Északmagyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

0 Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 246. szám Áras 70 fillér Szombat, 1968. október 19. Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Új törvény a népi ellenőrzésről Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tag­jai. Az ülésein részt vett az or­szággyűlés vendégeként Buda­pesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Binon Per­rez képviselőházi el­nök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője fog­lalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a be­terjesztett új vasúttörvény-ter­­vezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula beszéde Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a köz­lekedéspolitikai­­ koncepciók megvalósítása különösen nagy­mértékben múlik a hazai gép­ipar felkészültségén és jövő­beni fejlődésén. — A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlő­désének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároztuk — mondta —, hogy a közúti köz­lekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyor­sabban fejlesztjük. Kidolgoz­tuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvání­tott. Ez megteremti a feltéte­leit annak, hogy a közúti szál­lítás tervei a személygépkocsi­kat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök fel­­használásával valósuljanak meg.­­ A miniszter ezután részlete­sen taglalta a közúti jármű­­gyártás központi fejlesztési programját. A járműprogra­­mon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás 1965-ben még 2700 fejlesztése. autóbusz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik, 1975-re pe­dig már 10 000—11 000 autó­busz gyártását tervezzük. — A tehergépkocsi-gyártás fejlesztésénél nem törekedhet­tünk arra, hogy a hazai igé­nyeket teljes választékkal itt­honi termékekből elégítsük ki. A miniszter ezután elmond­ta, hogy a közúti szállítás fej­lesztésével kapcsolatban a köz­lekedéspolitikai koncepció szá­mol a személygépkocsi-állo­mány jelentős növekedésével is. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a kohó- és gépipar, eddigi fejlesztési irányának meg­felelően, nem kíván sze­mélygépkocsik gyártására berendezkedni. A számítások ugyanis azt mu­tatják, hogy a személygépko­csi-gyártás akkor gazdaságos, ha évente legalább 150 000— 160 000 készül belőle, ez mennyiség azonban többszörö­­ se a várható igényeknek. Gaz­daságosabb, ha részt veszünk a SáAjT­ retüTitó személygépkocsi­­gyártásában kooperációs szál­lításokkal. Imri Gyula felszólalása 16. firm Gyula, Borsod megye választókerületének kép­viselője arról beszélt, hogy az­­utak építésének és korszerű­sítésének költségei a haszná­lat folytán többszörösen visz­­szatérülnek. Jó útön kevesebb üzem­anyag fogy, lassabban használódnak el a gumi­s abroncsok, az alkatrészek, nem utolsósorban az utak fenntartására is lé­nyegesen kevesebb pénzt kell fordítani. Elmondta a képviselő, hogy az országgyűlés jogi, igazgatá­si és igazságügyi, valamint ipari bizottságának együttes ülésén elhangzott olyan javas­lat, hog­y a közlekedési tárcá­nak biztosítsanak a közúti problémák mielőbbi megoldá­sára az eddigieknél jelentő­sebb összeget az állami költ­ségvetésből — már jövőre is, de a következő ötéves terv időszakára mindenképpen. A plusz anyagi juttatást 1969-re esetleg az idén várható jelen­tős népgazdasági többletnyere­ségből lehetne biztosítani. De felmerült az a gondolat is, hogy azok az állami vállalatok és üzemek, amelyek meg­lehetősen sokat fuvaroznak, fuvaroztatnak, jó utakon, tehát az eddigiekhez pest költségmegtakarítást ké­­r­nek el, ennek egy részét fizes­sék be útépítési, fenntartási, korszerűsítési célokra. Az sem lenne elképzelhetetlen, hogy a magángépkocsik tulaj­donosai is fizessenek vala­mennyit a jó útszolgál­­tatásért — vetette fel a gondolatot a képviselő. A törvénytervezetet elfogadta, a koncepcióval egyetértett. Ezután szünet következett. A szünet után az elnöklő Kállai Gyula dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Részletesen válaszolt a vitá­ban elhangzott javaslatokra, ismertette a törvényjavaslat egyes pontjainak módosításá­ra tett indítványokat, s kifej­tette a kormánynak az ezekre vonatkozó álláspontját. Ezután napirend szerint a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása követ­kezett. Dr. Dabrónaki Gyula állam­titkár, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke emel­kedett szólásra. (Folytatás a 2. oldalon) Ing» Omborné Powod Megyei kegyteeW, Mezőfeiésái ft A nyolcadik napon október 10-én mintegy 900 dolgozó, közöttük az legképzettebb kohóépítői ország áll­tak „starthoz”, hogy szocialis­ta kötelezettségvállalásaiknak megfelelően 16 nappal csök­kentsék az Ózdi Kohászati Üzemek II-es kohójának 90 napra tervezett