Északmagyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK­A•"Sors MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 219. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. szeptember 17. E Őszeleji sz íui­a is­ lismerés, tisztelet illeti a falu, a vetkezetek termelőszö­dolgozóit a közelmúlt munkájáért. El­ismerés, még akkor is, ha megkéstek a feladatokkal, ha most, az ősz elején számos nyári, nyárvégi tennivaló ma­radt a holnapra, holnaputánra Mindannyian tudjuk, hogy a még behordatlam gabonake­­resztek, a még csépeletlen búzaasztagok nem a termelő­­szövetkezetek hanyagságának, a tsz-tagság szervezetlen mun­kájának következményei. Országszerte összeülnek nap­jainkban az egyes megyék, te­rületek szakemberei, termelő­szövetkezeti vezetői, hogy szót ejtsenek az elmúlt hónapok munkájáról. Illetve, hogy megbeszéljék: milyen módon, milyen várható akadályokkal és milyen erőkkel, segítség­gel számolva készüljenek fel az elkövetkezendő három ne­héz őszi hónapra. S olyan te­rületek szakemberei is nehéz­nek ítélik meg a mezőgazda­ság elkövetkezendő heteit, ahol aránylag kedvező volt az idő­járás, ahol augusztus végére letudták a nyári betakarítás gondját, ahol már törik kukoricát, s az őszi vetésterü­­­lethez túlnyomó részben már előkészítették a talajt. Milyen számvetést, milyen intézke­dési tervet kell akkor készíte­niük a mi megyénk, Borsod szakembereinek, termelőszö­vetkezeti vezetőinek?! Mert ha valahol az országban, akkor itt kétszeresen szólt közbe az időjárás, kétszeresére szaporodott a gond. És ezzel nem számolni, ezt az őszi ké­szülődés időszakában megfe­lelő alapossággal figyelembe nem venni, súlyos hiba lenne. T­ermelőszövetkezeteink,­­ megyénk mezőgazda­ságának őszeleji szám­vetése a korábbi évek hasonló időszakát figyelembe véve még papírból, számadatokból is dupla „mennyiséget” igé­nyel. Sokan azt mondhatják: túl sok szó esik erről. Túl so­kat olvasunk, hallunk már a faluról, a mezőgazdaság gond­jairól. Talán több tettre és kevesebb szóra lenne szükség. Olyan ember is akadt, akit, amikor arra kértek, szán­jon néhány órát szabad ide­jéből a kenyér betakarításá­ra, így válaszolt: „Elvégez­tem a magam munkáját, hagy­janak pihenni. Dolgozzon töb­bet a tsz-tagság!” Végső so­ron nem lehet megróni, még kevésbé felelősségre vonni azt aki így gondolkodik. De annyit feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a mi társadal­munk azt az embert becsüli igazán, aki nemcsak a maga egyéni kényelmét, nemcsak saját szűk környezetét nézi, hanem megértő. Megérti pél­dául, hogy míg az üzemben, vagy az irodában nyugodt kö­rülmények, megfelelő feltéte­lek között dolgozik, addig a mezőgazdaságban nincs tető, nincsenek előremunkált al­katrészek, kényelmes munka­­padok. Ha tönkremegy a ke­nyér, ha kevés a takarmány, számolhatunk azzal, hogy az üzletben azt a választ kap­juk: „nincs, kérem.” Vagy azt: „azért drága, mert nem ter­mett, mert tönkrement.” Ezért, ezekért nem érződik soknak, hogy annyiszor emle­getjük: nehéz körülmények között dolgozott mezőgazda­ságu­nk, nehéz őszi hónapok előtt áll. S nem zaklatás, ha­nem szükségszerűség azt mondani, kérni: segítsen aki tud! Kint, a termelőszövetke­zetekben, a járási központok­ban tapasztalhatja az ember: éjjel-nappal talpon vannak a mezőgazdászok, talpon van a tsz-tagság. Mert csak a fel­adatok meghatározásához, a munka megszervezéséhez is rengeteg időre, erőfeszítésre van szükség. S hátra van még a munka. A munka, amelyet félbeszakít az újabb eső, ame­lyet nem lehet befejezni, mert elsüllyed a gép. Lehet-e hát másként boldogulni, mint úgy, hogy géppel, hozzáértéssel, dolgos kézzel segít, aki tud?! S erre most itt a mi megyénk­ben fokozottan szükség van. M­ás, korábbi években ez­ idő tájt amolyan nyu­­­godt készülődés jel­­­lemezte a mezőgazdaságot. A­ vetéshez jórészt szeptember­ közepére már előkészítették a­ talajt, silózás, véget ért a cséplés, a! Ez évben gyökeresen­ mást mutat az őszeleji szám­­­vetés: a kalászosok egy ré­­­sze még csépeletlen, sőt be­hord­atlan. A csépeli termé­nyek túlnyomó része szállí­tásra vár. A százötvenezer holdnyira tervezett terület alig egy százalékán fejeztük be az őszi vetést, s alig ötven­ezer holdnyi az előkészített terület. A kapások betakarí­tását még el sem kezdték ter­melőszövetkezeteink, s előre­láthatólag a napraforgót, a kukoricát is szárítani kell majd. Sőt, a kukorica egy ré­sze be sem érik, tehát silózás­ra vár. S hadd tegyük hozzá: közben igen kevés gondot fordítottunk rá, milyen okok gátolták a tervezett beruházá­sokat, az építkezéseket. Saj­nos való­ itt is igen sok a tenni­S termelőszövetkezete­ink vezetőire „mellékesen” még nem kisebb feladatok várnak, mint a jövő évi ter­vek elkészítése, a zárszámadá­sok előkészítése. Bizony, már e néhány fontos feladat, a teljes tennivalók töredéke is azt mutatja: összetorlódtak a munkák. Azt mutatja: falu, a mezőgazdaság nem bol­­­dogul a­z eddiginél is jelen­tősebb segítség nélkül. S mi­lyen segítségre van szükség, kik azok, akik segíthetnek?!... Elsősorban az üzemek, a trak­torhoz, szántáshoz értő mun­kások. A vállalatok gépko­csikkal, traktorokkal, a vasút minél több tehervagonnal, hogy ne akadozzon, a termé­nyek szállítása. A munka legnehezebb része természetese­n a tsz-tagságra, a szak­emberekre, a mezőgazdasági termelés irányítóira vár. Az üzemek, a munkások eddig is az első hívó szóra segítettek, és gépeket adtak a jobb hely­zetben levő, jobb körülmé­nyek között dolgozó megyék is. Elismerés, köszönet érte. De megyénk mezőgazdaságá­nak ősz eleji hozzá kell tenni, számvetéséhez hogy az el­következendő hónapokban, s később is az eddiginél precí­zebben, alaposabban számol­janak Borsod megye mező­­gazdaságának jellegzetessé­geivel mindazon felsőbb szervek, amelyek tervezni, szervezni, segíteni elsősorban illetékesek! Barcsa Sándor ♦ A prémiu­mren­dszer­­ ♦ továbbfejlesztéséről X Nehezebb, mint gyógyítani $ Egy újhelyi lakásügy tanulságai Közelebb egymáshoz a Duna-medencében Válaszféle taxiügyben Veszedelmes statisztika % Kínai jegyzék Indiához Az Új Kína hírügynökség jelenti, hogy a kínai külügy­minisztériumban csütörtökön jegyzéket adtak át India ideig­lenes pekingi ügyvivőjének. A jegyzék felszólítja az indiai kormányt, hogy három napon belül szerelje le az összes in­diai katonai berendezéseket, „amelyek a Kínai Népköztár­saság és Szikkim határán ta­lálhatók a határ kínai oldalán, vagy magán a határon.” (Szik­kim indiai védnökség a Hima­lájában — a szerk. megjegyz.) A hírügynökségi jelentés sze­rint a jegyzék hangsúlyozza, hogy „ellenkező esetben az in­diai kormánynak viselnie kell a felelősséget a súlyos követ­kezményekért.” ­hLmg­zik a fil&dendr M. A miskolci Petőfi Kollégiumban gyönyörű virágot hajtott egy 4 éves filodendron. A gondos kezelés a megfelelő körülmények tették lehetővé, hogy ilyen fiatalon gyönyörködtetheti a virágkedvelőket termésével. Mellette újabb virág bontakozik ki. Fotó: Szabados György Orbán László elvtárs látogatása a megyei pártbizottságon Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, csütörtö­kön Miskolcra látogatott. megyei pártbizottságon talál­­­kozott és eszmecserét folytatott a propaganda és művelődési osztály és a pártbizottság né­hány munkatársával az ideo­lógiai irányelvek feldolgozásá­nak tapasztalatairól, az okta­tási év előkészítéséről, az agi­­tációs és propaganda munka módszereiről. Délután az időszerű nemzet­közi kérdésekről tartott tájé­koztató előadást. A Thant javaslata: Sasztri találkozzék Ajub Khánnal A Pakisztánban és Indiában folytatott békéltető tárgyalá­sairól New Yorkba tartó Thant ENSZ-főtitkár , csütör­­­tökön délelőtt rövid időre meg­szakította útját Londonban. Az újságírók megkérdez­ték az ENSZ főtitkárától, hogy békéltető