Északmagyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
u A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 215. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1965. szeptember 12. Ellentmondó hadijelentések az indiai—pakisztáni konfliktusról Törökország és Irán Pakisztánt támogatja, Kína szerint India agresszor A Pakisztán és India között Kasmír kérdésében kirobbant harcok állásáról továbbra is csak egymásnak ellentmondó jelentések állnak rendelkezésre. Egy Karachiban kibocsátott közlemény azt állítja, hogy az indiai hadsereg a Lahore térségében történt visszavonulás után már csak védelmi harcokat vív. Új-Delhiben ellenben azt közölték, hogy a pakisztáni csapatokat ismét sikerült visszaverni. Ehhez hozzáfűzték, hogy a Lahore körül tomboló harcokban 12 pakisztáni páncélost megsemmisítettek. Sialkot körzetében még mindig tartanak a heves csatározások. Az indiai szóvivő alaptalannak minősítette azokat a pakisztáni jelentéseket, amelyek szerint a pakisztáni egységek hídfőállásokat létesítettek Indiai területen. Ezzel szemben a pakisztániak arról tájékoztatták a sajtótudósítókat, hogy az északi frontszakaszon „az indiaiakat majdnem teljesen visszakergették a határon, és Pakisztán a déli körzetekben is ura a helyzetnek”. A Reuter iroda tudósítója azt jelenti, hogy a Kelet-Pakisztán térségében folyó hadműveletek eddig csak bombatámadásokra és légi párbajokra korlátozódtak. Az AFP hírügynökség és a BBC angol rádiótársaság indiai és pakisztáni bejelentéseken alapuló tudósításai viszont már szárazföldi ütközetekről és tüzérségi párbajról is hírt adtak. A Thant ENSZ-főtitkár Rawalpindiből, Pakisztán fővárosából szombaton Új-Delhibe utazott. Elutazása előtt a repülőtéren tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Ajub Khannal és Bhutto külügyminiszterrel hasznos tárgyalásokat folytatott. „Törökország és Irán magáévá teszi az ENSZ-nek Pakisztánhoz és Indiához intézett tűzszüneti felhívását, de kész Pakisztánt támogatni” — hangzik a péntek este kiadott közös közlemény Ürgüplü török és Hoveida iráni miniszterelnök ankarai tárgyalásairól. A Benmin Ribao szombati száma megállapítja: „A jelenlegi indiai—pakisztáni konfliktusban India az agresszor és Pakisztán az áldozat. Az indiai reakciósok a Pakisztán ellen végrehajtott agresszióval durván megsértik a bandungi elveket. Koszigin üzenete az indiai miniszterelnökhöz és a pakisztáni elnökhöz A szovjet külügyminisztériumban szombaton sajtóértekezletet tartottak, amelyen Leonyid Zamjatyin, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője ismertette Kosziginnek, a szovjet minisztertanács elnökének a szovjet kormány nevében szeptember 4- én Sasztri indiai miniszterelnökhöz és Mohammed Ajub Khan pakisztáni elnökhöz intézet üzenetét. Az üzenet a többi között felszólítja az indiai miniszterelnököt és a pakisztáni elnököt, összpontosítsák erőfeszítéseiket arra, hogy megszűnjenek „haladéktalanul a hadműveletek, megálljanak a tankok, elhallgassanak az ágyúk”. A szovjet miniszterelnök véleménye szerint „a feleknek tárgyalásokat kellene kezdeniük a felmerült nézeteltérések békés rendezésére. Ami a Szovjetuniót illeti, mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú közreműködésére”. — Nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk meg, hogy a kasmíri katonai konfliktus gondot okoz a szovjet kormánynak amiatt is, hogy olyan térségben keletkezett, amely közvetlenül a Szovjetunió határai közelében fekszik — mondja az üzenet Az állategészségügy szolgálatában Az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet vizsgálja a forgalomba kerülő állatgyógyászati oltóanyagokat. Az elmúlt évben létesített új izoláló telepet Gödöllőn rendezték be, itt vizsgálják jelenleg a sertéspestis elleni oltóanyag hatását Dr. Pitron Mária szakállatorvos bakteorológiai vizsgálatokat folytat az izoláló telep laboratóriumában. A vasércbányász Várossá nyilvánításának 600. évfordulóját ünnepli Rudabánya. Ma már nemcsak a föld mélyén, hanem a külszínen is bányásszák a vasércet. Idős Vajda Istvánt, aki már 37 éve vasércbányász, az egyik külszíni fejtésen kapta