Északmagyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-12 / 211. szám
4 -ÉSZAK-MAGYARORSZÁG az üzemi könyvterjesztés két esztendeje A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium két esztendővel ezelőtt adta közre a Feladatok az üzemi könyvterjesztés munkájának megjavítására című irányelveit. Az eltelt két esztendő bizonyos változásokat hozott a munkahelyi könyvterjesztésben. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése felmérést készített a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bizományosai és azok tevékenysége körében. A felmérés legfontosabb adatait a piackutató csoport az egyesülés szakmai dokumentációs szemléjében közreadta. 1343 munkahelyi könyvterjesztőt vizsgáltak meg, köztük 516 budapestit és 827 vidékit. Megállapították, hogy a könyvbizományosoknak több mint fele, pontosan 59,3 százaléka alkalmazott, 12,5 százaléka a technikusok és egészségügyi középkáderek közé tartozik. Az értelmiségiek 16,4 százalékot képviselnek (túlnyomórészt pedagógusok), a munkások számaránya 10,2 százalék. Sajnálatos, hogy a könyvterjesztők, illetve bizományosok több mint negyede nem rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, de biztató ugyanakkor, hogy a fiatalabbak között már magasabb a legalább középiskolával rendelkezők aránya. Az üzemi könyvterjesztők zöme régóta dolgozik jelenlegi munkahelyén. Sajnos, körükben csak 47 százalék olvas rendszeresen könyvet, vagyis jóval kisebb a rendszeres olvasók aránya, mint az átlagos könyvtári tagság körében, ami egy korábbi felmérés szerint 56,9 százalékot mutat. Ez sajnos, azt mutatja, hogy ez a társadalmi jellegű, de bizonyos könyvjutalékkal honorált foglalkozás még nem jelenti egyúttal az olvasás szeretetét is, jóllehet a bizományosok házi könyvállománya általában magas. Egyes bizományosok könyvtárai messze meghaladják az egészen magas kultúrigényű értelmiségiek házi könyvtári átlagát is, s ez azt mutatja, hogy bár keveset olvasnak, de szeretik, ha van könyvük, s talán azért is gyűjtik — túl az egyeseknél megnyilvánuló sznobizmuson, vagy lakásdíszítő tendencián —, hogy majdan, valaha el is olvassák ezeket. Mivel a jutalékot a bizományosok könyv formájában kapják, ez könnyebbé teszi saját könyvtáruk állományának szaporítását. A vizsgálat arra is kitért, hogy a bizományosok milyen könyvfajtákat, témaköröket kedvelnek leginkább. A mai szépirodalom 15,6 százalékot képvisel a kedvelt könyvek körében, a klasszikus szépirodalom 20,1-et. Érdekes pozitívum, hogy a versek kedveltsége — szemben az országos 5,4 százalékkal — 10,4 százalék. A vezető helyet az útleírások foglalják el, amelyek 30 százalékot képviselnek a népszerűségi listán. Országos átlagban Jókai Mór a legkedveltebb körükben, majd Berkesi András, Passuth László, Szilvási Lajos, Mikszáth Kálmán, Hemingway, Németh László a sorrend. E tekintetben a vidéki és a budapesti terjesztők között lényeges eltérést mutatott ki a vizsgálat. A vizsgálódás a továbbiakban a terjesztői munkáról és tevékenységről gyűjtött adatokat. Felmérte a vásárlók igényeit, a sorozatokkal kapcsolatos véleményeket, a szakkönyvek terjesztésének gondjait. A szakkönyvterjesztés mellőzésének indokaként, illetve nehézségeként több helyen felmerült az érdeklődés hiánya, illetve az az érv, hogy az üzem műszaki könyvtára kielégíti az érdeklődést. A terjesztőknek mintegy 40 százaléka panaszolta a szakkönyvválaszték fogyatékosságait, és a szakemberek érdeklődésének hiányát. A forgalom lényeges befolyásoló tényezője, hogy a terjesztő árusít-e részletfizetésre, milyen időszakonként foglalkozik terjesztői tevékenységgel, milyen kapcsolatot tart a bolttal, hogyan használja fel a propagandaeszközöket. Ugyancsak befolyásolja az üzemi könyvterjesztés munkáját, hogy egyes üzemrészekbe a terjesztő csak nehezen és ritkán tud eljutni, miként teljesítik a kereskedelmi szervek az utánrendeléseit, s milyen a kapcsolata az állami, társadalmi, gazdasági vezetőkkel. E kapcsolatról 1343 bizományos közül mindössze 88 nyilatkozott e kedvezőtlenül, és alighanem viszony megváltozásában mérhető le leginkább a bevezetőben említett, a SZOT és a Művelődésügyi Minisztérium által 1967. szeptemberében kiadott közös irányelvek hatása. Az említett irányelvek annak idején igen erőteljesen hangsúlyozták, hogy az üzemi, munkahelyi könyvterjesztés nem kizárólagosan kereskedelmi tevékenység, hanem a szakszervezeti tudatformáló, tehát népművelési munka szerves része. A két év óta végzett munkát tükröző felmérési adatok, amelyeket a fentiekben igen kivonatosan ismertettünk, további támpontokat adnak a munkahelyi könyvterjesztés, mint a dolgozók és a könyv mind jobb találkozását segítő, az egész országot behálózó társadalmi tevékenység további finomításához. (benedek) A munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta Bensőséges kis ünnepséget rendeztek tegnap, szeptember 11-én a Borsod megyei Tanácsnál. Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese átadta a munkaérdemrend ezüst fokozatát Koós Józsefnek, a Mezőkövesdi 3. számú Általános Iskola nyugdíjba vonuló igazgatójának. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Hetényi György, a művelődésügyi osztály vezetője és Azary Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára. ge Négy évtizedes tevékenyséelismeréseként adományozta az Elnöki Tanács a magas kitüntetést Koós Józsefnek, aki eredményes pedagógusi és igazgatói munkáján kívül nagyon sokat tett Mezőkövesd fejlődéséért, gazdagodásáért is. A munkaérdemrend ezüst fokozata így egy lelkes, aktív élet elismerését is jelenti. Szeptember 8-28 ig Nagy árengedmények1. KVARC—2 M mozifelvevő, tokkal, tartozékokkal 2000 Ft helyett 1700 Ft LUCS—2 leadó, tok nélkül 1480 Ft helyett 1280 Ft ZORKIJ—4, tokkal 1700 Ft helyett 1400 Ft ZENIT—E, tokkal, heliosz 1:2 2280 Ft helyett 1980 Ft Az OFOTERT őszi vásár tartama alatt mindenfajta fekete-fehér FORTE-filmből HARMAT FIZET, NÉGYET KAP! Péntek, 1969. szept. 12. Mi vonzza a sajószentpéteri fiatalokat? Csak a tánc, vagy más is? Tanácskozás a fiatalokkal A sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Központban sajtókonferenciát tartottak az ifjú kommunisták. Haris László, a művelődési központ igazgatója, a bányász és az üveggyári KISZ-fiatalokat hívta meg a tanácskozásra. Az alig több, mint 3 hónapos múltra visszatekintő művelődési központ a két üzemben dolgozó fiatalokkal szorosan együttműködve kívánja kialakítani programját. Természetes igény ez — pro és kontra —, hiszen a művelődési ház csak akkor tudja betölteni nevelő, ízlés- és tudatformáló szerepét, ha megfelelő tömeget tud megmozgatni. A fiatalok viszont csak akkor mennek el egy-egy rendezvényre, ha az megfelel igényeiknek, érdeklődési körüknek. A tanácskozás célja az volt, hogy a művelődési központ a fiatalokat képviselő KISZ-vezetőkkel közösen felmérje: milyen formában, milyen műsortervvel tudják leginkább megnyerni a sajószentpéteri ifjúságot. A részvevők több témát is érintettek. Így például szóltak azokról a kezdeményezésekről, amelyek feltétlenül megérdemelnék a nagyobb nyilvánosságot és a hatásosabb támogatást. Egyesíteni kell az „erőket“ Sajószentpéteren korábban szép hagyománya volt az irodalmi színpadnak. A bányász irodalmi színpad tevékenysége országos fórumokon is elismerést váltott ki. Mégis, most szinte a nulláról kellett elindulniuk a művelődési központ vezetőinek, s jelenleg is gondokkal küzdenek. Az irodalmi színpad hagyományának feltámasztása így mindenképp dicséretes törekvés. Jelenleg viszont szétforgácsoltak az erők, hiszen az üveggyárban is működik egy. Szükségesnek látszik, hogy Sajószentpéteren egységes irodalmi színpadot és színjátszókört hozzanak létre, amely a község kulturális igényét — ezen a területen — ki tudja elégíteni. A tanácskozás részvevői támogatást kértek ehhez a törekvéshez. Reméljük, foganatja is lesz. A negyedik negyedévre gazdag programot dolgoztak ki a művelődési központ vezetői. .. Neves zenekarok és táncdalénekesek csakúgy szerepelnek a műsortervben, mint író—olvasó találkozók, kiállítások és Radnóti emlékest. Természetesen helyet kapott a műsortervben a község és hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját köszöntő program is. Ötletek, javaslatok A tanácskozás kapcsán mégsem csak a már kidolgozott programról szeretnénk szólni. Úgy érezzük, lényegesebb most magának a tanácskozás tényének vizsgálata. Kiderült ugyanis az, hogy a fiatalok igénylik az ilyesfajta megbeszéléseket, amelyeken elmondhatják elképzeléseiket, kéréseiket. Több olyan javaslat születik, amelynek megvalósítása hasznos lesz a művelődési központ további működése szempontjából. Elmondották, hogy szívesen látnának egy amatőr fotókiállítást és olyan grafikai kiállítást is, amelyen meg is vásárolhatnák az alkotásokat. Természetes, hogy nem sok ezer forintba kerülő alakotásokra gondolnak, hanem fiatalok megfelelőekre, pénztárcájának Az a tény, hogy kiállításra csak zsűrizett alkotások kerülhetnek, már önmagában garantálná: olyan grafikai