Északmagyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

Világ prole­tárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD SZENT­EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPJA XXIII. évfolyam, 51. szám ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1967. március 1. Kádár János elvtárs látogatásai Moszkvában A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga február 28-án ebédet adott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügy­miniszter-helyettes tiszteletére. Szovjet részről az ebéden jelen volt: L. I. Brezsnyev, A. N. Koszigin, A. N. Selepin, M. A. Szuszlov, G. I. Voro­nov, V. V. Grisin, P. N. Gye­micsev, J. V. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, A. A. Gromiko, a Köz­ponti Bizottság tagja, külügy­miniszter, N. G. Jegoricsev, a Központi Bizottság tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára, F. J. Tyitov, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe, L. F. Iljicsov külügy­miniszter-helyettes és A. F. Kudrjasov, a Központi Bi­zottság külügyi osztályánál a helyettes vezetője. A vendégek között volt Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, moszkvai magyar nagykövet és a nagykövetség több diplo­matája. A meleg, szívélyes légkörű ebéden L. J. Brezsnyev és Kádár János baráti pohárkö­szöntőt mondott. Moszkva új létesítményeivel ismerkedve Kádár János, Biszku Béla, Erdélyi Károly és Szipka József megtekintet­te az osztankinoi központ épületét, a televíziós Rosszija szállodát és más épületeket. A vendégeket N. G. Jegori­csev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára és V. F. Promiszlov, a moszkvai városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke kísérte. Út az európai biztonság tere .N­­­em az a kérdéses, hogy legyen kelet-nyugati ke­­­­­­reskedelem és fejlődje­nek a kelet-nyugati kapcsola­tok, hanem csupán az, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e benne” — a State De­partment egyik vezető tisztvi­selője mondotta ezt az US News and World Report mun­katársának az amerikai poli­tika irányelveinek januári fel­mérésekor. Valóban nem folyamat a kérdéses, jobban a mondva, azt az amerikai poli­tikai vezetés sem tudja kérdé­sessé tenni.­­ Nem szorul bizonyításra, hogy a megosztott Európában szinte hónapról hónapra sza­porítják az új összekötő szála­kat. Európa országai között évek óta szüntelenül fejlődik a kelet-nyugati kereskedelem, s az utóbbi időben ezt elmond­hatjuk az általánosabb és po­li­tikai kapcsolatokról is.­­ Korántsem jelenti ez azt, hogy Európában a helyzet már ideális, s hogy a kontinens összes kérdései, mindenekelőtt a biztonság problémái, már megoldódtak. Az azonban tény, hogy Európában viszony­lagos szélcsend tapasztalható, és kétségkívül nagy mérték­ben csökkentek egy fegyveres összetűzés esélyei. Márpedig Európában két katonai töm­böt is alkotó világrendszer ha­tára húzódik, és nyilvánvaló, hogy e földrészen minden konfliktus rendkívül rövid idő alatt világméretű összecsa­pássá alakulna át. S éppen az Egyesült Államoknak Nyugat- Európával való szövetségi kap­csolatai éreztetik e kontinen­sen is a vietnami agresszió­­ fertőző hatását, s ilyen érte­lemben a vietnami háború a­­ jelenleg nyugodt légkörűnek nevezhető kontinensre is ár­nyékot vet, holott Európában egyébként a békés együttélés realitásának egyre konkrétabb és komolyabb példáival talál­kozhatunk. - Vitathatatlan, hogy a jelen­legi európai helyzet legfőbb tényezője a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista or­szágok megnövekedett ereje és tekintélye, s