Északmagyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!. a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 315. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1967. szeptember 12. Megnyílt az afrikai Hétfőn ünnepélyes keretek között nyitotta meg az arab csúcsértekezletet Hallé Sze­­lasszié, Etiópia császára. Kinshasában vasárnap késő esti órákban Bomboko a kongói külügyminiszter be­zárta az Afrikai Egységszer­vezet 9. minisztertanácsi ülé­sét. Az afrikai csúcsértekez­letet előkészítő munka­­ során 35 határozatot fogadtak el. Eddig 12 államfő, 2 kor­mányfő és 6 m­agasrangú kor­mányképviselő érkezett Kins­­hasába az afrikai csúcsra. A vasárnap esti záróülésen csupán a malawi delegáció részére fenntartott hely ma­radt üresen. Hastings Banda elnök bejelentette, hogy or­szága nem képviselteti magát sem a miniszteri tanács ülé­sén, sem­­ a csúcsértekezleten. Az AESZ negyedik csúcsér­tekezlete a realitások jegyé­ben zajlik le. Eleve nem tűzi napirendre azokat a kérdése­ket, amelyekben nem remél­hető megegyezés. Az afrikai vezetők, akik közül viszony­lag kevesen érkeztek Kins­­hasába, kerülik a látványos jelszavakat és ezzel együtt az olyan kényes kérdéseket, mint a nigériai polgárháború vagy a közel-keleti izraeli ag­resszió. Számos halott és sebesült Fegyveres összetűzés a kínai-indiai határon Szikkim térség­ében folytak­ódnak a harcok Kína és India határán, Szik­kim térségében a Nathu-szo­­rosnál hétfőn reggel indiai és kínai csapatok egymásra lőt­tek. Az Új-Delhi-i hadügymi­nisztérium jelentése szerint a kínaiak először gépfegyver­­tüzet nyitottak, majd később ágyúkat vetettek be. Az indiai fél szerint az in­diai csapatok visszalőttek és az incidenst követő lö­völdözés során néhány in­diai megsebesült. Korábbi jelentések szerint a tibeti tartomány határának mindkét oldalán csapatössze­vonások voltak megfigyelhe­tők. A hivatalos indiai szóvi­vő szerint a kínaiak napok óta provokációkat hajtanak végre, így mintegy hatvan kínai ka­tona indiai területre lépett. A pekingi rádió ezzel szem­ben azt állítja, hogy indiai ka­tonák átlépték a kínai határt és határincidenst provokál­tak, a jelentések szerint hétfő reggeli összetűzés két év a óta a legkomolyabb incidens volt a kínai—indiai határon. A pekingi rádió hétfőn be­jelentette, hogy a reggeli órák­ban indiai csapatok átlépték a­­ kínai határt. A jelentés szerint 25 kí­nai határőr életét vesz­tette, illetve megsebesült. Az indiai támadás következté­ben a kínai területen templo­mok és lakóházak rongálódtak meg, hangoztatják kínai rész­ről. Az indiai hadügyminiszté­rium legújabb jelentése sze­rint a kínai határon (Szikkim térségében) folytatódnak a harcok. A jelentés elmondja, hogy több indiai katona meghalt, illetve megsebesült. A Reuter úgy tudja, hogy az indiai kor­mány erélyes hangú tiltako­zást szándékozik küldeni Pe­­kingbe. A határincidens következ­tében az indiai tőzsdén nyomban áresés követke­zett be, amely azt a félelmet tükrözi, hogy nagyobb méretű össze­csapás alakulhat ki. A görög király Johnsonnál Melina Mercouri, a világhí­rű görög filmszínésznő és sok száz görög származású ameri­kai tüntetett hétfőn Washing­tonban a Fehér Ház előtt, amikor Johnson elnök Kons­tantin görög királlyal tár­gyalt. A filmszínésznő, akit a katonai junta megfosztott ál­lampolgárságától, jelenleg az Egyesült Államokban szere­pel. Washingtoni vélemények szerint Konstantin azért ér­kezett az amerikai fővárosba, hogy kérje az ideiglenesen felfüggesztett katonai segély felújítását. Az Egyesült Álla­mok viszont arra akarja fel­használni a látogatást, hogy a király révén a katonai dik­tatúrát valamivel „szalonké­pesebb” politika folytatására bírja. Washington ugyanis at­tól tart, hogy nyílt lázadás robban ki az országban a dik­tatúra ellen. Ejnye• • • A szőlőiről, s még inkább borairól nevezetes Tárcái község ízlésesen