Északmagyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

Világ proletárj­al egyesülj­etek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 220. szám ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. szeptember 17. Péter János vezetésével elutazott a magyar delegáció az ENSZ közgyűlésére A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülés­szakán résztvevő magyar kül­döttség összetételét. A kül­döttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköz­társaság állandó ENSZ-képvi­­selője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk képviselője az ENSZ állandó genfi irodája mellett és Lőrincz Ta­más főosztályvezető. A kül­döttség tagjainak első csoport­ja Péter János külügyminisz­ter vezetésével szombaton reggel elutazott New York-ba. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettes és Külügyminisztérium több ve­­­zető munkatársa. Megdöbbenés az E­AK­-ban Amer marsall megmérgezte magát Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Arab Köz­társaságban megdöbbenést keltett egyiptomi Amer marsall, volt alelnök halálhíre. Az egyiptomi lapok szombaton a szokásos vörös helyett fe­kete címbetűkkel jelentek meg és valamennyi közli Amer marsall fekete gyászke­retes fényképét. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Amer marsall halála előtt már há­rom ízben kísérelt meg ön­­­gyilkosságot. A félhivatalos­nak számító Al Ahram című kairói lap a következőkben rekonstruálja Amer marsall halálának körülményeit. Amer marsall már június 8-án, az izraeli válság ki­robbanása után néhány nappal kísérletet tett ar­ra, hogy önkezével véget vessen életének. Amer marsallt, a meghiúsí­tott államcsíny-kísérletet kö­vetően, a hónap elején he­lyezték házi őrizetbe. Szerdán lakhelyén Favzi tábornok, az egyiptomi haderők új parancs­noka és Riad tábornok vezér­kari főnök kereste fel, idézést hozva magukkal, amely fel­szólítja Amer marsallt, hogy a meghiúsított államcsíny­kísérlettel kapcsolatban ki­hallgatáson jelenjék meg. Az Al Ahram szerint a két tábornok Amer marsallt fel­dúlt idézés állapotban találta. Az átvétele után a fürdő­szobájába sietett, ahonnan né­hány perc múlva tért vissza. Rövid idő múlva arckifejezé­se megváltozott és látogatói­nak a következőket mondot­ta: „Megmérgeztemn hogy véget vessek magam, min­dennek.” Rövid beszélgetés után bele­egyezett, hogy orvosi kezelés alá vesse magát. Mihelyt ál­lapota valamelyest jobbra for­dult, a marsallt egy Kairó környéki villába szállították. A villában találták meg csü­törtökön este önkívületi álla­potban. Röviddel ezt köve­tően meghalt. Az Al Ahram azt is közli, hogy Amer több méregtab­lettát, valószínűleg Cianidot hordott magánál. Hírügynökségi jelentések arról adnak hírt, hogy Amer marsallt szülővárosában, felső-egyiptomi Isztal városá­­­ban temették el. A temetésen jelen volt Anvar Szadat, az egyiptomi nemzetgyűlés elnö­ke is. Amer halála — úgy tűnik — lemosta róla az össze­esküvés gyalázatát. Erre lehet következtetni ab­ból, hogy Anvar Szadat, nemzetgyűlés elnöke a halot­a­tas házba ment, és kifejezte részvétét a családnak. Az Al Ahram az arab nemzet fiának nevezi a marsallt, aki a tőle telhető mértékben szol­gálta hazáját. A lap emlékez­tet azokra a szolgálatokra, amelyeket Nasszer harcostár­saként és barátjaként tett és rámutat arra, hogy ezeket az éveket nem boríthatják ho­mályba a legutóbbi esemé­nyek. Nasszer elnök számá­ra a gyász napja volt Amer halálának napja, hiszen több mint harmincéves közös küz­delem kötötte őket össze. „Amer ember volt, tehát gyarló — írja a lap. Érezte, hogy drámája a