Északmagyarország, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-17 / 217. szám
Utolsó fordulóhoz érkezett a szenátusi vita az USA-ban Utolsó szakaszába lépett a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikációs vitája az amerikai szenátusban. Száz szenátor közül csupán 11 szavazata kétséges. Az egyezmény ratifikálását a szenátus 13 tagja ellenzi, 76 pedig a ratifikálás mellett foglalt állást. Mint ismeretes, az atomfegyver-kísérletek részleges beszüntetésére vonatkozó egyezmény elfogadásához kétharmados többség szükséges. Ez annyit jelent, hogyha mind a száz szenátor jelen lesz a szavazáson, 67 pozitív szavazatnak kell elhangzani. A ratifikálás tehát bizonyosra vehető. VI. Pál pápa fogadta Nyikogyim érseket, a minszki metropolitát VI. Pál pápa magánkönyvtárában kihallgatáson fogadta Nyikogyimot, az orosz orthodox egyház érsekét, minszki metropolitát, aki az orosz orthodox egyházon belül a többi egyházakkal való kapcsolatokért felelős. A római lapok általában jelentősnek tartják az eseményt. A Paese Sera emlékeztet rá, hogy az orosz orthodox egyház megfigyelőket küldött már a zsinatra eddig, és ezután is szándékában van. Ugyanakkor a görög és a konstantinápolyi orthodox egyházak ezt nem tették. Világ trtbléisitíői. eWeSuiiéféTsl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA , XIX. évfolyam, 217. szám. Ara 50 fillér Kedd, 1863. szeptember 17. <> Ha nem kedvez az időjárás A mezőgazdasági szakemberek jó része is idegenkedik attól a gondolattól és gyakorlattól, hogy kétszerháromszor egymás után kenyérgabonát, kalászos-féleségeket termeljünk ugyanazon a területen. A több éves, alapos kísérletek, gyakorlati tapasztalatok valóban azt bizonyítják, hogy évelők, borsófélék, kerti magvak és rostnövények, s ha megfelelő időben végezzük a talajmunkát, a talaj előkészítését, évelő pillangósok után is nagyobb a hozam, bővebb a termés (optimális időjárás mellett!), mint a kalászos elővetemények utánban a gyakorlatban Azonszinte elképzelhetetlen, hogy elkerüljük a gabonaféleségek kétszer egymás utáni termelését, ha időben és jól előkészített talajba kívánjuk tenni a búza-, rozs- és árpa vetőmagot. Márpedig e feltételek nélkül nem számíthatunk jó terméshozamra. A talaj előkészítésének módját, a szükséges feltételeket tanultakból és tapasztalatokból ismeri valamennyi termelőszövetkezeti, állami gazdasági szakember. S az elmúlt esztendők gyakorlati példái nagyjában egészében arra is választ adtak, hogy melyik búzafajta szereti inkább megyénk talaját, klímáját, melyik hoz bővebb termést, s milyen elővetemények után. Az azonban általánosan elfogadott vélemény, hogy a bőven termő intenzív fajták, az időben végzett talajmunka,megfelelő nitrogén-, foszfát- és káliműtrágya hozzáadásával nagyobb hozamot biztosít még a jobb vízgazdálkodású lejtős talajokon is. A nyíri Rákóczi Termelőszövetkezetben például, az idei aszályos időjárás mellett is 15 mázsás átlagot értek el Bezosztásából, kimondottan lejtős területen. Azonban hozzá kell tenni, hogy a lehető legjobbnak tartott elővetemény után. Ők az idén szintén ezt a módszert alkalmazzák a 240 holdnyi kenyérgabona vetésénél. Azonban megyénk termelőszövetkezeteinek, mezőgazdaságának egészét tekintve ez ma még megoldhatatlan. Hiszen csak a sátoraljaújhelyi járás területén az őszi kalászosoknak mintegy öetven százalékát olyan talajba kell vetni, ahonnan e napokban takarítják a kanosokat, s igen jelentős területen kalászost ismét kalászos követ. E tényezők megnehezítik, illetve megnehezíthetik, akadályozhatják a jó minőségben és időben végzett munkát. Különösen, s ez őszidőn mindig várható, a kedvezőtlen időjárás, a hosszantartó esőzés húzhatja keresztül a legalaposabban elkészített terveket, előkészített munkát is. Ha ugyanis a határ több napos és jelentősebb mennyiségű csapadékot kap, ez félbeszakítja