ebből következő­en befolyásuk. A döntő az, hogy e védelmi katonai szö­vetség megerősödése egyúttal egy hagyományos békepolitika hatékonyságát növelte. Az olyan államférfiak, mint pél­dául De Gaulle, politikájuk meghatározásánál abból tényből indulnak ki, hogy a a Szovjetunió úgymond szuper­­hatalom, s ezért mindenfajta reálpolitika csak ennek figye­lembe vételével képzelhető el. A szocialista országok és a Snmugat-európai országok kap­csolatai természetesen változó­an alakulnak, aszerint, hogy a­z egyes tőkés országok egyéb elkötelezettségei hogyan for­málódtak, s a jelen nemzet­közi helyzetben ezen nagy­mértékben az Egyesült Álla­mokhoz való viszonyt kell ér­teni. V­égigtekintve a politikai térképen, szembetűnő Finnország esete, amely­nek kormánya tartósan kap­csolatokat alakított ki a Szov­jetunióval, s különösen ma­gasfokú a szocialista országok­kal való gazdasági együttmű­ködés. Bonyolultabb a szin­tén semleges Ausztria és a szocialista országok viszonya. A legfontosabbak természete­sen a szocialista országok és a nyugat-európai nagyhatalmak közötti kapcsolatok. Kiemel­kedő ezek közül Franciaország példája, mert ez az ország vonta le a legkomolyabb kö­vetkeztetéseket a világhelyzet változásaiból, s nem elhanya­golható tányéra az európai biz­tonság szempontjából Fran­ciaország távozása a NATO katonai szervezetéből. Nem szükséges itt felsorolni a Szov­jetunió, hazánk és más szocia­lista országok, valamint Fran­ciaország közötti számos ma­­gasszintű eszmecserét, kölcsö­nös látogatást, gazdasági és egyéb szerződést. A lényeg az, hogy a francia politika egy sor kérdésben a miénkéhez hasonló realitással, azaz történelmi változások tudomá­n­sul vételével közelíti meg az európai kérdéseket. De ami a jó: „Két különböző társadalmi rendszerű nagyha­talom, a Szovjetunió és Fran­ciaország most először jutott arra az elhatározásra, hogy kapcsolatait szilárd alapokra helyezi, és lépésről lépésre ha­lad az érintkezések és kapcso­latok sokoldalú kifejlesztésé­nek útján” — fogalmazta meg párizsi sajtóértekezletén Ko­szigin. Súlyának megfelelően a többi szocialista ország ha­sonló úton jár Franciaország­gal. A szovjet—olasz kapcsola­toknak az utóbbi időben meg­indult fejlődése, mindenekelőtt gazdasági területen, nyilván­valóan úttörő jellegű. Angliá­val huzamosabb ideje jó ke­reskedelmi kapcsolata volt a szocialista országok legtöbbjé­nek. Tény, hogy az angol tő­kések az utóbbi időben bizo­nyos féltékenységgel tekintet­tek olasz és francia kollégáik­ra. Az amúgy is az európai piacok felé tekintő Anglia jól látja a kelet-európai piac jelentőségét. K­özismerten az európai biztonság egyik kulcs­kérdése a német kérdés. E tekintetben igazi, gyökeres változás csak akkor képzel­hető el, ha Bonnban is levon­ják azokat a reális következ­tetéseket, amelyeket más nyu­gati államférfiak — ki így, ki úgy — már levontak. Téltemetés — tavaszvárás Február utolsó vasárnapján sokfelé megtartották a tél temetését. Több százan ke­resték fel az ártéri részeket, az erdőket, hogy egy-egy csokor­­ hóvirágot gyűjtsenek. A fák alja több helyen fehér lett a kedves télűző virágtól. Egy csokor hóvirág. Ma: Kállai Gyula mond beszédet Debrecen­ben Kállai Gyula, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, a Hazafias Népfront Országos­­ Tanácsá­nak elnöke ma választói nagygyűlést tart Debrecen­ben. A nagygyűlésről 19 órai kezdettel a rádió és a televí­zió helyszíni közvetítést ad. Készülődés a forradalmi ifjúsági napokra A Borsod megyei fiatalok színes, tartalmában gazdag