végéhez közeledik és ezért az öngyilkosságot választotta. Az őrök Egyiptom egyik fia távozott és történelmének egyik lapját fordították el” —­­írja végül az Al Ahram. Szovjet akadémikus előadása Miskolcon Továbbra is nagy érdeklő­dés kíséri a Szovjet tudomány és technika 50 éve című ju­­bileumi rendezvénysorozat eseményeit. Tegnap, szeptem­ber 16-án, szombaton MTESZ miskolci székházában a Jurij Vasziljevics Prohorov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának levelező tagja, az Akadémia Szteklov Matemati­kai Intézetének osztályvezető­je tartott előadást A mate­matika és a technika fejlődése címmel. Bevezetőjében a tudomá­nyok napjainkban tapasztal­ható hatalmas fejlődéséről, és növekvő gazdasági szerepéről beszélt, majd a tudományos kutatások megváltozott jelle­gével foglalkozott. Utalt arra, hogy az emberiség az évszá­zadok során mindinkább fel­ismerte a különböző törvény­­szerűségek matematikai meg­fogalmazásának szükségessé­gét. Ezután a matematikának a Vezető tudományokban elfog­lalt szerepét említette. Felso­rolta a népgazdaság néhány ágát, ahol a matematikai módszerek alkalmazása nagy eredményeket hozott, illetve hozhat a jövőben. Ilyenek többek között a termelés és a szállítás automatizálása, a korszerű ügyvitel és az új energiafajták bevezetése. Nagy jelentősége van az anyagi esz­közök legracionálisabb fel­­használását meghatározó ma­tematikai módszereknek is. i. V. Prohorov elmondotta, hogy a Szovjetunióban mate­matikai intézetek egész sora vesz részt az ilyen feladatok megoldásában. Külön kiemel­te az alkalmazott matemati­kai intézet kimagasló szerepét a matematikai módszereknek a tudomány és a technika kü­lönböző területein való hasz­nosításában. A nagy eredmé­nyek közé sorolta többek kö­zött az automaták általános elveinek kidolgozását, vala­mint azt, hogy míg régebben az elektronikus számítógépek tervezését mérnökök végez­ték, ma ezt jórészt magukra a számítógépekre bízhatják. Megemlítette a modern ma­tematikai gépek alkalmazását közgazdasági problémák, pél­dául a népgazdasági szintű tervezés megoldásánál. Előadása második részében J. V. Prohorov néhány gya­korlati példát mutatott be, a különböző feladatok matema­­­­ti­kai modellezésére, elemezte megoldhatóságukat. Rámuta­tott, hogy a gyakorlatban elő­forduló problémák többsége nem oldhatók meg a klasszi­kus matematika módszereivel. Az ilyen feladatok között em­lítette egy rendszer optimális vezérlési módjának kiválasz­tását. Végül néhány olyan felada­tot sorolt fel, melyek mate­matikailag egyáltalán nem megoldhatók, s ezzel kapcso­latban utalt arra, hogy bár a­­ számítógépek nagymértékben­­ segítik az emberi gondolko­dást, annak mindig alá van­­­­nak rendelve. Őszi hangulat Fotó: Szabadó György Megyei küldöttgyűlésre készül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Az elmúlt évad tanulságaival foglalkozott az elnökség A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei szervezetének elnöksége­ pénteken délután dr. Csókás János elnökletével ülést tar­tott. Az 1966—67. évi isme­retterjesztő munka főbb tanul­ságait Gál Imre megyei tit­kár összegezte. Közölte, hogy míg az 1965—66-i évadban 7642 előadást tartottak a me­gyében 341 ezer 891 hallgató részvételével, addig az elmúlt évadban 8642 előadást 439 398 hallgató előtt. Tíz százalékkal nőtt a előadások természettudományi száma. Megfelelő arányban voltak képviselve azok az előadások, amelyek a gazdasági mechanizmus re­formjával, ötéves tervünkkel foglalkoztak és más politikai­­gazdaságtani témákat öleltek fel. Az előadókat az a szán­dék vezérelte, hogy