Északmagyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-17 / 217. szám

Utolsó fordu­lóhoz érkezett a szenátusi vita az USA-ban Utolsó szakaszába lépett a moszkvai atomcsend-egyez­­mény ratifikációs vitája az amerikai szenátusban. Száz szenátor közül csupán 11 sza­vazata kétséges. Az egyezmény ratifikálását a szenátus 13 tagja ellenzi, 76 pedig a ratifi­kálás mellett foglalt állást. Mint ismeretes, az atomfegy­ver-kísérletek részleges be­szüntetésére vonatkozó egyez­mény elfogadásához kéthar­mados többség szükséges. Ez annyit jelent, hogyha mind a száz szenátor jelen lesz a sza­vazáson, 67 pozitív szavazat­nak kell elhangzani. A ratifi­kálás tehát bizonyosra vehető. VI. Pál pápa fogadta Nyikogyim érseket, a minszki metropolitát VI. Pál pápa magánkönyv­tárában kihallgatáson fogadta Nyikogyimot, az orosz ortho­dox egyház érsekét, minszki metropolitát, aki az orosz or­thodox egyházon belül a többi egyházakkal való kapcsolato­kért felelős. A római lapok általában je­lentősnek tartják az eseményt. A Paese Sera emlékeztet rá, hogy az orosz orthodox egy­ház megfigyelőket küldött már a zsinatra eddig, és ezután is szándékában van. Ugyanakkor a görög és a konstantinápolyi orthodox egyházak ezt nem tették. Világ trtbléisitíői. eWeSuiiéféTsl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA , XIX. évfolyam, 217. szám. Ara 50 fillér Kedd, 1863. szeptember 17. <> Ha nem kedvez az időjárás A mezőgazdasági szakemberek jó része is ide­genkedik attól a gondolattól és gyakorlattól, hogy kétszer­­háromszor egymás után ke­nyérgabonát, kalászos-félesé­geket termeljünk ugyanazon a területen. A több éves, ala­pos kísérletek, gyakorlati ta­pasztalatok valóban azt bi­zonyítják, hogy évelők­, bor­sófélék, kerti magvak és rost­növények, s ha megfelelő időben végezzük a talajmun­kát, a talaj előkészítését, évelő pillangósok után is na­gyobb a hozam, bővebb a termés (optimális időjárás mellett!), mint a kalászos elővetemények után­­ban a gyakorlatban Azon­szinte elképzelhetetlen, hogy elke­rüljük a gabonaféleségek kétszer egymás utáni terme­lését, ha időben és jól elő­készített talajba kívánjuk tenni a búza-, rozs- és árpa vetőmagot. Már­pedig e fel­tételek nélkül nem számítha­tunk jó terméshozamra. A talaj előkészítésének módját, a szük­séges feltételeket tanultakból és tapasztalatokból ismeri valamennyi termelőszövetke­zeti, állami gazdasági szak­ember. S az elmúlt esztendők gyakorlati példái nagyjában egészében arra is választ adtak, hogy melyik búzafajta szereti inkább megyénk tala­ját, klímáját, melyik hoz bő­vebb termést, s milyen elő­vetemények után. Az azon­ban általánosan elfogadott vélemény, hogy a bőven ter­­mő intenzív fajták, az idő­ben végzett talajmunka,­meg­felelő nitrogén-, foszfát- és káliműtrágya hozzáadásával nagyobb hozamot biztosít még a jobb vízgazdálkodású lejtős talajokon is. A nyíri Rákóczi Termelőszövetkezet­ben például, az idei aszályos időjárás mellett is 15 mázsás átlagot értek el Bezosztásá­­ból, kimondottan lejtős terü­leten. Azonban hozzá kell tenni, hogy a lehető legjobb­nak tartott elővetemény után. Ők az idén szintén ezt a módszert alkalmazzák a 240 holdnyi kenyérgabona vetésénél. Azonban megyénk termelőszövetkezeteinek, me­zőgazdaságának egészét te­kintve ez ma még megoldha­tatlan. Hiszen csak a sátor­aljaújhelyi járás területén az őszi kalászosoknak mintegy öetven százalékát olyan talaj­ba kell vetni, ahonnan e na­pokban takarítják a kano­sokat, s igen jelentős terüle­ten kalászost ismét kalászos követ. E tényezők megnehe­zítik, illetve megnehezíthe­tik, akadályozhatják a jó minőségben és időben vég­zett munkát. Különösen, s ez őszidőn mindig várható, a kedvezőtlen időjárás, a hos­­­szantartó esőzés húzhatja ke­resztül a legalaposabban el­készített terveket, előkészí­tett munkát is. Ha ugyanis a határ több napos és jelentő­sebb mennyiségű csapadékot kap, ez félbeszakítja a