Északmagyarország, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

II Világ proletárjai, egrv © sük­etekí —»■ _ g, .­­■"■ * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZO­TTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 237. szám. Ara 30 fillér Csütörtök, 1963. október 10. Fogadóórák (S. A.) Törvényes rendel­kezések szabják meg, hogy a tanácsok tagjai, vezetői, az üzemek és vállalatok igaz­gatói, különböző intézmé­nyeink irányítói rendszere­sen kötelesek fogadóórát tar­tani. Ha ez pusztán admi­nisztratív rendszabály len­ne, valljuk be, nem sokat érne. A fogadóórák hasznát, sikerét, értékét az biztosít­ja, hogy rendszerünk de­­­­mokratizmusából magától értetődően következik meg­tartásuk. Abból a sarkala­tos elvből és igazságból, hogy nálunk a vezető — ,,primus inter pares”, első az egyenlők között. Nagyobb felelősség, több gond hárul rá, átfogóbb problémákkal kell megküzdenie, ehhez pe­dig mindig ismernie kell munkatársai, vagy választói véleményét. Ismernie kell a valóságot, amelyet sok száz­ezer ember sokmillió hétköz­napi tette testesít meg és ol­vaszt egységbe. A fogadóóra — egy a sokfajta alkalom közül, amikor a vezető éle­sebben nyithatja rá szemét az élet jelenségeire, esemé­nyeire. Még akkor is, ha azok az ügyek, amelyekkel hozzá fordulnak, általában nagyon is egyéniek, szubjek­tív sérelmek, családi pana­szok, egy szőkébb kör dol­gai. Türelemre és megértésre van tehát szükség, hogy a tanácstag, a vállalati igaz­gató, az országgyűlési kép­viselő eligazodhassék az egyéni panaszok szövevényé­ben, intézkedhessék és meg­felelő tanulságokat vonhas­son le. Örvendetes, hogy a fogadóórákon mind több olyan üggyel jelentkeznek az emberek, amelyek egyenest, közvetlenül közérdekűek. Aki szóvá teszi őket, háza tá­­ján túl is figyel, érdeklődik, töpreng. Érdemes megemlí­teni, hogy a miskolci városi tanácstagok májusban és jú­niusban tartott fogadóóráin 680 választó jelent meg, és közülük 269 közérdekű ügyet hozott tarsolyában. A tanácstagok dicséretére vá­lik, hogy sok bejelentést ön­tevékenyen ők maguk ren­deztek el, ami pedig túlnőtt hatáskörükön, azt továbbí­tották a megfelelő szakigaz­gatási osztálynak, a tanács titkárságának, vagy éppen a végrehajtó bizottságnak. Más példákkal is szemléltethet­nénk az aktivitás megélén­külését, a látóhatár tágulá­sát, az érdeklődés fokozódá­sát. Ha a fogadóórákon­­ kez­detben nagyon is érződött bizonyos kényszeredettség, hivatalos jelleg, mondhatjuk, hogy most ez­mindin­kább a baráti eszmecsere, fontos kérdések megismeré­sének fórumává válnak. Hogy még inkább azzá legye­nek, ahhoz a fogadóórákon megjelenő választók, dolgo­zók közreműködésére és se­gítségére is szükség van. Él­jen bennük a bizalom, és csak akkor keressenek fel más szervet is ugyanazzal a panasszal, ha az elsőnél nem boldogultak, nem talál­tak meghallgatást. Akadnak panaszkodók, akik egyszerre nyolc-tíz szervnek is elkül­dik ugyanazt a levelet, vagy bejelentést, és nem gondol­nak arra, milyen temérdek sok időt rabolnak el bizal­­matlanságukkal, s a demok­ratikus lehetőségek túlzott igénybevételével. Ha elő is fordul még bürokrácia, me­revség, türelmetlenség — joggal mondhatjuk a foga­dóórákról: mindinkább be­töltik hivatásukat, gyorsít­ják az ügyintézést, elősegí­tik a valóság jobb megisme­rését, vílusö soron életünk gazdagodását. flz ENSZ vizsgálóbizottságot bilt Dél-Vietnamba Az ENSZ-közgyűlés kedd dél­utáni ülésén folytatta az álta­lános vitát. Adoula kongói miniszter­elnök felszólalásában üd­vözölte a moszkvai atom­­csend-egyezményt. A kongói miniszterelnök pozi­tívan értékelte Kennedy el­nöknek és Gromiko szovjet külügyminiszternek a közgyű­lésért elmondott beszédeit, amelyek — mint hangoztat­ta — lehetőséget nyújtanak a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére. A közgyűlés ezután rátért az emberi jogok Dél-Vietnamban történő megsértésének kérdé­sére. Mint ismeretes, Costa Ri­ca és Chile kedden közös ha­tározati javaslatban indítvá­nyozta, utasítsa a közgyűlés Sosa­ Rodriguez ténymegállapító elnököt, hogy ENSZ-bizott­­ságot küldjön Dél-Vietnamba, a buddhisták helyzetének ki­vizsgálására. Ugyanakkor a Szovjetunió képviselője java­solta, hogy az 1954 évi genfi értekezlet határozatainak meg­felelően, a vietnami nemzetkö­zi megfigyelő és ellenőrző bi­zottság három tagja — Kana­da, India és Lengyelország képviselője — vizsgálja meg a dél-vietnami helyzetet, arról számoljon be az értekezlet két társelnökének — a Szovjetunió és Anglia képviselőinek —, akik azután végső jelentésüket a közgyűlés számára megten­nék. Az érdekelt küldöttségek kö­zött a keddi nap folyamán le­folytatott • színfalak mögötti tárgyalások eredményeképpen mindkét javaslatot visszavon­ták és ezután a közgyűlés szavazás nél­kül jóváhagyta Sosa­ Rod­­riguez elnök bejelentését, amelynek értelmében közgyűlés elnöke rövidesen a kinevezi annak a vizsgáló­­bizottságnak a tagjait, amely Dél-Vietnamba uta­zik, hogy a helyszínen ta­nulmányozza a buddhisták helyzetét. Az elnök nem közölte a bizott­ság összetételét és tagjainak számát, sem elutazásának idő­pontját ­­i Emelik a 22 tonnás kupolát A képen az ózdi Kohászati Üzem­­ek e I. számú kísérleti léghevítő • 21 tonnás kupolájának emelése lát­ható. Az ilyen emeléseket eddig hidraulikusan, 700 órán át tart­­ó munkával végezték, most azon­­ban Doma Ernő művezető újításának eredményeként 200 órai munkával emelik 160 centiméterrel magasabbra egy-egy léghevítő kupoláját. fl téli zöldség- és gyümölcsellátásról Mire készül a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja Bár a naptár szerint alig há­rom hete kezdődött az ősz, a gyárak, üzemek, vállalatok, s a gondos háziasszonyok már javában a télre készülődnek. Ezekben a hetekben szerezzük be tüzelőnket, meleg holmikkal egészítjük ki ruhatárunkat. Akinek módja van rá: zöld­ségfélét, gyümölcsöt, burgo­nyát is tárol otthon a „sző­kébb napokra"­. A legtöbb ház­nál azonban nincs akkora kamra, pince, ahol nagyobb mennyiségű élelmiszert lehet­ne tárolni — a lakosság zöme télen folyamatosan szerzi be zöldség- és gyümölcsszükségle­tét.­­Mindenkit érdekel tehát: milyen lesz az ellátás ezekből a cikkekből, van-e elegendő zöldség és gyümölcs a télre? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Tóth Józseftől, a Szö­vetkezetek Borsod megyei Ér­tékesítő Központjának igazga­tójától. , Mi új ság a „zöldség-fronton?” — Tavaly összesen 1482 va­gon árut tároltunk raktáraink­ban, ebben az évben a tervek szerint 1168 vagon zöldség és gyümölcs várja majd a vásár­lókat a MÉK tárolóhelyein. A lakosság ellátása ennek ellené­re biztosítottnak látszik — hal­lottuk az igazgatótól. — A két megállapítás között ellentmondás van. Ha kevesebb zöldségfélét tárolnak az idén, hogyan elégítik ki mégis a je­lentkező igényeket? — A különbséget a két szám­adat között az okozza, hogy az elmúlt évben 1124, az idén azonban csak 750 vagon bur­gonyát raktározunk. Ez mennyiség azonban elegendő a lesz, hiszen tavaly nemcsak a lakosság részére, hanem az iparnak is mi tároltunk jelen­tős mennyiségű burgonyát Zöldségfélékből nagyjából a tavalyihoz hasonló készletek­kel készül a vállalat a télre. Jobb lesz a különböző zöldség­félék aránya. Okulva a tapasz­talatokon, az idén jóval több, mintegy 95 vagon fejeskáposz­ta, nagyobb mennyiségű vörös­hagyma, sárgarépa, petrezse­lyem-gyökér kerül majd a bol­tokba. Kielégítő mennyiségben lesz kelkáposzta, cékla, zeller, karalábé, retek és torma. A korábbi gyakorlatnak megfe­lelően, kapható majd télen is elegendő savanyított készít­mény: káposzta, uborka és paprika. Jobb lesz a téli almaellátás A tavalyihoz viszonyítva ja­vult a téli almaellátás. Csak­nem ötven vagonnal lesz több az idén az üzletekben. Bár a lakosság igényelne több almát is a télen forgalomba kerülő 130 vagonnál, ám megfelelő raktárak hiányában még en­nek a mennyiségnek­ a tárolá­sa is nehézségeket okoz. — Egyébként milyenek a tárolási lehetőségek? — Legtöbbször nem a fel­­használás helyén raktározzuk a zöldség- és gyümölcsféléket. Miskolc, Ózd és Kazincbarci­ka téli almaszükségletének 70 —80 százalékát például Sátor­­­aljaújhelyen tároljuk. Ez a megoldás természetesen meg­növeli a szállítási költségeket. Megtudtuk: nagy gondot okoz a burgonya szabadban való tárolása is. Miskolcon például még most sem jelöltek ki megfelelő területet erre a célra. Pedig jóformán ez az egy megoldás van a burgonya tárolására, hiszen pincékben csak annyit tudnak elhelyezni, amennyi a nagy fagyok idején — amikor a prizmákat nem le­het megbontani — kielégíti majd a lakosság szükségleteit. — Hogyan próbálnak­­­ segíteni a raktározási nehézségeken? — Ebben az évben alkal­mazzuk először a Német De­mokratikus Köztársaságban már jól bevált módszert: a burgonya árokvermes tárolá­sát. Ennek előnyei nyilvánva­lóak, kevesebb munkaerő, ki­sebb terület és kevesebb fe­dőszalma szükséges hozzá. Ka­zincbarcikán új raktár épül, ez­­ azonban már csak jövőre jelent segítséget Ugyancsak 1964-ben­­ megkezdődik majd Miskolcon és Ózdon a korszerű, hűtőbe­rendezésekkel is ellátott raktár­­ építése. Bővül és szépül a bolthálózat Sokat költ a vállalat a bolt­­i hálózat tatarozására, korszerű­­­­sítésére. Szerte a megyében­ több mint száz zöldség-gyü­­mölcs bolt van, ezeknek felét már rendbehozták a közel­­­­múltban. Korszerűsítésre és új­­ boltok építésére tavaly és az­ idén több , mint egymillió fo­­­­rintot költöttek. Ózdon, Far­­­­kaslyukon és Miskolcon a II.