Északmagyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

XL J'\S [UNK]y 7\ Lezárta Lapuit­a Budapesti Őszi Vásár A Budapesti őszi Vásár pa­vilonjait hétfőn este 7 órakor bezárták, több ezer látogató egy órát azonban még a vá­sárvárosban töltött. Pontosan 8 órakor felhangzott a Rák­ó­­czi-induló és a Budapesti őszi Vásár elbúcsúzott vendégeitől. ^1 Hazaérjen az IPU-k­ü­ldöttség Peruból az Hétfőn hazaérkezett Peruból Interparlamentáris Unió 56. limai értekezletéről az Unió magyar csoportjának küldöttsége: Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, va­lamint Darvasi István és Nagy­ Miklós országgyűlési képvise­lők. Mint ismeretes, a ma­gyar küldöttség — együtt Bul­gária, Lengyelország, Mongó­lia és a Szo­vjetunió delegáció­jával — kivonult a limai ta­nácskozásról tiltakozásul az el­len, hogy több kapitalista or­szág képviselője a tanácskozás szószékét a szocialista orszá­gok elleni rágalmazásra, ten­denciózus kirohanásokra hasz­nálta fel a csehszlovákiai ese­mények kapcsán. Világ proletárjai, egyesül A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY XXIV. évfolyam, 218. szám Ara: 70 fillér Katasztrofális árvíz Ciklon pusztított Mexikóban Több mint 40 órás szüntelen felhőszakadás következtében óriási méretű árvíz öntötte el az Anglia délkeleti sarkái1 elterülő megyéket. A„ pusztí­tás kit­­ ...“d­rón évii több elő­városára. A r­emze torkolata környékén forgószél vonult végig, Hoo, Wanscott és Chat­tenden falvakon, háztetőket ragadott el, fákat szaggatott ki lövéstől és gazdasági épü­leteket döntött romba. Kentben az utakat tönkre­tevő földcsuszamlások sú­lyosbították a helyzetet. Emberáldozatról egyelőre nem érkezett jelentés, bár nö­vekszik az eltűntek száma. A károk optimista becslések sze­rint még akkor is elérik az 50 millió fontot (kb. 3 és fé milliárd forint), ha az árv. etU .­íps —p alatt elvonul,­­ hétfőn reggel viga.­zt , tovább esik az eső Annyi bizonyos, hogy i.­­­rágzó mezőgazdaságáról ki- Kent, Essex és Sussex 6- termése csaknem teljesen l­­pusztult. Tizennégy halálos áldozat százezer hajléktalan és több mint kétszáz millii peso anyagi kár a Noém ciklon okozta pusztító ár­víz eddigi mérlege Mexi­kóban. A ciklon a Csendes-óceán lól haladva csütörtökön é­rl Mexikót és elsősorban Új feladatok előtt Csehszlovákiában Az elmúlt napok Csehszlo­vákiában a fokozott politikai aktivitás jegyében teltek el. A legmagasabb szintű párt- és állami vezetők különböző fórumokon fejtették ki vélemé­nyüket és foglaltak állást a jelenlegi helyzetről és az or­szág fejlődésének további fel­adatairól. Az alapvető kérdésekben — a moszkvai egyezmény végre­hajtását illetően — a cseh­szlovák vezető személyiségek kinyilvánított megállapításai teljes nézetazonosságot tükröz­nek: a sikeres haladás elen­­gedhetlen feltétele a moszk­vai megállapodás következe­­­tes és maradéktalan végrehaj­tása. Erre a következtetésre Csehszlovákiában az elmúlt­­nyolc hónap gyors változásai-­ i Meg nyílt Holló László istállása Miskolcon Miskolc pezsgő képzőművé­szeti életében, a Miskolci Ga­léria kiállítási programjában kiemelkedően emlékezetes ese­mény Holló László Kossuth­­díjas festőművész válogatott műveinek bemutatása. Az idős, nyolcvankettedik élet­évében is igen aktívan alko­tó művész gazdag életpályá­jából ad ízelítőt az a váloga­tás, amelyben egyaránt fel­lelhető a pálya kezdetét je­lentő, 1907-es portré és az 1967 végén teremtett csend­élet. Hat évtized tükröződik a Galéria falain, azonban a a csaknem negyven festmény, s mintegy húsz rajz vázlatosan képes átfogni csak i és­­ érzékeltetni a ragyogó élet­­­­művet. örömmel regisztrálhatjuk, s hogy a Galéria ismételten ab­lakot nyitott a megyén kívü­li képzőművészeti életre, olyan kiemelkedő művészegye­­s­é­niség műveivel ismerteti meg közönségét, mint Holló László, az