missziója kudarcnak tekinthető-e. A Thant nem­mel vála­szolt, majd hozzáfűzte, a sajtó erről akkor bizo­nyosodhat meg, amikor is­meretessé válik a Bizton­sági Tanács számára készí­tett újabb, ezúttal már teljes jelentése. Ez péntekre várható. Egy tu­dósító az iránt érdeklődött, visszatér-e még U Thant Pa­kisztánba és Indiába. Az ENSZ- főtitkár nem zárta ki ezt a lehetőséget. U Thant Pakisztánban és Indiában tett látogatása után, csütörtökön délután visszaér­kezett New Yorkba. Sasztri indiai miniszterel­nök csütörtökön újabb beszé­det mondott az alsóházban. Ebben hangsúlyozta, hogy India nem fogadja el an­nak a hárompontos javas­latnak egyik pontját sem, amelyet Pakisztán a kas­míri harcok megszünteté­sének feltételeként előter­jesztett. Kijelentette, hogy kormányá­nak elhatározott szándéka „In­dia területi sérthetetlenségé­­nek és szuverenitásának meg­őrzése, Kasmír pedig Indiához tartozik”. Úgy nyilatkozott, hogy kormánya kifejezte haj­landóságát U Thantnak a tűz­szünet megkötésére, de — sze­rinte — Pakisztán ennek nem adta tanújelét. Sasztri egyéb­ként elmondotta, hogy eluta­zása előtt U Thant levelet küldött neki, s ebben azt kérte, hogy ő (Sasztri) találkoz­zék a vitás kérdések meg­beszélése céljából Ajub Khán pakisztáni elnökkel. (Hasonló értelmű üzenetet kül­dött U Thant a pakisztáni ál­lamfőnek is.) Sasztri bejelen­tette, hogy hamarosan vála­szolni fog U Thant levelére. m­m Ünnepségek Miskolcon a 600. évforduló tiszteletére Miskolc várossá nyilvánítá­sának 600. jubileuma alkalmá­ból szombaton, szeptember 18- án délelőtt 10 órakor a színház­ban ünnepélyes tanácsülésen emlékeznek meg az évforduló­ról. Havasi Béla elvtársnak, a városi pártbizottság első titká­rának megnyitó szavai után Fekete László, a városi tanács vb-elnöke mond ünnepi beszé­det. A tanácsülés ideje alatt al­kalmi postahivatal működik majd a színházban. A külde­ményeket délután 1 óráig a város címerét ábrázoló bé­lyegzővel látják el. Ugyanezen a napon, délután 4 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházá­ban mutatják be a nagyközön­ségnek a jubileumra készült Miskolc című kisfilmet. Utána újabb ősbemutatóra kerül sor: levetítik az SZMT-székházban a Patyolat-akció című új, ma­gyar filmet. Szombaton este 6 órai kez­dettel a Miskolci Nemzeti Színházban ünnepi műsort mu­tatnak be, amelyet bárki vé­gignézhet. A miskolci szimfo­nikus zenekar, Horváth Eszter, és Szabady József, a színház művészei, valamint a Diós­győri Vasas kórus és a MÁV férfikórus lép fel ez alkalom­mal. Mura Péter és Forrai Ist­ván vezényel, MTI-közlemény: A magyar kormány a kasmíri konfliktusról A Magyar illetékes helyen Távirati Irodát felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya egyetért az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának azon fel­hívásával, amelyek Indiát és Pakisztánt az ellenségeske­dések megszüntetésére szólí­tották fel. A fegyveres harc csak azoknak a köröknek ér­dekét szolgálja, amelyek nem jó szemmel nézik a gyarmati rendszer széthullását, az ázsiai országok függetlenségét. A magyar közvélemény üdvözli és minden­ tekintetben magáé­nak teszi a Szovjetunió kor­mányának az egymással szem­benálló felekhez intézett is­mételt békeüzeneteit és támo­gatja a Szovjetunió részéről felajánlott jó szolgálati kész­séget. A magyar nép bízik abban, hogy India és Pakisz­tán kormányai, a helyzet jó­zan mérlegelése után, be­szüntetik a hadműveleteket, visszavonják csapataikat az 1949. évi tűzszüneti vonal mögé, és tárgyalások útján rendezik a konfliktust. Jugoszláv kormánynyilatkozat A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság kormánya — hangzik a nyilatkozat — felkéri Pakisztán és India kor­mányát, tegyen sürgős lépése­ket a tűzszünet megvalósítása érdekében, támogassa . Thaninak, valamint a Bizton­­­sági Tanácsnak a kasmíri vál­ság békés rendezését célzó erő­feszítéseit.

Next