Északmagyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

u A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 215. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1965. szeptember 12. Ellentmondó hadijelentések az indiai—pakisztáni konfliktusról Törökország és Irán Pakisztánt támogatja, Kína szerint India agresszor A Pakisztán és India között Kasmír kérdésében kirobbant harcok állásáról továbbra is csak egymásnak ellentmondó jelentések állnak rendelkezés­re. Egy Karachiban kibocsátott közlemény azt állítja, hogy az indiai hadsereg a Lahore tér­ségében történt visszavonulás után már csak védelmi harco­kat vív. Új-Delhiben ellenben azt közölték, hogy a pakisztá­ni csapatokat ismét sikerült visszaverni. Ehhez hozzáfűz­ték, hogy a Lahore körül tom­boló harcokban 12 pakisztáni páncélost megsemmisítettek. Sialkot körzetében még mindig tartanak a heves csatározások. Az indiai szóvivő alaptalan­nak minősítette azokat a pa­kisztáni jelentéseket, amelyek szerint a pakisztáni egységek hídfőállásokat létesítettek In­diai területen. Ezzel szemben a pakisztániak arról tájékoz­tatták a sajtótudósítókat, hogy az északi frontszakaszon „az indiaiakat majdnem teljesen visszakergették a határon, és Pakisztán a déli körzetekben is ura a helyzetnek”. A Reuter iroda tudósítója azt jelenti, hogy a Kelet-Pakisztán térségé­ben folyó hadműveletek eddig csak bombatámadá­sokra és légi párbajokra korlátozódtak. Az AFP hírügynökség és a BBC angol rádiótársaság in­diai és pakisztáni bejelentése­ken alapuló tudósításai vi­szont már szárazföldi ütköze­tekről és tüzérségi párbajról is hírt adtak. A Thant ENSZ-főtitkár Ra­­walpindiből, Pakisztán főváro­sából szombaton Új-Delhibe utazott. Elutazása előtt a repülőtéren tett nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy Ajub Khannal és Bhutto külügyminiszterrel hasznos tárgyalásokat foly­tatott. „Törökország és Irán magáé­vá teszi az ENSZ-nek Pakisz­tánhoz és Indiához intézett tűzszüneti felhívását, de kész Pakisztánt támogatni” — hang­zik a péntek este kiadott kö­zös közlemény Ürgüplü török és Hoveida iráni miniszterel­nök ankarai tárgyalásairól. A Benmin Ribao szombati száma megállapítja: „A jelen­legi indiai—pakisztáni konflik­tusban India az agresszor és Pakisztán az áldozat. Az in­diai reakciósok a Pakisztán ellen végrehajtott agresszió­val durván megsértik a ban­­dungi elveket. Koszigin üzenete az indiai miniszterelnökhöz és a pakisztáni elnökhöz A szovjet külügyminiszté­riumban szombaton sajtóérte­kezletet tartottak, amelyen Leonyid Zamjatyin, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályá­nak vezetője ismertette Koszi­­ginnek, a szovjet miniszterta­nács elnökének a szovjet kor­mány nevében szeptember 4- én Sasztri indiai miniszterel­nökhöz és Mohammed Ajub Khan pakisztáni elnökhöz in­tézet üzenetét. Az üzenet a többi között fel­szólítja az indiai miniszterel­nököt és a pakisztáni elnököt, összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy megszűnjenek „haladéktalanul a hadművele­tek, megálljanak a tankok, el­hallgassanak az ágyúk”. A szovjet miniszterelnök vé­leménye szerint „a feleknek tárgyalásokat kellene kezde­niük a felmerült nézeteltéré­sek békés rendezésére. Ami a Szovjetuniót illeti, mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú közreműködésére”. — Nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk meg, hogy a kasmíri katonai konfliktus gondot okoz a szovjet kor­mánynak amiatt is, hogy olyan térségben keletkezett, amely közvetlenül a Szovjetunió ha­tárai közelében fekszik — mondja az üzenet Az állategészségügy szolgálatában Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet vizsgálja a forgalomba kerülő állat­gyógyászati oltóanyagokat. Az elmúlt évben létesített új izoláló telepet Gödöllőn ren­dezték be, itt vizsgálják jelenleg a sertéspestis elleni oltóanyag hatását Dr. Pitron Mária szakállatorvos bakteorológiai vizsgálatokat folytat az izoláló telep laboratóriumában. A vasércbányász Várossá nyilvánításának 600. évfordulóját ünnepli Rudabánya. Ma már nemcsak a föld mélyén, hanem a külszínen is bányásszák a vasércet. Idős Vajda Istvánt, aki már 37 éve vasércbányász, az egyik külszíni fejtésen kapta