Északmagyarország, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek* A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 50. szám ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1966, március L Útban hazafelé Kállai Gyula Ciprusra érkezett Hétfőn délután Kállai Gyula miniszterelnök, fele­sége és a magyar kormány­­küldöttség tagjai, útban ha­zafelé, Makariosz elnök meg­hívására Ciprus szigetére ér­keztek, ahol megszakítják útjukat és rövid baráti láto­gatást tesznek. A repülőté­ren Kállai Gyulát Szpirosz Kiprianu külügyminiszter Kleridesz, a nemzetgyűlés el­él­nöke, valamint a kormány tagjai köszöntötték. A him­nuszok elhangzása és a dísz­alakulat megszemlélése után Kállai Gyula a repülőtéren összesereglett ciprusi és kül­földi újságírók előtt rövid nyilatkozatot tett. Kijelentet­te:­­ örömmel fogadtuk el Makariosz elnök meghívását. Ciprus földjére lépve szeret­ném a küldöttség minden tagja nevében kifejezni kö­­szönetünket a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért, sze­retnénk átadni kormányunk és népünk üdvözletét és jó­kívánságait a Ciprusi Köz­társaság vezetőinek és népé­nek. Remélem, rövid látoga­tásunk sikeres lesz, eredmé­nyesen járul hozzá országa­ink kapcsolatainak fejleszté­séhez — fejezte be Kállai Gyula. A küldöttség gépkocsioszlo­pa motoros rendőri díszkísé­rettel az elnöki palotába in­dult. Makariosz érsek, a köz­társaság elnöke szívélyes, baráti beszélgetést folytatott Kállai Gyulával. A kora esti órákban megkezdődtek a ma­gyar—ciprusi kormányközi megbeszélések. Este Maka­riosz elnök vacsorán látja vendégül Kállai Gyulát és a küldöttség tagjait. A magyar—indiai kosos közlemény Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Indára Gandhi asszonynak, India mi­niszterelnökének meghívására 1966. február 20—28-a között hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban. Kállai Gyula miniszterelnök és a magyar küldöttség tagjai a barátság és kölcsönös biza­lom légkörében megbeszélése­ket folytattak Indira Gandhi miniszterelnökkel és az indiai kormány több miniszterével a két ország kapcsolatai fejlesz­tésének kérdéseiről, valamint időszerű nemzetközi problé­mákról. ............... A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és India miniszterelnöke megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és India kapcsolatai eredménye­sen fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy a két ország ve­zető személyiségeinek talál­kozása sikerrel járulnak hoz­zá a kölcsönös megértésen ala­puló baráti kapcsolatok erősö­déséhez. A látogatás során a két fél megvitatta a két ország közöt­ti gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének kérdéseit. Mindkét miniszterelnök annak a néze­tének adott kifejezést, hogy a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság együttmű­ködése jól szolgálja a két or­szág gazdaságfejlesztési céljai­nak sikeres megvalósítását. A két miniszterelnök kife­jezte hő óhaját, hogy a két ország közötti kapcsolatokat különböző területeken tovább fejlesszék. A látogatás alkal­mával aláírt új hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás, légügyi és tudományos-mű­szaki együttműködési egyez­mény értékesen járul hozzá ehhez a célhoz. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—indiai kulturális kapcsolatok az 1962. március 30-án aláírt kulturális egyez­mény keretében az éves kul­turális munkatervek alapján kedvezően fejlődnek. A két miniszterelnök véle­ményt cserélt a nemzetközi helyzetről és megállapította, hogy álláspontjuk a legfonto­sabb kérdésekben azonos, vagy hasonló. Egyetértettek abban, hogy az államok közötti vi­szonyt az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elveire kell alapozni. Megerősítették a bé­kés egymás mellett élésbe ve­tett hitüket, elítélték a fenye­getések és ultimátumok alkal­mazását, a belügyekbe történő beavatkozást. Hangsúlyozták, hogy az államok