Északmagyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
Vasárnap, 1969. aug. 3. Rossz a fagyi „bizonyítványa“ Baj van a fagyival. Míg a pult előtt nyári kedvencünkre várakozunk, feltűnik, hogy az adagolókanál öblítővize nem a legtisztább. Megkapjuk tölcsért, de mintha túl könnnyű lenne a kétforintos adag. Végre hozzálátunk, ám a hús csemege jégdarabkákat rejt magában, pillanatok alatt lecsurog, máskor ehetetlenül kemény. Különböző szempontok alapján a KÖJÁL, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a Minőségvizsgáló Intézet munkatársai vizsgálják a fagylaltot. Az utóbbit, a Minőségvizsgáló Intézettel látogattuk meg, s mint azt a számok bizonyítják kánikulai hűsítőnk bizony épp hogy csak bukdácsol... Kifogásolható A második negyedévben, az úgynevezett előszezonban, szúrópróbás begyűjtés alapján 100 mintát vizsgáltak meg az intézetben. Ezekből 56 (!) kifogásolható volt. A tízoldalas jegyzőkönyv a további részéből kiderült, hogy szövetkezeti kereskedelem fejhosszal „vezet” a vendéglátóipar előtt. A szövetkezeti boltokból vett 23 mintából 17, azaz a 74 százaléka nem volt megfelelő. Az első negyedév vizsgálatai alapján 28 esetben szabálysértési, 26-szor pedig figyelmeztető feljelentést küldtek az illetékes tanácsoknak. Az eljárás azonban nagyon lassú, s az eredménye nekünk, vevőknek nem valami megnyugtató. A vizsgálat hónapokkal a feljelentés után zárul le, általában 400—500 forint büntetéssel. (Az új szabálysértési kódex szerint ilyen esetekben 5000 forint a maximum, amit pénzbírságként ki lehet szabni.) Az üzemtől a vevőig A cukrászüzemekben szigorúan, megszabott receptek és gyártási technológia alapján készül a fagylaltmassza. Az első hibalehetőség akkor jelentkezik, amikor az alapanyagokból csak a minimumot használják fel. A továbbiakban ezt a masszát meghatározott ideig főzni kell. Ilyenkor jelentős mennyiségű víz párolog el belőle, ezért sokszor nem főzik elég ideig vagy letakarják. A következő állomás, amikor a folyékony fagylalt az üzletekbe kerül. Ha a megengedettnél tovább tárolják, a fagyasztógépet nem tartják tisztán, vagy a már felolvadt fagylaltot újrafagyasztják, az analízis ismét minőségromlást mutat. Mindezek a hibák szándékosság nélkül is, pusztán gondatlanságból létrejöhetnek. Ha emellett még kissé meg is „dúsítják” a fagylaltot, azaz, ha felvizezik, a hűsülésre váró vevő bosszankodhat a forintjaiért Plusz haszon Mindenki előtt világos, hogy a fagylalt nem rossz üzlet. Ha mindent az előírásoknak megfelelően végeznek, még akkor is 7—8 forint a kilónkénti haszon ... A vizsgálat kiemel néhány olyan üzemet, presszót, ahol nyilvánvaló, hogy a plusz haszon miatt követtek el minőségrontást. így például a július 24-i mintavétel során kiderült hogy a miskolci Kék Acél eszpresszóban egy liter fagylalthoz két és fél deci vizet öntöttek, a Bástyában pedig 34 százalékos volt a súlycsonkítás. A mezőkövesdi cukrászüzemben a második negyedévben kétszer is vettek mintát, mindkét esetben a rossz gyártási technológia és a minimális alapanyagfelhasználás volt a „bűnös”. Tehát baj van a fagylalttal. Az állapot tíz éve változatlan, s ez a nyár sem biztat sok jóval. Talán az segítene, ha a tanácsok határozottabban élnének törvényszabta jogukkal. Ha a bírságok, büntetések mértéke szigorúbb lenne, a fagylaltügyben illetékesek meggondolnák: „megéri-e ráhúzni” a haszonra... Pusztai Éva Csillag itt y élők Miskolcon — Látja ezt a szép kis napfoltot? Nos, a mi szakkörös gyerekeink csaknem