­­ kerületben építenek jelenleg­ új üzletet. S még egy jó hír: egy hónap múlva a Kilián-« észak lakótelepen megnyílik­­ egy átalakított bolt: az első­­ olyan üzlet, amelyben légkon­­­­dicionáló berendezés is van. » Gy. K. ' A tervezettnél 20 mázsa mokkacultorral készítenek többet naponta , mégis üresek a raktárak a Szerencsi Cukorgyárban A 75 esztendős Szerencsi Cu­korgyárban az idén több mint 36 ezer vagon répát dolgoznak fel. A termelést szeptember 4- én kezdték meg és azóta meg­állás nélkül, folyamatosan jár­nak a gépek. A dolgozók — mivel a répa cukortartalma az elmúlt évinél három százalék­kal kevesebb —, úgy döntöt­tek, hogy napi termelésüket növelik és így biztosítják a tervezett cukormennyiséget. A jól összeszokott gárdának ez sikerült is. Eddig naponta át­lag 252 vagon répa feldolgozá­sával szerda reggelig 1077 va­gon cukrot készítettek. A kereskedelem rendelésére a a közkedvelt mokkacukorból és reprezentatív vendéglátó üzemekben használt, szemen­ként csomagolt, úgynevezett pikoló cukorból is jelentős mennyiséget gyártanak. mokkacukorból például a la­­­kosság ellátásának biztosításá­ra a tervezett napi 160 mázsa helyett, ma már 180 mázsát ké­szítenek. Ebből a cukorból olyan nagy az igény, hogy az árut közvetlen a gép alól szál­lítják az üzletekbe, így a rak­tárak üresek — pedig nem egé­szen egy hónap alatt 52 és fél­vagon mokkát készítettek. Nagy a kereslet a pikoló cu­kor iránt is. A különböző rep­rezentatív szállodák, éttermek és cukrászdák címkéivel cso­magolt cukrot három műszak­ban termelik és naponta 16 mázsát állítanak elő belőle. A szerencsiek most arra töreked­nek, hogy a mokkacukor gyár­tását tovább növeljék, hogy az új cukorból mielőbb megfelelő készletek álljanak a vásárlók rendelkezésére; Tömeggyű­­lések Algériában Ben Bella mel­ett Újabb államosítások • Marokkói kü­lönmegbízottak érkeztek Algírba Az ADN és a TASZSZ hír­ügynökség arról ad hírt, hogy Algéria nagyobb városaiban tömeggyű­léseket tartottak, a tömeggyűlések résztvevői til­takoztak a kabiliai ellenforra­­dalmárok üzelmei ellen. A legjelentősebb tömeg­­gyűlést Tizi Ouzouban, Ka­­bilia központjában tartot­ták, ugyanott, ahol tíz nap­ja az ellenforradalmárok hívták egybe pártütő gyű­lésüket. A gyűlésen Boumaza nemzet­­gyűlési miniszter —­ aki maga is kabil származású — a részt­vevők lelkes tetszésnyilvánítá­sa közepette hangoztatta, hogy az algériai népnek erélyesen szembe kell szállnia az impe­rializmussal. Rámutatott arra, hogy a Nyugat, kiváltképpen az Egyesült Államok uszító hadjáratba kezdett Algé­ria ellen, erről személyesen is meggyőződött a múlt hé­ten az Egyesült Államok­ban tett látogatásakor. Vi­szont a­ Szovjetunió 500 millió frank hitelt adott Algéria felépítésére. Ben Bella algériai államel­nök az FLN algíri székházá­­ban sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten közölte, hogy a marokkói határ közelé­ben sajnálatos események­re került sor. Colomb Be­­charnál kedden délután „ellenőrizhetetlen elem­ek” harcba keveredtek az al­gériai kormány­csapatok­kal. A harcokban tizen meghaltak. (Folytatás a 2. oldalon.1 Gromiko Washingtonba érkezett Gromiko szovjet külügymi­niszter