programmal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom jubileumára és az ifjúsá­gi szövetség megalakulásának 10. évfordulójára. A KISZ- szervezetek a fiatalok hazafi­as nevelésének segítésére és a munkásmozgalmi emlékek megismertetésére forradalmi ifjúsági napokat rendeznek. Ezek az események hama­rosan megkezdődnek, így például Miskolc fiataljai ifjúsági nagygyűléseken kö­szöntik március 15-ét, továbbá a Tanácsköztársaság megala­kulásának, valamint hazánk felszabadulásának évforduló­ját Március 21-én, a KISZ megalakulásának 10. évfordu­lóján pedig 10 ezer fiatal részvételével színpompás, lampionos felvonulásra kerül sor a miskolci főutcán. A falvakban is gazdag szín és sok ötlet jellemzi a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vényeit. Tiszaszederkényben például A mi forradalmunk címmel kiállításon mutatják be az ifjúsági szövetség 10 éves történetét és a KISZ védnök­ségével épült nitrogénműtrá­gya gyár fiataljainak az éle­tét. A Hangony és Borsodná­­dasd közötti hegyekben, a hő­sök útján — ahol Szőnyi Már­ton főhadnagy partizánosztaga a fasizmus elleni háborúban ejtőernyővel földet ért — har­ci túrán vesznek részt az ózdi járás fiataljai. A borsodi szén­medence üzemeiben, Lenin és Kun Béla táviratváltásának évfordulóján, lenini beszélge­téseket tartanak, és ezekre meghívják azokat a veteráno­kat, akik fegyverrel védték a fiatal szovjet hatalmat. Put­no­­kon irodalmi esteken emlé­keznek meg az ifjú kommu­­­­nista mártírok életéről, mun­kásságáról,­­ a határmenti he­gyek csúcsain pedig a nagy nemzeti ünnepek előestéjén örömtüzeket gyújtanak a fia­talok. Az első ilyen forradalmi na­pot március 6-án Miskolcon rendezik meg, amikor az első választók részére Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára tart nagygyűlést. Ankét az újságíró klubban a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítéséről Tegnap, február 28-án,­ ked­den az MSZMP Borsod me­gyei Bizottsága és az Észak­­magyarország szerkesztősége ankétot rendezett a miskolci újságíró klubban. Megbeszé­lésünkön, amelyen részt vett Dojcsák János, a megyei párt­­bizottság titkára, Gácsi Mik­lós, a Diósgyőri Gépgyár ve­zérigazgatója tartott vitaindí­tó előadást az új gazdasági mechanizmus bevezetésére va­ló előkészületekről, eddigi tapasztalataikról a Diósgyőri Gépgyárban. Gácsi Miklós elemezte DIGÉP-nek az összevonás óta a elért fejlődését, részletesen ismertette az eddigi intézke­dések hatását, valamint azo­kat a terveket, amelyeket már a reform szellemében dolgoz­tak ki. Előadását a vita so­rán számos hozzászólás egé­szítette ki. Az ankéton részt vevő nagyüzemi, vállalati igazgatók, pártbizottsági tit­károk ismertették a saját te­rületükön már bevezetett és tervezett intézkedéseket, szól­tak az eddigi tapasztalatok­ról. Az ankét vitáját Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára összegezte, és az ott elhangzottakról lapunkban cikksorozatban számolunk be. ••Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden, a tavaszi mezőgazdasági munkák és a honvédelmi törvény végrehajtása som 50. évfordulója tiszteleté­­re indított munkaverseny je­lentőségére. A végrehajtó bi­zottság úgy foglalt állást, hogy ezt a mun­ka­versenyt már a tavaszi munkák során ki kell szélesíteni, mert ez is egyik fontos biztosítéka a munkák gyors lebonyolításá­nak. A mezőgazdasági osztály je­lentése beszámolt a tavaszi vetőmag-készlet alakulásáról. Körülbelül 700 mázsa pillan­gós vetőmag kivételével min­den más tavaszi növény vető­magja, megfelelő mennyiség­ben rendelkezésre áll Ugyan­csak megfelelő mennyiségben, forgalmi