Északmagyarország, 1964. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
ft f Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XX. évfolyam, 218. szám Ara 50 fillér Csütörtök, 1964. szeptember 17. Magyar TM jugoszláv közös nyilatkozat Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1964. szeptember 11—16- ig hivatalos látogatáson a Magyar Népköztársaságban tartózkodott Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és munkatársai Budapesten és Dunaújvárosban ipari és mezőgazdasági üzemeket, valamint kulturális intézményeket tekintettek meg. Joszip Broz Tito elvtárs találkozásai az ipari és mezőgazdasági üzemek kollektíváival és a meglátogatott lakosságával meleg helységek és szívélyes légkörben folytak le, ami a magyar és a jugoszláv nép baráti kapcsolatainak meggyőző bizonysága. A látogatás folyamán Budapesten megbeszélésekre került sor. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak 1963. szeptemberében Karagyorgyevóban történt találkozása óta a magyar—jugoszláv kapcsolatok kedvezően fejlődtek. A felek egyetértettek abban, hogy kétoldalú együttműködésük további bővítése érdekében folytatni kell a két ország felelős funkcionáriusainak érintkezését és találkozásait, valamint a két ország társadalmi, politikai és kulturális szervezetei és intézményei közötti szorosabb kapcsolatok megteremtését. Mindkét fél megállapította, hogy a gazdasági együttműködés különösen tavaly és az idén fejlődött, mégpedig nemcsak az árucsere-forgalom volumene, hanem az együttműködés olyan új formái tekintetében is, amelyek a gazdasági tevékenység úgyszólván minden területét magukban foglalják. Az eddigi fejlődésben különösen pozitív szerepe volt az 1963. márciusában aláírt egyezmény alapján létrejött magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottságnak. A vegyesbizottság érintkezéseket kezdeményezett gazdasági szerveink és más intézményei , valamint szakembereink söözött, ami a két ország gazfági lehetőségeinek kölcsönösen jobb megismerését eredményezte. Ilyen módon létrejött a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés szilárdabb feltétele. Ebből kiindulva a küldöttségek kicserélték nézeteiket gazdasági kapcsolatok számos olyan kérdéséről, amely mindkét ország számára fontossággal bír és hangsúlyozták, hogy szükség van: — a hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás elkészítésére és megkötésére, DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke — a minél szélesebb körű együttműködés kialakítására a villamosenergiaipar, a gépgyártás, a kohászat, a vegyipar és más iparágak területén. Megállapították, hogy a kultúra, a tudomány, a sport, a konzuli és egyéb kapcsolatok terén az eddigi együttműködés gyümölcsöző és eredményes volt. Egyetértettek abban, hogy ezt a megfelelő állami szervek és társadalmi szervezetek közvetlen érintkezése útján a jövőben is fejlesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet fordítottak a jelenlegi nemzetközi helyzet megvizsgálására. Megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik minden alapvető kérdésben azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi években csökkent a nemzetközi feszültség és az általános nemzetközi helyzet kedvezőbbé vált. Az atomkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény megkötése óta — aminek éppen most volt első évfordulója — más részleges megállapodások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelentőségük van azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek célja, hogy további konkrét intézkedések folytatódjon és foganatosításával megszilárduljon a feszültség enyhülésének megindult folyamata. A felek különösen pozitívan értékelik a Szovjetunió és más szocialista országok békére irányuló kezdeményezéseit és hangsúlyozzák a Szovjetunió és az USA között az utóbbi időben megkötött egyezmények jelentőségét. Az utóbbi időben a világ egyes területein — a Tonkiniöbölben, Cipruson, Kongóban stb. — komoly válságokra került sor, amelyek kiélezték a helyzetet a világ e térségeiben és negatív következményekkel jártak. Itt mindenekelőtt a reakciós erők nyomásáról van szó, amelyek nem mondanak le a más országok belügyeibe való beavatkozásról és arra törekszenek, hogy erőszak alkalmazásával kényszerítenek ki egyoldalú döntéseket. A két fél úgy véli, hogy a német kérdés rendezésénél a két német állam létezésének tényéből kell kiindulni. A két fél megállapítja, hogy a leszerelés továbbra is a mai világ rendkívül akkut és sürgős problémája és hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek lényeggesebb előrehaladáshoz. Ezért feltétlenül szükséges fokozott erőfeszítéseket tenni, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésében a nézetek közeledjenek egymáshoz és konkrét egyezmények jöjjenek létre. Ezen általános cél felé való haladásban jelentős szerepet játszhatnak az olyan fokozatos és részleges leszerelési intézkedésekre vonatkozó egyezmények, amelyek a jelenlegi feltételek között reálisak és megvalósíthatók. Ide