berendezett, Hegyalja nevet viselő ki­­vendéglőjében kellemetlen meglepetés ért. Mindaddig, amíg nem jártam Tokaj- Hegyalja e „Hegyaljá”-já­­ban, azt hittem, hogy e bor­termő vidéken, az idegenfor­galom kedvéért létesítettek az elmúlt néhány esztendő­ben néhány szép kisvendég­lőt. Betér a vendég, eszik né­hány jó falatot, azután meg­kóstolja Tokaj-Hegyalja aranyló borát. A valóságban sajnos, más a helyzet. Egy fekete hajszál kivéte­lével igen jónak mondható ebéd elfogyasztása után ugyanis kisfröccsöt meré­szeltem kérni . Sajnos, azzal nem szol­gálhatunk — pirult el a fel­szolgáló. Ha nincs szódavizük — gondoltam —, kénytelen le­szek „tisztán” inni. De kiderült, hogy nem szódavíz, hanem a bor hiány­o­zik a kisfröccshöz. Nincs bo­ruk már vagy két hete. Va­jon mit szólnak ehhez a To­­kaj-Hegyaljára látogató kül­földiek?! Már-már sajnálni kezdtem árubeszerzési gond­jai miatt a kisvendéglő ve­zetőjét, de azután kiderült, hogy hideg husijuk sincs. Mégpedig azért, mert az egyik hűtőpultban a húst, a másikban a süteményt tart­ják. A harmadik hűtőpult is üzemképes, csak éppen nem üzemel. Bizonyára áramta­karékosság miatt. <P. s4 Megkezdték az őszi munkákat a szerencsi járásban Nem volt még nyár, hogy a szerencsi járás szövetkezeti gazdaságai ilyen simán, szin­te zökkenőmentesen oldották volna meg aratási és cséplési feladataikat, mint az idén. Komplex eljárással dolgoztak, vagyis a kombájn után azon­nal tarlóra ment a szalmale­húzó, vagy bálázógép, s így a betakarítással párhuzamosan sor kerülhetett a talajmun­kákra is. Ezzel természetesen­­ az őszi szántást-vetést ké­­­­szítették elő. A tikkasztó, aszályos nyár­­ kiszárította a földeket. Nem­­ egy táblán asztallapnyi hanto­­­­kat fordított ki az eke. Egyes , termelőszövetkezetekben vár­­­tak az esőre, alig végeztek va­­­­lamelyes talaj­munkát, mások azonban nem hanyagolták el­­ a szántást. Az augusztus végi 1 kiadós eső aztán segített egy­­ kicsit, általánosabbá lett az­­ őszi szántás megkezdése. Néhány helyen, például Ti­­­ [UNK]szatardoson, korán földbe ke­­­rült az őszi telepítésű lucerna Jés fűmag, de jól halad a szán­♦ tás a tarcali, a tiszalúci, a tak­­i­taharkányi, a tiszaladányi, a ♦ prügyi határban is, mert tud­♦­ják, hogy a szeptember végi,­­ október eleji vetés jól meg fog ♦ még erősödni, bírja majd a szél hidegét, fagyát. Azt sem ♦ hagyták azonban szó nélkül a j­árási tanács mezőgazdasági ♦ osztályán, hogy például ♦ Megyaszón aránylag nagy a le­♦ maradás a talajelőkészítő ♦ munkában.­­ A tervek szerint a járás ter­­­melőszövetkezetei az ősz fo­­­lyamán 15 ezer katasztrális ♦ holdon vetnek kenyérgabonát, ♦ 800 holdon őszi árpát, s mint­­­egy 1000 holdon kerül földbe ♦ az árpával és búzával vegyes X újfajta takarmánykeverék. Ezt ♦ az úgynevezett takarmánybú­­­zát az utóbbi időben egyre in­­­kább megkedvelik a szövetke­zzeti gazdaságok, mert 15—16 X mázsás átlagtermést ad, így a ♦ termesztése eléggé biztonsá­gos. Tanévnyitó ünnepi ülés a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen Hétfőn délelőtt, Liszt Les preludes című műve hangzott fel elsőként az egyetem aulá­jában, amikor a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem hallgatói, vendégei és a szülők a tanévnyitó ünnepi ülésre gyülekeztek. Pontosan 11 óra­kor, tisztségviselő jelvényeik­kel bevonultak az Egyetemi Tanács tagjai, a meghívott vendégek, élükön dr. Zámbó János rektorral. Az egyetem rektora meleg szavakkal köszöntötte az 550 elsőéves hallgatót, az egyetem új polgárait, mély tisztelettel köszöntötte azt az öt vas-, gyémánt-, illetve aranydiplo­mára érdemesült idős mérnö­köt, akik lelkesítő kontraszt­ként az új egyetemi hallgatók feszes sorai mellett foglaltak helyet. Dr. Zámbó János me­leg szeretettel köszöntötte De­m­e Lászlót, a Borsod Megyei Pártbizottság titkárát, Moldo­­ván Gyulát, a városi pártbi­zottság