átépítési ide­jét. Az első napok rohama, ami a kohó elöregedett szerkezetei­nek bontására, illetve eltávolí­tására irányult, kitűnően sike­rült. Néhány fontosabb ese­mény: az adagoló berendezés bontásán a kohóműhely szo­cialista brigádjai 36 órás, Kohó- és Gyárépítő Vállalat a lakatosai pedig a farokvédő öntvények kiszerelésénél több napos előnyre tettek szert. A szocialista címért küzdő kohó­üzem kollektívájának 20 tagja nap mint nap társadalmi mun­kában is segíti a bontást. En­nek eredményeként lebontot­ták az akna páncélzatát és az akna falazatát is, így kerülhe­tett sor már a hatodik napon a kohók fenekén maradt vas- és salakmeredvény — kohász­nyelven szólva a „medve” — robbantóállványának szerelé­sére, amelyet az ütemtervben a kilencedik napra terveztek, így október 17-én, a hetedik nap délutánján, már hatalmas robbanások reszkettették meg a kohó környékét. Göndör Bé­la robban­tómester brigádja szünet nélkül lövi a makacs „medvét”. Úgy vélik, a hét vé­gén „kifüstölik”. A biztonsági intézkedések mellett viszont a KGYV emberei a páncélszer­kezetet készítik elő szerelésre, hogyha a „medvét” eltávolí­tották, több napos előnnyel kezdhessék meg a szerelést. Munkában a kohóépítők, Mizerák István felvétele. Hasznos tanácskozás az SZMT-székházban T­ársadalmi ellenőröket tüntettek ki Ünnepélyes összejövetelt tartottak a napokban az SZMT-székház tanácstermé­ben. A városi tanács és a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa közös rendezvényére a város kereskedelmi társadalmi ellenőreit hívták meg, ahol Szűcs Sándor, a társadalmi ellenőri albizottság elnöke ér­tékelte az elmúlt két év mun­káját, eredményeit, tapasztala­­­tait. — Célunk — mondotta — szocialista kereskedelem munkájának, a vevők kultu­rált, udvarias és hozzáértő ki­szolgálásának továbbfejleszté­se, a társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelme, a vásárlók érdekeinek következetes bizto­sítása, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a bolti dolgozók nevelése. Új megoldásként je­lentkezett, hogy 1966-tól nem megbízás, hanem választás útján jelölik ki a társadalmi ellenőröket. Több tömegszer­vezetnél alakult az elmúlt években társadalmi ellenőri csoport, akik munkájukat nemcsak nagy lelkesedéssel, hanem már megfelelő hozzá­értéssel is végzik. A beszámoló hangsúlyozta, hogy különböző vizsgálatok végrehajtásához egyre több szakigazgatási szerv igényli a társadalmi ellenőrök segítsé­gét, és a kereskedelmi dolgo­zók jó szándékú segítőtársnak tekintik őket, akik előtt bát­ran elmondják problémáikat, jogos panaszaikat is. Az el­lenőrzések színvonalát emelte a rendszeres és egyre színvo­nalasabb ellenőri továbbkép­zés, szakmai oktatás. Összes­ségében értékelve a társadalmi ellenőrök munkáját, elmond­ható, hogy az elmúlt időszak­ban szervezettebbé vált az el­lenőrzés, kedvezően emelke­dett az ellenőrök száma, szak­mai felkészültségük, tekinté­lyük, s javult az ellenőrzés színvonala, hatékonysága. A beszámolót élénk vita követte. Számos hozzászóló mondta el tapasztalatait, ja­vaslatait, amelyeket az albi­zottság a jövőben felhasznál. Az ünnepség befejező aktu­saként Rózsa Kálmán elvtárs, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese tíz társadalmi ellenőrnek ad­ta át a „társadalmi munkád­ért” jelvény arany fokozatát, ti­zennégy ellenőrnek pedig az ezüst fokozatát. Többen kaptak még elismerő oklevelet, ju­talmat. Szerelik a diósgyőri új elektroacélmű ívfényes kemencéjét A felhasználó iparágak jobb minőségű és megfelelő men­­­nyiségű acél ellátására, s ezen belül is az országos járműfej­lesztési program sikeres meg­valósítására a Lenin Kohásza­ti Művekben már korábban új elektroacélmű építéséhez fog­­­tak hozzá. A háromszázhu­­­szonöt millió forintos beruhá­­­zási munka fontos szakaszá­­­hoz érkezett. Az épülő és ki­­­egészítő részeivel mintegy öt­ezer négyzetméter alapterületű­ üzemcsarnokban szovjet szak­emberek irányításával meg­­­kezdték az ötven tonna kapa­citású ívfényes kemence sze­relését. Ezt a korszerű terme­­­lőberendezést a szovjet ipar szállította, s előreláthatólag­ az év végére szerelik össze. Az üzemet — a francia ipar­­­ral való kooperációban — úgy­­­nevezett vákuumozó, illetve­ füstgázelszívó berendezéssel is­ ellátják. Ezek lehetővé teszik­ az acél légritkított térben va­­­ló kezelését, s ezzel a zárvá­­­­nyosság minimálisra történő­ csökkentését, illetve az üzem­ levegőjének a megtisztítását,1 , , az egészségesebb munkakörül­l­­ményeket.­­ Ase új ekskk­aucehnuwot eio-i beláthatólag a jövő év elején adják át próbaüzemelésre és abban — a felfejlődés után — évente több mint hetvenezer tonna finom ötvözött acél ké­szül majd. <­ Kiss Antal ezüstérmes Pézsa sérülten is harmadik lett a Badari továbbjutott Kajdi kiesett HMHN « » i» i­f

Next