tartozik olyan intézkedések elfogadása, mint például az atomfegyver-készletek befagyasztása Közép-Európában, atommentes övezetek létesítése a világ különböző részein. " JOSZIP BROZ TITO a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkára A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmatosítás alól felszabadult és a független nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal való együttműködés sokoldalú fejlődésének. Ezek az országok a békés egymás mellett élés politikájának aktív harcosai. Mindkét fél úgy véli, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek belgrádi konferenciája pozitívan járult hozzá a békés egymás mellett élés politikájának megerősödéséhez, a gyarmati rendszer megszűnési folyamatának meggyorsításához és a fejlődésben levő országok önállósulásához. A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő kairói konferencia ugyancsak jelentősen hozzájárul mindehhez. A két küldöttség pozitívan értékeli az Egyesült Nemzetek Szervezete kereskedelmi és gazdasági fejlesztési konferenciájának munkáját és eredményeit. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének, tevékenységének és úgy véli, feltétlenül szükséges, hogy ez a szervezet teljes egyetemességre tegyen szert, alapvető szerveinek szerkezete pedig alkalmazkodjék a világban végbemenő változásokhoz. A látogatás folyamán Kádár János, a Munkáspárt Magyar Szocialista Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, valamint munkatársaik kicserélték nézeteiket a nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről. Megállapították, hogy a békéért és aktív békés egymás mellett élésért folytatott harc szoros összefüggésben áll a haladó társadalmi áramlatokkal, emiatt káros minden olyan kísérlet, amely a békéért folytatott harcot mesterségesen el akarja választani a szocializmusért folytatott harctól. A két fél meggyőződése szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy minden kommunista és munkáspárt, minden szocialista ország maga részéről teljes mértékben járuljon hozzá a nemzetközi munkásmozgalomban keletkezett nehézségek leküzdéséhez. Ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy minden békeszerető és haladó erőnek határozottan fel kell lépnie a dogmatikus, a békés neomás mellett élést veszélyeztető politikával szemben. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét és Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, hogy tegyenek látogatást Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A meghívást örömmel elfogadták. Kelt Budapesten, az 196^ évi szeptember hó 15. napján KADÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Tito elv elutazott hazánkból Szerdán délelőtt elutazott Budapestről Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, akik Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos látogatást tettek hazánkban. Tito elnökkel együtt elutazott Budapestről Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Bizottsága végrehajtó Központi bizottságának tagja, Kocsa Pripovics cége, külügyminiszter és feleNikola külkereskedelmi Dzsuverovics miniszter, Bogdan Crnobrnja, a köztársasági elnök főtitkára, dr. Radivoje Berovics professzor, a Szövetségi Nemzetgyűlés szociális—egészségügyi tanácsának alelnöke, Milan Venisnik, a Külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője, Szergije Makijedo, Külügyminisztérium protokoll a főnöke, Petar Babics vezérőrnagy és Luka Bozsovics vezérőrnagy. A Keleti Pályaudvar Kerepesi úti oldalánál sokezer budapesti dolgozó gyűlt össze a jugoszláv vendégek búcsúztaatására. Az útvonalon, amelyen küldöttség a pályaudvarra érkezett, ezrek és ezrek gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek Joszip Broz Titotól és a többi jugoszláv vendégtől. A pályaudvar és környéke zászlódíszbe öltözött, a házakat Joszip Broz Tito és felesége, valamint kísérete búcsúztatására megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány Apró Antal, elnöke és felesége, a kormány elnökhelyettese. Biszku Béla, az MSZMP Központiságának titkára, Fehér BizottLajos és Fock Jenő, a kormány elnökhelyettesei. Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Pojugoszláv, magyar és vörös zászlók, magyar és szerbnyelvű feliratok díszítették. Szemközt a pályaudvar kijáratával, az épületek homlokfalát Joszip Broz Tito, Dobi István és Kádár János nagyméretű arcképe díszítette. Alatt a felirati lizikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott voltak a búcsúztatásnál az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak, az MSZMP Központi Bizottságának számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A téren összegyűlt dolgozók szeretettel köszöntötték Joszip Broz Titot és a többi jugoszláv vendéget. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Joszip Broz Titonak, majd felcsendült a magyar és a jugoszláv himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) Viszontlátásra kedves barátaink! Lelkes üdvözlés a pályaudvaron. (Regős István felvételei)