lencsevégre fotóriporterünk. (összeállításunk a 7. oldalon.) Herman Ottó emlékkiállítás és tudományos konferencia Miskolcon Halálánál 50. és születésé­nek 130. évfordulója alkalmá­ból Herman Ottó emlékkiállí­tás nyílt meg szombaton, Mis­kolcon. A kiállítás megnyi­tása alkalmából tudományos konferenciát is rendeztek. A Hazafias Népfront, a Miskolc városi Tanács, a Borsod me­gyei Tanács és a Szakszerveze­tek megyei Tanácsa rendezé­sében megnyílt kiállítást Gri­­bovszki Lászlóné, a Miskolc városi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese nyitotta meg. A kiállításon látható Foriss Ferenc zuzmó, Jakab Zoltán rovar és lepke, Marjalaki Kiss Lajos történész szakcikkeinek, H. Szabó Béla természetvé­delmi és tudománytörténeti, Tóthi Lajos ősrégészeti anyagá­nak és Vásárhelyi István ál­lattani gyűjteményének anya­ga. A kiállítók részben Herman Ottó tanítványai, részben az ő szellemében munkálkodnak ma Miskolcon. Külön kedves színfoltja a kiállításnak az ál­talános iskolás Gyulai Iván és a gimnazista Gyulai Péter bogár,­ valamint lepkegyűj­teménye. Több kép mutatja Herman Ottó csontjainak exhumálását, mert a nagy tudós földi ma­radványait Miskolcra hozták a Kerepesi úti temetőből és a hámori temetőben helyezik el. Kiállították az egykori sírra helyezett réztáblát is. A kiállítás megnyitása után tudományos konferencia kez­dődött. A meghívott előadókon kívül, az emelvényen foglalt helyet Deme László, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Súlyi István egyetemi tanár, az El­nöki Tanács tagja nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke méltatta Herman Ottót, a Kossuth leghívebb politikust, követőjét, aki szembeszállt a szabadság­­harc vezérének fiával, Kossuth Ferenccel is, amikor az kor­mányra jutva megtagadta a függetlenségi programot, amelynek nevében megválasz­tották. „Hitvallásom a köztár­saság” — hirdette már a múlt század végén Herman Ottó, akinek egész életét végigkísérte a függetlenségi politika radi­kális eszméinek következetes vállalása és közéleti tevékeny­ségét a legkonokabb purita­nizmus jellemezte. Haza­fiságát mindig össze tudta egyeztetni a nemzetiségek egyenrangúsá­gának elismerésével, és hitet tett a munkásság, valamint a parasztság mellett is. Ortutay Gyula után dr. Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, dr. Varga László egyetemi docens, Korek József, a Magyar Nem­zeti Múzeum helyettes főigaz­gatója, dr. Csókás János egye­temi tanár méltatta a termé­szettudós, a néprajzos, az ős­régész és az ismeretterjesztő Herman Ottót. A konferencia­ után az egy­begyűltek Herman Ottó megkoszorúzták szobrát, majd délután örök nyugalomra he­lyezték a nagy tudós hazaszál­lított hamvait. Ennél az aktus­nál H. Szabó Béla, Herman Ottó kutató mondott beszédet. Tanácskozás a Tiszán Szokatlan helyen, egy tiszai hajón tartotta meg legutóbbi ülését a megyei tanács mező­­gazdasági állandó bizottsága. Megyénk egyik legégetőbb me­zőgazdasági problémájáról, az erózió sújtotta vidékek hely­zetéről, az ottani talajjavítási munkákról esett legtöbb szó ezen a tanácskozáson. Egyedi Miklós ismertette az eddigi eredményeket, az idei talaj­­védelmi munkák állását. Az erózió sújtotta borsodi hegy­vidéken államunk az elmúlt évben 36 millió, az idént több mint 41 millió, s az előirányza­tok szerint jövőre is mintegy hasonló összegű vissza nem térítendő támogatást biztosít a gazdaságoknak különböző ta­lajvédelmi munkákra. 1950- től napjainkig például csupán kémiai talajjavításra 32 ezer holdon került sor az eróziós vidékeken. Az elmúlt évben 9200 holdat meszeztek, az idén mintegy 12 ezer hold mesze­­zéséhez szükséges anyag érke­zett erre a vidékre, jövőre pe­dig már 14 ezer hold talajjaví­tás szerepel a tervekben. A me­­szezés, valamint az altalaj­­lazítás egyes községekben, mint például Herpádvécsén az idén már 20—21 mázsás búza­termést eredményezett. Az állandó bizottság ülésén­ beszámoltak munkájukról a talajvédelmi társulások. Az állandó bizottság több javas­latot terjeszt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A Tiszán tartott értekezlet után az állandó bizottság tag­jai megtekintették a tiszalöki vízierőművet és a duzzasztó­­gát berendezéseit

Next