Északmagyarország, 1964. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-02 / 282. szám

4 ESZAKMAGY­ARORSZAIJ Miskolc képzőművészeti élete­két évtized tükrében M­iskolc váltakozó szeren­c­s­csével és váltakozó ki­sugárzó erővel ható képzőmű­vészeti élete mind ez ideig nem ihlette meg tanulmány­­íróinkat. Mindent bevégző, alapos dolgozat e témakörben nem született, jóllehet színvo­nalas mértetők, rész­tanulmányok, és­egy-egy korszakot átfogó történelmi áttekinté­sek már napvilágot láttak. A mi, két évtizedre kiterje­dő visszapillantásunk címében hordozza vállalkozásunk kiter­­jedettségét, tehát korlátait is. Mi sem vállalkozhatunk több­re, mint egy élesen elhatárolt történelmi korszaknak nem tanulmány-igényű, inkább krónikás módszerrel történő felvillantására. Az élesebb rajzolat kedvé­ért, az összefüggések hiteles felmutatásáért meg kell fag­gatnunk a húsz évvel ezelőtti képzőművészeti korszakot is.­ ­ M­iskolcon a századforduló­j ■ után figyelemreméltó próbálkozásnak lehettek szem­tanúi a piktúra hívei. A hala­dó polgárság, a művészi ízlés területén fejlődő kereskedő­­réteg önnön soraiból mecéná­sokat és művészeket teremtett a város számára. A valódi pezsdülés mégis budapesti ins­pirációra kezdődött: a fővá­rosból szervezett képkiállítá­­sokkal vette kezdetét ez idő tájt a tárlat-élet. A kezdemé­nyezés hatására már 1905-ben önálló kiállítást szerveztek városunk képzőművészei. Ezek soraiban kezdte meg pályafu­tását Glatz Oszkár is. Az első világháborúig mozgalmas volt a város képzőművészeti élete, de a képzőművészeti ízlés nem terebélyesedhetett ki, mert­ az a Ménkülés csak szűk, „belte­nyészeti” réteget érintett. „Polgári széplelkek” nemes indítékú törekvéseivel talál­kozhattak ez idő tájt a króni­kások, néprétegekre kisugárzó hatás nélkül. Az első világháború után *­* Bartus Ödön és Meilin­ger Dezső szabadiskolát nyi­tott. Becsülendő művészi szán­dék vezérelte a két „tanár”­­festőt, akik elsősorban a fia­talok jelentkezésére, közremű­ködésére számítottak. Vezeté­sük alatt egy régi magánsza­natóriumot alakítanak mű­vészteleppé. Ezt 1920-ban át­veszi a Képzőművészeti Főis­kola, hogy növendékei nyaran­ta ideiglenes otthont kapjanak benne. Nyáridőben a mai ma­gyar képzőművészet legjobb­­jai növendék korukban feste­nek e művésztelepen. Miskolc környezetének ihlető hatása sok festővásznat tett mara­dandóvá. Hamarosan Miskol­con él tovább a nagybányai is­kola egyik „szárnya”. Ekkor már a letelepedés gondolatá­val is foglalkoznak képzőmű­vészeink. Döbröceni Kálmán és Burány Nándor véglegesen a városnak ajánlja művésze­tét. Bár a művésztelep óriási szellemi hasznot hajtott a ma­gyar képzőművészeti életnek, az akkori kultusz-kormányzat mit sem törődik a telep reno­válásával. Egy miniszteriális kiküldött egy ízben nem átal­­lotta kijelenteni: „Az igazi művészet a nyomorból nő ki”. Ez a gondolat valahogy szim­bólumává vált az úri Magyar­­ország kulturális programjá­nak. A huszas évek második fe­lében megalakul Miskolcon a Lévay József Közművelődési Egyesület, hogy irodalmáro­kat, képzőművészeket tömörít­sen soraiba. E csoportosulás tevékenysége aktív, de mun­kálkodása