lencsevégre fotóriporterünk. (összeállításunk a 7. oldalon.) Herman Ottó emlékkiállítás és tudományos konferencia Miskolcon Halálánál 50. és születésének 130. évfordulója alkalmából Herman Ottó emlékkiállítás nyílt meg szombaton, Miskolcon. A kiállítás megnyitása alkalmából tudományos konferenciát is rendeztek. A Hazafias Népfront, a Miskolc városi Tanács, a Borsod megyei Tanács és a Szakszervezetek megyei Tanácsa rendezésében megnyílt kiállítást Gribovszki Lászlóné, a Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg. A kiállításon látható Foriss Ferenc zuzmó, Jakab Zoltán rovar és lepke, Marjalaki Kiss Lajos történész szakcikkeinek, H. Szabó Béla természetvédelmi és tudománytörténeti, Tóthi Lajos ősrégészeti anyagának és Vásárhelyi István állattani gyűjteményének anyaga. A kiállítók részben Herman Ottó tanítványai, részben az ő szellemében munkálkodnak ma Miskolcon. Külön kedves színfoltja a kiállításnak az általános iskolás Gyulai Iván és a gimnazista Gyulai Péter bogár, valamint lepkegyűjteménye. Több kép mutatja Herman Ottó csontjainak exhumálását, mert a nagy tudós földi maradványait Miskolcra hozták a Kerepesi úti temetőből és a hámori temetőben helyezik el. Kiállították az egykori sírra helyezett réztáblát is. A kiállítás megnyitása után tudományos konferencia kezdődött. A meghívott előadókon kívül, az emelvényen foglalt helyet Deme László, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Súlyi István egyetemi tanár, az Elnöki Tanács tagja nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke méltatta Herman Ottót, a Kossuth leghívebb politikust, követőjét, aki szembeszállt a szabadságharc vezérének fiával, Kossuth Ferenccel is, amikor az kormányra jutva megtagadta a függetlenségi programot, amelynek nevében megválasztották. „Hitvallásom a köztársaság” — hirdette már a múlt század végén Herman Ottó, akinek egész életét végigkísérte a függetlenségi politika radikális eszméinek következetes vállalása és közéleti tevékenységét a legkonokabb puritanizmus jellemezte. Hazafiságát mindig össze tudta egyeztetni a nemzetiségek egyenrangúságának elismerésével, és hitet tett a munkásság, valamint a parasztság mellett is. Ortutay Gyula után dr. Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, dr. Varga László egyetemi docens, Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum helyettes főigazgatója, dr. Csókás János egyetemi tanár méltatta a természettudós, a néprajzos, az ősrégész és az ismeretterjesztő Herman Ottót. A konferencia után az egybegyűltek Herman Ottó megkoszorúzták szobrát, majd délután örök nyugalomra helyezték a nagy tudós hazaszállított hamvait. Ennél az aktusnál H. Szabó Béla, Herman Ottó kutató mondott beszédet. Tanácskozás a Tiszán Szokatlan helyen, egy tiszai hajón tartotta meg legutóbbi ülését a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága. Megyénk egyik legégetőbb mezőgazdasági problémájáról, az erózió sújtotta vidékek helyzetéről, az ottani talajjavítási munkákról esett legtöbb szó ezen a tanácskozáson. Egyedi Miklós ismertette az eddigi eredményeket, az idei talajvédelmi munkák állását. Az erózió sújtotta borsodi hegyvidéken államunk az elmúlt évben 36 millió, az idént több mint 41 millió, s az előirányzatok szerint jövőre is mintegy hasonló összegű vissza nem térítendő támogatást biztosít a gazdaságoknak különböző talajvédelmi munkákra. 1950- től napjainkig például csupán kémiai talajjavításra 32 ezer holdon került sor az eróziós vidékeken. Az elmúlt évben 9200 holdat meszeztek, az idén mintegy 12 ezer hold meszezéséhez szükséges anyag érkezett erre a vidékre, jövőre pedig már 14 ezer hold talajjavítás szerepel a tervekben. A meszezés, valamint az altalajlazítás egyes községekben, mint például Herpádvécsén az idén már 20—21 mázsás búzatermést eredményezett. Az állandó bizottság ülésén beszámoltak munkájukról a talajvédelmi társulások. Az állandó bizottság több javaslatot terjeszt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. A Tiszán tartott értekezlet után az állandó bizottság tagjai megtekintették a tiszalöki vízierőművet és a duzzasztógát berendezéseit