között felme­rülő vitás kérdéseket — így a határvitákat is — erőszak al­kalmazása nélkül, békés tár­gyalások útján kell rendezni. A magyar miniszterelnök méltatta a taskenti nyilatko­zat jelentőségét, valamint az indiai kormány, és személy szerint a tragikus hirtelenség­gel elhunyt Lai Bahadur Sasztri miniszterelnöknek nyilatkozat létrehozásában be­­­töltött pozitív szerepét A felek mélységes aggo­dalommal szóltak a nemzet­közi helyzet súlyosbodásá­ról, egyetértettek abban, hogy a béke összes erőinek együttes fellépésére van szük­ség ahhoz, hogy a nemzetközi életet a békés egymás mellett élés szellemében normalizál­­ják. Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy foly­tatni kell az erőfeszítése­ket a hatékony, nem­zetközileg ellenőrzött általá­nos és teljes leszerelés meg­valósításáért. Üdvözlik a vi­lág valamennyi államának részvételével összehívandó le­szerelési világértekezletről szóló ENSZ-határozatot. Tá­mogatják az atommentes öve­zetek létrehozására irányuló javaslatokat, sürgetik a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozását célzó nemzetközi egyezmény meg­kötését. A két fél kifejezte mélysé­ges aggodalmát a ban kialakult súlyos Vietnam­és ama veszély miatt, helyzet hogy az nagyarányú nemzetközi konfliktussá fajulhat. Átte­kintették a békés rendezés érdekében tett erőfeszítéseket és hangsúlyozták, hogy a vi­etnami problémát az 1954. évi genfi egyezménnyel össz­hangban kell megoldani. Mindkét fél elítélte az im­perializmust, a gyarmati rendszert és a neokolonializ­­must, megbélyegezték a dél­afrikai kormány apartheid politikáját és a rhodesiai fe­hér kisebbségi rezsim tör­vénytelen függetlenségi nyi­latkozatát, mivel veszélyezte­tik a világbékét és biztonsá­got, s egyszersmind alapvető emberi jogokat sértenek meg. Turnéi teljes szolidaritá­sukról és támogatásukról biz­tosították az afrikai népeket és kifejezték reményüket, hogy Anglia mielőbb megte­szi a szükséges lépéseket avégett, hogy helyreállítsák Rhodesia népének a szabad­ságra, egyenjogúságra és füg­getlenségre való elidegenít­hetetlen jogát. Kállai Gyula miniszterel­nök köszönetét fejezte ki Indira Gandhi miniszterel­nöknek, India kormányának és népének a meleg és szívé­lyes fogadtatásért és meg­hívta Magyarországra az in­diai miniszterelnököt. A meghívást az indiai minisz­terelnök köszönettel elfogad­ta. Az emlékezés rózsafája A Kállai Gyula vezette magyar kormányküldöttség be­fejezte indiai látogatását. Ezen a most érkezett képen Új-Delhiben a magyar miniszterelnök rózsafát ültet azon a helyen, ahol Nehru holttestét elhamvasztották. „Export“ Egerbe A Miskolci Ruházati Kfsz Italapszalonjában készülnek a kalapok az egri Gárdonyi Géza Színház Marica grófnő című operettjének bemutatójára. Fotó: Sz. Gy. MIT TERVEZNEK Miskolcon a harmadik és ötéves tervben• €lést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Miskolc város Tanácsának végrehajtó bizottsága február 28-án, hétfőn Fekete László elnökletével ülést tartott. El­sősorban megtárgyalta a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek fel­számolásával kapcsolatos ja­vaslatokat. Miskolcon jelenleg 33 el­avult lakótelepet tartanak nyilván, ebből 10 jut az első, 5 a második és 18 a harma­dik kerületre, összesen 1795 lakást foglal magában ez a 33 lakótelep. Ezek felszámo­lását részben központilag meghatározott lakásszámok alapján, részben pedig a ke­rületi tanácsok lakáskeretei­nek terhére kell megvalósí­tani. A végrehajtás termé­szetesen hosszabb időt vesz igénybe, legalább 15 eszten­dőt. 1966-ban 50, a következő évben 70, azután minden év­ben 150—200 lakás felszámo­lása lenne lehetséges. Való­színű, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a felszámo­lás üteme már gyorsabb lesz, mint addig, persze a 33 lakó­telepen kívül még sok el­avult épület, lakótelep számolása szükséges. Az fel­el­múlt esztendőben már biz­tosítottak 140 lakást az év