immár fél évszá­zada Debrecenben élő és al­kotó festő. Holló Lászlónak korábban, néhány hónappal ezelőtt volt kisebb kamaraki­­állítása megyénkben, a tisza­­szederkényi művelődési ház­ban, azonban a most látott válogatás más műveket tar­talmaz. Legutóbb a Baranya megyei művészetbarátok lát­hatták­ ezt a tárlati anyagot a pécsi Janus Pannonius Mú­zeumban. A szeptember 15-i, vasár­a­­ap déli megnyitóra eljöttek miskolci művészetbarátok, hogy részesei legyenek egy ér­tékes tárlat nyitásának, talál­kozzanak a nagyszerű alkotó­­va­l. Ott volt többek között Moldován Gyula, a városi Pártbizottság titkára, Tok Miklós, a városi tanács vb­- elnökhelyettese, ott voltak Miskolc és Borsod művészeti életének reprezentánsai, a tár­sadalmi szervek képviselői. Ördög László, a Debreceni vá­rosi Tanács vb-elnökhelyette­­se­­ mutatta be a művészt, életpályáját, munkásságát, s a tárlatot a sok értékes képző­­művészeti rendezvénynek ott­hont adó város és megye ér­tő közönségének figyelmébe ajánlotta. Holló László kiállítását mi is nagy örömmel és szívesen ajánljuk közönségünk figyel­­­­mébe. íbm) ZAO HIVBniBR S BnQDefln S i pszích­t­jä­l­a­ptör­vénye; a demok­ nak, sokszor drámai fordula­tainak elemzése alapján jutot­tak. „­ Az elemzés nem kevés — korábban hiányzó — ön­kritikai elemet is tartal­maz. A megnyilvánulásokból ki­csendül az a felismerés, hogy a januárban megkezdett he­lyes utat — a szektáns, dog­­­matikus hibák felszámolását — nem kísérte következetes harc a jobboldali veszély el­len.­­ A párt- és állami ve­zetők kijelentették, hogy nem léptek fel kellő eréllyel a jobb­oldal kísérleteinek növekvő veszélyével szemben. Mind­ezek ellenére az állásfoglalá­­­­sokból kicsendülnek olyan né­­­­zetek, hogy a szocialista orszá­gok közös akciója nélkül is képesek lettek volna a jobb­oldal fékentartására. A politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy Csehszlovákiában általános megértésre talál az ország vezetőinek az a törekvé­se, hogy az adott viszo­nyokból kiindulva a jövő feladataira összpontosít­sák a figyelmet. A politika fő iránya: a párt központi bizottságának idén januárban és májusban jóvá­hagyott alapelveinek folyta­tása, a közben előfordult hi­bák kiküszöbölésével, többszöri közbenjárására meg­oldották a közlekedési problé­­mákat is, ezzel egyidőben az mmmaaaaaBamammauasmaBsmasssie» mm central js®Bs®aB3wa»-’ranr^'-.......** p életét belső törvények szabályoz­­z amelyek meghatározott rendszert leznek szervezeteik felépítésében, gyakori tevékenységében. Ezek jelentősé­­gük bet­artósságukban meglehetősen külön­­bözne egymástól. A pártkongresszusok fel­adata,így a pártélet törvényeit rendszere­­­­sen fevizsgál­ja, megerősítse azokat, am­e­­­­lyek a helyességét, szükségességét a gyakor­lat tilja, korrigálja, vagy hatályon kívül helye azokat, amelyeken az élet túlhala­­­dott. Vadonban a pártéletnek alaptörvénye is:­­ a de­ralik­us centralizmus. Alaptörvény ez i kett értelemben. Egyrészt állandó érvényű­­ szab a pártnak, mert mellőzni sohasem 1 szar Az állandóság azonban nem mozdu­latig­ A demokratikus centralizmus állán fejlődik, erősödik. Másrészt alul is tör­, mert meghatározó szerepet játszik pá­ ész tevékenységében, mindennapos gy­­liCban. A demokratikus centralizmus mi Kjilan érvényesítése jelenti a legfőb s­et­ biztosítékot arra, hogy a párt és kisosztály eszmei, politikai célkitűzési íjjat adnak kiváltságok, óhajok. deh­hez tegyük hozzá: e fontos alaptöi szerves tartozéka, hogy a kisebbség­be magát alávetni a többség határozatánál s a vitát, a kérdések érdemi megtár­sát — amelyben az adott pártfórum­mn tagja teljes joggal részt vehet — ha annak kell követnie. Ez — a pártfegye­lvén — minden kommunistára egyarán­­ nő. A pártdemokrácia a bírálat és az­álat kifejlesztését is jelenti; ez teszi