minden nap figyelik az ilyesmit ezen a távcsövön. Megfigyeléseiket pedig Debrecenbe küldjük, az országos napfizikai obszervatóriumba. — Céljuk, hasznuk? — Az időjárással, a meteorológiai munkával összefügg... Egyébként ilyen szakkörös gyerekek közül került ki például Vissy Károly, aki most az Országos Meteorológiai Intézet időjelző osztályának vezetője, vagy Fazekas Teréz, az intézet tudományos dolgozója. Az ugyancsak miskolci Veres Ferenc most végez Moszkvában, csillagász lesz és visszatér városunkba. Csillagászatot tanul Lövei János, Horváth István, Primecz Tibor ,s__ Miskolcon, a Kilián-lakótelepi toronyház tetején beszélgetünk dr. Szabó Gyula tanárral, az Uránia csillagvizsgáló itteni vezetőjével. Körülöttünk a város. A tízemeletnyi magasból jól látni a messzi nyújtózó új lakótelepet — köztük azt a kicsiny, kupolás épületet is, amelyben a miskolci csillagászok megkezdték a munkát egykor. — Pontosan, mikor is? — Tulajdonképpen már 1946- ban, a vasasszakszervezetben, egy távcsővel. De hivatalosan 1948-tól működünk. Az a kis kupolás csillagvizsgáló a kohászat, a gépgyár és sok-sok üzem összefogásával épült. Hamarosan körülfogták azonban az új bérházak, no meg egyébként is szűknek bizonyult. Egyszer beszélgettem egy építésvezetővel, aki évek múlva felkeresett: „toronyházat építünk. Jó lenne-e annak tetején egy csillagvizsgáló?” Képzelheti, hogy megörültünk a javaslatnak! Annak pedig még inkább, hogy ismét sokan segítettek a megvalósításban: a városi tanács, az építőipari vállalat és még sok kívülálló ... A toronyház tetejéről jól látni a várost. Sőt, mást is. Fényes távcsövek nyújtózkodnak a teraszon. És a távcsöveken a világmindenség!''' villanthatunk. • Kevesen tudják, hogy országunkban négy szputnyikmegfigyelő állomás van: Budapesten, Baján, Szombathelyen és Miskolcon. És talán még kevesebben tudják, hogy a miskolci állomás is a Magyar Tudományos Akadémia szputnyikmegfigyelési albizottságának szakmai irányításával működik és ezáltal részt vesz a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi űrkutatási programjában. — Állomásunknak tulajdonképpen két nagy feladata van — tájékoztat Horváth András szakcsillagász, az állomás függetlenített munkatársa, aki 3 éve került ide Budapestről. — Az egyik az ismeretterjesztés, a másik a tudományos kutatómunka. Az előbbit a TIT-tel közösen szervezett előadásokkal segítjük. Évente mintegy 150 előadást tartunk, bemutatókkal egybekötve. A hallgatóság mintegy 2500—3000 ember. Az ifjúság számára a tantervhez, a tananyaghoz kapcsolódó előadásokat tartunk. A tudományos kutatómunkánk fő részét a mesterséges holdak megfigyelése jelenti. Az asztalon táviratok: Moszkvából, Amerikából, Angliából, Franciaországból. Instrukciókat és előrejelzéseket tartalmaznak, mikor és hol haladó mesterséges holdat figyeljenek meg. A szobában a laikus számára varázslatosnak tűnő műszereken, berendezéseken fények, vibráló, villódzó jelzések jelennek meg. A műszerek, a távcsövek nagy részét Varga Pál tervezte, építette és karbantartásukat a mai napig is ő látja el. Nem kevés értékű munka az övé... És a munka évről évre értékesebb, több. Az űrkutatás, a világmindenség meghódítása a miskolci csillagvizsgáló állomás számára is újabb és újabb feladatokat ad. R. A. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Egy nap az építőtáborban Az Izsáki Állami Gazdaság Kállai Éva építőtáborában a nyári időszakban a diákok 145-ös turnusokban váltják egymást. A szőlőkötözésben segédkeznek a Thallóczy Lajos Egészségügyi Szakközépiskola diákjai. Filmány, Fony9 Hejce Egyesültek a termelőszövetkezetek Három szomszédos község termelőszövetkezeteinek tagsága ismerte fel az üzemegyesítés, a termelés koncentrálásának előnyeit. A vezetőségek megbeszélései — a gazdasági, szervezési és politikai előkészületek — után mindhárom termelőszövetkezetben megtartották a közgyűlést. A tsz-tagok mindhárom helyen titkosan szavaztak. A három tsznek összesen 600 tagja van. Az egyesülés ellen mindössze 22 fő szavazott, a többi, a döntő többség igennel válaszolt arra a kérdésre: akarnak-e nagyob üzemben gazdálkodni, hogy jobban kihasználhassák a lehetőségeket. Az egyesült közös gazdaság területe több, mint 4000 katasztrális hold. Az idei termést még külön-külön takarítják be és külön-külön készítik el a zárszámadásokat is, de az őszi vetéseket már együtt, az új nagyüzem követelményeinek megfelelően végzik. Hivatalosan 1970. január 1-én válnak egységes üzemmé. Addig előkészítik a három község határát egyesítő gazdaság működését és munkáját Többek között: megvásárolják a vilmányi gépállomást, amely a jövőben az egyesült termelőszövetkezet gépjavító üzeme lesz. Itt alakítanak ki és rendeznek be egy takarmánykeverő üzemet is. Tervbe vették a kiegészítő üzemágak fejlesztését. Elsősorban egy betonelemgyártó segédüzemágat szerveznek meg, amely 1970 tavaszán — a tervek szerint — működni fog. Hejce és Fóny határában elég nagy az erdőterület. Az egyesült gazdaság tervei közé tartozik, hogy fafeldolgozó üzemet létesítenek a saját erdők jobb hasznosítása érdekében. Az egyesült termelőszövetkezet tagsága egy későbbi közgyűlésen választja meg az új vezetőséget és a tsz új nevét A központ Vilmányban lesz. Vetélkedő Sajószentpéteren Sokféle módon próbálják a sajószentpéteriek a nagy lélekszámú község kulturális és sportéletét előbbre vinni. Keresik a fellendítés módozatait, s nagy szerepet szánnak ebben a helybeli ifjúságnak is. A Petőfi Sándor Művelődési Központban augusztus 5-én, kedden szellemi vetélkedőt rendeznek fiatalok részére, amelynek témája az ifjúság szerepe a község kulturális és sportéletének fellendítésében. A vetélkedőt Mező Jenő, a Borsodi Bányász Sportegyesület vezetője és Haris László, a művelődési központ igazgatója vezeti. Egy villamosperonon találkoztunk. Simogatta a madarat, hogy rendben álljanak felborzolt tollai. Leszállás után, a járdaszigeten bemutatkoztunk egymásnak. — Bereczky István vagyok, a kohóipari technikum negyedikes tanulója. Most, a hét végén aztán felkerestem a solymászt, ennek a kihalófélben levő sportnak, vagy hobbynak ifjú mívelőjét. [ forrás — Hatéves koromban Taktaszadán éltünk. Gyakran kimentem a mezőre, egyszer aztán találtam egy kis madarat, ragadozó volt. Vörösvércse. Hazavittem. Ott élt nálunk. Egy idő után észrevettem, ha éhes, odajön a húsra. Így, ösztönösen kezdődött az egész... — Mit szóltak hozzá otthon? — Az édesanyja is itt van a hűvös szobában, ő válaszol helyette. — Később hozott ötöt-hatot egyszerre. Agyonütöttem őket. Nem értem, hogy egyezteti össze a kohóiparival?... Néha behozza a madarat a lakásba, van itt egy nipp, nézze meg, már összetörte. Biztos magára ismert — már menne ki a mama, javában tart a befőzés, ide érzik a baracklekvár illata, aztán már az ajtóban mondja — az szép, amikor elengedi... visszaszáll a kezére. 