mégis csak provin­ciális jellegű versengésben merül ki. Ennek szellemében rendeződtek a tárlatok is; a kiállítók soraiban szép szám­mal akadtak jó pénzű dilet­tánsok. A harmincas évek kép­zőművészeti élete erősen tük­rözte a provincium lelkületét, a vidék gondolkodásmódját, a főváros színvonalától erősen leszakadó képzőművészeti tö­rekvéseket. A kiállítók zöm­mel egyéni kiállítások szerve­zésére összpontosították ere­jüket. Ezek sokaságában ér­demes nevek is feltűntek, mint Döbröceni Kálmáné, Pal­­csó Dezsőé, Imreh Zsigmondé, s később a fiatal Csabai Kál­máné, hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. Ezek a mű­vészek a maradandóságot is megostromolták. Számottevő művészet­párto­lásról ebből az időből nem számolhat be a krónika. A vá­ros és a megye nem nyújtotta ki segítő kezét a fiatal, tehet­séges művészek felkarolására. A negyvenes évek elején or­szágos mozgolódás volt kibon­takozóban, a miskolciak is el­küldték alkotásaikat országos kiállításokra. A próbálkozás sikerrel járt. Több miskolci művész alkotását díjjal tisz­telték meg. Ezek a szereplé­sek többnyire csak erkölcsi si­kert hoztak, pedig sokan rá­szorultak volna egy kis anya­gi támogatásra is. A második világháború vi­­­hara a képzőművészetet is megtépázta. A miskolci mű­vészek zöme katonaként, vagy hadifogolyként várta sorsa jobbrafordulását. A háború utáni nehézségek ellenére Mis­kolcon nagyon gyorsan kibon­takozott a képzőművészeti élet. 1945 végén már kisebb jelentőségű kiállítás nyílik, majd 1946-ban a megye művé­szeinek seregszemléjére kerül sor. 1947—48-ban a Miskolci Hetek kulturális programja­ként képzőművészeink „pástra lépnek”, hogy bemu­t­­tassák legújabb termékeiket. Ezeket a próbálkozásokat nem nagy érdeklődés kísérte. Művészeti Dolgozók Szakszer­­­vezetének képviseletében 1949 ben rendeznek kiállítást, majd az 1950 őszén megalakuló Ma­gyar Képzőművészeti Szövet­ség miskolci munkacsoportjá­nak szorgalma révén új utakra indul a képzőművészet. Szán­déka szerint ki szeretne lépni a körkörös „önfestegetés”-ből, a szétforgácsolódó l’art pour l’art koncepcióból és a magyar kultúrpolitika szerves, alkotó­részévé kíván fejlődni. Párkány László (Folytatjuk.) Nyugdíjasok találkozója Mezőkövesden Kedves, megható esemény­nek voltak tanúi a mezőkö­vesdiek a napokban. A szak­maközi bizottság első alka­lommal rendezett Kövesden kétszáz meghívott részére nyugdíjas-találkozót. Az öregeket Papp Gáspár, a Nemzeti Bank helyi fiókjának igazgatója köszöntötte, s töb­bek között azt mondta: „Az öregek napja a szocialista hu­manizmust hirdeti. Tanúsítja: rohanó korunkban is jut idő rá, hogy nyilvánosan is kife­jezzük megbecsülésünket a kor előfutárai, a mai öregek előtt." Ezután bejelentette a nyugdí­jasok klubjának megalakulá­sát, amely az új művelődési házban kap majd otthont. Különösen kedves pillana­tok voltak, amikor a­ legifjab­bak üdvözölték a nagymamá­kat és a nagyapákat. A III. számú iskola úttörőinek ajkán felcsendülő dalokat az öregek meghatottan hallgatták. A nő­tanács nevében dr. Rozslay Istvánná beszélt, emlékeztet­ve a részvevőket a fiatalok nagyszerű eredményeire, az öregség apró