alkotások kerülnének a fiatalokhoz, amelyeknek van művészi értékük. Propagandára szükség van Gyakorlati oldaláról nézve is, bizonyára hasznos lesz a tanácskozás, hiszen a művelődési központ és a KISZ- szervek közti kapcsolat elmélyítésével nagyobb propagandára nyílik lehetőség. Hiszen, amint elmondották, gyakran nem tudtak olyan programról, amely érdekelte volna őket. A kötetlen beszélgetésen felvetődött a kérdés: mi vonzza az ifjúságot a művelődési központba? Csak tánc, vagy más is? Nem lenne értelme tagadni, hogy jelenleg nagyon sok fiatal van, aki pusztán a tánc kedvéért megy be a művelődési központba. De egy ésszerű és változatos program kidolgozásával, megfelelő propagandával megnyerhetik őket a magasabb igényű rendezvények számára. De az is igaz, ilyet csak együttesen lehet kidolgozni. Csutorás Annamária Megfiatalodnak a sziklák Az állatkert jegesmedvéi néhány hónap óta szűk területen raboskodnak. Javítják kifutójukat, ezért csak a barlangjukban tartózkodhatnak. A tatarozás során a látogatók előtt feltárulnak az állatkert szikláinak titkai. A valódihoz megtévesztésig hasonló sziklatömbök ugyanis mesterséges sziklák. Az ötven évvel ezelőtt épült műszikla anyagát nemcsak az idő, hanem a háború is megviselte, illetve tönkretette. A munkálatokat előreláthatólag ez év novemberében fejezik be. Böngészés egy statisztikai tájékoztatóban A Borsod megye Tanácsának művelődésügyi osztálya immár ötödízben adta közre a megye művelődésügyének főbb mutatóit tartalmazó Statisztikai tájékoztatóját. A könnyen áttekinthető szerkesztésű, közel 70 oldalas, jó kiállítású kötet — bár már az új évad elején jelent meg —, igen hasznos, mert az elmúlt oktatási és művészeti idény adatai sok tapasztalattal, tanulsággal szolgálnak a most újra kezdődő oktatási és népművelési munkához. A statisztikai tájékoztató egyegy fejezetnél megyei összesítésben adja 1955-től ötévenként a főbb viszonyszámokat, amelyek jó támpontul szolgálnak az összehasonlításhoz. A közoktatási részben elemzi az óvodai intézményeket, az általános iskolákat, középiskolákat, a felnőtt oktatást, valamint az egyéb oktatási intézményeket. Valamennyi kis fejezet végén, a szemléletes adatok mellé, szöveges értékelést is közread. A népművelési részben a népművelési intézmények, majd a könyvtárak, filmszínházak és múzeumok adatait ismerhetjük meg, valamennyihez igen részletes szöveges elemzés is járul. Sajnálatos, hogy a népművelés irányításának kettőssége folytán — több intézmény szakszervezeti irányítás alá tartozik —, a kép nem lehet teljes, a kimutatások csak utalnak e kettősségre. Jó lenne a jövőben a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsától beszerzett adatokkal kiegészíteni a tanácsi irányítású intézményekről kapott képet, mert úgy teljesebb lenne a tájékoztatás. Végezetül a művelődésügyi irányítás gazdasági munkájáról is kapunk néhány adatot. A statisztikai tájékoztató közreadásának egyik fontos indítéka, hogy segítséget nyújtson a negyedik ötéves terv előkészítő munkáinak kidolgozásához, a reális tervezés végrehajtásához, valamint az alsóbb szintű, elemző tevékenység hatékonyságának emeléséhez. A tájékoztató kötetet dr. Hetényi György osztályvezető, felelős szerkesztői irányításával állították össze, s mivel a munkatársak nevét nem közli a kiadvány, gondoljuk, az osztály egy kisebb kollektíváját illeti érte elismerés. A kiadvány kiállítását a megyei könyvtár sokszorosító üzeme végezte. Szűk példányszámú könyv, de hasznos, tanulságos, számadatai mögött sok tapasztalat, s egyben tanácsadás is kiolvasható. (bm) A helyi tanácsok intézik A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete értelmében október 1-től nagyközségekben a helyi tannácsok szakgazdasági szerveinek hatáskörébe kerül a munkaközvetítés, s a tanulóifjúság szünidei foglalkoztatásának megszervezése is. Ők segítik a jövőben a szabadságvesztésből szabadultak elhelyezkedését is. E feladatokat eddig a járási, illetve a járási jogú városi tanácsok szervei látták el. A rendelet összhangban van, azzal az elvvel, hogy minden ügyet ott intézzenek, ahol az adottságokat a leginkább ismerik. A nagyközségek vezető testületei tanácsaikkal eddig is segítették ugyan elhelyezkedésükben a helyi lakókat, október 1-től azonban intézményesen közvetítenek a munkát és a munkaerőt keresők között. Mivel a helyi viszonyokat jobban át tudják tekinteni, várhatóan nagyobb segítséget tudnak nyújtani a helyi vállalatoknak és a lakosságnak, mint a tőlük távolabb álló járási tanácsok.