Északmagyarország, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

T a . Világ proletáriat egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 257. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. november 1. A finn pártmunkásküldöttség látogatásai megyénkben Mint hírt adtunk róla, a Finn Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Hertta Kuu­sinen, a Politikai Bizottság tagja vezet, megyénkben tar­tózkodik. Szombaton folytatta látogatásait. Ezt a napot a mezőgazdaság tanulmányozá­sának szentelte. Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára kíséretében a taktaharkányi Új Élet Termelőszövetkezetet kereste fel. A tsz irodájában Gönczi Bertalan, a szerencsi járási pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd Boros Zsigmond, a ter­melőszövetkezet elnöke tájé­koztatta őket a közös gazda­ság megalapozásáról, fejlődé­séről, bemutatta a tsz szerve­zeti felépítését. Ismertette az egyes üzemágakat és a jöve­delem alakulását. Míg 1960- ban 12.710 forint jutott egy tagra, addig a múlt esztendő­ben 14.193 forint. A pártmun­kásküldöttség tagjai elisme­rően nyilatkoztak szövetkezet erőteljes a termelé­séről, amelyet többek fejlődé­között az is mutat, hogy míg 1960- ban a tsz 1 865 000 forint va­gyonnal rendelkezett, 1963 vé­gén már 5.804.000 forint érték­kel. Négy esztendő alatt saját erőből 2 millió forintot tudtak fordítani beruházásokra. A tiszaszederkérti látoga­táshoz hasonlóan a tájékoztató után ez alkalommal is egy­mást követték a kérdések, amelyek elsősorban a munka­egységet, a háztáji gazdaságot, a női brigádok részvételét, az állattenyésztést érintették. — Ne vegyék rossz néven az elvtársak, hogy oly sokat kér­dezünk— jegyezte meg Hertta Kuusinen —, de nálunk oda­haza egyes burzsoá körök igen rosszhiszeműen, rágalmazóan festik le a magyarországi kö­zös gazdálkodást, éppen ezért minél több konkrét adatra, közvetlen benyomásra és él­ményre van szükségünk, hogy visszatérve, válaszolhassunk dolgozóink kérdéseire, és meg­ismertethessük őket a teljes igazsággal. Hajdú József, a termelő­szövetkezeti pártszervezet tit­kára tájékoztatóját is nagy­­ érdeklődéssel hallgatták meg finn pártmunkásküldött­ség tagjai, akik ezután megte­kintették a gazdaságot. A me­leg elismerés és az őszinte barátság szavai csendültek fel finn nyelven a búcsúzás­kor. Ha a pártszervezet tagjai ránéznek majd a Finn Kom­munista Párttól ajándékba kapott kis zászlócskára és a tsz néhány nőtagja a kedves figyelmességként átnyújtott kendőkre, bizonyosan emlé­kezni fognak azokra a meg­hitt órákra, amelyeket Hertta Kuusinen elvtársnővel és a küldöttség többi tagjával töl­töttek. A Tolcsvai Állami Gazda­ságban, ahova ezután vezetett kedves vendégeink útja, Szűcs István, a sátoraljaújhelyi já­rási pártbizottság első titkára és Kapás Pál, a gazdaság igazgatója köszöntötte őket. A finn elvtársak tájékozód­tak a hegyaljai szőlőkultúrá­ról, az ez évi termés alakulá­sáról, és a sátoraljaújhelyi feldolgozó üzemben gyerhették a világhírű megfi­aszó készítését. Hadd fűzzük még a szom­bati programról szóló beszá­molóhoz: Mindannyiunk előtt ismert Finnország sok termé­szeti szépsége, amelyben ked­ves vendégeink és barátaink sokat gyönyörködhetnek, mégis megragadta őket a hegyaljai és zempléni táj szépsége, amely éppen olyan meleg érzéssel töltötte el őket, mint dolgozó parasztságunk alkotó munkája, amelybe be­pillanthattak. Látogatása során a finn pártmunkás küldöttség megtekintette a Tiszai Vegyikombinátot is. Hertta Kuusinen, a küldöttség ve­zetője, beírja nevét a kombinát emlékkönyvébe. í. A delegáció az üzemrészekkel és dolgozóival ismerkedik. Megmozdult az Riport a 3. oldalon. Magyar államférfiak fogadták dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminisztert ky. Szombaton dr. Bruno Kreis­az Osztrák Köztársaság külügyminisztere, látogatást tett a Duna-bizottságban dr­­ Simon Koller, az Osztrák Köztársaság magyarországi kö­vete, a Duna-bizottság helyet­tes elnöke kíséretében. Kreisky külügyminisztert G. A. Gyenyiszov, unió magyarországi a Szovjet­nagykö­vete, a Duna-bizottság elnöke, Frantisek Pisek, Csehszlovákia magyarországi nagykövete, Duna-bizottság főtitkára, és dr. a Nae Androne, a Duna-bizott­ság igazgatója fogadta. Az osztrák külügyminiszter kíséretében voltak az osztrák delegáció tagjai közül: dr. Hans Bőgl burgenlandi tarto­mányfőnök, dr. Carl H. Bob­­leter külügyi államtitkár, dr. Erich Bielka-Karltreu, az osztrák külügyminisztérium főtitkára, H. Maymerle kül­A dr. Bruno Kreisky oszt­rák külügyminiszter vezette küldöttséggel folytatott tár­gyalások után szombaton délután aláírták a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti határ- és vagyonjogi kérdéseket szabá­ügyminisztériumi főosztályve­zető, H. Standenat külügy­­minisztériumi főosztályvezető. A találkozás szívélyes baráti légkörben folyt le. Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökhelyettese szomba­ton délelőtt fogadta a ha­zánkban hivatalos látogatá­son­­ tartózkodó dr. Bruno Kreisky osztrák külügymi­nisztert. Ezt követően Kádár János, a kormány elnöke fogadta dr. Bruno Kreisky-t, majd az osztrák külügyminiszter láto­gatást tett Kállai Gyulánál, a kormány elnökhelyettesénél. Kállai Gyula, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese szombat dél­ben, az Országház Vadász­termében ebédet adott dr. Bruno Kreisky külügyminisz­ter tiszteletére. hyozó egyezményeket. Az egyezményeket magyar rész­ről Péter János külügyminisz­ter, osztrák részről dr. Bruno Kreisky osztrák külügymi­niszter írta alá. Az ünnepé­­lyes aláíráson jelen volt Ti­­már Mátyás pénzügyminisz­ter, Berkes András belügymi­niszter, Sulyok Béla, a pénz­ügyminiszter első helyettese, Gergely Miklós protokollfőnök Szabó Gusztáv ezredes, a ha­tárőrség parancsnoka, a ma­gyar és az osztrák delegáció tagjai, valamint az osztrák követség diplomatái. Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter látogatása al­kalmával három egyezményt írtak alá. A határjelek felújításával foglalkozó egyezmény előirá­nyozza a határjelek pontos bemérését, azokban az ese­tekben pedig, amikor határ­kő elmozdulásról, vagy eltű­nésről van szó, a határjelek felújítását. A másik határ­egyezmény magyar—osztrák határvegyes bizottságok felál­lításáról intézkedik, amely hi­vatott lesz a határon előfor­duló zavaró események meg­előzésének biztosítására és az ilyen események helyszíni kivizsgálására. A vagyonjogi egyezmények egy­részről arról a 87,5 mil­lió schilling globális kárté­rítési összegről szólnak, ame­lyeket Magy­arország fizet a különböző osztrák igények fejében, másrészről arról a 65 millió schillingről, amelyet az Osztrák Köztársaság fizet Magyarországnak nyugdíj és más követelései kiegyenlíté­sére. Aláírták a magyar—osztrák egyezményeket Közös közlemény Péter János, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszte­rének meghívására dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársa­ság külügyminisztere, 1964. október 29-től november 1-ig hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Kreisky külügy­minisztert elkísérte dr. Carl H. Bochleter külügyi államtit­kár, valamint Hans Bögl, burgenlandi tartományfőnök és Reinhold Polster, a burgen­landi tartományfőnök helyet­tese. Az osztrák delegáció tag­ja volt továbbá dr. Erich Biel­­ka-Karttreu, a külügyminisz­térium főtitkára, dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság budapesti követe, valamint az osztrák külügy-, belügy-, okta­tási-, pénzügyi-, kereskedelmi- és újjáépítési minisztérium és a kancellári hivatal negyedik főosztályának vezető munka­társai. A Péter János külügymi­niszter vezette magyar kül­döttség tagja volt: Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes, Beck István nagykövet, főosz­tályvezető, Sebes István rend­kívüli követ és meghatalma­zott miniszter, a bécsi magyar követség vezetője, továbbá magyar Külügy-, Belügy-, Kül­­­kereskedelmi- és Pénzügymi­nisztérium, valamint a Kultu­rális Kapcsolatok Intézete ve­zető munkatársai. A látogatás lehetőséget nyújtott beható eszmecsere folytatására. Ennek során mindkét fél megállapította, hogy ság és a Magyar Népköztársa­az Osztrák Köztársa­ság közötti kapcsolatok az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapelvén — tekin­tet nélkül a két ország politi­kai rendszerének különböző­ségére — immár kedvezően fejlődnek. Mindkét fél kifeje­­zésre juttatta azon óhaját, hogy e tendenciákat erejéhez mérten támogatja és abból a meggyőződésből indul ki, hogy ezáltal nemcsak a ma­gyar—osztrák kapcsolatok nor­malizálódását éri el, hanem jelentős mértékben hozzájárul a békéhez és az alkotó együtt­működéshez Közép-Eu­rópában. Mindkét fél megállapította, hogy a világpolitika nyitott kérdéseit csak az Egyesült Nemzetek alapokmánya alap­elveinek figyelembevételével lehet tartósan megoldani. A felek megerősítették azon kívánságukat, hogy mindent megtesznek a béke fenntartása érdekében és tá­mogatják azokat a törekvése­ket, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete és an­nak szakosított szervei kereté­ben a nemzetközi feszültség csökkentésére irányulnak. Ez­zel kapcsolatban aláhúzták a két kormány által a moszk­vai részleges atomcsend egyezménynek tulajdonított jelentőséget. A két külügyminiszter alá­írta a nyitott pénzügyi kér­dések rendezéséről szóló ma­gyar-osztrák vábbá a közös szerződést, tő­államhatáron a határjelek felújításáról és ezzel összefüggésben a közös (Folytatás a 2. oldalon^

Next