örömeire. Ezután disznótoros vacsorával ven­dégelték meg a nyugdíjasokat, s Bálint Elemér népi zeneka­ra, valamint a 73 éves Suha József facimbalmán felcsen­dülő dalok teremtettek kelle­mes hangulatot. Miskolci Nemzeti Színház A nagy lehetőségek! Korszerű családi hás garázzsal, személyautóval Különböző személyautók Párizsi és Fekete-tengeri utazás stb... A 4 Ft-os „Szerencse sorsjeggyel“ megnyerheti A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora C188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) A riportereké a szó .. • Gépgyári jelentés. Palotások. Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. A nők életéből, egyenes derék­kal. Sporthíradó. Tánczenekarok parádéja. -----------­ ■P Bérlet Előadás óra 2., szerda Csehov Mária főhadnagy 7­3., csütörtök Goldoni Mária főhadnagy 7 4., péntek Bemutató Rozsdatemető 7 5., szombat Arany Mária főhadnagy 3 Gorkij Rozsdatemető fél 8 6., vasárnap Bérletszünet Mária főhadnagy 3 Shakespeare Rozsdatemető fél 8 7., hétfő Az ORI rendezvénye 5.30 és 8.30 8., kedd Bérletszünet Mária főhadnagy 7 9., szerda Bérletszünet Mária főhadnagy 7 Tanácstagok fogadóórái Miskolci városi tanácstagok: December 4: Bartha Lajosné, Szeles u. isk., 17 órakor: Cseh Gyula, Tapolca, Újítók u. 8., 17 órakor: Szentgyörgyi Gyula, III. ker. tanács, kistanácsterem, 16 órakor. December 5: Hell István, IV., Virág K. u. 2., 17 órakor: Ladányi Sándor, III., Kistábornok u. 32., 17 órakor; Z. Tóth Jánosné, Halász u. 1. 17 órakor. December 7: Bacsó József, il., Erdélyi u. 6., fszt. 2., 16 órakor: Endrédy József, OTP. 17 órakor: Fencsik Imréné, III., Matula L. u. 18., 18 órakor: Forgács Gizella, József A. pártszervezet. Baross G. u., 18 órakor: Kammel Lajosné, József A. pártszervezet. Baross G. u., Szabán Tibor, József A. párt­­szervezet. Baross G. u., 18 órakor; Szabó József, Szeles u. 79., 1/13., 14 órakor; Takács József, Fürst S. pártszervezet, 17 órakor. Szerda, 1964. december 2. Karácsony előtt cn : ■ le­li Áruhá­zban Áll a vásár mindenütt. Az emberek esténként csomagok­kal, színes szalagos dobozok­kal térnek haza. S a csomag, a színes szalagos doboz, titkolt mosoly kíséretében, egyelőre a szekrény fiókjába kerül. Cso­maggal jön a férj, csomagot húz ki táskájából a feleség, a gyerekek is tervezgetnek, sug­dolóznak és rejtekhelyet keres csomagnak a nagymama. Közeledik a Mikulás, a kará­csony, az ajándékozások, a kedves meglepetések ünnepe. Hetek óta ünnepi hangulat fogadja a miskolci Állami Áruházba lépőket. Az áruház­ban felkészültek „a vásárlók rohamára”. Minden egység­ben, minden fiókban eddig so­ha nem látott gazdag válasz­tékkal várják a vevőket. Úgy is mondhatnánk: teljes az üzem. Mindenki sürög-forog, az áruház minden dolgozója azon fáradozik, hogy zökkenő­­mentessé tegye a vásárlást. Ez természetes is, hiszen a ke­reskedelem egész évi munká­jában a karácsonyi csúcsforga­lom lebonyolítása a legjelen­tősebb. Aki belép ide, kelle­mes benyomásokkal távozik még akkor is, ha nem vásárolt, csak tájékozódni akart. Évről évre növekszik a vásárlók igé­nye, s örömmel tapasztalható, hogy az áruház vezetői, eladói alkalmazkodnak ehhez. Fi­gyelmesek, segítenek