Északmagyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1965. október 19. rock Jenő Phenjanba érkezett A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára hétfőn a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi­ságának küldöttsége. A Bizott­dele­gációt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, A forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese ve­zeti. A küldöttség tagjai: Pal­­lai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője és Szűcs László vezérőrnagy, a néphadsereg helyettes vezér­kari főnöke. A küldöttség fogadására a phenjani repülőtéren megje­lent Kim Van Hjop, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság alelnöke, miniszter­­elnökhelyettes, Li Dzu Jong, a Politikai Bizottság tagja, va­lamint a Koreai Munkapárt több tagja és a phenjani ma­gyar nagykövetség munka­társai. A koreai vezetők szívélye­sen köszöntötték a magyar küldöttséget, úttörők virág­csokrokat adtak át, majd delegáció szálláshelyére hajth­a­tott. Helyi idő szerint délután a magyar pártküldöttség meg­tekintette Phenjan nevezetes­ségeit. A delegáció, amely a Vietnami Demokratikus Köz­társaságban tett látogatása után érkezett Phenjanba, tár­gyalásokat folytat a Koreai Munkapárt vezetőivel és ta­nulmányozni fogja a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság életét, fejlődését és szo­cialista építő munkáját Megnyílt az ENSZ 1. számú politikai bizottságának Gláse Az általános politikai vita befejeztével hétfőtől a köz­gyűlési bizottságokba tevődött át az ENSZ-ben a 20. ülés­szak munkája. A legnagyobb várakozás az 1. számú politi­kai bizottság munkáját előzi meg. Ennek elnöke — ismeretes­ — a magyar mint Csa­­torday Károly. A bizottság napirendjén a legnagyobb je­lentőségű politikai szerepelnek, köztük az kérdések atom­fegyverek eltérítésének meg­akadályozása. Hétfőn ennek a kérdésnek a megvitatásához kezdtek hozzá a küldöttek. A politikai bizottság ülését Csatorday Károly nyitotta meg, majd U Thant ENSZ-fő­­titkár rövid nyilatkozatot tett.­­ Ezután Nyikolaj Fedorenko, Szovjetunió gátusa ismertette ENSZ-fődere­­kormányá­nak álláspontját az atom­fegyverek elterjedése meg­akadályozásának kérdésében. Brezsntyev látogatása Csehszlovákiában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára október 15—17. között Antonin Novotnynak, a CSKP Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kének meghívására látogatást tett Csehszlovákiában — kö­zölték vasárnap este Moszkvá­ban. A találkozók és megbe­szélések a testvériség és a tel­jes nézetazonosság szívélyes légkörében folytak le. A tanácstagok tevékenységét tárgyalták a Miskolc városi Tanács ülésén Több mint húsz felszólalás során vitatták meg a Miskolc városi Tanács ülésén október 18-án, hétfőn a városi tanács­tagok működéséről szóló jelen­tést. Az ülésen Szaniszló Bá­lint tanácstag elnökölt. A ta­nácstagok munkájáról szóló jelentést Szolga István, az ide­iglenes bizottság elnöke ter­jesztette be. Részletesen fog­lalkozott a jelentés a tanács­ülések színvonalával, a ta­nácstagi fogadóórákkal, a be­számolókkal, valamint az ál­landó bizottságok munkájá­val. A tanácsülés a tanács és a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának együttes ülése volt, a jelentés kidolgo­zásában a népfrontbizottság is részt vett. A tanácstagok és szakapparátus A jelentéshez hozzászóló tanácstagok között többen tet­ták szóvá a tanácsapparátus, különösen az egyes szakigaz­gatási szervek tisztviselőinek nem egyszer semmitmondó válaszait egy-egy tanácstag kérésére. Ez nehéz helyzetbe hozza a tanácstagot választói előtt. Azt is kérte egy tanács­tag, ne tologassák a kérést egymás között a szakosztá­lyok. Intézkedjenek a kis ügyekben, mert ez is nagy ügy annak, aki kéri. Ezzel kapcso­latban felmerült az az ellen­vélemény is, hogy nem mindig a szakigazgatási szerv hibája, ha nem ad kielégítő választ, mert a tanácstag csak a maga panaszát ismeri, a tanácsi szakosztály viszont számos, fontosabb ügyet is. Az viszont lényeges, hogy a szakigazga­tási dolgozók politikai képzé­sét is szorgalmazni kell. Ezek az emberek nemcsak szakem­berek, hanem politikai mun­kások is, így kell