Északmagyarország, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!f--------------------------------------------> A szovjet—francia nyilatkozat Tájékoztató a miskolci utak helyzetéről 4 legdrágább ajándék K.___________________J A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TT. évfolyam, 154. szám Péntek, 1966. július 1. egyénk munkásosztályának helyzete és a miskolci nők foglalkoztatása *% ásítás a megyei tanács, illetve a városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről .-oj^inius 30-án ülése­­* o-od megyei Tanács. ■J r­endi pontként azt „test vitatták meg, ame­­végrehajtó bizottság ké­­t munkásosztály hely­zele MSZMP biz­­ottság­i és megyej­ogi határozatok 'ól, és a határo­­további felada­tett dr. Bod­­­ei pártbi­­ állításá­vá­'sel­■e­feladatok közé tartozik, hogy növeljék a választékot a kön­­­nyűipari, építőipari és élel­miszeripari tanácsi vállalatok­nál; tervszerűbb legyen a vá­ros- és községfejlesztés, ja­vuljon a megye áruellátott­sága. Tovább növelik az óvo­dai és bölcsődei kapacitást, az egészségügyi ellátottságot, a művelődési lehetőségeket, az ügyintézések gyorsaságát. Következő napirendi pont­ként elfogadták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi ellenőrzési tervét. Ezután került sor megyei népi ülnökök megvá­­­lasztására. A Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága június 30-án, csütörtökön dr. Fekete­­ászló elnökletével ülést tar­ift. Az ülésen főbb napirendi útként a nők foglalkoztatá­­s ak gondjaival foglalkoztak. probléma elsősorban •adalmi probléma és "nősen az egy félütálló főleg a gyermekkel maradt asszonyok ében súlyos. mutatás szerint 23 é­ves nő nem dol­­on. A mun­­ka nehéz­­részének önként lány­­ vá­­m ai­sz­ívá­­csa­­k neve­­is nagy es dek­ik segéd­­;dhet el ízetlenség következtében. A dolgozó nők 10 százaléka családfenntartó és 26 százaléka egyedülálló. Az utóbbiaknak még külön gond­juk, hogy legtöbbször albérlet­ben laknak. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy elsősorban a magányos nők helyzetén kell segíteni. A tanács munkaügyi osztályá­nak feladata elsősorban a lá­nyok arányának javítása az ipari tanulóképzésben, a szak­munkás tanfolyamok megindí­tása, nők számára alkalmas munkahelyek feltárása és 4 órás munkahelyek biztosítása. Mindezt azonban az osztály csakis a társadalmi szervek, elsősorban a nőtanács segítsé­gével tudja jól végezni. Legyen a nőtanács kicsit érdekvédel­mi szerve is az asszonyoknak, szervezzen tanfolyamokat olyan munkakörökhöz, ame­lyeknek tanulásához nem kell szakiskola, és végezzen pon­tos felmérést a női munkaerő­­igényről. A női munkaerő el­helyezése egyébként része a munkaerő-elhelyezés általá­nos gondjának, amelyről leg­utóbb a megyei és városi ta­nács végrehajtó bizottságának együttes ülésén tárgyaltak. Meg kell vizsgálni a be­dolgozó rendszer, illetve a háziipari tevékenység fej­lesztésének lehetőségeit, esetleg egy tanács­ háziipari vállalat szervezésének feltéte­leit, a szülési szabadság egy évre való felemelésének lehe­tőségét, és az egyedülálló nők lakáshelyzetének könnyítése érdekében egy otthonház lé­tesítésének kilátásait Tiltakozás világszerte Hanoi és Haigth­on­g­ bombázása miatt Újabb amerikai légitámadás a VUK fővárosa ellen Csütörtökön délután nagy­gyűlés zajlott le a bukaresti egyetem előtti téren, s annak több mint tízezer résztvevője nyilatkozatban ítélte el a Ha­noi és Haiphong elleni barbár amerikai légitámadást, és fe­jezte ki szolidaritását a viet­nami néppel. A nagygyűlés résztvevői ezután „Halál az agresszorokra!” „El a kezekkel Vietnamtól!” és hasonló fel­iratú táblákkal felvonultak a bukaresti amerikai nagykö­vetség elé, ahol több mint egy órán át tüntettek az amerikai agresszió ellen. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök — a Press Trust of India hírügynökség jelentése szerint — aggodalmát nyilvá­nította az amerikai bombázá­sok­­ miatt. Kijelentette, hogy a vietnami hadműveletek kiter­jesztése nagy veszélyt rejt magában. Szerdán este tiltakozó tünte­tések zajlottak le a londoni amerikai nagykövetség és parlament előtt. „Hány gyer­­­meket gyilkoltál meg ma L. B J.?” (Johnson) — hangzottak a kiáltások az amerikai nagy­­követség előtt. A kalóztámadás hírére ha­zánkban gyűlések százain emelték fel tiltakozó szavukat a fiatalok, a „Vádoljuk az im­perializmust” akció ifjú rész (Folytatás a 2. oldalon.’ Amerika-szerte viharos felháborodás fogadta a VDK el­leni legújabb bombázások hírét. New Yorkban béke­harcosok vonultak az amerikai ENSZ-misszió hivatala elé feliratos tábláikkal. A táblák szövege: „Wilson mi­niszterelnök elítéli ezt a bombázást!" „Elítéljük Hanoi és Haiphong bombá­zását!” „Sz­üntessük meg a bombá­zásokat!” Javító műhely Tiszalökön izü­gyi Igazgatóság korszerű hajójavító műhelyt létesített Ti­­­ajók, uszályok javítása mellett most egy hajóroncsból ki­­építenek a folyamszabályozásokon dolgozó munkások részére (Fotó: Sz. Gy4 1967 végére 1000 nőnek ad munkát az ózdi ruhagyár Ózd­on, a nehézipar egyik borsodi fellegvárában nehezen találnak munkaalkalmat a nők. A régi gondon próbált enyhíteni a néhány évvel ez­előtt létesült ruhagyár. S bár manapság több mint négyszáz asszonynak és lánynak ad ke­nyeret ez az üzem, még min­dig sokan szeretnének elhe­lyezkedni a városban. Tanács­kozások, a társadalmi szervek megbeszéléseinek gyakori té­mája ez. Milyen tervek születtek, ho­gyan próbálnak segíteni ezen a sürgető gondon (amely te­gyük hozzá: egyáltalán nem ózdi specialitás, Miskolcon és a megye más nehézipari vi­dékein is hasonlóképpen „szo­rít a cipő”.) Felkerestük a nap­okban ruhagyárat — pontosabban: a a Debreceni Ruhagyár ózdi te­lepét. Az építkezést az idén megkezdik A helyszínen tudtuk meg, hogy az üzem bővítését már napirendre is tűzték. A csak­nem 15 millió forintos beruhá­zási program megvalósítása után ezer dolgozóra lesz szük­ség a gyárban. Az építkezést még az idén megkezdik, s a tervek szerint 1967 végére be is fejezik. A ruhagyár szétszórtan fek­vő épületekben működik, technológia nem a legmoder­­­nebb, hiszen az adott lehető­ségekhez kellett alkalmazni. Az épületeket ugyanis erede­tileg más célra emelték, bővítéssel egyidőben moderni­­­zálódik is majd az üzem. Új szárnyakkal kötik össze a régi épületeket, ezáltal kényelme­sen helyezkedhetnek el az üzemrészek. Központi vasaló­termet rendeznek be, speciális varrásokat végző gépeket sze­relnek fel. Megoldódik a belső szállítás problémája is: a munkatermeket liftek és csúszdák kötik össze. A munka irányítását könnyíti meg a házi telefon. — önálló, gépesített karban­tartó üzemünk is lesz — új­ságolja a nagyonis szakmájá­Kepes gépész­ba vágó, kedvező hírt Kepes Lukács, a gyár fiatal gépész­­mérnöke. Most még meglehe­tősen mostoha körülmények között végzik a javításokat. Természetesen a telep bő­vítésekor megfelelő szociális létesítményeket is építenek. Az ország legkorszerűbb fel­tételekkel dolgozó ruhagyára lesz az ózdi, ha megvalósul­nak a tervek. É s akkor talán elnyeri az önállóságot is a te­lep, nem lesz többé „leányvál­lalat”. Bár az együttműködés kifogástalan a debreceni gyár­ral, mégis a továbbiakban az utóbbi megoldás lenne a ké­nyelmesebb és ésszerűbb.­ ­ Kialakult a törzsgárda Aránylag fiatal üzem ez, az átlagéletkor nem haladja meg a harminc esztendőt. Az as­­­szonyok, lányok zöme — hála az állandó, tervszerű szakmai továbbképzésnek — már meg­szerezte a szakmunkás bizo­nyítványt. Gondoskodik a ru­hagyár az utánpótlás nevelésé­ről is. A közelmúltban szaba­dult fel 56 kislány, akik már itt sajátították el a szakmát. Közülük hatan olyan kiváló eredményt értek el a tanulók országos szakmai versenyén, hogy jutalmul hamarább kap­ták meg az oklevelet. A tizen­egyedik szalag mellett most már ők, a legfiatalabbak ülnek és dolgoznak. A gyárban évek alatt ki­alakult a törzsgárda. Munkás­nők, akik több éve dolgoznak lelkiismeretesen, szorgalmasan ugyanazon a helyen. Ragasz­kodnak az üzemhez, a gyár számíthat rájuk, ők alkotják majd a megnagyobbodott, kor­szerű ózdi ruhagyár dolgozói­nak magját Gyárfás Kaiafat

Next