az aján­dék kiválasztásában, felhívják a figyelmet a kiválasztott áru célszerűségére. Mindezzel na­gyon sok vásárló gondját, kü­lönösen a férfiakét könnyítik meg. A jelszó: könnyű a választás, mert nagy a választék Ami az ajándékozást illeti, ez alkalommal fokozottan tö­rekednek az egyes cikkek mennyiségi és választékos bő­vítésére. Az áruház 5 millió forint értékben növelte készle­tét, a várható forgalom zavar­talan lebonyolítására pedig új elárusító területet állított fel, és ebben a csúcs­időszakban kisegítő dolgozókat is alkal­maz. — Jelszavunk — mondták. — Könnyű a választás, mert nagy a választék. Alkalmunk volt róla meg­győződni, hogy a jelszó sokat ígérő valóság. Nem lehet gondjuk az ajándék kiválasz­tásában a nőknek sem. A férfi divatosztályon a nyakkendők hatalmas választékát kínálják a legmodernebb mintákban 18 forinttól, az értékesebb minő­ségű áruk seregén keresztül 66 forintig. Ugyancsak kedves meglepetést szerezhet az, aki a szép mintájú zsebkendők között válogat, s a legdivato­sabb sálak is kaphatók már 38 forinttól. Újdonság, s minden bizonnyal nagy sikert aratnak a 80 forintos különleges indiai sálak, amelyekből ez évben érkeztek először. De megér­keztek már az osztályra az an­gol puplin ingek is minden színben. Ára: 112 forint. Hasz­nos viselet a Száva nevű min­tás férfiing, amely szeles, téli időben különösen jó szolgála­tot tesz. 87 forintos áron ke­rül forgalomba. Bőséges választék a legújabb férfi öltönyökben A férfi konfekció osztályon sok száz átmeneti és téli kabát áll katonás sorban, és az ízlé­ses, divatos felöltőket már 690 forintos árban kínálják. — Megérkeztek a legújabb, mintás férfi öltönyök is — kö­zölték az áruházban. — Ezek 600 forintba kerülnek. Nem­rég még nehezen beszerezhető cikk volt a divatos orkán ka­bát. Az áruház ebből is nagy készlettel rendelkezik, tele vannak az állványok. Jól teszi, aki most 689 forintért megvá­sárolja, mert az orkán az esős, havas időszakban célszerű vi­selet, óvja a drága szövetka­bátot. — No és hogyan könnyítet­ték meg a férfiak ünnepi be­vásárlását? — A női divatosztályon szin­te kínálja magát a sok szép kötöttáru, és azok között is a különlegesen szép színekben pompázó vietnami gyapjúku­lik, pulóverek, amelyek már 480 forintért kaphatók. Szép ajándék a női szatén ágyka­bát és pizsama 170, illetve 280 forintos árban. Ezenkívül ki­­nek-kinek a finom női fehér­neműk gazdag választéka áll rendelkezésre, ízlésének és pénztárcájának megfelelően... Idén bizonyosan sikere lesz a minden színben kapható női nylon fehérneműnek, amellyel nagy örömet szerezhetünk a megajándékozottnak. A háló­ing 220, a kombiné 140 forint­ba kerül. Hasznos ajándéknak ígérkezik a női nylon haris­nya, amelyből ugyanazért a pénzért tavaly kettőt, most vi­szont három párat lehet meg­venni. Együtt a TV-család Az áruház műszaki osztá­lyán szintén­­ zdag a válasz­ték. ízléses m­itelű elektro­mos cikkek, csillárok, hangu­latlámpák k­­özött válogathat­nak a vásárlók és a kedvelt zsebrádiókban sincs hiány. So­kan keresnek természetesen értékesebb cikkeket is. Van, aki televízióval, lemezjátszós rádióval gazdagítja idei kará­csonyát. Az