titkárát, dr. Lászlót, a városi tanács Fekete vb­­elnökét és Varga Gábornét, a megyei tanács vb-elnökhelyet­­tesét, majd ismételten az első­éves hallgatókhoz fordult. — Önök a magyar nép te­hetséges, szorgalmas fiaiként kerültek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. Ha lennének szorgalmasak és nem te­hetségesek, nem érte volna önöket az a megtiszteltetés, hogy az egyetem polgárai le­gyenek. De mérnöknek lenni nemcsak szorgalom és tehet­ség dolga. Ezen a pályán szün­telenül küzdeni, kutatni kell, mindig a hivatás sugallta bel­ső kényszer hatására. Ha vala­kit a nagyobb jövedelem ígé­rete hozott ide, erre az egye­temre, azzal szemben sem ne­künk, sem a népnek nem le­het bizalma. Akik ilyen meg­gondolás alapján választották hivatásul a mérnöki pályát, jobb, ha most hátat fordíta­nak az egyetemnek. A keményen hangzó, őszinte szavak után az egyetem rek­tora a magyar nép előtt álló feladatokról beszélt. Átfogóan elemezte a magyar ipar kiala­kulását, különösképpen az el­múlt 20 esztendő kimagasló eredményeit. Elmondotta, hogy a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem csak akkor tudja hallgatóinak a legkorszerűb­bet nyújtani, ha maga is mű­veli a tudományt. A nevelés, az oktatás, a tudomány műve­lése, s e hármas kötelék szo­rosra fűzése révén valósulhat meg mindaz, amit az oktatási reform elvár a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem professzoraitól, hallgatóitól. A mindvégig nagy tetszést arató beszéd nagy kérdése — mit kíván az egyetem a hall­gatóktól — ekképpen hang­zott: — Ne feledkezzenek meg az új egyetemi polgárok a szülői házról. Aki megfeledkezik szü­leiről, az rendszerint megfe­ledkezik a tanulásról is. Ilyen ember gátlás nélkül sz él vissza hatalmával. Az ilyen ember zsinórmértéke a gőg és a fennhéjázás. Dr. Zámbó János második kívánalomként a szorgalmas, folyamatos tanulás szükséges­ségéről beszélt. Elmondotta: aki egyszer kizökken a tanu­lás ritmusából, az a legna­gyobb erőfeszítések árán sem talál vissza a mindennapos útra. Ebben a pillanatban az elsőéves hallgatók el vannak szánva a szorgalmas, folyama­tos tanulásra, de ezt az el­­szánást minden áron tartósíta­ni kell. A rektor ezt követően arra kérte az egyetem hallgatóit, hogy legyenek népünk hűséges fiai, leányai, tiszteljék a­ város a minden polgárát, az okt­atókat,a professzorokat, az egyetem minden dolgozóját. Hosszú taps követte az ün­nepi beszédet,­­mekkor állt mikrofonhoz ,dr. Szilas A. Pál a egyetemi­­ tanár, a Bányamér­nök­ Kar dékánja, és arra kérte az Egyetem Tanácsát hogy néhány idős mérnöknek 65, 60, illetve 50 évi eredmé­nyes munkálkodása után vas­­oklevelet, gyémántoklelevet, illetve aranyoklevelet nyújtson át. Értl Lajos okleveles bá­nyamérnök 1902-ben, tehát 65 esztendővel ezelőtt szerezte meg bányamérnöki diplomá­ját, ezért az Egyetem Tanácsa vasoklevéllel tüntette ki. Panthó Dezső, okleveles bá­nyamérnök 1907-ben meg diplomáját, a hat szerezte évti­zed jutalmaként gyémánt- oklevéllel tüntette ki az Egye­tem Tanácsa. Lázár Béla és Urbányi Dezső 1917-ben tette meg bányamérnöki szó­ok­levelét. Mindkettőjüket arany­oklevéllel tüntették ki. Dr. Be­­recz Endre egyetemi tanár, a Kohómérnöki Kar dékánja is­mertette Fizély Béla okleveles vaskohómérnök munkásságát, aki 1907-ben szerezte meg dip­lomáját. Az Egyetem Tanácsa az idős mérnököt gyémánt­­oklevéllel tüntette ki. A meg­­indítóan ünnepélyes percek után dr. Richter Richárd egye­­temi tanár, az Országos Bá­nyászati és Kohászati Egyesü­let nevében emlékplaketteket nyújtott át az ünnepelteknek. Panthó Dezső, véllel kitüntetett gyémántokle­nök megilletődött bányaméz­szavakkal mondott köszönetet az alma­maternek, az Egyetem Taná­csának a vas-, gyémánt-, il­letve aranyoklevelekért. (párkány) Az elsőévesek egy csoportja. A vas-, gyémánt- és arany diplomások az első sorban. Fotó: Szabadot !

Next