a kapások betakarítását, akadályozza a talajmunkát, a vetési előkészületeket, s magát a vetést. Márpedig ez azt jelentheti, hogy túlhaladtunk a kenyérgabona, az őszi kalászosok optimális vetési idején, vagy éppen nem megfelelően előkészített, trágyázott, műtrágyázott földbe kerül a vetőmag, ami egyenlő a tervezettnél gyengébb terméshozammal. Ez viszont összeegyeztethetetlen mai és távolabbi terveinkkel. Feltétlenül szükséges tehát, hogy járásaink szakemberei, termelőszövetkezeteink vezetői, számolva a kedvezőtlen időjárással, gondoskodjanak a vetéshez szükséges megfelelő tartalékterületről. Nem a legjobb, agrotechnikai szempontból nem a leghelyesebb megoldás ez, azonban ha objektív kényszerítenek körülmények bennünket, nincs más választás. Kenyérgabonaproblémánkat meg kell oldani, s azt is számos gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy a kalászos után vetett kalászos megfelelő hozamot biztosít, ha ügyelnek a talaj jó előkészítésére; tehát megfelelő mélységben végeznek talajmozgatást, talajlazítást és emelik a nitrogéntartalmú műtrágyaadagot, hogy ez pótolja az alászántott tarló bomlása által elvont nitrogént. A több járásá-Megyenk ban ^ termelőszövetkezetében már gondoskodtak megfelelő tartalékterületekről. A szerencsi, sátoraljaújhelyi járásban és a miskolci járás egyes területein is kijelölték, s egyes helyeken már elő is készítették azokat a táblákat, amelyek pótolhatják a kenyérgabonavetésre kiszemelt, jelenleg kapásokat termő földtáblákat, ha hosszantartó őszi esőzés akadályozná a betakarítást és a talajmunkát, illetve az optimális időn belüli vetést. Helyes ez, szükséges, és m megyénk egészét tekintve követendő példa, mert előfordulhat, hogy jövő évi kenyerünk biztosítása függ tőle. Barcsa Sándor Ma nyílik meg az ENSZ közgyűlése Gromiko nyilatkozata New Yorkban • Rush televízió-interjúja, © Kennedy pénteken szólal fel :s a közgyűlésen © Mit várnak a kurdok az ENSZ-től?:: « Dél- Vietnam helyzetét sürgősen tárgyalni kell Egyesült Államokban. Ez — mondotta — a közgyűlés munkájától függ. Gromikotól azt is megkérdezték, hogy találkozik-e majd Kennedy elnökkel. A külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy ez a lehetőség nincs kizárva. Elmondta azt is, hogy a közgyűlés ideje alatt a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytatják a két képviselői országot kölcsönösen érintő kérdésekkel kapcsolatos véleménycserét. Az amerikai televízió-hálózat vasárnap este Busk amerikai külügyminiszterrel készült beszélgetést közvetített. Rusk bevezetőben örömét fejezte ki afölött, hogy hamarosan alkalma lesz ismét találkozni Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Az ENSZ közgyűlésének új ülésszakával összefüggésben hangoztatta, reméli, Gromiko Washingtont is felkeresi. Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette hallgatóit, ne várjanak látványos fejleményeket a leszereléshez vezető úton a következő hónapokban. Mint mondotta, a várható eszmecsere során szóba kerül feltehetőleg a meglepetésszerű támadások elkerülésére kiküldendő megfigyelők cseréje, a NATO és a Varsói Szerződés meg nem támadási egyezménye és más, a nemzetközi feszültség csökkentésére szánt rendszabály. A dél-vietnami Ngo Dinh Kem-kormány támogatásával összefüggésben Bush lényegesen megismételte a Kennedy egutóbbi sajtóértekezletén elhangzottakat: az Egyesült Álamok nem vonja ki Dél- Vietnamból katonáit és folyatja a diktatúra támogatását. Kubáról szólva egyebek közt úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak még mindig vannak „problémái” a Kubában működő szovjet szakemberek és technikusok miatt. Berlinről is említést tett az amerikai külügyminiszter. „Berlin megoldatlan kérdés — mondta —, de a feszültség Berlin miatt enyhébb, mint azelőtt”. Visszatérve a leszerelés kérdésére, Bush azt a véleményét hangoztatta, hogy