New Yorkból, az ENSZ székhelyéről Washingtonba ér­kezett. A szovjet külügymi­niszter csütörtökön találkozik a Fehér Házban Kennedy­­ el­nökkel, majd Bush amerikai külügyminiszterrel. r találkozó f _ . I megírták már, mégis nehéz mással kezdeni. ♦ Sokszor­­ mert jellemző, mert való a kép. ♦ Vendégek jönnek a helyiségbe, a Szovjetunió küldöttei. $A vendégek és a vendéglátók még soha nem találkoztak egy­♦­mással, most mégis úgy mozognak, mint régi ismerősök, régi­­ barátok lennének, akik pár heti távollétük idején felgyülem­­­lett élményeiket szeretnék közölni. Gyorsan elkeverednek,­­pillanatok alatt helyet talál magának mindenki, itt-ott össze­­­tolnak egy-egy asztalt, és mire a pincér megérkezik a „mele­­­gítővel” a tolmácsok már javában munkálkodnak. Csak ezután ♦ kezdődik a bemutatkozás. Mert hiába hangzik el mindkét ífél részéről a „nem találkoztunk mi itt, vagy itt?”, kiderül, ahogy bizony még nem. De olyan, mintha már találkoztunk­­ volna.­­ Miből fakad ez az érzés? Miért vélünk minden szovjet ♦ emberben ismerőst rögtön az első kézszorítás után? Ez maga­­tól jön. Mindig benne van a levegőben, a találkozások atmosz­­­férájában, abban a gyorsan kialakuló hangulatban, melyben­­ senki sem érzi a diplomatikus, vigyázva fogalmazott monda­­­tok szükségességét, mindenről úgy szólunk, ahogyan éppen a­­ nyelvünkre jut. ♦ Ez a légkör telítette kedden este a bányász klubot is,­­ahol a 43 tagú, szovjet értelmiségi küldöttség találkozott ♦ Miskolc értelmiségének, tudományos és kulturális életének ♦ képviselőivel. Amikor Tóth János, az MSZBT Lenin Kohá­ssza­ti Művek üzemi bizottságának elnöke szólásra emelkedett, ♦ hogy hivatalosan is üdvözölje vendégeinket, már csak erélyes S csendet kérés után tudta elmondani nagy tapssal fogadott ♦ beszédét. Ez a taps aztán gyakran felcsattant még. Rögtön Sutána Jegorjov Vilen Vasziljevicsnek, a csoport vezetőjének ♦ válaszbeszéde után, és még más alkalmakkor is. Néha a­­ kölcsönösen ismertetett szép eredmények után, néha pedig a ♦ szellemes, tréfás mondatok után. ♦ Közben az asztaloknál fényképek, levelezőlapok jártak; ♦ kézről kézre; címek, nevek sokasodtak a zsebkönyvekben, vá­jj rosnevek röpködtek és kérdések, kérdések mindenről. Mennyi ♦szőlő terem egy hektáron, hány ember dolgozik rajta, hol­­ vannak műszaki egyetemek, milyen tudományos fokozatokat ♦ használunk, mennyi a fizetése egy tanárnak, milyen témájú ♦ előadások érdeklik a közönséget, mikor megyünk el a Szovjet­­­unióba. ♦ Befejezésként talán még egy képet. ♦ . . küldöttség egyik tagja szólásra emelkedik. < >­ét szovjet Beszél, beszél, aztán társai nevetésére hir­­­telen elhallgat, majd ő is nevet magán: megfeledkezett arról, ahogy amit mond, azt fordítani is kell. Apró, formai dolog. JJami mögött látszólag semmi különlegesség nincs. Valóban <z nincs? Egy idegen nyelvű ember, egy más nép fia olyan lég­­­­­­kört érez maga körül, amelyben elfeledkezik az idegen nyelv­őrül. Megfeledkezik a gondolatközlés formájának különböz­­­­ségéről, mert tudja, hogy a lényeg, amit kifejez, azonos érzé­­seket vált ki minden jelenlévő emberből. Egyszerűbben: ♦ barátok vagyunk, Grt)

Next