriman emlékeztetett 1945-ben tett kijelentésére. (Folytatás a 2. oldalon) Harriman sajtóértekezlete Az USA földművelésügyi­ minisztere Moszkvában Orville Freeman, az Ameri­­­­kai Egyesült Államok földmű­­’ velésügyi minisztere Hieczis-­­law Jagielski lengyel földmű­ ♦­velésügyi miniszter meghívásá­­­ra szerdán Varsóba érkezett.* Freeman találkozott a lengyel földművelésügyi minisztérium vezető munkatársaival, majd* látogatást tett Edward Ochab­* nál, a Lengyel Népköztársaság* Államtanácsának elnökhelyet­­­e­tesénél. Fogadta az amerikai* minisztert Rapac mi­niszter és S. Jendrychowski, a* len­gyei Állami elnöke is. Tervbizottság­ ’ A szocialista emberré válás útján 58 új orvos érkezik Borsodba Öngyilkosságot kísérelt meg dr. Ward, a londoni erkölcsbotrány főszereplője Országos Sport Napok 1963 Halálos motorszerencsétlenség Eljárás indul Alabama­ fajüldöző vezetői ellen Az AFP washingtoni jelenté­se szerint az amerikai kor­mány eljárást készül indítta­tni Alabama állam fajüldöző ható­ságai ellen, amiért azok két­ezernél több négert nem enged­tek felvétetni a választók név­jegyzékére. A kormány a bíró­­­sági eljárás kilátásba helyeze­d­é­sével akarja kényszeríteni Ara­ £­barna vezetőit, hogy hagyjanak­­ fel a négerek elleni megkülön­?­böztető intézkedésekkel. K­ruscsov elvtárs a moszkvai városi tanácsban tett látogatása során megtekintette az új városépítészeti terveket. Statisztika kétezer parasztcsalád jövedelméről és kiadásáról Egészségesebben táplálkozik, jobban öltözködik, kulturáltabban él a parasztság mint hat évvel ezelőtt A Központi Statisztikai Hi­­vatal 1957 óta gyűjti az ada­tokat 4000 háztartás jövedel­mének és kiadásainak alakulá­sáról. Különösen érdekes és tanulságos ennek a statisztiká­nak a 2000 paraszti háztartás­­ra vonatkozó része, fogyasztás tükrében mivel a részletes képet ad arról, hogyan változ­tak a parasztság életkörülmé­nyei a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének időszaká­ban. Az adatfelvétel első évé­ben a 2000 parasztcsalád nagy többsége egyénileg gazdálko­dott, 1962-ben pedig már mind­egyikük termelőszövetkezet­ben, bár a családok egy részé­­nek volt az iparban vagy másutt dolgozó tagja is. Az adatfelvétel szerint a parasztságnak a közös és háztáji gazdálkodásból, valamint egyéb, nem mező­­gazdasági származó, tevékenységből személyes fo­gyasztásra fordítható jöve­delme 6 év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt. Jövedelmük felhasználása, az­­az fogyasztásuk azonban nem­csak az ennek megfelelő mér­tékben, hanem minőségileg is változott, kulturáltabb lett. A paraszti fogyasztás szer­kezetének változását elsősor­ban az jellemzi, hogy élelmi­szerekre 1962-ben 13—14 szá­zalékkal többet költöttek ugyan, mint 1957-ben, az élel­mezési költségek azonban az össz­jövedelemnek most még­is kisebb hányadát teszik ki. Hasonlóképpen jellemző, hogy az élelmiszerfogyasztás 13 —14 százalékos növekedé­sén belül 50 százalékkal többet adnak ki vásárolt élelmiszerekre. Hat év alatt egészségesebbé, kulturáltabbá vált a paraszti lakosság táplálkozása: 1962- ben csaknem 5 százalékkal kevesebb kenyeret, péksüte­ményt és körülbelül 20 száza­lékkal kevesebb burgonyát, vi­­szont 15 százalékkal több húst, 11 százalékkal több cuk­rot és 14 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak, mint 1957-ben. Ennek ellenére­ élel­mezésük fehérje- és vitamin­­tartalma még mindig nem éri el az optimumot. A „városia­sodó” táplálkozásra utal, hogy a parasztcsaládok tavaly átlagosan 80 százalékkal többet költöttek csokoládé­ra, cukorkára és más édességre, mint hat évvel ezelőtt. A parasztság életszínvonalá­nak emelkedését talán az az adat mutatja leginkább, amely szerint a 2000 család 1962-ben az 1957. évinél átlagosan 80 százalékkal nagyobb összeget fordított úgyneve­zett