ha sikerül megszüntetni a feszültséget a felsorolt földrajzi területeken, megtörtént a jelentős előrehaladás a leszerelés kérdésének megoldása felé. Kennedy előreláthatólag Gromiko, szovjet külügyminiszter vezetésével vasárnap repülőgépen New Yorkba érkezett a Szovjetunió ENSZ- küldöttsége a világszervezet őszi közgyűlésére. Gromiko a New York-i repülőtéren elhangzott rövid nyilatkozatában rámutatott, hogy a leszerelés a legfontosabb kérdés, amelyet az ENSZ közgyűlésének meg kell vitatnia. Hozzáfűzte, még nem tudja, hogy mennyi ideig marad az közgyűlésén. Feltehető, hogy a szenátus addig lefolytatja az atomcsend-egyezmény ratifikációjának szavazását. Dzsalal Talabani, a szabadságukért küzdő kurdok egyik vezetője vasárnap útban New York felé, Párizsba érkezett. Talabani a repülőtéren mon(Folytatás a 2. oldalon.) „...Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város ... A magyar Ruhrvidék. Ide kellett volna helyezni a selmeci bányászakadémiát, amelyet Sopronba vittek. A magyar ipar jövőjének alapját kell megvetni egy ilyen tudományos és iskolai intézménnyel .. Móricz Zsigmond 1930. december 1-én írta ezeket a sorokat a Nyugatban. S mintha csak az idő, az ő elgondolásának helyességét igazolta volna. 1949-től a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen ezer és ezer fiatal szerzi meg a bányamérnöki diplomát is. De amíg a mérnökképzés jelenlegi formájához eljutott, igen sok esztendő telt el. Az idén 200 esztendeje annak, hogy a kohászati—ásványtani—kémiai tanszék alapításával elkezdődött a selmeci bányatisztképző iskolának pénteken szólal fel az ENSZ főiskolává fejlesztése. Omlik a szén Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányáiban is nap mint nap több ezer tonna számra ömlik a szén. Barta Vámos Viktor brigádja azonban azt szeretné, ha még többet adhatna országunknak ebből a kincseket érő anyagból. Ezért is teljesítette a brigád elmúlt félévi termelési átlagát 100 százalékra... (Fotó: Molnár Béla) Verseny&elhívás Borsod megye ifjú traktorosaihoz Ezekben a napokban megyénk dolgozó parasztsága jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövő évi kenyérgabona-szükségletünket október 20-ig jól előkészített talajba — az agrotechnikai előírások maximális betartásával — elvesse. A kenyérgabona határidőre való elvetésében — az időbeni betakarításon túl — különös jelentőségre tesz szert a talajmunkák jó minőségű elvégzése. Ezért örömmel üdvözöljük néhány gépállomás KISZ-szervezeteinek felhívását, amelyek arra irányulnak, hogy az ifjú traktorosok két műszakban, határidő előtt teljesítsék a magágyak jó előkészítését, a szántásmélység, a műtrágyázás, a jól tömörített talajszerkezet kialakítását, a kenyérgabona elvetését. E gondolatok figyelembevételével a KISZ megyei Bizottsága meghirdeti az ifjú traktorosok megyei versenyét. A munkában élen járó legjobb traktorosokat a KISZ megyei Bizottsága, járásonként, 400—300—200 forinttal és dicsérő oklevéllel jutalmazza, akkor, ha a benevezett fiatalok kettős műszakban dolgoznak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a kenyérgabona határidőre, jó minőségű magágyba kerüljön, az elvégzett munka minősége, a szántásmélység, a forgatás, a gabona 5—6 cm mélységű elvetése kifogástalan. A verseny ideje alatt elért teljesítményeket normálholdban értékeljük, a szeptember 20- tól november 39-ig teljesített összes normálholdakat figyelembe véve. A műszaknormák értékelése 10 napos dekádonként történjék. A KISZ Borsod megyei Bizottsága bízik abban, hogy a gépállomások és tsz-ek ifjú traktorosai, mint már eddig is, lelkes munkával, a kenyérgabona és az őszi mezőgazdasági feladatok határidőre való teljesítésével újabb gazdag eredményeket hozó tettekkel segítik pártunk célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását. Ifjú traktorosok! Bízunk benne, hogy a szocialista falu Ifjú építői a kenyérgabona időbeni elvetésének segítését úgy tekintik, mint az egyik legfontosabb feladatot, amely új tettekre, nagyszerű munkára hívja fel őket. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága Megnyílt a 7. országos bőrdíszműipari kiállítás A Bőripari Tudományos Egyesület rendezésében a Budapesti Ipari Vásár könnyűipari pavilonjában hétfőn megnyílt a 7. országos bőrdíszműipari modellkiállítás. A kiállítás célja, hogy bemutassa a bőrdíszműipar azon termékeit, amelyeket 1964-ben akarnak gyártani. Mintegy 350 különböző bőrdíszműáru modellt mutatnak be a kiállításon, s ez igen bő választékot jelent a kereskedelemnek. 18-án kereskedelmi napot tartanak, amikor előzetes tájékozódást kapnak a kereskedelem jövő évi igényeiről. A legszebb termékeket díjazták. Nyolc kiállítás legszebb terméke és 42 szakma legszebb terméke elnevezésű díjat adtak ki. A kiállítást, amelyet Horváth Gyula, könnyűipari miniszterhelyettes nyitott meg, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter is megtekintette. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki és kohómérnöki karának ünnepi ülése Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki és kohómérnöki kara lett az utódja az 1735-ben Selmecbányán alapított bányatisztképző iskolából 1763 és 1770 közt szervezett Bányászati Akadémiának, a világ első műszaki főiskolájának... Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója így foglalta össze röviden annak a jubileumnak jelentőségét, amelynek ünneplésére tegnap, hétfőn délelőtt az SZMT székházának 1. számú tanácstermében került sor. Elmondta Monos elvtárs azt is, hogy a borsodi bánya- és iparvidéknek szüksége van arra, hogy területe központjában, Miskolcon pezsgő szellemi élet legyen, hogy az egyetem kifogástalan, vezető szakembereket neveljen. Ezért volt helyes Miskolcra hozni azt a soproni bánya- és kohómérnöki tanszéket, amelynek ősét 200 évvel ezelőtt alapították Selmecbányán. Mivel olyan évforduló ez, amelynek alkalmával hatalmas távlatokban megnézhetjük egy rendkívül jelentős egyetemi tanszék fejlődését, leszűrhetjük iparunkat jobbá, gazdagabbá tevő hatását, ezért rendkívül érdekesek és értékesek voltak azok az előadások, amelyeket az egyetemi oktatás történetéről tartottak. főiskolai tanszék alapítványának előzményeiről, a selmeci bányászat kialakulásáról dr. Gyulay Zoltán, a bányamérnöki kar dékánja beszélt. A 700-as évektől, a selmeci bánya megnyitásától, az iskola létrehozász esásának szükségességéig, majd az iskola alapításától napjainkig eltelt időről szóló előadását dr. Gyulay Zoltán így fejezte be: — Ezek után kívánom, hogy az iskola éljen, virágozzék és gyarapodjék! Dr. Horváth Zoltán dékán, a fémkohászati tanszék vezetője a kohászati tudományok oktatásának történetét ismertette. — Az elméleti és a gyakorlati oktatás összhangját mindig szemmel tartottuk a mi tanszékünkön is — hallottuk dr. Polyák Tibortól, az ásvány- és kőzettani tanszék vezetőjétől, aki az ásvány- és földtani tudományok oktatásának évszázados múltját méltatta. Dr. Bognár János, a kémiai tanszék vezetője a kémiai tudományok oktatásának történetéről tartott igen értékes, tanulságos előadást. " A nagy érdeklődéssel végighallgatott és tetszéssel fogadott ünnepi ülés után az érdeklődők megtekintették a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen azokat a tanszékeket, amelyeknek közös ősét, a kohászati—ásványtani—kémiai tanszéket Selmecbányán alapították. 200 esztendővel ezelőtt. . . I Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi csoportja, a Magyarhoni Földtani Társulat észak-magyarországi csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete borsodi csoportja szervezésében a hétfői ünnepi ülésre meghívottak ma, kedden kirándulnak, s tanulmányozzák a Bükk előterének és a Mátra-hegységnek egyes képződményeit (K. A.)