mérlegelni­ük, hogyan intéznek el vala­mit. Nagyban könnyítené per­sze munkájukat, ha egysége­­sebb­ jogszabályok rendeznék végre a fellebbezési lehetősé­geket. Akkor kevesebb időt venne igénybe egy-egy ügy el­intézése, és több jutna má­sokra. A szakigazgatási szer­vek képviseletében elhangzott az az óhaj is, hogy a tanácsta­gok építsenek ki minél jobb kapcsolatot az apparátus dol­gozóival, és panaszaikat kö­zöljék ezek pártszervezetével. Persze, azt is figyelembe kell venni, mennyi mindent elin­téznek az apparátus tagjai, nemcsak azt, ami elmarad. Az is jó lenne, ha a kéréseket és a panaszokat már a kerületi tanácsoknál a költségvetés ké­szítésekor megszűrnék. A választók kérései és teljesítésük A továbbiakban számos ké­relem, panasz került szóba, az új tejgyár telepítésétől a la­káselosztástól a tervek koor­dinálásáig. Érdekes az munka, amit a II. kerületben a kezdtek el, és követésre mél­tónak találtak. Ott a kerületi tanácstagok és a népfront ak­tívái felmérik a lakosság óha­jait, ezeket összesítik, s így terjesztenek elő javaslatokat, mert az óhajokat helyben is­merik mindig a legjobban. Fekete László tanácselnök adott választ a konkrét kérdé­sekre. Közölte, hogy a városi lakáselosztási rendszert Bu­dapest is átvette. Ami a tej­gyárat illeti, a Kilián-lakóte­­lepre azért esett a választás, mert az eredetileg tervezett helyet a beruházó nem fogad­ta el, viszont gyorsan kellett dönteni, nehogy elvigyék gyárat más városba. Az érde­­­kelt tanácstagokat az idő rö­vidsége miatt nem tudták ér­tesíteni a döntésről. A tanácsülés elfogadta vé­gezetül azt a javaslatot, hogy negyedévenként megvizsgál­ják a tanácshoz befutott ké­relmek sorsát, arról jelentést tesznek, az ülésest felmerülő kérelmeket pedig a végrehajtó bizottság ülésének napirend­jére tűzik. Ezután a tanácsülés elfo­gadta az egészségügyi állandó bizottság jelentését. Négy ember egy órai munkáját végzi el két perc alatt A Kaposvári Cukorgyár a Dunántúl négy megyéjében több mint 30 ezer vagon cu­korrépa termesztésére kötött szerződést a nagyüzemi gazdaságokkal. A nagy men­­­nyiségű répát az idén szovjet gyártmányú rakodógépek továbbítják. Az újonnan vásárolt rakodógép négy ember egy órai munkáját mindössze 2 perc alatt végzi el Munkában a rakodógép. Kihelyezett munkásakadémiák a falun lakó üzemi dolgozók részére Borsod megye új nagy ipar­telepének üzemeiben, a Tiszai Vegyikombinátban és a Tisza­­palkonyai Hőerőműben a munkások zöme a környező falvakból jár be mindennap dolgozni. Ezek az emberek műszak után sietnek haza, így nem áll módjukban, hogy szervezett oktatáson bővítsék ismereteiket. A bejáró dolgo­zók általános és szakmai mű­veltségének emelésére Tisza­­szederkény-Új­város egyesített művelődési otthonának veze­tősége az idei népművelési évadban nagy fontosságú és hasznos kezdeményezést va­lósít meg. A gyár környékén levő hat községben, Polgáron, Sajóörösön, Sajószögeden, Nagycsécsen, Tiszaszederkény­­ben és Tiszapalkonyán, kihe­lyezett munkásakadémiákat szerveztek. Ezeknek a nyolc előadásból álló munkásakadé­miáknak, az eddigi jelentke­zések alapján, községenként mintegy 50—60 hallgatója lesz. A természettudományi és szakmai előadásokat a TIT szakemberei és a gyár mérnö­kei tartják, azokat filmvetíté­sekkel, távcsöves csillagásza­ti bemutatókkal és kisebb ki­állításokkal teszik majd vál­tozatossá. A hat községbe ki­helyezett munkásakadémiák első előadásait a jövő héten tartják meg. Mezőgazdasági szakírók és tsz-tagok találkozója Borsodban Sárospatakon, Sátoraljaújhe­lyen, Edelényben és Abaúj­­szántón, ahol Szilvási Lajos, Bihari Klára és Szabó Mag­da ismertette eddigi munkás­ságát és készülő új műveit. A növekvő érdeklődést bizonyít­ja, hogy a találkozókon mint­egy kétezren vettek részt és az előadás előtti hetekben a vendégségbe várt író minden művét kikölcsönözték a könyvtárakból. A tapasztalatokat haszno­sítva, a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya a könyv­tárral közösen elhatározta hogy ezeket a találkozókat tovább szélesíti, és a nagyobb községekben megrendezi a mezőgazdasági szakkönyvek íróinak és a termelőszövetke­zetek tagjainak baráti tanács­kozásait, így