tartós iparcikkekre, vagyis lakberendezési tár­gyakra, háztartási gépekre, járművekre. A reprezentatív felmérés sze­­rint tavaly minden 100 paraszt­család tulajdonában 79 rádió, 9 motorkerékpár, 116 kerék­pár, 17 mosógép és 6 fényké­pezőgép volt. Ezek, az egyébként nem magas számok akkor értékel­hetők megfelelően, ha figye­lembe vesszük, hogy hat év alatt motorkk rékpárjaik­ és fényképezőgépeik száma 50 százalékkal, mosógépeiké pe­dig több mint négyszeresére növekedett. A lakáskultúra fejlődésé­nek, az újfajta igények növekedésének jele, hogy hat év alatt megkétszere­ződtek a lakáskarbantar­tásra, festésre, parkettá­zásra stb. fordított kiadá­sok. Öltözködésre a parasztcsalá­dok egy-egy tagja tavaly átla­gosan 1318 forintot költött, 25 százalékkal többet az 1957. évinél. Ez körülbelül 30 száza­lékkal kevesebb, mint a váro­si munkás, alkalmazott csalá­dok tagjainak ruházkodási ki­adása. Érdekes korcsoporton­ként is összehasonlítani a két kategóriát: falun a 45—60 éve­­sek csaknem 40 százalékkal, a 15—30 évesek viszont mind­össze 13 százalékkal fordítot­tak kevesebbet öltözködésük­re, mint az azonos korú váro­siak. Bár ezt külön nem mu­tatja k­i a statisztika, de min­den valószínűség szerint a 15 —30 éveseknek, mégpedig a nőknek van a legtöbb részük abban is, hogy hat év alatt több mint kétszeresére növe­kedtek a parasztcsaládok szép­ségápolásra, kozmetikára for­dított kiadásai. A falusi háztartások költség­vetésében legnagyobb arány­ban a kulturális kiadások emelkedtek. 1962-ben minden főre — csecsemőtől az aggas­tyánig — 6,37 forint értékű könyv — (tankönyv nélkül), 25 forint értékű újság — és 37 forint értékű színház- és mozijegy vásárlás jutott. A parasztság tavaly csaknem 2,5-szer nagyobb összeget for­dított kulturális célokra, mint hat évvel ezelőtt. Új felmelegedési időszak kezdődőn Az idei nyár két nagy hő­hulláma — kisebb megszakítá­sokkal — öt hétig tartott. Jú­nius 22—július 27 közötti idő­szakban a napi középhőmér­­séklet 2—6 fokkal volt maga­sabb az évszaknak megfelelő normál szintnél, de az első hőhullám tetőzése­kor, június 28-án, az elté­rés 9.4 fokot tett ki, ami már a mi szélsőséges idő­járási viszonyaink között is ritka jelenség. A második hul­lám „anomáliája” is gyakran érte el a plusz 5,6 fokot, sőt a július 25-én bekövetkezett te­tőzéskor 6.1 fok volt a napi kö­zéphőmérséklet „meleg­ felesle­ge”. A lehűlés intenzitására jellemző, hogy a napi át­lagnak július 27-én 1,5, 28- án pedig már 5.2 fokos „hiánya” volt a sokévi át­lagszinthez képest. A lehűléssel — szerencsés mó­don — együtt járt kiadós esőzé­sek és a következő három nap többnyire borongós, hűvös idő­járása az egész országban szemlátomást felfrissítette növényzetét, de a nagy meg­a­könnyebbülést jelentett a hos­­­szantartó kánikulában kifáradt emberi szervezetre is. Szerdán a felhőzet felszaka­dozott, újabb esőzést már se­honnan nem jelentettek. Ugyanakkor a helyi napsugár­zás, főleg pedig a Kelet-Európa térségeiből a Kárpátokon érkezett melegáramlás hatásá­át­ra új felmelegedési időszak kezdődött. A napi középhőmérséklet szer­dai szintje már csak 1,6 fokkal maradt el a normálistól Csütörtökön további mele­gedésről érkeztek jelentések a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályára. A Du­nántúlon általában 29—30, a keleti országrészeken 30—31 fokig emelkedett ismét a hő­mérők higanya, sőt Debrecenből és Békéscsa­báról a délutáni órákban 32 fokot jelentettek. A legutóbbi jelentések sze­rint a Balaton vize, amely a július 27-én mért 27 fokról a hónap végére 20 fokig hűlt le, ismét melegszik. Pénteken előreláthatóan országszerte 30 fok körüli maximumok alakulnak ki, az alföldi megyékben való­színűleg eléri a 32 fokot is. Újabb csapadékra igen kevés a kilátás, legfeljebb szórvá­nyosan lesznek kisebb zápo­rok.

Next