kapá­sok betakarítását, akadályoz­za a talajmunkát, a vetési előkészületeket, s magát a vetést. Már­pedig ez azt je­lentheti, hogy túlhaladtunk a kenyérgabona, az őszi kalá­szosok optimális vetési ide­jén, vagy éppen nem meg­felelően előkészített, trágyá­zott, műtrágyázott földbe ke­rül a vetőmag, ami egyenlő a tervezettnél gyengébb ter­méshozammal. Ez viszont összeegyeztethetetlen mai és távolabbi terveinkkel. Fel­tétlenül szükséges tehát, hogy járásaink szakemberei, termelőszövetkezeteink veze­tői, számolva a kedvezőtlen időjárással, gondoskodjanak a vetéshez szükséges megfe­lelő tartalékterületről. Nem a legjobb, agrotechnikai szempontból nem a leghelye­sebb megoldás ez, azonban ha objektív kényszerítenek körülmények bennünket, nincs más választás. Kenyér­gabonaproblémánkat meg kell oldani, s azt is számos gyakorlati tapasztalat bizo­nyítja, hogy a kalászos után vetett kalászos megfelelő ho­zamot biztosít, ha ügyelnek a talaj jó előkészítésére; te­hát megfelelő mélységben végeznek talajmozgatást, ta­la­jlazítást és emelik a nitro­géntartalmú műtrágyaadagot, hogy ez pótolja az alászán­tott tarló bomlása által el­vont nitrogént. A több járásá-Megyenk ban ^ terme­­lőszövetkezetében már gon­doskodtak megfelelő tarta­­­lékterületekről. A szerencsi, sátoraljaújhelyi járásban és a miskolci járás egyes te­rületein is kijelölték, s egyes helyeken már elő is készítet­ték azokat a táblákat, ame­lyek pótolhatják a kenyérga­bonavetésre kiszemelt, jelen­leg kapásokat termő földtáb­lákat,­­ ha hosszantartó őszi esőzés akadályozná a beta­karítást és a talajmunkát, illetve az optimális időn be­lüli vetést. Helyes ez, szük­séges, és m megyénk egészét tekintve követendő példa, mert előfordulhat, hogy jövő évi kenyerünk biztosítása függ tőle. Barcsa Sándor Ma nyílik meg az ENSZ közgyűlése Gromiko nyilatkozata New Yorkban • Rush televízió-interjúja, © Kennedy pénteken szólal fel :s a közgyűlésen © Mit várnak a kurdok az ENSZ-től?:: « Dél- Vietnam helyzetét sürgősen tárgyalni kell­­ Egyesült Államokban. Ez — mondotta — a közgyűlés mun­kájától függ. Gromikotól azt is megkér­dezték, hogy találkozik-e majd Kennedy elnökkel. A külügy­miniszter válaszában hangoz­tatta, hogy ez a lehetőség nincs ki­zárva. Elmondta azt is, hogy a köz­gyűlés ideje alatt a Szovjetunió és az Egye­sült Államok folytatják a két képviselői országot kölcsönösen érintő kérdé­sekkel kapcsolatos véle­ménycserét. Az amerikai televízió-hálózat vasárnap este Busk amerikai külügyminiszterrel készült be­­szélgetést közvetített. Rusk bevezetőben örömét fejezte ki afölött, hogy ha­marosan alkalma lesz is­mét találkozni Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Az ENSZ közgyűlésének új ülésszakával összefüggésben hangoztatta, reméli, Gromiko Washing­tont is felkeresi. Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette hallgatóit, ne várjanak látványos fejlemé­nyeket a leszereléshez vezető úton a következő hónapokban. Mint mondotta, a várható eszmecsere során szóba kerül feltehetőleg a meglepetésszerű támadá­sok elkerülésére kikülden­dő megfigyelők cseréje, a NATO és a Varsói Szerző­dés meg nem támadási egyezménye és más, a nemzetközi feszültség csökkentésére szánt rend­szabály. A dél-vietnami Ngo Dinh K­em-kormány támogatásával összefüggésben Bush lényege­sen megismételte a Kennedy egutóbbi sajtóértekezletén el­­hangzottakat: az Egyesült Ál­amok nem vonja ki Dél- Vietnamból katonáit és foly­­atja a diktatúra támogatását. Kubáról szólva egyebek közt úgy nyilatkozott, hogy Wa­shingtonnak még mindig van­nak „problémái” a Kubában működő szovjet szakemberek és technikusok miatt. Berlinről is említést tett az amerikai külügyminiszter. „Berlin megoldatlan kér­dés — mondta —, de a feszültség Berlin miatt enyhébb, mint azelőtt”. Visszatérve a leszerelés kér­désére, Bush azt a véleményét hangoztatta, hogy ha sikerül megszüntetni a feszültséget a