például Halmai­ban a korszerű baromfi neve­lésről, az encsi járásban a juhtenyésztésről, Göncön kajszibarack termesztésről, a a Bodrogközben pedig a lucer­­napépesítésről tartanak majd előadásokat. A találkozók ér­dekessége, hogy a mezőgazda­­sági szakírók által ajánlott fejlett módszereket a külön­böző gazdaságokban a gyakor­latban is bemutatják. A me­zőgazdasági szakkönyv­írók és a tsz-tagok találkozójára ta­vasszal húsz nagyobb borsodi községben kerül sor. Megyénkben igen népszerű­ 1 új népművelési évadban már ők és egyre látogatottabbak az I tíz ilyen rendezvényre került író és olvasó találkozók. A2­ sor, többek között Szerencsen, „Roham“ a IV-es kohónál Hét év 775 ezer tonna nyersvas — Az utolsó csapolás — 20 nap alatt lebontják A nagykalapos olvasztárok hétfőn reggel kissé elfogultan várták, formálták a csapoló­­nyílást, Ózdon, a IV-es számú kohónál. Egyfajta ünnepi lég­kör vált uralkodóvá, amint Gergely Sándor főni asztala és brigádja nekikészült a ko­hász-szakma legszebb pillana­tához, a csapoláshoz ... Pedig úgy történt minden, akárcsak éveken át. És még­is másképpen hatott az, ami ezen a hétfő reggeli csapolás­nál történt. Utoljára csordult tüzes nyersvas a IV-es számú kohó­ból, mely közel 7 esztendőn át oly sokszor forralta a zuz­ogó lávát — 40 tonna körül csapoltunk — hallom a martinnál. Mert ott is tudják, hogy néhány hónapig csak három kohó füs­tölög majd. „Nagykohó építésvezetőség” — olvasom a telefonkönyvben, már tárcsázom is a 113-at. A vonal túlsó végén Leniczki Gyula építsővezető szinte „be­téve” vágja az egész roham programját. — Ma, 18-án reggel leáll­tunk, s február 15-ig kell át­építeni a kohót. Két fővállal­kozó, a Borsod megyei Mély­építő Vállalat és a vaskohá­szati kemenceépítők teljesítik a munka oroszlánrészét, no meg tucatnyi alvállalkozó. Természetesen a kohászok is besegítenek majd. Új falazatot kap a kohó és a léghevítő, ezenkívül átépítik az öreg öntőcsarnokot is, és számos helyen kicserélik a megkopott, elhanyagolt gépé­szeti és elektormos berende­zéseket.­­ Mindezt 121 nav alatt 4v milliós beruházással és sok korszerűsítéssel. Hét esztendő ■— nagy idő egy ilyen üzem életében. Már­­csak azért is, mert eredetileg 5 éves ciklussal szokás szá­molni. Hogy Ózdon mégis két esztendővel megnyújtották az olvasztó életét, annak okait Csépe Ferenc főmérnök sorol­ja. — Először is az építési tech­nológiák szigorú betartásáért sokat tettek a kohászok, még 1958-ban. Másodszor — és ez legalább olyan fontos, mint az iménti — a szó igazi értelmé­ben gazdái voltak a kohónak. Úgy ahogy fogadták, s ahogy a szocialista brigád cím köte­lez. Végül ugyancsak az itte­niek készítettek egy újítást az aknahűtőlapoknál, és beveze­tése révén sikerült növelni a falazat tartósságát. Ez az „indokolás” magyará­zat arra is, hogy a IV-es ko­hó még az utolsó napjaiban is óramű pontossággal termelt. Létének adatait jegyzem: 2432 munkanap alatt 775 ezer tonna nyersvasat csapoltak Jakab Józsefék, Gergely Sán­­dorék és a többiek. 1960. már­cius elején itt nyersvasgyáráts ünnepelték a 10 milliomo­dik tonnáját. Amikor a kora délutáni órákban felkapaszkodtam az öntőcsarnokba, már valóságos földindulás volt. Hatalmas le­mezdarabok hulltak a magas­ból, csővezetékeket vágtak a lakatosok és a műszerszobát szinte kiseperték. — A java még hátra van —­­mondja Nagymarczi László üzemvezető. Délután kezdik a hűtést. Mert a kohó még tüzes. Utána „megfúrják” a medvét. A szo­kástól eltér az is, hogy nem tele aknát ürítenek, hanem 12 méterrel lementek a szint alá, de így is vagy 120 köbmé­ter anyagot kell kiemelni. Nehéz és fontos munka! Húsz nap múlva csak a he­lye lesz már a IV-es kohónak. Aztán kezdődik az építés, mert februárban csapolni akarnak. Ezért indult hétfőn reggel, az utolsó csapolás után a nagy roham. jPanlovito Ágostom Könyvtár és olvasóterem Fügödön Könyvtár és olvasóterem építését tervezik Fügödön. A község lakói, különösen a fi­atalok, örömmel fogadták az építkezés tervét, több tízezer forint értékű társadalmi mun­kát is felajánlottak. A vizs­gálatok megállapították: ha még az idén hozzáfognak az építkezéshez, a könyvtár jövő­re elkészülhet,

Next