fo­­yam­án felszámolt lakások helyett, és megkezdjék a Gordon-telep felszámolását is. Utóbbinál azonban annyi a felszámolást igénylő lakás, hogy elsősorban az életveszé­lyeseket és romosakat szünte­tik meg. Idén, valamint jö­vőre 50, illetve 70 lakást kell előirányozni a Szondi-telep, a Csabavezér utcai piactér, Tetemvár, a Nagyavas, illet­­­ve a Brassói út, a Kistábor­nok utca, a Felsőavas, va­lamint a Szamos utcai laká­sok szanálására. Fontos szerep vár egyes kerületi tanácsokra is. A terv végrehajtásánál, amikor el­osztási tervet készítenek, ügyelniük kell a szociális szempontokra, fokozatosan fel kell számolniuk az enge­dély nélkül épített lakásokat, valamint az elhagyott felvo­nulási épületekben keletiseg zetteket Ezután a városi tanács tervjavaslatát vitatták meg a vb tagjai. Az elfogadott ja­vaslatot még jóvá kell hagy­nia az Országos falnak, így bizonyos Tervhiva­módosulhatnak. A terv dolgok fel­öleli a helyi iparpolitikai feladatokat, részletesen fog­lalkozik azok ágazati meg­oszlásával, a beruházásokkal és a felújításokkal egyaránt Nem tárgyalja a minisztériu­mi beruházásokat. Nagyobb mérvű javítást tervez a ta­nács az ipari javító tevé­kenység növelésénél (gépko­csi, háztartási gépjavítás, mosás, vegytisztítás). Fejlesz­teni kívánja a bolthálózatot a Dessewffy és a Kistábor­nok utcában, a Drótgyárnál, Tapolcán és a Tiszai pálya­udvarnál. Ezenkívül bútor­raktár is szerepel a tervben. 660 férőhellyel több lesz az óvodákban, 60 új általános és 33 középiskolai tanterem épül, növekszik a diákotthoni férőhelyek száma is. Új te­lephelyet akarnak a Patyolat számára, létesíteni gázköz­művesítést az új lakótelepe­ken és 13 új csuklós villa­most szerzünk be előrelátha­tólag 1970-ig. Megvalósul régóta húzódó 464 ágyas szo­­­ciális otthon és felépül.6015 lakás. Fontos feladat, hogy a köz­ponti tervezésen kívül a ke­rületi tanácsok döntsék el, mit akarnak a rendelkezé­sükre álló pénzből helyileg megvalósítani. A szolidaritás jegyében Tiltakozó lyiisek, vielni iiszalok Birsoiai Az elmúlt napokban szerte a megyében több ezren fejez­ték ki felháborodásukat az USA vietnami agressziója mi­att. Sátoraljaújhelyen, a tilta­kozó gyűlésen több üzem és vállalat fiataljai csatlakoztak a Dohánygyár KISZ-szerveze­tének felhívásához: társadalmi munkát ajánlottak fel. Hason­lóképpen fejezték ki szolida­ritásukat a sárospataki gim­názium tanulói is, a tanító­képző hallgatói pedig rendez­vényeik jövedelmének ötven százalékát ajánlották fel a vi­etnami nép javára. Tegnap, február 28-án Óz­­don és Borsodnádasdon ren­deztek tiltakozó gyűléseket, március 1-én Encsen, 7-én Szikszón, Hidasnémetiben, Ga­­radnán és Forrón lesz szolida­ritási összejövetel. A segíteni akarás szép pél­dái az üzemekben rendezett vietnami műszakok. Vasárnap, február 27-én a Diósgyőri Gépgyár nyolc gyáregységében csaknem ezer ember állt a gé­pekhez. Fiatalok és idősebbek önként vállalták, hogy szabad­napjukon a vietnami nép irán­­tti szolidaritásból dolgoznak, s az erre a napra járó kerese­tüket elküldik a harcoló nép­nek. A Borsod megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalatnál is vasárnapi műszakot rendez­tek. Szombaton éjjel és vasár­nap 588 ember 2418 munkaórát teljesített. Műszak után tilta­kozó gyűlést is tartottak, ezen Kovács Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára mondott beszédet, majd a dolgozók táviratban adtak hangot felháborodásuknak a Vietnamban pusztító háború miatt Asszonyok, lányok áldozták fel szombat éjszakájukat, va­sárnapjukat az Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalatnál. Több mint ötven nő dolgozott a két műszakban szolidaritás­ból. Keresetüket a vietnami nép megsegítésére ajánlották fel. Vietnami műszak volt va­sárnap a miskolci Műanyag­­gyártó Vállalatnál, valamint a Lenin Kohászati Művek né­hány üzemében is. A szolidaritási műszakokban mindenütt szép munkaerőd­­im­ények születtek,

Next