korlátozás nélkül biztosítva van a tavaszi mű­trágya-szükséglet. Lehetőség van mintegy 80 000 hold ka­lászos és 8000 hold kukorica vegyszeres gyomirtására. To­vább bővülnek az öntözési le­hetőségek. Ezenkívül 7 000 000 forint állami támogatás áll rendelkezésre a legelők és ré­tek javításához, s ezt mint­egy 13 000 holíd gyepterület hozamának javítására hasz­nálják fel. Behatóan foglalkozott a végrehajtó bizottság a mezei pocok és hörcsög, valamint a belvizek okozta eddigi, s to­vábbra is várható károkkal. A mezei pocok és hörcsög ir­tására megfelelő intézkedése­ket hozott, valamint elemezte azokat a feladatokat, lyeknek elvégzésével a a me­bel­vízkárok jelentős mértékben csökkenthetők, elháríthatók. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága felhívta a figyelmet a várható árvízveszélyre. Ren­geteg a hó ugyanis a folyók és a patakok vízgyűjtő terü­letein, gyors olvadás esetén nagyobb méretű árvíz követ­kezhet be. Éppen ezért, a me­gyei tanács vb minden illeté­kes szerv és folyómenti köz­ség figyelmét felhívja az ár­vízveszély maximális megelő­zésére. További két napirendi pont­ként tárgyalta a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága: 1. A honvédelmi törvény végre­hajtásáról és a lakosság hon­védelmi kötelezettségeinek teljesítéséről; 2. A megye pol­gári védelmének szóló jelentést. E helyzetéről napirendi pontok tárgyalásához meghív­ta az illetékes szervek képvi­selőit, így a témákkal kapcso­latban őket is tájékoztatta. Ezután indítványok, javasla­tok és egyéb ügyek tárgyalá­sára került sor, majd dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke az Egyesült Arab Köztársaságban tett­ hivatalos látogatásáról számolt be a vb tagjainak. Tegnap, február 28-án dél­előtt ülésezett a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Első témaként a mezőgazda­ságnak az 1967. évi tavaszi munkákra való felkészülését tárgyalta meg. Az írásos je­lentést dr. Schuszter Zoltán, a megyei tanács mezőgazda­­sági osztályának vezetője egé­szítette ki, majd válaszolt végrehajtó bizottság tagjainak a kérdéseire. ...... t. szi A jelentés ismerteti a tava­mezőgazdasági munkák főbb feladatait. A tavaszi mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatban a jelentés és a végrehajtó bi­zottság egyaránt ta a gépjavítások hangsúlyoz­ütemének gyorsítását és a minőségi kö­vetelményeknek megfelelő biztosítását. A tavaszi mun­kák sikere, gyors elvégzése ugyanis jelentős mértékben a gépi kapacitáson, a gépek használhatósági állapotán mú­lik. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta a szervezési fel­adatok fontosságát is. A hoz­zászóló vb-tagok felhívták a mezőgazdasági munkák irá­nyítóinak figyelmét a Nagy Októberi Szocialista Forrada- Munkásőröket ünnepeltek a MÉSZÖV igazgatóságán Február 27-én, hétfőn dél­előtt bensőséges ünnepségen köszöntötték a MÉSZÖV igazgatóságán a megye föld­művesszövetkezeti mozgal­mában dolgozó, legrégibb munkásőröket. Csege Géza, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, aki maga is tíz esz­tendeje tagja a munkásőr­ségnek, köszöntötte a megye földművesszövetkezeteiben dolgozó munkásőröket, akik már egy évtizede vállalták a néphatalom fegyveres védel­mét. Ezután Szentgyörgyi Gyula, a munkásőrség me­gyei parancsnokhelyettese köszöntötte az ünnepelteket, majd átnyújtották a MÉ­SZÖV ajándékait. A megju­­talmazottak nevében Orosz Sándor mondott köszönetet. Tóth Béla, a MÉSZÖV párt­titkára a pártszervezet, a szakszervezet és a tömeg­­szervezetek üdvözletét tol­mácsolta az ünnepelt mu­kásőr­ökoere.

Next