4 szerelem Három, vagy négy éve, szeptemberben találkoztam egy igazi solymásszal, Tóth Lászlóval. Azóta solymászom rendesen. Körülnézek: az asztalon a solymászat története. A biológia tudományával teli könyvek, egyszóval szakirodalom. — Most vadászhéjam van. Magyarországon öt fajjal solymásznak. Ezt, ami most van, Lillafüreden szedtem ki a fészekből, két tojót hoztam. Két kicsit hagytam, hogy megmaradjon a folyamatosság, jövőre is ott költ majd. Közben kimegyünk a bérház udvarára. Ott ül egy padon a madár, lábán rövid bőrszíj és csörgők. Ez még csak tizenkét hetes. Ahhoz szokott, hogy este hatkor hívom kézre. Akkor kap enni. Nézem, ahogy zsineget köt a szíjra, elröppenti a madarat. A vadászhéja felszáll a ház tetejére. Onnan néz le. Leülök egy padra, figyelem a gyakorlatokat. — Volt egyszer egy sólymom, az igen. Az már szabadon volt. Mindent tudott. Azt se tudtam, hol van, de ha felemeltem a kezemet, jött. Nem is félt, pedig akkor a vasúton dolgoztam és a töltésen mindenféle színű ruhában dolgoztak az emberek. Az összes vadászmadár fél a vörös, a fehér és a fekete színtől. — Meddig él egy ilyen madár? — 10—14 évig. Akkor már ellenállóbb, ha átvészeli az őszt. Ha csak le nem lövik. Másnak annyi egy ilyen madár, hogy lelövi, összetéveszti a héjával, és durr... — Mennyi az értéke? — Attól függ, mit tud: ezer forinttól harmincezerig. Egy betanított sólyomért nyugaton egy kocsit lehetne kapni. 4 fegyelem Ül a madár a tetőn. A solymász fütyül, a madár nem mozdul. Így megy hosszú percekig. Újra és újra emeli, tartja kesztyűs kezét. Fütty és fütty. Már előkerült egy nyúlláb a tarisznyából. A vadászhéja ül a tetőn, fenségesen és büszkén. Percekig folytatódik az egész. A solymász arca meg sem rezzen. — Megszokta az este hatot. Ha beér az árnyék a fa alá, az első füttyre kézre röppen. Egész lágyan és finoman meghúzza a zsineget. Aztán még egy kicsit húz rajta. A vadászhéja elrugaszkodik, egy villanás, egy kör, keményen, mégis puhán ér kesztyűt. Félelmes cikkanás. Csak úgy tépi csőre a nyúllábat. De a solymász elveszi. Kezdődik minden elölről. — Naponta három-öt órát kell foglalkoznia egy ilyen vadászmadárral. Kezdetben sétálunk az emberek között, hogy ne legyen vad. Aztán következik csak a kézre hívás. — És ha sokat tud/ mennyit kell vele foglalkozni? — Akkor is annyit. Más irányban, de mindig. Ha már vadászni tud, akkor is. 4 realitás — És ez a vadászhéja mit tud? — Tavaszi... még csak kézre hívást. Mire eljön a vadászidény, már megfogja a nyulat. Van egy vadászterületem, ott tanítom. A fácánt, a nyulat, meg a süldő rókát tudják megfogni. Közben egyre sűrűbben vágódik a kesztyűre a vadászhéja — Mibe kerül egy ilyen madár tartása? — Ha valaki pénzért veszi a húst, drága, ha a madár már vadászik magának, nem. Napi 20 deka hús kell neki, előtte fiatalon, testsúlyának másfélszeresét eszi meg. — Ősszel vadászni szokott? — Nem. Majd ha leérettségiztem, 18 év felett vadászhatok is. Tagja leszek egy vadásztársaságnak ... — Hány solymász van Miskolcon, vagy a környéken? — Négy-öt, aki most is tart madarat. — Klub? — Vácon. Itt kevesen vagyunk. Közben itt is, ott is leülnek az emberek a padokra, kiállnak az erkélyekre, kikönyökölnek az ablakokba, nézik a solymászt, a madarat, és belefeledkeznek a szép, gyors, fegyelmezett röppenésekbe. — Sokan nem is tudják, mi ez? Mondják, mekkora papagáj! Nicsak, bagoly! De nézik. Egyre többen. Nem is tudják, hogy egy ősi kedvtelés (foglalkozás?) nehéz gyakorlata elevenedik meg előttük. Búcsúzáskor nem is kívánok semmit a solymásznak, céltudatos emberek ők, elérik, amit akarnak. Nyitray Péter A solymász