korszerű ismereteket nyújtsanak, s be­mutassák a tudományok leg­frissebb eredményeit. Javult az­­ ismeretterjesztés világnézeti ereje, hatékonysága, erkölcs­ös jellemformáló hatása. Az előadások 70 százalékát az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozók részére tar­tották meg. Jó előrehaladás mutatkozik a tervezésben, mégis a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani a hallgatók igényeinek, érdeklődési köré­nek, tájékozódásának megis­merésére. Változatlanul az élő szó dominál tudományos is­meretterjesztésünkben. Az elő­adók érvényesítik az elmélet és gyakorlat egységét, a tudo­mányosság elvét, és a lehető­ségek szerint felhasználják a szemléltető esz­közöket mon­danivalójuk illusztrálására. Gál elvtárs a továbbiakban beszámolt a III. Borsodi Nyá­ri Egyetem megrendezéséről és eredményeiről, továbbá felkészülésről a Nagy Októbe­­­ri­­ Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megün­neplésére. Az új munkaprogram A társulat megyei szerveze­tének éves munkaterve, ame­lyet pénteki ülésén az elnök­ség elfogadott, hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a tudományos világ­nézeti nevelésre, a szocialista közízlés, erkölcsi normák és szokások terjesztésére, a köz­­gazdasági szemléletmóddal kapcsolatos ismeretekre, termeléssel összefüggő és ter­­­mészettudományi­ ismeretek nagyobb arányú terjesztésére. Gyorsabban kell fejleszteni az ismeretterjesztés pedagógiai színvonalát, különösen a TIT speciális rendezvényein. A Borsodi Nyári Egyetemet a következő évben az egye­tem Kohómérnöki Karának védnöksége alatt és ennek megfelelő jelleggel fejlesztik tovább. A borsodi agrár­szabadegyetemet főleg a veze­tő állású szakembereknek szervezik meg. A mezőköves­di, a mezőcsáti, a szerencsi, a sátoraljaújhelyi és az encsi járási központokban kísérlet­képpen, agrár-közgazdasági jellegű szabadegyetemet szer­veznek. A miskolci Kazinczy Ferenc szabadegyetemet úgy kívánják gazdagítani, hogy al­kalmas legyen a társulati ta­gok és a miskolci pedagógu­sok továbbképzésére is. A tudományos ismeretter­jesztő munka legfontosabb fó­rumai továbbra is megyénk ipari, mezőgazdasági üzemei és művelődési intézményei.­­A munkaterv részletesen felöleli az elnökségi és ügyvezetői el­nökségi ülések témakörét s a megyei titkárság feladatait. A lakosság kulturális fejlődéséért Dr. Csókás János a megyei szervezet elnöke ezután ismer­tette az Országos Népművelé­­s­­i Tanácsnak a TIT-ről szóló­­ határozatát, valamint a társu­lat országos elnökségének fel­hívását, amelyet szervezeteinek vezetőségeihez és tagságához intézett. Az országos elnökség 1968. május hónapjára össze­hívja az V. országos küldött­­gyűlést. A társulat több mint húszezer tagja — hangzik felhívás — áldozatos munkát a vállalt, hogy a tudományos ismeretek terjesztésével segít­se a lakosság kulturális fejlő­dését, az ország előtt álló po­litikai és gazdasági feladatok megvalósítását. A küldött­­gyűlés adjon számot az el­múlt négy esztendőben végzett munkáról, határozza meg a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának szel­lemében az ország politikai, ideológiai, gazdasági és kultu­rális fejlődését segítő isme­retterjesztő TIT-tevékenysé­­get, s válassza meg a tisztség­­viselőket ... Az országos­nökség bízik abban, hogy el­TIT tagsága ismét bizonyságár­a adja az ismeretterjesztés irán­ti hivatástudatának, felelős­ségérzetének és áldozatos munkájával hozzájárul a TIT V. országos küldöttgyűlésének sikeréhez, a magyar nép tu­dományos ismereteinek bőví­téséhez, műveltségi színvona­lának további emeléséhez

Next