le­­ a párt számára a munkában észlel­t rendellenességek feltárását, az alsó űrtől, a tagságtól jövő kezdeményezések­embevételét. A demokratikus centraliz­­jyébként nemcsak a párt belső élete­im a szocialista államnak is jelentős bizto készítés jelenleg a párt alaptörvénye- Kohászati­sszus óta eltelt csaknem két kohói már hogy pártunk életében a gosan előkésig alapszervezetekig kő­­szakemberek­re a demokratikus cent­­rin­ még több rá ka elsősorban az­ ózdi kohókba, mint elfogadott határ a­­termékmennyiség része. Sípos Sándor gyáregységre V­. be­­zető így tájékoztatott: L­e]ő. A tervek módosításait a vezető­­tervezővel közösen, kivitelezés közben folyamatosan megöl­h­ajsz­­olották a mű üzemeinek segít-|;fs re­­ségével, amely nagyobb lendü­l­­ős­sé­get adott a kivitelezőknek. A­^nrs­­mű üzembe állítását minden­­ben ve I ki szívügyének tekintette, és mind 1 éppen a gyorsított, de igényes alap­­­­munka a bizonyítéka, hogy jól­­^el felkészült szakembergárda ko­­­­vácsolódott össze. A f­elaján*­­o­lások megvalósítása követelt c nak ugyan néhány túlórát, de va­­hogy­­ lahogy úgy vagyunk vele,­­első j hogy ami könnyen sikerül, a n­­­orm­­­nak nem is örül úgy az cm­ .02rj. 1 bér. Az elmúlt héttől kezdő- sitté 1 dően az üzemeltetők váltó- lsé" műszakban dolgoznak. A szakszervezeti bizottság ,­­amelyeknek tanulságait fel kell használni a­­ t demokratikus centralizmus további erősítése­­i­­ben. A helyzetet vizsgálva, változatlanul az egyik legfontosabb probléma, hogy sok helyütt még mindig nem értik helyesen a centralizmus fo­gaimat. Bizonyos értelemben egyoldalúan ke­zeli­­, leszűkítik csak a központi, illetve a fel­sőbb szervek döntéseire. Gyakran találkozunk­­ olyan nézettel, hogy a helyi pártszervezet ál­láspontját már nem sorolják a centralizmus fogalomkörébe, még akkor sem, ha az legköz­vetlenebbül is valamelyik központi határozat­­ " végrehajtását szolgálja. Ez a szemlélet az egyik forrása annak az eléggé elterjedt gya­korlatnak, hogy a párt véleményének csakis a pártbizottságok, a felsőbb szervek állás­pontját tartják. Ez a kérdésnek azonban csak az egyik ol­dala. Ahhoz, hogy az alapszervezetek valóban nagy tekintélyű, tárgyalóképes partnerré vál­janak mindenütt, szükség van arra is, hogy az alapszervezetek élén felkészült, tapasztalt, a párt politikáját jól képviselő vezetők álljanak. A mostani vezetőségválasztások tehát minden bizonnyal erősítik a párton belül mind a de­mokráciát, mind a centralizmust. A demok­ráciát úgy, hogy a vezetők kiválasztásánál maradéktalanul érvényesül­jön a párttagság akarata. A centralizmust pedig azzal, hogy a kommunista kollektíva, az alapszervezet fel­ruházza a vezetőket a hatalommal, a döntés pártszerű jogával. Így a vezetőség állásfogla­lásában a párttagság megtalálja saját vélemé­nyének kifejezését. A centralizmus értelmezésében találkozni olyan nézettel is, amely a központi irányítást lényegében azonosítja a bürokráciával, illetve többé-kevésbé annak táptalajaként kezelik. Itt tulajdonképpen összekeverik a központi irányítást a túlzott, központosítással. A helye­sen értelmezett és megvalósított centralizmus nem erősíti a bürokráciát, hanem éppen for­dítva: hatékony eszköze a bürokrácia elleni harcnak. A centralizmus erősítésének feladata össz­hangban van a demokrácia állandó szélesíté­sének követelményével. Sőt, a pártdemokrá­cia fejlesztése részben központi útmutatások, kezdeményezések alapján történik. A felada­tok között első helyen kell említeni a rend­szeres elvi, elvtársi, pártszerű vitákat. Ahol a párttagság hallgat, ahol nem vesz részt az álláspontok formálásában, ott baj van a párt­demokráciával. Következtetésként minden pártszervezet elemi kötelessége, hogy ösztö­nözze a párttagságot, nyilvánítson véleményt a fontosabb politikai, gazdasági és más kér­désekben. Erről