felsorolt földrajzi területeken, megtörtént a jelentős előre­haladás a leszerelés kérdésé­nek megoldása felé. Kennedy előreláthatólag Gromiko, szovjet külügymi­niszter vezetésével vasárnap repülőgépen New Yorkba ér­kezett a Szovjetunió ENSZ- küldöttsége a világszervezet őszi közgyűlésére. Gromiko a New York-i re­pülőtéren elhangzott rövid nyi­latkozatában rámutatott, hogy a leszerelés a legfonto­sabb kérdés, amelyet az ENSZ közgyűlésének meg kell vitatnia. Hozzáfűzte, még nem tudja, hogy mennyi ideig marad az közgyűlésén. Feltehető, hogy a­ szenátus addig lefolytatja az atomcsend-egyezmén­y ratifiká­ciójának szavazását. Dzsalal Talabani, a szabad­ságukért küzdő k­urdok egyik vezetője vasárnap útban New York felé, Párizsba érkezett. Talabani a repülőtéren mon­(Folytatás a 2. oldalon.) „...Miskolc­­ a legnagyobb jövőjű ma­gyar város ... A magyar Ruhr­­vidék. Ide kellett volna he­lyezni a selmeci bányászaka­démiát, amelyet Sopronba vit­tek. A magyar ipar jövőjének alapját kell megvetni egy ilyen tudományos és iskolai intéz­ménnyel .. Móricz Zsigmond 1930. de­cember 1-én írta ezeket a so­rokat a Nyugatban. S mintha csak az idő, az ő elgondolásá­nak helyességét igazolta volna. 1949-től a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ezer és ezer fiatal szerzi meg a bánya­mérnöki diplomát is. De amíg a mérnökképzés jelenlegi for­májához eljutott, igen sok esz­tendő telt el.­­ Az idén 200 esztendeje annak, hogy a kohászati—ás­ványtani—kémiai tanszék ala­pításával elkezdődött a selme­ci bányatisztképző iskolának pénteken szólal fel az ENSZ főiskolává fejlesztése­. Omlik a szén Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányáiban is nap mint nap több ezer tonna számra ömlik a szén. Barta Vámos Viktor brigádja azonban azt szeretné, ha még többet adhatna országunknak ebből a kincseket érő anyagból. Ezért is teljesítette a brigád elmúlt félévi termelési átlagát 100 százalékra... (Fotó: Molnár Béla) V­erseny&elhívás Borsod megye ifjú traktorosaihoz Ezekben a napokban megyénk dolgozó pa­rasztsága jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövő évi kenyérgabona-szükségletün­ket október 20-ig jól előkészített talajba — az agrotechnikai előírások maximális betartá­sával — elvesse. A kenyérgabona határidőre való elvetésé­ben — az időbeni betakarításon túl — külö­nös jelentőségre tesz szert a talajmunkák jó minőségű elvégzése. Ezért örömmel üdvözöl­jük néhány gépállomás KISZ-szervezeteinek felhívását, amelyek arra irányulnak, hogy az ifjú traktorosok két műszakban, határidő előtt teljesítsék a magágyak jó előkészítését, a szántásmélység, a műtrágyázás, a jól tömö­rített talajszerkezet kialakítását, a kenyér­­gabona elvetését. E gondolatok figyelembevételével a KISZ megyei Bizottsága meghirdeti az ifjú trakto­rosok megyei versenyét. A munkában élen járó legjobb traktorosokat a KISZ megyei Bizottsága, járásonként, 400—300—200 forint­tal és dicsérő oklevéllel jutalmazza, akkor, ha a benevezett fiatalok kettős műszakban dolgoznak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a kenyérgabona határidőre, jó minőségű magágyba kerüljön, az elvégzett munka mi­nősége, a szántásmélység, a forgatás, a gabo­na 5—6 cm mélységű elvetése kifogástalan. A verseny ideje alatt elért teljesítményeket normálholdban értékeljük, a szeptember 20- tól november 39-ig teljesített összes normál­holdakat figyelembe véve. A műszaknormák értékelése 10 napos dekádonként történjék. A KISZ Borsod megyei Bizottsága bízik abban, hogy a gépállomások és tsz-ek ifjú traktorosai, mint már eddig is, lelkes mun­kával, a kenyérgabona és az őszi mező­­gazdasági feladatok határidőre való teljesíté­sével újabb gazdag eredményeket hozó tet­tekkel segítik pártunk célkitűzéseinek mara­déktalan megvalósítását. Ifjú traktorosok! Bízunk benne, hogy a szocialista falu Ifjú építői a kenyérgabona időbeni elvetésének segítését úgy tekintik, mint az egyik legfontosabb feladatot, amely új tettekre, nagyszerű munkára hívja fel őket. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága Megnyílt a 7. országos bőrdíszműipari kiállítás A Bőripari Tudományos Egyesület rendezésében a Bu­dapesti Ipari Vásár könnyű­ipari pavilonjában hétfőn megnyílt a 7. országos bőr­díszműipari modellkiállítás. A kiállítás célja, hogy bemutassa a bőrdíszműipar azon termé­keit, amelyeket 1964-ben akar­nak gyártani. Mintegy 350 különböző bőr­díszműáru modellt mutatnak be a kiállításon, s ez igen bő választékot jelent a kereske­delemnek. 18-án kereskedelmi napot tartanak, amikor előze­tes tájékozódást kapnak a ke­reskedelem jövő évi igényeiről. A legszebb termékeket dí­jazták. Nyolc kiállítás legszebb terméke és 42 szakma legszebb terméke elnevezésű díjat ad­tak ki. A kiállítást, amelyet Horváth Gyula, könnyűipari miniszter­­helyettes nyitott meg, Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter is megtekintette. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki és kohómérnöki karának ünnepi ülése Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki és ko­hómérnöki kara lett az utódja az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző isko­lából 1763 és 1770 közt szerve­zett Bányászati Akadémiának, a világ első műszaki főiskolá­jának... Monos János elvtárs, a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt igazgatója így foglalta össze röviden annak a jubileumnak jelentőségét, amelynek ünnep­lésére tegnap, hétfőn délelőtt az SZMT székházának 1. szá­mú tanácstermében került sor. Elmondta Monos elvtárs azt is, hogy a­­ borsodi bánya- és iparvidéknek szüksége van ar­ra, hogy területe központjában, Miskolcon pezsgő szellemi élet legyen, hogy az egyetem kifo­gástalan, vezető szakembereket neveljen. Ezért volt helyes Miskolcra hozni azt a soproni bánya- és kohómérnöki tanszé­ket, amelynek ősét 200 évvel ezelőtt alapították Selmecbá­nyán. Mivel olyan évforduló ez, amelynek alkalmával hatalmas távlatokban megnézhetjük egy rendkívül jelentős egyetemi tanszék fejlődését, leszűrhet­jük iparunkat jobbá, gazdagab­bá tevő hatását, ezért rendkí­vü­l érdekesek és értékesek voltak azok az előadások, amelyeket az egyetemi oktatás történetéről tartottak. főiskolai tanszék alapítványának előzményeiről, a selmeci bá­nyászat kialakulásáról dr. Gyulay Zoltán, a bányamérnöki kar dékánja beszélt. A 700-as évektől, a selmeci bánya meg­nyitásától, az iskola létrehozá­sz e­sá­sának szükségességéig, majd az iskola alapításától napjainkig eltelt időről szóló előadását dr. Gyulay Zoltán így fejezte be: — Ezek után kívánom, hogy az iskola éljen, virágozzék és gyarapodjék! Dr. Horváth Zoltán dékán, a fémkohászati tanszék vezetője a kohászati tudományok okta­tásának történetét ismertette. — Az elméleti és a gyakor­lati oktatás összhangját min­dig szemmel tartottuk a mi tanszékünkön is — hallottuk dr. Polyák Tibortól, az ás­vány- és kőzettani tanszék ve­zetőjétől, aki az ásvány- és földtani tudományok oktatásá­nak évszázados múltját mél­tatta. Dr. Bognár János, a kémiai tanszék vezetője a kémiai tu­dományok oktatásának törté­netéről tartott igen értékes, ta­nulságos előadást. " A nagy érdeklődéssel végig­hallgatott és tetszéssel fogadott ünnepi ülés után az érdeklő­dők megtekintették a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men azokat a tanszékeket, amelyeknek közös ősét, a ko­hászati—ásványtani—kémiai tanszéket Selmecbányán alapí­tották. 200 esztendővel ezelőtt. .­­ . I Az Országos­­ Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesület borsodi csoportja, a Magyarhoni Föld­tani Társulat észak-magyaror­szági csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete borsodi csoportja szervezésében a hét­fői ünnepi ülésre meghívottak ma, kedden kirándulnak, s ta­nulmányozzák a Bükk előteré­nek és a Mátra-hegységnek egyes képződményeit (K. A.)

Next