áruházban együtt van a­ TV-család. A legújabb típusú AT 650-es Alfa televí­zió 7850 forint, a Horizont ké­szülék 6100, a Favorit 5300, a Kékes 5200, a Carmen 4200 fo­rintért kapható. Ez utóbbi két típus az OTP részletakcióban is megvásárolható, s bizonyá­ra sokan lesznek, akik így sze­reznek örömet családjuknak 1964 karácsonyán. Nagy forgalom a cipőüzletben és a kis államiban Áruháznéző utunk alkalmá­val ellátogattunk a Sötétkapu melletti áruházi cipőüzletbe is. Miként a „nagy államiban”, s annak 2. sz. fiókjában, a „kis államiban”, itt is nagy a forgalom, és gazdag áruválasz­tékkal várják a vevőket. Kere­settek a női bundacipők, ame­lyek 104 forinttól 450 forintig kaphatók. De nem kevesen vásárolják ezt a cikket gyer­mek­méretekben is, amelyet már 84 forinttól 140 forintig beszerezhetnek. A bemutató állványokon a szebbnél szebb női és férfi cipők kínálják ma­gukat választékos fazonban és színben. Nem hiányzik azon­ban az üzletből az egyik leg­kedveltebb ajándékozási cikk, a papucs sem. Nem könnyű a vevők dolga a színházzal szemben levő „kis államiban”, ahol sok szép női és bakfis, leányka kabátból kell kiválasztani a legszebbet, a legkedveltebbet. S a muta­tós, modern fazonú, gyapjú­­szövetből készült női kabátok­ból, amelyek már 700 forint­tól kaphatók, szintén nagy lesz a kereslet. Az üzlet alagsorában a sok­színű, mintás szőnyegek soka­sága vonja magára a figyel­met. Nincs hiány az igazán szép perzsa összekötőkben, amelyek 664 forintért, a nagy­méretű velúrszőnyegekben, amelyek 2340 forintért kapha­tók, és bőven válogathat a kedves vevő a közkedvelt, há­lás torontáli szőnyegekben is. Meghosszabbított nyitvatartási idő Naponta mintegy 8 ezer vá­sárló fordul meg az Állami Áruházban. Eddigi forgalmuk meghaladja a 120 millió fo­rintot, s a nagy karácsonyi vásár újabb 30 millió forintos forgalmat sejtet. Mindez pél­dázza, érzékelteti az ott lük­tető, zajló életet. Nehéz és fe­lelősségteljes munkát végez­nek nap mint nap az áruház vezetői, eladói. Borsod megye legnagyobb üzletének minden részlege alaposan felkészült, hogy a vásárlók elégedetten, a jó vásár örömével távozzanak. A színes sálak, a szebbnél szebb kelmék dús gazdagsága, a jelképes fenyőgallyak, az íz­léses kirakatok csábítják a vevőket. S bár van ajándék­osztály, mégis az egész áruház egy nagy ajándékbolt benyo­mását kelti. Az ajándékosztá­lyon a legkülönfélébb bel- és külföldi bizsuáruk, órák, por­­celántippek várják a vásárló­kat, az illatszerosztályon pe­dig különleges, francia koz­metikai cikkekben válogat­hatnak. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a karácsonyi forga­lomban általában nagy a tu­multus. Ezért december 1-től meghosszabbított nyitvatartá­si idővel, reggel 8 órától este 7-ig egyfolytában árusítanak. Beszélgetés közben nem árulták el az áruház vezetői, hogy milyen meglepetéseket tartogatnak még a vásárlók ré­szére, de hogy ilyen várható, arra sokat sejtető mosolygá­sukból is lehetett következ­tetni. Az áruház tehát felkészült, s várja a kedves vevőket (x) •­­ • •S 1 Nagy vásár az Állami Áruházban Miskolci Nemzeti Színház FEJES ENDRE: ROZSDATEMETŐßrjz December 4-től

Next