az utóbbi évtizedben, külö­nösen a IX. pártkongresszuson nagyon sok szó esett. A párton belüli vitát természetesen nem elegendő a felszólalók számán mérni, hanem azt is célszerű megvizsgálni, hogy a felszólalók mit mondtak, érdemben állást foglaltak-e. Nem a demokrácia szellemét bizonyítja, hogy egyes helyeken ugyan türelemmel meg­hallgatják az ellenvéleményt, csak éppen ér­demben nem reagálnak rá. Nincs ugyan kor­látozás, mindenki szabadon beszélhet — és ez jó —, csak az elmondottaknak foganatja nincs. N­em új jelenségek ezek. Hosszú ideje fo­lyik ellenük a harc, sőt van is némi ja­vulás. Mégsem szabad velük megbékítn­­i, mert változnak a körülmények, amelyek között dolgozunk. Mindamellett ez a demok­­atikus folyamat is felidézhet antidemokrati­­kus veszélyeket, amelyeknek nem utolsósor­­bán a helyi pártellenőrzés állhatja útjukat. V. I. m­i B­j­ ism Színházi évad­nyitás Miskolcon Bemutatták a Fáklyalángot — Losonczi Pál és Kállai Gyula levele — Kitüntették Bánh­idy Józsefet A Miskolci Nemzeti Színház­ban vasárnap, szeptember 15- én este tartották meg az l­­ 68,6»-es színházi évad első előadását, amely egyben az új évad első bemutatója is volt. Ünnepi díszbemutatóként ke­rült­ színre Illyés Gyula Fák­lyaláng című drámája. Kos­suth szerepében vendégmű­vészként Bessenyei Ferenc lé­pett színpadra, Görgey Artúrt Né­met­hy Ferenc játszotta. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a bemutatót Az évad kezdése alkalmá­ból igen sokan üdvözölték a színházat és Süllős Gábort, az új igazgatót. Levelet írt töb­bek között Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Ezt ír­ja többek között: „ őszinte szívből kívánom a tehetséges társulat minden tagjának, hogy az egyesített színház sok szép sikerrel szolgálhassa az új évadban és azt követően Mis­kolc, Eger és a környező nagy országrész­­ okossága kultúrá­jának, mű­ködésének és szó­rakozásának, a színházi művé­szet hazai fejlődésének nemes ügyét.” K­­l­lai Gyula, az or­szággyűlés elnöke leveléből idézzük: „Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak az egyesí­tett miskolci—egri színház igazgatói kinevezés­­­ ez, s ki­ j várjak önnek, s a társulat­­ tagjainak jó erőt, egészséget, s sok sikert az elkövetkezendő színházi évadra.” Az évadnyitó előadást meg­előzően kedves, bensőséges ünnepség volt a színház igaz­gatói irodájában. A Népköz­társaság Elnöki Tanácsa Bán­­­hidy József színművészt 80 . születésnapja és 60 éves színé­­­­szi jubileuma alkalmából ér­­­­demeinek elismeréséül a mun­kaérdemrend ezüst fokozatává­­ tüntette ki. A kitüntetést Tol­l Miklós, a városi tanács vb-el­­­nökhelyettese nyújtotta át jubilánsnak, a színház­tagság­ t j nevében Sallós Gábor igazga­tó, valamint a pályakezdő fia­talok képviseletében Bálin Orsolya, a színház legfiatalabb tagja köszöntötte. A városi pártbizottság üdvözletét Mol­­dován Gyula, a városi pártbi­zottság titkára tolmácsolta. I ‘ ­ Népi hangszeresek és énekesek találkozója Abaújszántón Tokaj-Hegyalja híres közsé­­­­gében, Abaújszántón szeptem­ber 21-én és 22-én vidám nép­ünnepélyen köszöntik a gazdag szüretet. Ebből az alkalomból az idén is megrendezik a népi hangszeresek és énekesek ha­gyományos találkozóját. Az ünnepségre Borsod, Nógrád és Heves megye falvaiból 15 nép­művészt várnak, akik régi hangszereiken megszólaltatják hazánk északi tájainak már feledésbe merülő népdalait. Kétnapos találkozójukon a ci­­terások, furulyások, dudások és népi énekesek kicserélik ta­pasztalataikat, ismertetik élé­nket, elmondják, hogyan őrizték meg a régi dalkincse­­ket és miként készítik hang­­zereiket. Részt vesznek a köz­ép dolgozóinak szüreti felvo­­nulásán, és a vidám bál előtt angylatos műsort adnak. Ze­­nszámaikat és dalaikat a mis­­olci Herman Ottó Múzeum munkatársai magnószalagon rökítik meg.

Next